Az Est, 1919. február (10. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

if. oldal hírek Az Est telefonszámai: 70—92-től 70—99-ig Az Est hirdetési ára: A hirdetés millimétersoronként 51 koronába kerül. A legkisebb hir­detés (15 mm.) ára 75­­korona.­­ Családi vonatkozású hírek (eljegy­­zések, házasságok, halálozások) közlése S sorig 00 korona, minden ■ további sor SO korona. •M­i­b­ől egy narancshoz. Kedves Narancs ! Gyümölcsszivem­ rokoni szeretettel dobogott meg, a­mikor mosolygó arany arcod feltűnt az első budapesti kirakatban. Istenem ! Hát mégis vége lesz a népek gyűlölködér­­ének, már ránk nevet Olaszország kedves narancsa! így fog lassan kint jönni kávé, vászon, szenecske és meg­érjük még, hogy helyreáll a régi szép világ. Azóta hetek múltak el, egész feudapest el van árasztva narancs­csal is citrommal és három koronáért már egészen takaros kis narancsot lehet kapni. Én pedig ezalatt eldugva és elnyomva fekszem, nem bírok érvé­nyesülni, pedig bent vagyok a ma­gyar hazában, nem kell megszállott területeken, határokon keresztül csempészni, de viszont igaz, hogy darabomért nem is lehet három koro­nát kérni. Sehol a budapesti üzletek­ben nem kapok helyet, nem akarnak tudni rólam, mert maximálva vagyok és ha a szegény ember reggeltől másnapig lejárja a lábát, akkor sem kap belőlem egy darabot sem.J­óh Narancs, hát a zugkereskedelmet még a forradalom sem tudta megdönteid . Sajnálatra méltó távoli rokonod,— egy egyszerű­ magyar alma. — Kinevezések a rendőrségnél. A minisztertanács a minap foglalko­zott a rendőrtisztviselők kinevezési ügyével. A rendőrségre ma érkezett meg a minisztertanács leirata, a­mely Schreiber Emil címzetes főkapitány­­helyettest valóságos főkapitány he­lyettessé nevezte ki az V. fizetési osztályba, Degus Dániel címzetes főtanácsos valóságos­ főt­anácsos, Kal­már Béla rendőrfőtanácsos, dr. Csapó Ferenc pedig rendőrkapitány lett. — »Szókimondó asszonyság.« Iz­gató és kedves színdarab Sardou híres »Szókimondó asszonyságba, a­melyet ma játszanak először a Ma­gyar Színházban. Nyilvánvaló, hogy azért vették elő, mert a főszerepre Blaha asszony óta csak most akadt megfelelő színésznő: Fedák Sári. Vele nem kockázat, hanem a kínál­kozó bizonyosság a munka sikere. A színműben se csalódtak, nem színehagyott, nem lett kopott, kisebb, pedig a virtuóz írók divatos munkái­nak közönséges sorsa ez. Napoleon hálóköntösben, a Isis mosónő napoleo­­nilag fölnagyítva, a forradalom mint genrekep, a véres császárság mint csinos dolog, úgy látszik, őrült érdekesség. Fedák Madame-Sans-Gene-je egé­szen más mint a Blaha Lujzáé, olyan, a­milyennek ma kell lennie. Ha em­lékezetem nem csal, — és a régebbi dolgokra most már kezdek jobban emlékezni — a nemzet korszakos művésznője kecsesnek és naivnak látszótig a mosónő-hercegnét. Fe­dák nagyon kedvesnek, de igen okos­nak, erősnek, sőt drámai erejűnek ábrázolja. De vétek volna folytatni a paralellát. Az a fontos, hogy a ma hősnője ez új szerepében úgy tet­szett nekem, a­hogy soha még. Gyö­nyörük a ruhái, semmi cifraság és csupos szín. Napóleont Törzs játsz­­sza, kedvesen és erőteljesen. Az egész előadás nagyon tisztességes és szerencsés. (B. S.