Az Est, 1920. február (11. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-01 / 28. szám
' V"-t/** X Beszélgetés d A 'Azt a szándékomat, hogy Fiame parancsnokával és az olasz irodalom legnagyobb emberével beszéljek, a, Consiglio Nazionale ti érék kulturtanácsnoka, Belasich úr tolmácsolta a parancsnok külön titkári hivatala vezető emberének, a kedves és kitűnő Coselschi lánynak. Ez a lengyel halmazású liszt, finom lelkies elmés férfiú, Gabriete’'TiAnalinzio rajongó híve, elmondotta nekem, hogy addig maradnak ott Fiuméban, amíg csak nem kapják meg a biztosítékot az olasz kormánytól, hogy Fiume végérvényesen olaszszá leszen. Elmondotta az olasz kapitány, hogy az olasz nép elégedetlen a békeszerződéssel, más nemzetekhez képest ők csak sovány falatokhoz jutnak és megállapította, hogy az olaszok nem anyagi, nem túlnyomó részben gazdasági okon, hanem a faji együttérzés eleven erejével ragaszkodnak Fiuméhoz és a dalmát partvidékhez. Gabriele d’Annunziónak Coselschi kapitány jelentette, hogy Budapestről jöttem és beszélni szeretnék vele. A comandante a kormányzóság palotájában fogadott, sbban a dolgozószobában, ahol mostanában annyi lelkes szózatot ír Fiume népéhez és katonáihoz. A pamlagon kínált meg helyivel és előbb olaszul, azután franciául beszélgettünk. A beszélgetés elején mindjárt nagy szimpátiával emlékezett meg Magyarországról és visszanyúlt a renaissance korszakára, amelyben annyi érzésbeli, irodalmi és művészeti közösség volt a két ország között. Azután Fiume sorsáról beszélt. „Fiuménak olasznak kell lennie — mondotta dAnnunzio — és mi nem tágítunk mindaddig, amíg nincsen kezünkben feltétlen biztosíték arra nézve, hogy csakugyan Olaszországé lesz. Olasz város, amelyet annekiálnunk kell, azonban a kikötője szabad leszen és én valamennyi nemzetnek, amelyek érdekelt felek a fiumei kikötőben, a legteljesebb szabadságot kívánom gazdasági berendezéseik számára biztosítani. A fiumei kikötő szabadsága ideális lesz a szó legteljesebb értelmében és a fiumei kikötőben horgonyzó hajók szabad mozgásán ne essék csorba akkor sem, ha valamikor háborús bonyodalmak keletkeznének megint.“ Elmondotta, hogy a fiumei kérdésről üzenetet küldött a horvátoknak és a szerbeknek, sőt a magyar kormánynak is és megemlítette, hogy a valláskülönbözőség okán, de más oknál fogva is ellentéteket lát Szerbia meg Horvátország és Szlavónia között, olyan ellentéteket, amelyek a jövendőben talán kockára teszik a jugoszláv birodalom egységét. Amikor felvetettem azt a kérdést, hogy mikor fog végképpen dűlőre jutni Fiume problémája, a fiumei parancsnok annyit mondott, hogy őt fenyegetések nem riasztják, hogy őt semmiképpen nem lehet megfélemlíteni. — Elhatároztam, hogy maradok és ellentállok bármiféle erőszaknak, mondotta szó szerint Gabriele d’Annunzio és amikor közbevetettem, hogy az emberiségnek szüksége van az ő zsenijére, akkor enynyit mondott: „Ön tudja, hogy a háborúban nem kerültem a veszedelmeket, most sem félek tőlük és nem tudom, nem szebb dolog-e meghalnom katonáim élén, mint igy, lassan megöregedni.“ A táskor a comandante Horthy facfserege iránt érdeklődött, — que fait l’armée d’Horthy? — ez volt a kérdés szó szerint, válaszképen megmondottam, hogy Horthy hadserege jól szervezett hadsereg, itt melynek az a célja, he a rende fentartsa az országban. Gabriele d’Annunzio érdeklődése kiterjedt arra a fejezetre is, hogy a bolsevizmus micsoda nyomokat hagyott Magyarországon, milyen pusztításokat végzett itt és Olaszországgal kapcsolatosan megemlítette, hogy nekik a bolsevizmustól nincs mit félniük, nekik a fővároson kívül sok más nagy és nevezetes városuk van és egyetlen város nem tudná a többit valamennyit leigázni. Arra a kérdésemre, hogy a magyaroknak miképpen képzeli a helyzetét az olasz Fiuméban, szó szerint ezt mondotta d’Annunzio: Ils sont, osseront spécialement