Az Est, 1921. július (12. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-28 / 165. szám

6. oldal. Rassay éleshangú beszéde az indemnitás vitájában 1 A nemzetgyűlés mai ülése "­­ Az Est tudósítójától — /"* Ny­i-­rA" nemzetgyűlés mai ülését há­romnegyed tizenegykor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Fel­olvassák az indítvány- és inter­­pellációs könyvet. Minthogy hét interpelláció van bejegyzt­ve, az elnök indítványára a nemzetgyű­lés elhatározza, hogy az­­interpel­lációkra fél egykor tér át. Azután folytatták az indemnitásról szóló törvény­­is javaslat vitáját. Az első felszólaló Meskó Zoltán. Ennek a kor­mánynak fontosabb a főrendiházi reformja, mint a közigazgatási re­­form. Nem tehetünk róla, ha a kormányt nem tudjuk támogatni azzal a melegséggel, a­mit elvár tőlünk. ■­*' l Csizmadia Sándor: Gyere ide, mondd ezt itt el! Meskó Zoltán ezután az egysé­ges kormányzópárt lehetőségeiről beszél. Majd befejezésül szóvá te­szi a királykérdést. Tud-e arról a kormány, — mondja — hogy a húsvétihoz hasonló puccsról be­szélnek és némelyek szerint a volt király már az országban van és itt rejtegetik ! Abban a reményben, hogy a kormány minden lehetőt megtesz arra nézve, hogy a hús­vétihoz hasonló puccs ne történ­hessék meg, elfogadja a törvény­­javaslatot. . Utána Rassay Károly beszél. ■" Rassay Károly reflektál az előt­te szóló szavaira, a­ki a­ kormány iránt bizalmát nyilvánítja és ezzel azt a reményét, hogy a nemzet a demokrácia útjára lép. Kijelenti, hogy a magyar nemzet, a magyar nép lelke nem olyan kificamodott, hogy ilyen komplikált dolgokat megértsen. Nem érti meg a magyar nemzet azt, hogy a­mikor a kor­mány olyan reakcionárius, miért forduljon a nemzet tengelye a de­mokratikus irány felét !Nem lehet abból egységes pártot csinálni, ha egynéhány Mr jóaka­­­ratú munkásságot folytat ebben az irányban és kedélyes vacsorázás­­ közben intézi el a dolgot. Az egy­séges párthoz egységes gondolat és­­az erre való program kell. Az a véleménye, hogy­­ a nemzetgyűlés egy nappal sem hosszabbíthatja meg tar-­­ tám­át, a­mely két évre volt szabva. (Helyeslés a kisgazdapárton.) I Berky Gyula: Ebben igaza van. | Rassay: A­mi a keresztény irányzatot illeti, az igazában ke­resztény irányzatot én is aláírom, azonban a keresztény irányzaton nem a jelenlegi keresztény irány- s zatot kell érteni, mert a mai irány­zat nem tud a keresztény pro­gramnak megfelelő politikát csi­nálni. Meskó Zoltán: ’A galíciaiak még mindig itt vannak ! ” Rassay: Nem kívánok a pénz­ügyminiszter úr pénzügyi politi­kájával ez alkalommal foglalkoz­ni, mert hiszen a vagyonváltság tárgyalásánál bőven lesz erre ok. Ezenfelül az az érzésem, hogy igen rövid idő múlva el fog dőlni, hogy a pénzügyminiszter úr­ op­timizmusa helyt áll-e vagy sem. A pénzügyminiszter úr, a­ki a dik­tátor szerepét töltötte be a pénz­ügyek terén, ak ovo kizárta a­­ nemzetgyűlés közreműködését és kezdettől fogva ki volt zárva a­­ nemzetgyűlés felelőssége a pénz­ügyek terén. Nem a pénzügymi­nisztert kívánom felelősségre vonni, most, a­mikor a pénzügy­miniszter úr egyéves mandátuma még nem járt le. De felelőssé kí­vánom tenni azoknak a politiká­ját, a­kik elé a pénzügyminiszter pénzügyi tervét előterjesztette. Közbekiáltások: Hol ? Rassay : A lapokban megjelent néhány szakértő nyilatkozata, a­melyekből kiderül, hogy a pénz­ügyminiszter ezeknek a pénzügyi