­­­» A franciaországi munkanélküli­­­ség. Baselból jelentik: Nagy vesze­delem Franciaországban is a munka­nélküliség. Az északi és a keleti tar­tományokban közel 700.000 ember van munka nélkü , a gyárak gépei állanak. A mérhetetlen elégedetlen­séget a hatóságok azzal igyekeznek elfojtani, hogy a“ németek elvitték a gépeket vagy a­ legfontosabb alkat­részeket, "a valóság ellenben az, hogy ti szállítási zavarok miatt nem jön­nek nyersanyagok. — Ly­onplárot ajánl a francia akadémia­­? Deslandtes, a meudoni obszervatórium igazgatója a múlt héten azt az­­előterjesztést intézte a francia tudományos akadémiához, hogy foglalkozzék a naptár reformjá­nak kérdésével és kérje fel a béke­kongresszust, hogy a békekötés alkal­mával rendelje­ az egységes naptár használatát. Ebből az alkalomból az Excusifir espin - párisi lap meg­­szólaltak.­) Paintevét, a francia tudo­mányos akadémia elnökét, a­ki töb­bek között a következőket mondta : — A csillagászati évtartama 365.25 és­ 363.24 nap között ingadozik, de sokkal közelebb áll­ az utóbbi arány­­számhoz. —Hogy az ingadozást, kiegyenlíts­ük, tudvalevőleg minden negyedik évben egy szökőévet, illesztünk a naptárba, de a­hogyan a valóságos év nem 363.20 napból, hanem inkább 365.24 napból áll, .-a*­ így keletkező ingado­zást úgy egyenlítjük ki, hogy min­den negyedik században három szökő­évet illeszt­enek a naptárba, így pél­dául az 1700., 1800., 1800. évek nem voltak szökőévek, de a 2000-ik év szökőév lesz. Ez volt a Gergely-fél naptár reformja. Kétségtelen, hogy kívánatos volna a naptár egységesí­tése, a­mi megkönnyítené a külön­böző naptárakat használó népek egy­más között való érintkezését. Nagy nehézség azonban az, hogy az év napjainak száma olyan összeg, a­melyet nem lehet kereken hetekre felosztani.­­Ez az oka annak, hogy az év tizen­két hónapja nem egyforma számú napokból áll. Ha azt akarjuk, hogy a hónapok nép­számai egyenlőek legyenek és egy-egy hónapnak bizo­nyos dátuma mindig ugyanarra a napra essék, például, hogy minden­­ hónap 12-ike hétfő, vagy kedd le­gyen, az­­évet tizenhárom, huszonnyolc napból álló hónapra kellene felosz­tani. Még így is fenmaradna egy nap, a­melynek dátum nélkül külön nevet kellene adni. Szökőévben két ilyen dátum nélküli külön nevű nap volna. Az ilyen naptárbeosztás mel­lett, ha például az 1921-ik év vasár­nap kezdődnék, minden hónap elseje, S­ika és 15-ike vasárnapra esnék nemcsak ebben, hanem minden utána következő évben is, az 1924-ik évben pedig két külön névvel jelölt nap volna. A naptár ily beosztásának mnemotechnikaai előnyei volnának, hátránya azonban az, hogy az évet nem lehetne negyedévekre felosztani.­­ Sokkal­ célszerűbbnek látszik a re­formtervezet­­ másik megoldása, a­mely szerint az évet negyedekre is fel lehetne osztani. E megoldás sze­rint minden év végén volna egy vagy két rendkívüli nap, az év 364 napját pedig négy öt napból álló negyedre oszlanák fel, minden negyedben volna egy 31 napból álló és két 30 napból álló hónap. Ilyen módon a négy negyedév teljesen egyenlő volna és a hetek és napok száma mindegyikben meg­­­egyeznek. . Arra a kérdésre, hogy vár­jon az akadémia behatóan kíván-e foglalkozni a naptár reformjának kér­désével, Pavilevé kijelentette, hogy az akadémiának kötelessége a mos­tani időkben napirendre tűzni ezt a kérdést. A naptár reformálásai min­dig nagy történelmi eseményekkel estek egybe. — Tolvaj banda a kaposvári ál­lomáson, Kaposvárról ,jelenti tudó­­sítónk. A kaposvári állomáson hetek óta több tőből álló tölva­i­­banda garázdálkodik, mely feltöri az állomáson áthaladó vagonokat és nagyurmen­yiségű holmit rabolt el már eddig­ is több százezer ko­rona értékben. A legutóbbi héten nyolc kocsit raboltak ki, a­melyek­ből ládaszám­­ lopták el gyertyát, palackborokat, pótkávét, szappant, gyufát,­­üvegárut, kockacukrot, va­lamint értékes génrészeket. A szer­vezett tolvajbanda kézrekerítésén az egész kaposvári rendőrség fára­dozik.