Az Est, 1921. december (12. évfolyam, 270-289. szám)
1921-12-14 / 280. szám
04 | 2. oldal. } ra beterjesztett javaslatot megszavaztassa. A kormány az ententetal folytatott tárgyalásokban, melyek e javaslat benyújtását megelőzték, csak a saját erejére támaszkodhatott és nem a nemzetgyűlés határozatára, ezért határozati javaslatot terjesztek be, amelyben indítványozom, hogy mivel e javaslat az államot fennmaradásának eszközeitől fosztja meg és a nemzeti ellenállást lehetetlenné teszi, a nemzetgyűlés adja vissza a kormánynak és utasítsa a kormányt, hogy a trianoni béke megváltoztatására a lépéseket haladéktalanul tegye meg a nagyhatalmaknál. Határozati javaslatomat ugyanazokkal a szavakkal indokolom meg, melyekkel a honvédelmi mniniszter úr ajánlotta azt. Nincs azonban reményem, ismerve a nemzetgyűlés hangulatát és a trianoni békeszerződés mellett döntők többségét, hogy határozati javaslatomat elfogadják, ezért elvi tiltakozásom fentartása mellett belemegyek a javaslat érdemleges bírálatába is. Örömmel üdvözlöm a magyar királyi honvédség elnevezést. Ezt én javasoltam és az én javaslatom értelmében hozott a nemzetgyűlés ilyen irányú határozatot. Szomorú dolog, de kénytelen vagyok a nyilvánosság elé hozni, hogy e határozatra szükség volt, mert befolyásos tényezők, természetesen alkotmányellenes befolyásról beszélek, mindent elkövettek, hogy a magyar királyi nemzeti hadsereg elnevezést honosítsák meg. A nemzetgyűlés határozata azonban érvényesült. E javaslat beterjesztésénél meg kell emlékeznem az első magyar honvédekről is és súlyos szemrehányást kell tennem a kormánynak a miatt, hogy a 48-as honvédek nélkülöznek Magyarországon. Én erre már felhívtam a miniszterelnök figyelmét írásban is. A miniszterelnök azonban, úgy látszik, hogy kormánya megalakítása körüli nagy elfoglaltsága miatt nem válaszolt nekem, így tehát kényszerítve vagyok itt tenni szemrehányást azért, hogy a kormány a 48-as honvédekkel szemben nem teljesítette hazafias kötelességét. Általános megjegyzésem a javaslatra az, hogy ezt a javaslatot szakemberek nem szavazhatják meg. A honvédelmi miniszter úr kiváló szakértő és hogy nagy tudása katonai szervezőképessége dacára előterjesztette a javaslatot, azt csak az magyarázhatja meg, hogy súlyos kényszerhelyzetben volt. Friedrich: önkéntes tűzoltóságot lehet így csinálni, nem hadsereget ! Szilágyi Lajos: Ez a hadsereg hadműveletekre nem lesz kevés. Nem azért szereltük fel kiválóan a nemzeti hadsereget, hogy most létszámát erősen csökkentsük, majdnem feloszlassuk, a hadianyag nagy részét pedig az ellenségnek átadjuk. Nincsenek kidobni való milliárdjaink. Nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának szüksége van arra, hogy itt magaslétszámú, elsőrangúan felszerelt hadsereg legyen, különben nem teljesítheti Magyarország az entente-hatalmak által is neki szánt szerepet, hogy tudniillik Európa védőbástyája legyen. "Az a veszedelem is fenáll, hogy minden bomlasztó törekvés, melynek célja a proletárdiktatúra fejlesztése, újból erőre van, ha a hadsereg meggyöngül. Súlyos hátrányt jelent az, hogy a javaslat szakít az általános katonkötelezettség rendszerével és a toborzási rendszert hozza be. A függelék, mely átmenetet akar teremteni, némileg ellensúlyozza ugyan ezt a hátrányt, de mégis föl kell emelnem ez ellen tiltakozó szavamat. Félek, hogy ha karjaink felszi hadiolnak a bilincsekből, akkor nehéz lesz majd visszaállítani a régi rendszert. Tiltakoznom kell a javaslat azon része ellen is, mely az állam,a- Mattyasovszky György összes vádjait fentartotta a mai folytatólagos tárgyaláson Szigorú kritika a belügyminisztériumról — Az Est tudósítójától — Ma délelőtt folytatták a budapesti járásbíróságon a Mattyasovsky— Vizzián—Diószegiig és Siket-féle ratalmazási pert. Mattyasovszky kijelentette Kádas 1561a büntetőjárásbíró kérdéseire, hogy fentartja előző vallomását. Dr. Pál Alfréd, Mattyasovszky védője kérte a bíróságot, hogy mivel ma az iratok ismertetésére kerül a sor, ne csak azokat az iratokat ismertessék, melyek a három sértettre vonatkoznak, hanem az összes iratokat, mivel Mattyasovszky tizenkét belügyminiszteri tisztviselő ellen emelt vádat. A bíró kijelentette, hogy amenynyiben az összes iratok a tárgyhoz tartoznak, ismertetni fogja azokat. Ezután Mattyasovszkynak 1921. év február 10-én Ferdinandy Gyula volt belügyminiszterhez intézett