kapacitásokn­ak bírálata alá bo­csátotta tervezetét még akkor, mi­előtt pénzügyminiszter lett és ezek helyeselték az ő politikáját. A nemzetgyűlés is abban a hitben fogadta el a pénzügyminiszter diktatúráját, hogy ezek a kapaci­tásod­ vállalták a felelősségét. Az i­gfzájuk alapján fogadtuk el őt pénzügyminiszternek. Közbekiáltások : Milyen felelős­égre gondol ? * Balsay: Erkölcsi felelősségről beszélek! Ezután áttér a takaré­kosság kérdésére. Ez az a tér, a­hol a pénzügyminiszter urat a leg­nagyobb felelősség terheli. Meg­döbbentő hírt olvastam a lapok­ban, — mondotta. Egy nyugalma­zott főispánt közigazgatási bíróvá neveztek ki. A közigazgatási bíró­ság illuzórius teher volt előbb is, hát még ma, a­mikor Magyaror­szág területének legnagyobb részét elvesztette. Most visszatérni a régi rendszerre lehetetlen, ez ellen til­takoznom kell. Az utolsó napokban szenzációs bűnperekről olvashattunk a lapok­ban. Letartóztatások történtek külön­féle politikai bűncselekményekkel terhelt egyénekkel szemben. Nekem ezekhez az egyénekhez semmi közöm és hogyha törvénybe ütköző cselekede­teket követtek el, a törvény teljes szigorát kell alkalmazni. De ezeket a letartóztatásokat ki­emelték a bűnügyek köréből, poli­tikai szenzációvá dagasztották, nyi­lakat röpítettek az ellenzék felé és a sajtóban­­­ cenzúra mellett és központi irányítás mellett olyan hírek jelentek meg, hogy itt egy nagy hazaáruló bűnper folyik, a­melynek a szálai a Polgárok és Munkások Szövetségéhez nyúlnak. Én a kormány antidemokratikus és irreális politikáját nem helyesel­tem, kiléptem tehát a kormányból és ellenzékbe mentem át. Ennek dacára hónapokig gondolkoztam azon, hogy esatlak°zzam-e a Polgá­rok és Munkások Szövetségéhez, a­melyet röviden liberális blokknak szoktak nevezni. De midőn láttam, hogy a politi­kai arénán megismétlődés előtt ál­lanak az 1918 előtti események, úgy éreztem, hogy oda kell illa­nom a Polgárok és Munkások Szövetségéhez. 1918-ban a munkás­ságnak nem volt kapcsolata a pol­gári pártokkal és az a néhány egyén, a­ki közöttük állt, a legsú­lyosabb kritikát hívta ki. Most is elzárkóznak az aktív tényezők a szociáldemokratákkal való meg­egyezés elől. És hogy ha bármi­lyen belpolitikai vagy külpolitikai zökkenőhöz értünk volna, a szo­ciáldemokrata munkásság ismét szembenálló tényezőként szerepelt volna. Azt mondta itt valaki, hogy nem a mi hibánk. Nagyon jól tudjuk, hogy a hatalmon lévő kormányok és pártok nem is mulasztották el, hogy megegyezést keressenek, de maguk a kormányok nem voltak elég erősek arra, hogy bizonyos jelszavakkal és gyűlölettel szem­­beszálljanak. A szociáldemokrata munkásságnak ma kétségtelenül hazafias vezetői vannak. Haller József : És kommunista végcéljai! Balsay Károly: Ilyen közbe­szó­lások miatt nem lehet meg a meg­egyezés! Különben forduljon Hal­ler József vezéréhez, gróf Andrássy Gyulához, a­ki egyik beszédében azt mondotta, hogy egyik párttól sem lehet azt követelni, hogy alap­elveit feladja. Mit kell a szociál­demokrata munkásságnak látni? Azt, hogy hazafias politikai veze­tői a minimumát sem tudják biz­tosítani azoknak a politikai köve­telményeknek, a­melyek mellett belekapcsolódhatnék a politikai életbe. Láttuk, hogy mi történt az internálás és az amnesztia dolgá­ban. Ha ez így tart be fog követ­kezni az, hogy a munkásság me­gint eltolódik a nemzeti gondolat­tól. Haller István : Most is kipofozzák a