Az Est, 1918. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1918-12-01 / 282. szám

4. oldal. HÍREK Az Est telefonszámai: 70—82 től 70—99-ig Az Est hirdetés­ ára: A hirdetés millimétersoronkint de koronába kerül. A legkisebb hir­detés (15 mm.) ára 75 korona. Családi vonatkozású hírek (eljegy­zések, Házasságok, halálozások) közlés© 5 sorig 50 korona, minden további sor 30 korona. — Törekvések a jegybank közös­ségének fentartására és az entente. A­mí a minálunk"sürgős előkészületek történnek az önálló magyar jegybank felállítására", addig a tőlünk és Ausz­triától elszakadt államok azon fára­doznak, hogy a bankközösséget egye­lőre minden körülmények között fenn­tarthassák. A cseh és a délszláv kor­mány megegyezett az Osztrák-Magyar Bankkal és ehhez a magyar kormány is hozzájárult, hogy a­míg a bank szétválasztása iránt nem jön valami­féle megállapodás létre, Prágában és Zágrábban a budapesti főintézettel­ teljesen egyenrangú főintézet létesül, és hogy a bank főtanácsában a cseh és délszláv kormány egy-egy taggal képviselteti magát. A csehek eleinte tudni sem akartak közös bankról, azonban a területei­ken lévő nagy bankjegytömeg arra kényszeríti őket, hogy egyelőre bizto­sítékokat szerezzenek a bankjegyek fizető erejének, a­mit úgy vélnek leg­sikeresebben megvalósíthatni, ha egy­előre nem engedik a bankot szét­választani és az elszakadó államok szolidaritásával nyilvánítják meg a bankjegyek fizetőképességébe vetett bizalmat. Úgy halljuk egyébként, hogy az entente-államok részéről máris érdek­lődnek a jegybank sorsa iránt, a­minek az az oka, hogy az összes entente­­államokban jelentékeny anyagi érde­keltség van osztrák és magyar érté­kekben, különösen állami és jelzá­logkötvényekben, a­melyeknek sor­sára egyáltalán nem lehet közömbös a­ koronaérték mikénti alakulása és­­a bankjegykibocsátó intézet sorsa. Az entente ilyen irányú érdeklő­d­ésének egyik konkrét eredménye különben, hogy a megszálló csapa­tok például utasítást kaptak arra, hogy a Ferenc-csatornát és a csator­nát fentartó társaságot, a­melynek részvényesei és vezetői túlnyomó­részt angolok, minden károkozástól óvják meg.­­ A központok feloszlatása és a Népruházati Bizottság. A Népruházati Bizottság vezérigazgatója, Vértes Emil közölte a központok kormány­­biztosával, hogy a háború befejezté­vel a ruházati központ fentartását már nem­ tartja szükségesnek és ezért a kormány rendelkezésére bocsátja­­állását.­­ — A spanyol betegség. A spanyol járványban megbetegedettek statiszti­kája a tegnapi napról ismét emelke­dést mutat, ezzel szemben a halálo­zások száma némileg csökkent. Pén­teken a kerületekben 333 új megbete­gedés fordult elő, a kórházakba pedig 189 új spanyol beteget szállítottak, az összes megbetegedések száma teg­nap 522 volt, tizenöttel több, mint csütörtökön. A kerületekben pénte­ken 15 spanyol­ beteg halt meg, a kórházakban elhalálozottak száma pedig 10 volt, vagyis a spanyol jár­ványnak a tegnapi nap folyamán 34 egyén esett áldozatul. A kórházak­ból pénteken csak 56 spanyol beteg távozott gyógyultan és ez idő szerint 1817 spanyol beteg áll a Zita- és a Gellért-kórházakban, ápolás alatt. A tiszti főorvosi kimutatás szerint az összes kórházi üres ágyak száma 424. — Vázsonyi Jenő címzetes