Az Est, 1919. november (10. évfolyam, 97-122. szám)

1919-11-01 / 97. szám

4. oldal nagysága mond, azon én csak nevetni tudok. Almásy grófnő azonban megingathatatlan. . . — Határozottan felismerem és Sztanykovszki is nagyon ismeresnek tűnik fel előttem. Dömötör László inas is felismernivéli Sztanykovszkit, Wesszély Margit szobaleány is kijelentette, hogy Sztanykovszkij felismeri, ő lehetett az egyik délutáni látogató, Kéri hangja pedig ismerősnek tetszik előtte. ... A szembesítések véget értek, most már csak a hivatalos személyek és a tanuk maradnak a hallban , állólámpát hoznak, kis asztalon készítik a jegyzőkönyvet. Szükségessé válik még egyszer Sztanykovszki kihallgatása. Egy fogházőr kíséretében bejön a szikár, vékonyarcú, határozott fellépésű fiatalember. — Kérem, én Dobót sokszor láttam a Károlyi-pártban — jelenti ki. — Nagyszájú ember volt, jól megjegyeztem magamnak az arcát. Ezután a forradalmi szolgálatokért teljesített fizetésekről megismétli a vallomását, melyet azzal fejez be, hogy a katonatanács tagjainak pénzt osztogató Iladzsics százados és társai kilencvenezer koronát loptak. Sztanykovszkit kivezetik, jegyzőkönyvet írnak, a bíró monoton hangon diktál, kinn erősen szürküllik, egy lámpa szerény fénye világítja meg a nagy hallt, a szines üvegajtó mögött állnak a gyanúsítottak. Már három órája állnak, várnak. A jegyzőkönyv lassan készül. De mielőtt aláírják, még egy bomba csap le : Jrloehstetter Alfréd detektív előlépés kijelenti, hogy vallani akar. — Október 31-én — beszéli —,délután négy órakor a Károlyi-part előtt egy autót láttam, amelyen négy katona ült: a soffőr mellett egy tengerész. Üget sem vetettem rá, de a kapu alatt megszólított Auerbach Pál tizenhét éves kereskedelmi iskolai tanuló : »Most mennek Tiszáért — mondta. —Le fogják tartóztatni. « Ezt fenn a pártkörben is megerősítették. Én akkor nagyobb figyelemmel néztem meg az autó utasait s azt találom most, hogy Dobó István nagyon hasonlít a soffőr mellett ülő tengerészkatonához. Höchst áttér detektív megígérte, hogy mára előkeríti Auerbach Pált is. ... A jegyzőkönyveket aláírták, hat óra elmúlt, a hivatalos urak összecsapták bőrtasakjaikat. A vizsgálóbíró elrendelte, hogy a gyanúsítottakat vigyék vissza a fogházba, a lila omnibusz előállott, s ahogy kiszállottak, egyenkint bújtak vissza belé. Tisza halálának izgatott tanúi is elszéledtek, a rendőrtisztek kardja halkan csörrent a néma kövezeten. A Hermina-úti villára leszállott az őszi este. _____ Tisza egyik gyilkosa Kaveggla rendőrfőtanácsosnál járt Gróf Tisza István gyilkosainak nyomozása során felbukkant az a hír is, hogy dr. Kaveggia Béla rendőrfőtanácsos igen fontos, sőt döntő adatokat szolgáltatott a nyomozáshoz. Tudósítónk felkereste Kaveggia főtanácsost, aki az ügyben játszott szerepéről és az általa ismert eseményekről a következőket mondta el: — A forradalom, kitörése napján én aVI. kerületi ság vezetője voltam. A kerületben, éppen úgy mint a város többi részeiben is igen nagy volt a zavar, mindenfelé részeg katonák pusztítottak és romboltak Én a rablások megakadályozásával kiküldtem az őrmesteremet negyven rendőrrel a Váci útra cirkálni. A rendőrök a fosztogatókkal valóságos harcokat vívtak és sok helyen, így például az utászlaktanyában is sikerült a rablást megakadályozniuk. A