gyárakból azokat, a­kik más véle­ményen vannak. Balsay Károly: Haller István joggal háborodik fel ezen, mzért ő mindig nagy megértést tanúsított a munkássággal szemben. Az volt a véleményem tehát, hogy meg kell szaporítanom azoknak a polgári politikusoknak számát, a­kik a ha­za javára együttműködnek a szoci­áldemokrata munkássággal. A­mióta tagja vagyok a Polgá­rok és Munkások Szövetségének, ott az intéző­bizottságban mást, mint becsületes, hazafias politikát nem hallottam, it­t mi a politikai letartoztatasö­­£át illeti, ennnek két oldala van : jogi és politikai. A jogi oldal az, hogy h ha a letartóztatottak bűncse­lekményeket követtek el, akkor a magyar bíróság ítélkezni fog fe­lettük. A másik a politikai része en­nek az ügrvnek. A kormány ma azt mondja, semmi köze ehez a dologhoz, egyáltalán semmiféle köze nemes politikai perekhez. A kormány itt teljesen komikus helyzetbe kerül, így van ez a Windischgraetz­­féle vád ügyével is. Bizonyos híresztelései­ szerint Winditschgraetz képviselő úr ma átadta a kormánynak,bizonyítéka­­it, más híresztelések­ szerint még mindez nem adta újé és egyáltalán semn­it sem lehet tudni az egész dologról, így játszani nem lehet. A­zt játszani jucar politikai pe­rekkel, tegye letre a maga politikai becsületét is. árádig, a­míg a rend­őrség vagy ügyészség kezében van az ügy, a kormányt terheli a fele­lősség, meg mind a két hatóság a korm­ljjjenitasítására jár el. Én nagyon jól tudom, miért mos­­saj kez­eit a kormány.­­Van azonban bennem annyi hazafiság, hogy nem mondom meg ezt az okot, mert ezzel nagyon súlyos hely­zetet kavarnék föl s akkor meg kellene mondanom azt is, hogy honnan szerezte a kormány a bizonyítékait. A vége a dolognak csak az lesz, hogy a kormány Windischgraetz herceget ki fogja dobni a csónakból, a­mi igen jól fog állni neki, hiszen ő a nemzeti közvádló­ Az a kérdés, hogy a kormány vagy a nemzetgyűlés perhorresz­­kálja-e, hogy képviselők, vagy ál­talában poltikusok politikai érint­kezést folytathassanak-e külföldi állam politikai képviselőivel. Olyan érintkezést tarthassanak-e fenn, a­melyet hazájuk javára akarnak ér­tékesíteni. Friedrich István : Megszálló ható­sággal nem szabad tárgyalni semmi körülmények között. Breki Károly: Még akkor sem, ha idejönnek! Huszár Károly : Úgy tudom, hogy Breki képviselő úr is tárgyalt ve­lük! (Nagy zaj.) Balsay Károly: Windischgraetz képviselőtársam szigorúan ítélte meg azokat a tárgyalásokat, a há­ború alatt azonban ő sem zárkó­zott el attól, hogy az Armerober­­kommandóval tárgyalásokat foly­tasson a magyar kormány meg­buktatására. (Nagy zaj.) www­AWAiwwywvwwwwv Csütörtök, 1921. július 2. ­ Fordulat Boros István ügyé­ben? Ma délelőtt féltizenegy óra­kor telefonon fölhívták dr. Kal­már rendőrtanácsos detektívfőnök­­helyettest és a százezer korona jutalomra való hivatkozással a te­lefonáló Boros István meggyilko­lása ügyében egészen új adatokat mondott a rendőrtanácsosnak. Dr. Kalmár azonnal utasítást adott Angyal detektívfelügyelőnek, hogy embereivel autón menjen ki Buda­fokra és nyomozzon az új adatok alapján. A rendőrségen azt hisziki, hogy még ma délelőtt új fordulat fog beállni a rejtélyes ügyben, mert az új adatok alkalmasak ar­ra, hogy biztos nyomra vezessék a hatóságokat. A déli órákig a kikül­dött detektívek még nem tettek je­lentést nyomozásuk eredményéről. Nagy áremell­edések a tőzsdén - As Est tudósítójától -­­­­ Az értéktőzsde mai forgalma vi­harosan megélénkült. A bankok nagy számmal adtak megbízáso­kat, úgy hogy öt megnyitás igen szilárdan indult meg. Az élénkség később fokozódott, zárlat felé azon­ban arra a hírre, hogy Bécsben gyengült a forgalom, realizálni kezdtek és az árfolyamok hanyat­lottak. Zárlat után azonban az emelkedés tovább folytatódott. Pénzintézetek és biztosítók : Magyar Hitel 1600—610, Magyar-Angol 760-70, Leszámítoló 725—30, Magyar-Olasz SCO—02, Hazai Bank 490—95, Alt.