­­ A kolozsv­ári nemzeti színház előadásait betiltották. Kolozsvár ro­mán rendőrfőkapitánya, dr. Pop Vik­tor a kolozsvári nemzeti színház előadásait bizonytalan időre betil­totta. Az intézkedés, mely élénk visszatetszést szült a kolozsvári ma­gyarság közt, a kultúrának nem nagy szere­tetéről tesz szomorú bizonyságot. — A magyar postatakarékpénz­tár Ho­r­v­át - Szí­di­on o­rszágok­b­a­n. A magyar postatakarékpénztár és a horvát-szia-von postaigazgatás kö­zött egyezmény jött létre, melynek értelmében­ “ a magyar postataka­rékpénztár működése annak összes üzletágaiban újból kiterjed Horvát- Szlavonországokra, a­hol a posta­hivatalok mint a magyar posta­takarékpénztár megbízottai fognak működni. Ehhez képest a­ horvát­­szlavonországi postahivatalok feb­ruár 1-én újból felveszik a magyar postatakarékpénztár külső szolgá­latát, elfogadnak takarékbetéteket és csekk-befizetéseket a nálunk szo­kásos módon. Az egyezményt,mely­nek időbeli hatálya egyelőre 1920 január 1-ig terjed, magyar részről dr. Hantos Elemér államtitkár, a szerb, hor­vát, szlovén posta- és táv­­irdaügyi miniszter nevében Deka­­nne István írta alá. — A német birtokreform. Berlin­ből jelenti szerkesztőségünk. A kor­mány jelentős új törvényjavaslatot dolgozott ki a nagybirtok parcellá­zása és az ugarak, valamint a mocsa­rak hasznosítása dolgában. A jobb­oldali pártok hevesen támadják a javaslatot, mert közvetlenül a nem­zetgyűlés előtt állanak elő vele, holott a gazdasági és minden egyéb nagy kérdés rendezését a nemzet­gyűlésre kellene hagyni. A törvény­­javaslat különben csínyján bánik a nagybirtokkal, a­melynek csak egy harmadrészét kívánja új telepesek részére lefoglalni. A földbirtok meg­váltása békeáron történnék. A­z osztalék legújabb szerepe. Datis Eudre szigorló mérnök hir­detést tett közzé az egyik lapban, hogy lakást keres. Jelentkezett nála Klein Nándor építész, felmu­tatott egy járásbírósági végzést, a­melylyel igazolta,­ hogy neki joga van a Gyep­ utca 50. számú ház első emeletén az egyik háromszobás la­kást kiadni. A bérleti szerződést megkötötték és a szigorló mérnök negyedévi bér fejében 1000 koronát lefizetett Klein kezéhez. Kohn Jenő főpincér ugyancsak lakást keresett, ennél is jelentkezett Klein Nándor és szintén felajánlotta a Gyep­ ut­cai lakást, azonkívül egy kávéhá­zat is, a­melyért 8000 korona évi bért kért. Klein itt 210 korona elő­leget vett fel, 2000 korona pedig tegnap lett volna esedékes. Az új bérlő érdeklődni kezdett Klein sze­mélye után és kitűnt, hogy a neve tulajdonképpen Harkányi Nándor, nem építész, ha­nem­ ügynök és az általa kiadott lakás nem az övé, hanem Naftalin Áronnéé, a­hol Harkányi szobát bérelt. Harkányi­­a felvett előlegeket elköltötte, a felmutatott okiratokat maga hami­­­sítátta. Csalás én oktat­aiuwin miatt letartóztatták. Kiderült róla, hogy azonos Harkányi-Hosztalek Nándorral, a régi Népszínház hír­hedt szélhámosával. Ermete Novelli meghalt. Sugazat­ból távirat­ozza tudósítónk : Olasz­ország legnagyobb jellemszínésze, Er­­meté Novelli meghalt. Nemrégiben tüdőgyuladáson esett át, felgyógyult és ismét játszott a színpadon, úgy látszik, korán kelt fel az ágytól, mert újabb tüdőgyuladást