katonai élelmezési raktárt azonban, mint ismeretes, mégis kirabolták. Én másnap, november 1-én kimentem a raktárba helyszíni szemlét tartani. A szemle közben odajött hozzám az ügyeletes tiszt és jelentette nekem, hogy az előtte való napon este egy katona, aki részegen jött haza a kaszárnyába, társai előtt azt állította, hogy ő is részt vett gróf Tisza István meggyilkolásában. Ezt a katonát én rögtön elfogattam és kihallgattam. A katona, aki igen alacsony intelligenciájú ember volt, zavarosan m kuszáttan adta elő a történteket. Elmondta, hogy többtársával egy korcsmában ült, mikor katonák jöttek be és megparancsolták neki, hogy menjen velük. Autóra szálltak és elhajtottak egy nagy útra, ott bementek egy kertbe, majd fölmentek a házba. A lépcsőházon és a nagy habon át bementek a szobába, ahol egy szakállas férfi és két nő volt. Itt a vezetőjük egy darabig beszélt, azután tüzet vezényelt, amire ők elsütötték a fegyvereiket, a vezető újra tüzet parancsolt és ők újra lőttek. A szakállas férfi összeesett. Ezután elhagyták a házat és visszamentek a korcsmába, ahol késő éjszakáig ittak. A katonát ekkor rábíztam az ügyeletes tisztre és megmondtam neki, hogy majd érte fogunk küldeni és hevítetjük a főkapitányságra. A tiszt még figyelmeztetett, hogy lehetőleg éjjel szállíttassuk el, mert nappal a sok garázdálkodó katonaesetleg kiszabadíthatná. Én ezután autón kimentem a rákosi pályaudvarra, ahol szintén fontos dolgom volt, azután bementem a főkapitányságra. Egyenesen Dietzhez, az akkori főkapitányhoz mentem és jelentettem neki a dolgot. A szobában benn voltak még Páll György, Szentkirályi Béla és Szmrecsányi György is. Dietz azt felelte, hogy a katonát majd behozatják a főkapitányságra és részletesen ki fogják hallgatni. Én, miután rábíztam az ügyet a legilletékesebb fórumra, nem törődtem többé a dologgal. Úgy tudom azonban, hogy a katonát bevitték a főkapitányságra és ott újból kihallgatták. Hogy ennek mi volt az eredménye és így hogy ez az adat mennyire fontos a nyomozásra, azt nem tudom megmondani. A katona nevére már nem emlékezem. Mindezeket már régebben elmondtam dr. Mattyasovszky főkapitánynak is. Ez alkalommal megkérdezték tőlem azt is, nem tudok-e valamilyen utón arról, hogy a gyilkosságban része volt-e dr. Páll György volt főkapitányhelyettesnek is. Erre vonatkozólag szintén nincs semmi pozitív értesülésem. Újabb tanú Tisza István meggyilkolása ügyében a rendőrségen jelentkezett Barta József tanár és előadta, hogy ő a múlt év novemberében Csengőd községben beszélt egy Kákonyi nevű katonával. Ez a katona elmondta neki, hogy nyolcadmagával azt a parancsot kapta, hogy gyilkolják meg Tisza Istvánt. Ő nem vállalta ezt a feladatot, társai azonban igen. Kákonyi azt is elmondta a tanárnak, hogy ő ismeri azokat a katonákat, akik a gyilkosságra vállalkoztak. Veszek használt férfiruhás Levelezőlap hívásra házhoz jövök: Teréz-körút 27. III. 28.m mn n m111 HÍREK Lapunk legközelebbi száma holnap a rendes időben jelenik meg. — Elhagyott magyar sírok. A sok gyásztól és szomorúságtól észre sem veszszük, hogy elérkezett a halottak ünnepe. A magyarság most mindennap halottak napját üli, de a naptár hivatalosan jelenti be, hogy elérkeztünk az év szomorú és kegyeletes ünnepéhez. És elindulnak a temetőkertekbe a koszorúk, kicsik