Az Est, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-01 / 28. szám

Előfizetési árak : egy h­ónapra ... 15.— korona Negyedévre 42 — korona Félévre 80.— korona Egész évre.........160 — korona Egyes szám ára 60 fillér. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőségi VII. kerület, Erzsébetek arat 7* Ki­adóhivatal: VII., Erzsébetek arat 18—20. sas. Fiók*kia­dó hivatalok: V., Vilmos császár*ut 14. szám és mü: Vácii utca 12. Wien: I. Kohlmarkt 7 csissmatatása ESE" H­orthy vétója , mely olyan volt, mint a ne­mi lelkiismeret vészkiáltása, s remélhetőleg rendet teremtett a politikai életben arra a­ há- rom-négy hétre, a mikor a nem- s­zeti akarat szuverén megtiste­­s­ítője, a parlament összeülve« "gyakorolja jogait s teljesiti g­­égeit. Bizunk benne, hogy a­zanság legyűri a garázda kedélyeket s az izgalmak ek, hogy a békekötés mű­vét sem­mi kártékony viszály ne zavarja. 4 Az ország választott éa ez azt jelenti, hogy minden pártnak és minden pártvezér­nek háttérbe kell vonulnia, mert az alkotmányosság visszaállt, az ország ügyeinek intézésére ezentú­l egy­ül a parlament ille­tékes. Félre tehát minden izgatás­sal és agitációval. Azzal, a­mely az ideiglenes kormány ellen tá­mad és azzal, a­mely az állam­fő kérdésében óhajt elébevágni a parlament döntésének. Az or­szág népe a választásokon a ki­rályság visszaállítását követel­te. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már megint megin­dulhat ennek az ügynek szemé­lyi része, hogy a különböző pár­tok eldönthetik a maguk klub­juk, vagy a maguk szalonjaik falain belül azt a kérdést, a­mely megint csak a parlament­re tartozik. Magyarország nemzeti ki­rályságot akar, olyan irályt óhajt ezeresztendős trónjára ül­tetni, a­ki semmi más ország­nak nem fejedelme, a­ki egész életét, minden tehetségét Ma­gyarország felvirágoztatásá­nak s boldogításának szenteli. Hogy ez a személy ki legyen, az igen nagy kérdés. A magyar szent korona csak olyan főre szállhat, a­mely fő mindenképpen méltó a koroná­ra. A király személyének az elő­nyök és a biztosítékok egész so­rát kell hoznia nekünk. Szövet­ségi és gazdasági előnyöket kell hoznia, s a világ minden hatal­mának teljes elismerését. Hoz­nia kell az abszolút királyi te­kintélyt, olyan szellemi és er­kölcsi kincseket, a­melyek mél­tóvá tegyék arra, hogy egy ősi nemes nemzet felett uralkodjon. Mindezt mérlegelni és eldön­teni a nemzetgyűlés bölcsesé­­gére tartozik majd. Ennek elébe vágni a nemzet nagy károsodá­sa nélkül nem lehet. Kolcsa­cot egy francia tábornok juttatta a bolsevikiek kezére Tárts, január 31 (A M. T. I. szikratávirata) Az angol la­pokban közölt táviratok szerint Kolcsak vereségéért a felelős­ség Jenin tábornokra, a szibériai fran­cia misszió fejére hárulszlrtte Kolcsak gernagy jyu,alférja a csapatok s közvetítie a TsOT osztagok parancsnok­ságát. Bővebb részletek még hiányoz­nak. Párisban az eddigi hiányos érte­sülések alapján azt hiszik, hogy Jenin tábornok nem önként tette le a fegy­vert, hanem képtelen volt megakadá­lyozni csapatait ebben a cselekedet­ben, minthogy semmiféle komoly tekin­télye­ nem volt a túlzó eszméknek meg­nyert és különben is fegyelmetlen cseh katonák előtt. Jelenleg a szövetsége­sek szibériai képviselői Karbinban vannak. Franciaország megbízottja, Mauras minden tőle telhetőt megtesz az irkucki ideiglenes kormánynál, hogy Kolcsak tengernagy szabadlábra helyezését elérje. M­illerasití rosszak­arettal wád©`ta a német kormányt Páris, január 31 (A M. T. I. szikra tá­virata). J­aysAs^párisi német Jin'fvtve mefrbj±óleveT8 tíwha­bpffirtatásakor Millerand miniszterelnök előtt ki­jelentette, hogy munkájával hozzá kíván járulni a két ország közötti rendes viszony helyreállításához. Millerand tudomásul vette ezt a kijelentést, de megjegyezte, hogy a Németország a versaillesi szerző­dés egyes határozm­­ányainak a végrehajtása körül rosszakaratot tanúsít, a­mi komoly akadálya a normális érintkezés felvételének. Mayer azt válaszolta, hogy a ber­lini kormány anyagi és erkölcsi okokból nem tudott megfelelni a szerződés valamennyi rendelkezé­sének. Hartbergben van az osztrák agitáció központja Alküldöttségekkel dolgoznak