állam­titkár. A magyar kormány­­— mint a hivatalos lap mai száma jelenti — Vázsonyi Jenőnek, a magyar állam­vasutak igazgatósága elnökének az államtitkári címet és jelleget adomá­nyozta. — A fóvárosi kaszárnyákban he­lyezik el a francia katonaságot. A vá­rosházán a francia katonák elszállá­solása ügyében értekezlet volt, me­lyen a hadügyminisztérium, az állam­­vasút, Pest vármegye, a főváros képviselői vettek részt. A francia hadvezetőség Stielly vezérkari szá­zados, összekötőt­iszt útján ugyanis azt a kívánságát, fejezte ki, hogy az egész, Budapestet megszálló francia gyalogságot, mintegy nyolcezer em­bert, nem a­hogy eddig tervezve volt, a főváros környékén, hanem kizáró­lag a fővárosban helyezik el. A francia hadvezetőség a katoná­kat kaszárnyákban kívánja elhelyezni és a francia tisztek szállásait is úgy óhajtja, hogy azok a kaszárnyák kö­zelében legyenek. Az értekezlet meg­állapodott­­ abban, hogy a francia gyalogságot a Lehel-utcai Albrecht-, a gróf Haller-utcai Nádasdy-, a Hun­­gária-úti Andrássy-, a Falk Miksa­­utcai Károly főherceg­ és a kelenföldi Károly király kaszárnyákban fogja elhelyezni. A megszálló katonaság utászcsapatait egy zuglói iskolában helyezik el. A tüzérek Soroksáron és környékén lesznek elszállásolva, a lovasdandár pedig, minthogy a lovak elhelyezésére Budapesten alkalmas istállók nincsenek, Újpestre, Duna­keszire és Alagra fog kerülni. Az utá­szok lovait az ügetőverseny, a ma­gasabb katonai parancsnokságok lo­vait pedig a Taversall és a­z új ló­versenytér istállóiban fogják elhe­lyezni. A tisztek szállásaira vonatkozólag egy minimális részt a kaszárnyákban helyez el a katonai ügyosztály, a­mi­vel eleget óhajt tenni a francia had­vezetőség kívánságának, a fenma­­radó részt pedig szállodákban és az eddig jelentkezett magánlakásokban szállásolja el. A francia katonaság pontos érkezéséről pozitív hír még ma sem érkezett, de valószínű, hogy a francia katonaság a legközelebbi napokban már itt lesz.­­ Az Operaház titkára a kultusz­minisztériumban. Lovászy miniszter eddigi tevékenysége elismerése mellett Vidor Dezsőt, az Operaház titkárát, állásától saját kérelmére felmentette és a kultuszminisztérium művészeti osz­tályába rendelte be további szolgálat­­tételre. — Szemere Miklós ellenforradalma. Az Est tegnapi számában megemlé­keztünk arról a hírről, hogy Szemere Miklós és néhány társa ellenforradalmi mozgalmat szervez. Ezzel kapcsolat­ban Wild József vezérkari százados annak közlését kéri, hogy ő semmi­féle politikai tevékenységet nem foly­tat, mint osztrák állampolgár csak átmenetileg tartózkodik Budapes­ten és Szemerét nem is ismeri. Sze­mere Miklósról, ki október közepe óta Bécsben orvosi kezelés alatt van, azt jelentik nekünk, hogy semmiféle ellenforradalmi mozgalomban nem vesz részt. — A magyar forradalom. (Magyar Lajos könyve.) A háború öt véres esz­tendejéről haditudósítások jelentek meg, többnyire hangulatkeltő írások, kivétel volt az őszinte és bátor hang, a valóság igaz leírása. A magyar forradalom megszületéséről is meg­jelent egy könyv. »A magyar forrada­lom­ a címe és írója Magyar Lajos, aki tagja a Nemzeti Tanács végrehajtó­­bizottságának és szemtanúja volt a nagy átalakító eseményeknek. Hadi­­tudósítás az ő könyve is, de olyan