és nagyok, olcsók és drágák, papírlevélből és örökzöldből kötöttek. Kigyúlnak a mécsesek, ha telik, a sírokon, ha nem telik, a szívekben. Mi az emlékezést, a magyarság szeretetének és fájdalmának koszorúját elhagyott sírokra teszszük és a mécsest árva, betemetett, a földdel egyenlővé vált hantokon gyújtjuk meg. Sírokról emlékezünk, amelyek a világ minden táján magyar katonák porladó testét takarják. A francia síkságtól, a belga partoktól egészen a messze Csendes-óceánig jeltelen sírokban névtelen magyar katonák pihennek. És ott enyésznek a Kárpátok már talán hóval lepett völgyeiben, a havasokban, a Doberdo átkozott szikláin, a Piave gyilkos fövenyében és idehaza a magyar temetőkben. Oly szegények vagyunk, a hivatalos élet olyan zűrzavaros, hogy nem tud, nem ér rá az elhagyott katonasírokat feldíszíteni, díszítsük hát legalább felemlékezésünkkel, meghatottságunkkal, hálánkkal, amelyet fájdalmas bukásunk nem tehet kisebbé. Emlékezzünk meg legalább szívünkben a jeltelen sírokról. — Az entente jóvátételi bizottsága Budapesten. Beavatott forrásból arról értesülünk, hogy a jövő héten az ententenak egy jóvátételi bizottsága érkezik Budapestre és hosszabb ideig itt marad. — Vázsonyi a keresztény Magyarországról. Népes társasvacsora volt tegnap este a Liget-klubban, amelyen ez alkalommal egyesültek először a VII. kerület összes polgári körei a demokrata zászló alatt. A demokrata vezérek közül jelen voltak a többi közt Vázsonyi Vilmos, Ugrón Gábor, Bárczy István, Várjassy Lajos és a vacsora folyamán több érdekes politikai nyilatkozat hangzott el. Bárczy István, az első felszólaló, kijelentette, hogy a demokrata polgárság célja nem az, hogy minden pártnak legyen minisztere a kormányban, hanem hogy a kormány ne űzzön egyoldalú pártpolitikát és olyanok legyenek a tagjai, akikben mindenki pártkülönbség nélkül megbízhatik. Zajos ünneplés fogadta azután Vázsonyi Vilmost, aki hosszabb beszédet mondott arról, hogy nem szabad a politikába felekezeti problémát beledobni, mert a nemzet nem egy osztályé vagy felekezeté, hanem mindenkié. Amint a forradalomnak az volt a végzete, hogy kis emberek vezették, most is kis emberek kapaszkodnak fel, hogy intézzék Magyarország sorsát. Erős egyéniségekre és nagy képességekre van szükség és nem olyan bányászok állnak a mélyen, akik az emberek lelkéből az aranyat akarják kibányászni, hanem olyanok, akik mindig a salakot akarják a felszínre hozni. A bolsevizmus elvette az egyik ember vagyonát, ez a mostani bolsevizmus el akarja venni a másiktól a becsületét és ki akarja tagadni őt, a haza fiai közül. A nemzeti eszméből nem szabad engedni, nem szabad Koor demokratikus és nemzeti politikája kel hogy diadalmaskodjék. A magyar földmívesnép békét kíván ezen az országon és a város lakosai és demokrata polgárai is azt- kívánják, hogy a komoly, hazafias és szabadelvű vidéki középosztályi mellett a magyar keresztény paraszt , üljön nagy többségben a képviselőház i ■bán. A demokrata polgárság jelszava is tehát a keresztény Magyarország, amely azonban, a kereszténységben; találja meg a szeretetet és az igazi vallásosságot. Kívánjuk — úgymond, — a magyar keresztény demokrá-' ciát, a magyar földmívesség általi képviselve, nem pedig úri izgatók által. Vázsonyi után Ugron Gábor arról, beszélt, hogy alkalmas