favorisés — a magyarokat különös kegyeiben akarja részesíteni. A parancsnok egyébként azzal a rajongással, amely a költőt jellemzi politikai cselekedeteiben is, megállapította, hogy aki eljut Fiuméba, mindenkit megragad ennek a városnak a varázsa. Chacuit se fiumanisc — itt mindenki átfiumeosodik, ezekkel a szókkal fejezte ki Fiume vonzóerejét Gabriele d’Aimunzió, aki szeretetreméltó volt mindvégig, aki Magyarországról rokonérzéssel emlékezett meg sokféle vonatkozásban és amikor beszédjét hallgattam, szárnyaló, ragyogó szavaival, megértettem, hogy miért csüngenek rajta ennyire a környezetében levő tisztek — akik között nem egy elsőrendű ember van — és miért lelkesednek érte katonái: gondolatainak fénye, szavainak muzsikája fogja meg az emberlelkeket. Ő is, csakúgy mint első titkára, Coselschi kapitány, üdvözletet küldött Magyarországnak... Amikor eljöttem a kormányzósági palotából, sokáig a fülemb csengtek még d’Annunzio szava a miket a fiumei magyarokról mondott, a kikkel szemben az olszák kulturnemzet módjára viselkednek és ámbár az állami magyar iskolákat megszüntették Fiuméban, a vasúti alkalmazottakat, a posta alkalmazottait meghagyták a, hivatalos helyeiken és nem kergették őket világgá, mint ahogy megtörtént másfelé, megszállott területeken. Fiumei tartózkodásom idején megállapítottam, hogy sokféle kósza hír jelenik meg erről a városról, d’Annunziónak és csapatainak cselekedeteiről; az egyik nap olvastam, hogy a parancsnok elrepült Japán felé, a másik napon, hogy elbujdosott a lakásáról és valamelyik hajón keresett menedékét, éppen azon a napon jelent meg ez a koholt hír, amikor engem a kormányzósági palotában fogadott. Az ő nyilatkozataiból, Coselschi kapitány kijelentéseiből kitűnik abbeli elszántságuk,, hogy ott maradnak Fiuméban mindadaddig, amíg a fiumei problémátnem oldják meg az ő kívánságaik szerint. Fiume megszállása és Fiume annexiója, a szembeszállás a békekonferenciával huszárcsiny, amelyhez nem volt elegendő a katonai lendület, hanem az olyan költőnek, az olyan álmodozónak a rajongása kellett hozzá, mint a minő Gabriele d’Annunzio. Kreutzer Lipót 2. oldal Újabb fordulat a német császár* ügyében London, január 31 (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a csepeli rádióállomás útján) Az Evening Standard illetékes forrásból azt azt nyerte, ____ kiadásának és a háborús bűnösök kiszolgáltatásának kérdésében újabb fordulat fog beállani. Millerand és Nitti elvben hozzájárult ahhoz, hogy résztvesz egy értekezleten, amelyek legközelebb Londonban tartanak és melyen Lloyd George, lord Garzon, valamint a francia, olasz és japán nagykövet is jelen lesz. Az értekezleten újból meg fogják tárgyalni a bűnösök kiszolgáltatásának kérdését. A román miniszterelnök Londonban London, január 31 (A M. T. I. szikratávirata) A Reuter-ügynökség jelentése szerint a Londonban időző Vajda Vojvoda román miniszterelnök azt a reményét fejezte ki, hogy Romániát közelebbi kapcsolatba hozza Nagy- Britanniával.Ma, a román miniszterelnök tiszteletére a kormány banketet rendez, holnap pedig a lordmajor ad tiszteletére villásreggelit. Az angol széntermelés London, január 31 (A M. T. L. sz.ikratávirata) A széntermelés a heti statisztikai adatok szerint kielégítően folyik. A január 27-ével végződő héten 4.902.000 tonna szénet bányásztak ki, ami 1919 május 31-ike óta, amidőn a bányászok munkaidejét csökkentették, a legnagyobb heti eredmény. \ A francia marsalok tanácskozása jpAVis, január 31 .