Szombathely, január 28 (Az Est kiküldött munkatársától) Az elszaladásra ítélt Nyugat-Ma­­gyarország déli részében ugyanaz a hangulat, mint a­milyen Sopron és környékén, legfeljebb azt­ lehet le­szögezni, hogy ezen a vidéken az osztrák propaganda sokkal erősebben működik, mint az északi részen. Hartbergben van az osztrák agitáció központja és ebből a határmenti oszt­rák városból irányítanak minden ak­ciót. A határon könnyen átsétálnak az agitátorok és lázító röpirataikat könnyen becsempészik. Annyira mentek már, hogy alapí­tot­tak egy erősen agitáló irredentista lapot, a­melynek a cím­e Der Neue Ring és igen jól szerkesztik. Házról­­házra viszik és valósággal ingyen ad­ják. A magyar lapok ezzel szemben azt sem tudják kivívni, hogy a rossz köz­lekedés miatt a tehervonatokon előbb elszállíthassák példányaikat. Magyar­­ország felől a lapok és az újságok nagy késéssel érkeznek, míg a bécsi és gráci lapok néhány óra múlva már magyar területen terjeszthetik a mé­telyt. Az osztrákok szemfényvesztéssel próbálnak dolgozni. Nagy fáradsággal felhajszolnak egy­­egy nyugat-magyarországi embert, mindenféle ígéretekkel ráveszik, hogy Hartbergben gyülekezzenek és egy­két lélekkel, mint küldöttséggel állí­tanak be Bécsbe. Ezt az eseményt aztán az osztrák lapok erősen felfúj­ják. Az igazság ezzel szemben az, hogy a vasmegyei németség őszintén ragaszkodik hozzánk, csupán Németül­vár környékének egy része nyilatkozott az elszakadás mellett, a minek apró helyi okai vannak, mig a többi községeit egymás után küldik el tilt­akozásukat. A kőszegi járás lakossága valóság­gal el van keseredve". Az egész vidé­ken egyetlen egy híve sincs az elsza­kadásnak. Valamennyien lelkesen tüntetnek mellettünk. Szentgotthárd környékén dolgozott Wohlinger Károly malomtulajdonos, a­ki már Széll Kálmán idejében all­deutsch programmal lépett fel s a volt miniszterelnök kerületében sok bajt okozott. Ez a mozgalom inkább kulturális, mint politikai volt és semmi körülmények között sem irá­nyult Magyarország ellen. Annyira nem akarnak a molnár hívei tőlünk elszakadni, hogy Wohlinger most fel sem lépett a választásokon. A képviselőválasztások is a né­metség ragaszkodását bizonyítják. Egyedül Penne község jelentette ki a németujvári járásban, hogy nem akarnak részt venni a válasz­tásokon. Maga Németujvár csupán német kultur-autonómiát kért a követétől. A felsőőri kerület képviselője A­n­­drózy István gróf lett, a­ki a magyar propaganda egyik mozgatója volt a vidéken. Kőszeg Lingauer Albint vá­lasztotta meg ellenjelölt nélkül, pe­dig az egész Vidéken az ő kezében futnak össze az Irredentizmus szálai. A környékbeli vezetőemberek meg­állapít­ása szerint vasmegyei német­jeinkből teljesen■ hiányzik a faji gyű­lölet és a gazdasági kérdés teljesen hozzánk kapcsolja őket. Tisztában vannak azzal, hogy exisztenciájukat veszti­­k, ha elszakítják őket tőlünk. Az idevalósi német eddig abból élt, hogy közel volt a határ és a két ország között a határforgalmat bo­nyolította le. Nem volt ugyan vám, de más volt a határ két oldalán a közigazgatás, különbözött a fogyasz­tási adó s a szorgalmas német még a fogyasztási adó különbözeteiből is meg tudott élni. Különösen a házaló kereskedelem virágzott, a terményeket, leölt álla­tokat, a nyersbőrt összeszedték és a határon túl jól értékesítették. Ha a határ most harminc kilométerrel ke­letre tolódik, a lakosság már nem járhat szabadon nálunk és így kere­setének is vége. A földjére nem szá­míthat, mert nagyon mostoha. Az osztrák agitátorok főleg a köz­­igazgatási viszonyok szembeállításával próbálnak hangulatot teremteni. Arra hivatkoznak, hogy odaát jobbak az utak és­ a vasutak, valamint a kereske­delemnek minden,eszköze kéznél van. Ha az entente népszavazást rendel el, igazán i­s­m fog a fejünk fájni. Na­gyon szomorú, hogy ezen a vidéken alig van magyar propaganda, a­me­lyet számba lehetne venni. Csupán most egy héttel ezelőtt állított fel a szombathelyi kormánybiztosság egy sajtóirodát, a­melynek élére Csiz­madia főlevéltáros került, a­ki nagy ambícióval dolgozik. Akart­ak egy irredentista német nyelvű lapot is alapítani, de csak az anké­pzésig jutottak el. Paizs Ödön. 44.

Next