embereket keressenek, akik az országot e szeren- esétlen állapotból kivezethetik. Szél-sőséges emberekre, akik vagy tor-gradalmárok, vagy pedig zsarnokok, nincs szükség. Az ország nem lehet, többé pártok játéklabdája s kalan-dor politikusok kísérleti tanyája. A szónokok sorát Varjassy Lajos fejezte be. .. — Halálozás. Özv. Schmideg Józsefnő szül. Fürst Sarolta meghalt e hó 29-én. Temetése e hó 31-én délután 3 órakor lesz a budai farkasréti szr. temető hallottasházából. — Az ügyvédi kamara és a bírósági szénszünet. A tüzelőanyaghiány miatt fenyegető részleges bírósági szünet tárgyában a budapesti ügyvédi kamara felterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez, melyben arra való tekintettel, hogy a bíróság működésének ilyen korlátozása súlyos hátrányokat jelent gazdasági életünkre, az annyira óhajtott jogbiztonság megszilárdulására, a háborúban volt és a proletárdiktatúra alatt sokat szenvedett ügyvédség megélhetésére, kéri, hogy ettől a szünettől tekintsenek el annál is inkább, mert csak’ néhány épület fűtéséről van szó ésa kilátásba vett megtakarítás nem éri fel a felsorolt súlyos hátrányokkal. — Halálos elgázolás. Az Irányi utca és a Molnár-utca sarkán Pécsvári János iskolaigazgató felesége, Enzmann Anna leugrott a villamosról és a pótkocsi kerekei alá került, amelyek elgázolták. Meghalt. — Milyen lesz a magyar válogatott, csapat. A bécsi október 5-iki kudarc után a Magyar Labdarúgó Szövetség erősen készül a november 9-iki magyar-osztrák válogatott mérkőzésre. A szerdán tartott közös tréning úgyszólván teljesen tisztázta, hogy kik kerülnek be a válogatott csapatba. Kapus ismét Zsák („33“ FC) lesz. Az egyik hát-,véd Vogl II. (UTE), a másik hátvédő helyre két jogos aspiráns van: Hegyi (TTC) és Gruber (BTC). A fedezetsor csak az MTK fedezetsora, Kertész II., Orth, Nyúl lehet. A csatársor valószínű összeállítása ez lesz: Tóth (FTC), Braun, Winkler, Schlosser(MTK), Jenny (KAC), — Házasság. Liebermann Lipót eljegyezte Somogyi Olgkát. Orner József, a Meinl Gyula r.-t. üzletvezetője, oltárhoz vezeti e hó 1 5-án Deánovich Bogdánkát Újvidéken. (Minden külön értesítés helyett.) — Elitélt árdrágító. A VIIl. kerületi kapitányság Oláh Gyula kereskedőt azért, mert használhatatlan petróleumot 24 koronáért árusított, 30 napi elzárásra és 1000 korona pénzbüntetésre ítélte. — A betörők elmulatták a lopott pénzt. A detektívek különböző mulatóhelyeken elfogták tegnap Tóth János 23 éves bányászt, Martinka Ferenc 23 éves szobafestőt és BelaznikJános 21 éves méhészt. Megállapították, hogy ezek hárman betörtek a Népszínház utca 25. számú házban levő Ivanovszki-féle büffébe és onnan 16.000 korona készpénzt és nagymennyiségű élelmiszert loptak el. Ugyancsak ők jártak az ócsai uradalomban is, ahonnan e hó 25-én két tehenet és két lószerszámot loptak el. A két tehenet eladták Riedl Ferenc és Kovács István Rákóczi-téri csarnoki mészárosoknak, akik az állatokat levágták és eladták. A büfféből lopott élelmicikkeket egy vendéglős vette meg, a lószerszámokat pedig a Telekitéren adták el. A pénzen megosztoztak és elmentek mulatni s a mikor a detektívek elfogták őket, valamenynyiüknél együttvéve csak 1500 koronát találtak, holott a teljes kár 51.000 korona. A rendőrség a tolvajokat letartóztatta.“ ' Szombat, 1919. november 1.