kapott, a­mely véget vetett életének. — Prágában nem akarják elfogadni az új bankjegyeket. Prágából táv­iratoztak lapunknak­. Tegnap nagy tömeg verődött össze az Osztrák­- Magyar Bank prágai fiókintéze­te előtt. Mindenki 25 és 200 koronás új bankjegyeket, akart régi bankókra beváltani. Mivel a hivatalnokok nem, győzték a munkát, letelt a hivatalos éra, m­í­g mielőtt mindenkinek a bank­jegyeit beválthatták volna. Erre az­­a hír terjedt el, hogy maga az Osztrák- Magyar Bank sem fogadja el az új­ bankjegyeket. A pénzügyminiszter hivatalos közleményt bocsátott ki s megnyugtatja benne a prágai lakos­ságot, hogy az Osztrák-Magyar Bank fiókintézete beváltja az új bank­jegyeket régiekre s egyben a vezető­ség kötelezte magát, hogy a cseh­szlovák állam területére nem fog jobbá uj bankjegyet küldeni. — Félmilliót lopott egy gyári ban­­k is. Az Est január e1-iki számában ilyen címen megírtuk, hogy a Ma­gyar Önárugyár Részvénytársaság nagytétényi telepéről Roskamp Ferenc­­igtirimuintuis körülbelül 420.000 korona­­ értékű különböző holmit lopott. A gyár munkásai most annak megállapítását kérik tőlünk, hogy Roskamp Ferenc, a tolvaj nem gyárfinuszkál, hanem üzem­­vezető. — Bírák és jegyzők mozgalma. A bí­rói oklevélnek az ügyvédi oklevéllel egyenlő értékűvé nyilvánítása érdeké­ben megindult mozgalom ügyében a bírák, ügyészek, jegyzők és minisz­­teri tisztviselők február 2-án, vasár­nap délelőtt 11 órakor a budapesti tör­vényszék (V., Alkotmány­ utca 14.) má­sodik emelet 2. számú tanácstermében­ gyűlést tartanak, a­melyre az érdekel­teket ez után is meghívják. — Árdrágítás és lánckereskedés a karhiddal. Melyi Lajosné, pest­szentlőrinci lakos, feljelentést tett Polacsek Lipót Szondy­ utca 37/b. szám­ú házban lévő műszaki keres­kedő ellen, mert a karbid kilo­gram­j­át 9 koronáért árusította. Az eljárás során Polacsek azt vallot­ta, hogy a karbidot Hubert L.­­és Társa ’Thököly-úti műszaki keres­kedő cégtől vásárolta 7 korona 40 fillérért. Hubert L. és Társa arra­ hivatkozott, hogy a karbidot 8­6 korona 50 fillérért vásároltál Flerko Róbert ó­ utcai kerékpárnag­ykeres­­kedőtől, a­ki viszont Bécsből sze­­rezte 5 korona 50 fillérjével kilo­­gr­am­onként.. A beszerzett szakvéle­mény szerint a karbid kiskereske­delmi ára legfeljebb 4 korona le­het. A VL kerületi kapitányságon dr. Róna Zoltán rendőr fogalm­azó ma tárgyalta ezt az ügyet és Pola­csek Lipótot árdrágítóért egy napi elzárásra és 200 korona pénz­büntetésre, a Hubert L. és Társa cég nevében Hubert Lajost lánc­kereskedelemért és árdrágítás­ ki­hágásért öt napi elzárásra és 1000 korona­­pénzbüntetésre, a Sierke Róbert cég tulajdonosát, Brunig Miksát pedig árdrágítás miatt öt napi elzárásra ás 1000 korona pénz­­büntetésre ítélte. — A szesztilalom megszegői. A VI. kerületi kapitányságon dr. Kéri Ká­roly rendőrkapitány Suszter Sebő Nagymező­ utca 37. szánt alatti ven­déglőst a szesztilalom megszegéséért két napi elzárásra és 200 korona pénz­büntetésre ítélte. Ugyancsak a rendőr­it író ítélte el Kaszter Imre Röppentyű­­utca 37. szám alatti fűszerkereskedőt egy napi elzárásra és 100 korona pénz­­büntetésre, mert rumot és konyakot is­árusított. — Elitélt cukorkakereskedd. A VE kerületi kapitányság Friedenthal Jó­zsef Teréz­ körút­ 40. szám alatti cukor­­kakereskedőt 400 korona pénzbüntetés­re ítélte, mert a szaloncukorka kilo­­gramját 24 korona helyett 32 koronáért ítéla el Szombat, 1919. február 1.

Next