­talip­ 890, Pesti Hazai 19.500-700, Lipótvá­rosi 270—75, Moktár 1820—50. Bányák és téglagyárak: Bepesini 5300, Szentlőrinci 1100-125, Bánya és Holló 3600—400, István 700, Ált. Szén 5750-350, Újlaki 1825, Urikányi 3925- 4025, Salgó 3800. Fb értékek: Egy. Fa 600-650, Gutt­­mann 2850- 800, Ált. Fa 1400-355, Ka­­sics 11.000-10.700, Lichtig 810-700, Ó-Fa 1955, Rézbányás 2650-700, Szla­vónia 2050—1960, Viktória bútor 600— 585, Brassói 2800—600. Malmok: Borsod-Miskolci 3000—300, Konkordia 2200—500, Első Bpesti 4825— 700, Gizella 1700-750, Hungária 2150— 190, Viktória 9200-450. Különfélék : Baróti 995—960, Chino­in 1350-400, Izzó 3275—3100, Győri Textil 1500-600, Papír 2325—275, Specima 1925—850, Temesi. Szesz 2600—500, Fel­ten 4400, Goldberger 1350-300, Műtrá­gya 3800-775, Klotild 2120—100, Cukor 7600-425, Lámpa 1925-880, Őstermelő 730—60, Gumi 3015—2925, Vasúti Forg. 1550-600, Városfejt. 720—50, Győri Olaj 2625—815, Phöbus 585—90, Stummer 5500, Telefoft 3000-2900. Közlekedési vállalatok: Adria 5300— 400, Atlantica 4500—550, Levante 4200— 4060, Tröszt 2225—250, Közúti 950-25, Városi 360, Déli 1050-1020, Államvasut 2300—200.­­** Vasművek és gépgyárak : Koburg 1860-800, Csáky 990-950, Gazd. Gépgy. 1400, Fegyver 1555—600, Ganz-Danubius 18.000—17.600, Rima 2275. A valutapiacon a korona újabb lemorzsolódásával összefüggésben az idegen pénzek és a devizák ár­folyama tovább emelkedett. Kapótérm 1105-130, dollár 356—62.50, márka 447—56, szokel 4.49-62, lei 4.52— 62, francia frank 28.50—29.30, svájci frank 60.25, Bécs 38—39.50, rubel 42, lengyel márka 16*-'’—17, líra 15.30, di­nár 800—805. Árutőzsde Az árutőzsde ma is nyitástól zárlatig­­rendkívül szilárd volt. A nagy szárazság a közepesnek várt terméskilátásokat erősen csökken­ti és az árak minden cikkben ug­rásszerűen emelkednek. Uj búzáért promt szállításra 1225—1240 koro­nát, fizettek állomás, mig a rozs ára 925 és 940 korona között vál­takozott. Az ő és az új rab árát ma már egyenlően jegyezték 1180—1200 ko­­rópával. Tengeri ugyancsak 1200 korona az állomás. Aránylag sok volt ma az ajánlat új árpában. Bécsi értéktőzsde Bécs, július 27 (Megnyitás.) Értékpapír­ok: Osztrák Hitel 1640, Magyar Hitel 4270—4205, Államvasut 5685—670, Délivasut 2660— 680, Rima 5510-490, Salgó 9680, Valuták: Szokol 1175, dinár 2100, magyar korona 260, lengyel márka 45, líra 3975, lej 1220, angol font 8300, dollár 925, francia frank 7050, svájci frank 15.650, márka 1175. A zürichi deviza-árfolyamok Zürich, július 27 (Megnyitás.) Berlin 775, New­­york 610, Milano 2510, London 2180, Paris 4710, Prága 765, Budapest 170, Zágráb 350, Bukarest 790, Var­só 30, Bécs 70. osztrák bélyegzett 70. WW­WWWMSMAWWWWWW Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó r.-t igazgató: Sebestyén Arnold. Nyomatott a* Athenaeum irodalmi és nyomdai röszvényteraoM kézforgógépein Budapest, V//.. Rákóczi-uti 34. szám*

Next