(T. 1. szikratávirata) hadügyminiszter csütörtökön reggel tanácskozást folytatott Franciaország három marsaljával. A tanácskozás során,amely másfél óra hosszat tartott, a legfelsőbb katonai tanács végleges összeállításáról tárgyaltak. A miniszter rendelete némi módosításokat szenvedett. A lengyel sereg Sikerei ‘ ...Bécs, január 31 A lapok a Polnische Stimmen következő jelentését köztik : A legutóbbi harctéri jelentések a litván fronton elért újabb nagy sikerekről szólnak. A lengyelek átkeltek a Berezina folyón. A cseh nagybirtokok kisajátítása Bécs, január 31 A Aeius Wiener Tagblatt-nak jelentik Prágából . A nemzetgyűlés földbirtokreform-bizottsága elfogadta a nagybirtok kisajátításáról eléje terjesztett törvényjavaslatot,. Vasárnap, 1920. február 1. Veszek Használt és az ÁLLVÁNYFAKAT egészséges állapotban. Telefonszám: 60—75. Vezérképviseletet alkohol- és rokoncikkekben vállal elsőrangu cég, mély raktárhelyiségek és druszéthordó eszközökkel is rendelkezik. Szives ajánlatokat * Agilist jeligére Terrer hirdetőjébe IV., Szervita-tér S. kérünk. Nasser Samu és neje szül. Weier Irma mint szülei. Nasser Elemér. Dersőég Károly mint testvérei fájdalmtól összetört szívvel jelentik, hogy a forrói, szeretett legjobb gyermek és testvér Jeni joghallgató ifju életének 25-ik évében, folyó hó 30-án, 4 napos szenvedés után a szörnyű járvány áldozata lett. Áldott emlékű drága halottunkat február hó 1-én, vasárnap d. u. 3 órakor fogjUK I az újpesti izr temető halottasházából utolsó útjára kisérni. Kiterjedt rokonság és számos barátja. Emlékét kegyelettel, szeretettel fogjuk őrizni örökké. Alulzottak szomorodott szívvel jelentjük, s hogy szeretett, felejthetetlen atyánk, illetőleg bátyánk, apósunk, nagyapánk és déd- [ [nagyapánk Stiassay Ignác I életének 7-ik évében, 1920 január 30-án , rövid szenvedés után jobblétre szenderült. Drága halottunkat vasárnap, 1920 február 1-én d. e. *,0 órakor helyezzük a rákoskeresztúri izr. temető halottast házá- bői örök nyugalomra. Stiassny Emil, Bloch Leóné született! Stiassny Hermina, Klein Sándorné szül. Stiassny Márta, Stiassny Richardné szül. Stiassny Lily, gyermekei: Siem Babetta, Kohn Ernesztina nő■ vérei. Stiassny Emilné szül. Linden- Ibaum Ilona menye, Klein Sándor, Bloch Leó, Holitscher Róbert, Stiassny Richárd vejei, unokái, dédunokája és többi hozzátartozói. Csendes részvét és koszorúk mellőzését kérjük. Ungár Adol mészáros és neje a Min- Idenható kifürkészhetetlen akaratától még I igen sújtva, fájdalomtól megtört szivei , tudatják az összes rokonokkal és ismerősökkel, h hogy a forrón, rajongásig szeretett viruló szépségű kis leánykájuk Jucika I január 30-án rövid szenvedés után elhunyt. Boldogságunkat, mindenünket, felejthetetlen emlékű angyalfánkat vasárnap, feb-ruár hó 15-én délután 3 órakor kísérjük az új uj rákoskeresztúri temetőből örök pihenőre. Áldott legyen emléke! Kornis Jakab, a Strasser és König cég fő- s tisztviselője férje, özv.Menzi Adolfné anyja, Jenő, Rezső, Kálmán, Oszkár fivérei, Irma húga, úgy a maguk, valamint az egész gyászoló rokonság nevében mélyen megtört szívvel, vigasztalhatatlan mélységes fájdalommal jelentik, hogy feledhetetlen, áldott nemeslelkű, önfeláldozó neje, jóságos leanya, testvérük és rokonuk Emil varga&Eté, I szál. Menzl Gizella oki. gyorsirótaiárnő I f. é. január hó 28-án este 9 órakor spanyol- I influenzában, 3 évi nagyon boldog házas- Iság után, 32 éves korában rövid, Ete kínos szenvedés után jobblétre szenderült. I Drága halottunkat i. é. február hó 1-én, s vasárnap d. e. 11 órakor kísérjük örök nyugalomra a rákoskeresztúri izr. temető halottasházából. Fájdalomtól megtört szívvel és kimmdhatatlan gyászban jelentjük, hogy szeretért jó édesanyánk hara, Linkákné Iszlil. Weinz Mária - folyó hó 30-án, életének 62. évében, hosszas I szenve és után jobblétre szenderült. " , Drága halottunk híilt tetemes folyó évi , február hó 1-én délelőtt 12 órakor a rákos- I keresztúri izr. temetőben helyeztetnek ölük nyugalomra. " Áldás és béke drága poraira. Mazey Gézáné Link Annuska, Balon Istvánné s.. Link Ilonka és Link Maranka , leányai, M Mezey Géza, Baloth István vejei. Mezey Magduska, Balog Klárika unocs. , Weiss Jónás fivére.