haditudósítás, a­mely a forradalom győzelmes harcának legigazibb, a leg­­emberibb leírása. Nem szépít, a nagy napokat nem akarja legendássá tenni, de közel hozza az olvasóhoz emberi vonatko­zásait és ebből a könyvből tudjuk Vasárnap, t917 december 1. Batthyány belügyminiszter az ország rendjének helyreállításáról —­­Ida Est tudósítójától Az Est munkatársa ma délelőtt több aktuális ügy­ben kérdést intézett gróf Batthyány Tivadar belügy­miniszterhez. Elsősorban a közigazgatás rendjének a menete iránt érdeklődtünk, a­mire a belügyminiszter a következőket mondta: " A­mi a közigazgatást illeti, ter­mészetes, hogy a forradalom első óráiban a nemzeti tanácsok vet­ték át a végrehajtó hatalom inté­zését. Most azonban, a­midőn a forra­dalom eredményeként proklamáltuk a népköztársaságot és a november 16-iki néphatározat elrendeli, hogy az ezzel ellentétben nem álló összes törvények érvényben maradnak, ma­gától értetődik, hogy a közigazgatás intézése a nemzeti tanácsok kezéből visszaháramlik a kormány­ra és a köz­igazgatási hivatalokra. Ebben az ügy­ben a minisztertanácstól nyert fel­hatalmazás alapján tegnap írtam­ alá egy rendeletet, a­melyben hálás köszönettel ismerem el a nemzeti tanácsok örökbecsű működését, azon­ban az előbb elmondottak alapján felkérem a tanácsokat, hogy mint tanácsadó testületek támogassák to­vábbra is a közigazgatást, de adó­­szedéstől és minden egyéb rendes közigazgatási funkciótól most már tartózk­odja­k. — Milyen a közrend az ország­ban? — A legfőbb gom­lom — válaszolt a miniszter — az országban a köz­rend fentartása. A városokban mindenütt teljes a rend, a vidéke­ken egyes helyeken még fordulnak ugyan elő vagyon elleni sajnálatos kihágások, azonban bízom benne, ho­­y magra a nép nem fogja tűrni, hogy a szabadságot ilyen kihágá­sok kompromittálják. A rend fen­­tartásához személyzet beállításáról gondoskodni fogok. — Mi történik ott, — kérdezte a munkatársunk — ,­hol a közigaz­gatási személyzet elmenekült? — Köztudomású tény, — volt a miniszter válasza — hogy tíz or­szág nem egy helyén a közigazga­tási tisztviselők, a szolgabírák és jegyzők helyüket ideiglenesen kénytelenek voltak elhagyni. Ez a probléma meglehetős gondot okoz, azonban itt is a konszolidáció út­ján vagyunk, a­mennyiben máris többen elfoglalhatták helyüket. A belügyminisztériumban tör­ténő szervezkedések iránt érdek­lődtünk ezután. — A­mi azon kérdését illeti — mondta a miniszter — hogy hogyan állunk itten a tisztviselői mozgalmak­kal, kijelenthetem, hogy természe­tesen nemcsak biztosítom, de szíve­sen is látom a tisztviselők teljes szervezkedési szabadságát, a­meny­nyiben a törvényes keretekben mo­zog és a hivatalos ügyek intézése ez­által kárt nem szenved. Megvallom, itt a belügyminisztériumban nagyon sok restanciát találtam, a­melynek sürgős feldolgozására a tegnapi na­pon adtam ki rendeletet, mert a közérdek nem tűri az ügyek lassú, halogató kezelését, meg voltaképpen először, hogy mi történt az őszirózsás forradalom ku­lisszái mögött. Izgalmas és érdekes riport »A magyar forradalom«, egy ki­tűnő újságíró és iró munkája. Láz és hevület vonul keresztül a köny­­■ vön, a­melyet az Athenaeum adott ki. Ára 3 korona és minden könyvkeres­kedésben és Az Est összes elárusító­helyein kapható. — A szesztilalom megszegői. A­VI. kerületi kapitányságon öt napi elzárásra, "és 100­­között a pénzbünte­tésre ítélték Menyhárt Istvánnét, a­kinek Aréna-út 120. alatti üzleté­ben rendszeresen mértek ki szeszt. Baumi János oktogon-téri vendéglőst ötven korona, a Király­ utcai Lovrana­­kávéház tulajdonosát, Horváth De­zsőt. 50 korona, Sebes Dezsőné Lehel­utcai vendéglőst 50 korona pénz­­büntetésre ítélték bor és sör kimérése miatt. A VII. kerületi kapitányságon Stumbach János rendőrfogalmazó a Rákóczi­ úti YHdliz emeleti kávéház tulajdonosát, Strohmert, 1000 korona pénzbüntetésre ítélte a szesztilalom áthágása és árdrágítás miatt. Stroh­­mer a tilalom idején bort szolgált fel vendégeinek és pedig két deci forralt bort 70 koronáért. Azonkívül elren­delte a rendőrbíró, hogy a szesztila­lom tartamára a kávéházat bezárják, a­mi az ítélet kihirdetése után meg is történt. A nyolcadik kerületi kapitány­ságon dr. Pál Béla rendőrfogalmazó elítélte a József-körúti Baross-kávé­­ház tulajdonosát, Szepesi Frigyest a szesztilalom megszegéséért. Szepesi azzal védekezett, hogy az ipartestü­let értesítette,, hogy szabad szeszt árusítani. Ennek figyelembevételével 50 korona pénzbüntetésre ítélték."­­ A cenzúra teljes megszüntetései Miután a kormány tudta nélkül­­is intenciója ellenére egyes közegek a­ cenzúrát nem szüntették meg teljes mértékben, a tegnap esti miniszter­tanácsban utasítást adott ki a kor­mány a cenzúra teljes megszüntetésére. A fegyverszüneti szerződés értelmé­ben a franciák továbbra is ellenőrizni fogják a postát és a távírdát. — Marostorda és Marosvásárhely kom­­­á­ny biztossága. A hivatalos lap ma jelenti, hogy a kormány Inczédy- Joksmann Nándort Marostorda vár­megye és Marosvásárhely város fő­­ispáni állásától felmentette és helyébe a vármegye kormánybiztosává dr. Erős József ügyvédet, a város kor­mánybiztosává pedig Halász József bankigazgatót nevezte ki. — Dula és Mudruny is egyesülni akar Csehországgal. A következő le­velet kaptuk: Az alulírottakról 1. lapjában közlött hírekkel szemben, a­melyek szerint mi a szlovák nemzeti tanács által Turócszentm­ártonban ez­ évi október hó 30-án elfogadott dekla­rációval akár egészben, akár részben nem értünk egyet és nemzetünknek Csehországgal való egyesítését ellenez­zük, ezennel határozottan kijelent­jük, hogy e híreknek semmi alapja nincs s azokban nekünk olyan kije­lentések tulaj­donu­latnak, a­melye­ket mi nem tettünk. Csatlakozá­sunk a szlovák nemzet által lelke­sedéssel elfogadott állásponthoz nem­zetünk érdekeinek komoly megfon­tolása után történt s miután ezen álláspontot nemzetünk összes rétegei nagy lelkesedéssel magukévá tették, nincs e széles világon olyan hatalom, a mely bennünket nemzetünk egy­séges szándékától eltántoríthatna. Turócszentmártonban, 1918. évi no­vember 28-án. Dr. Mudrony János, a szlovák nemzeti tanács tagja, Dula Máté, a szlovák nemzeti tanács végrehajtó bizottságának elnöke. — Kinevezések a Bánságban. Mint a hivatalos lap mai száma jelenti, a kormány dr. Jakobi Kálmán temes­vári munkás pénzt­ári igazgatót Te­mesvár város kormánybiztosává ne­vezte ki, dr. Roth Ottó ügyvédet pedig a Bánság egész területére a közrendészetet érdeklő ügyek ellátá­sára kiterjedő hatáskörrel ruházta fel.

Next