első beadványát ismerteti a bíró, amelyben Mattyasovszky kijelenti, hogy elítélendő az, hogy a politika, bevitessék a hivatalokba, főképp a belügyminisztériumba, amelynek az ország közigazgatását pártatlanul kell intéznie. A belügyminisztériumban — mondja Mattyasovszky — klikkek uralkodnak, melyek tagjai ókori harcosok módjára gerinctelen megalkuvással, protekcióval dolgoznak , nem szorgalommal és tehetséggel. Beszél a dédelgetett kegyencekről, akiknek nem kellett kimenniük a frontra. Beszél az első forradalom alatt történt szerencsés elhelyezkedésekről, a húsos fazekak körüli tülekedésekről, azokról az enervált tisztviselőkről, akik a mindent üdvözítő szocializmus híveivé váltak egykettőre, mikor a konjunktúra úgy kívánta. A kommün alatt negyven tisztviselőnőt rendelkezési állományba helyeztek és ezek között többen voltak, akik siettek magukat visszahelyeztetni, de amikor megszimatolták a diktatúra bukását, Szegeden jelentkeztek, hogy mint patentirozott hazafiak újból felülmaradjanak. Beszél a diktatúra bukása után lefolytatott igazoló eljárásokról, melyek a belügyminisztériumban részben igen enyhék voltak, részben csak egyesek ellen indultak meg. Pártatlan vizsgálatot kér végül a huligánok, konjunktúra-lovagok, stréberek és fullajtárok ellen és kiközösítésüket kéri az igazság és a tisztesség nevében. Végül megbotránkozásának ad kifejezést, hogy ma is megvannak ezek a paraziták, csak más köntösben járnak. Beadványában kijelenti azt is, amit ellene felhasználnak, hogy szűkebb hazájában Kelet-Magyarországon részt vett a Thököly-péaoly megalapításában, ezzel azonban minden összeköttetést megszakított holott tisztességes emberre ez egyáltalán nem lehet dehonesztáló. A bíró ismerteti ezután Matyasovszkynak, Tomcsányi volt ideiglenes belügyminiszterhez intézett beadványát, melyben megismétli vádjait. Tomcsányi felszólítására egy külön jegyzékben mellékli azok neveit, akiket vádol s ezek között a három sértettet is. Tomcsányi válaszolt Mattyasovszkynak, hogy megkésett a vádakkal, ennek dacára azonban Madarász Elemér, nyugalmazott miniszteri tanácsost kiküldte újabb vizsgálat lefolytatására. Mattyasovszky Tomcsányihoz intézett beadványában kijelenti, hogy gyávaság és meghunyászkodás volt behódolni a kurzusnak azok részéről, akik azelőtt a rombolást szolgálták. Az iratok ismertetése közben a bíró felolvassa a Madarász által lefolytatott vizsgálat adatait, majd Mattyasovszkynak Ráday belügyminiszterhez intézett beadványát ismerteti, melyben kijelenti, hogy megcáfolhatatlan tényekről tud. A közigazgatásban, a purifikáció nem folyt le azokkal szemben, akik a kommün aktív tényezői voltak. A magyar közigazgatás legmagasabb pozícióiban — mondja — még mindig ott ülnek azok, akiket régen el kellett volna söpörni. nek, a kormányzónak, a hadseregre vonatkozó jogait érinti. A választások alkalmával, mikor Rubinek Gyulával, a kisgazdapárt egyik vezérével, bejártam az országot, minden faluban azt az ígéretet tettük, hogy a hadsereget illető királyi jogokat meg fogjuk szűkíteni. Azt mondottuk, hogy bármiképp oldja is meg a nemzetgyűlés a királykérdést, a királynak a hadseregre vonatkozó jogait meg fogjuk szűkíteni és nem fogjuk tűrni, hogy az államfő a hadsereget a saját elvei és nézetei szerint a saját külön hadserege módjára használja fel esetleg a nemzettel szemben is. Minden kiélezés nélkül a kormányzó személye ellen, meg kell ezt említenem, mert nagy mulasztás volt a nemzetgyűléstől, mikor ettől az ígérettől eltekintett. A nemzetgyűlés ugyanazokat a haduri jogokat szavazta meg a kormányzónak, amelyek a régi időben őfelségét, a koronás királyt, megillették. A részletes tárgyalás során a negyedik szakasznál indítványt fogok benyújtani, mert nem tudom elfogadni azt, hogy a vezénylet és belszervezet tekintetében akármelyik államfő is korlátlan jogokat gyakoroljon. Módosító indítványt fogok benyújtani, hogy az esetben, ha megszavazzuk is azt hogy a kormányzó ugyanazokat a jogokat bírja ebben a kérdésben, mint a koronás király, hozzáfűzendő, hogy mind e jogok a felelős minszter ellenjegyzésével gyakorolhatók. A javaslatot még általánosságban sem fogadom el részletes tárgyalás alapjául. Gróf Apponyi Albert felszólalása Gróf Apponyi Albert: Előttem szóló tisztelt képviselőtársam a javaslattal szemben elutasító álláspontját azzal indokolja meg, hogy nem fogadta el a trianoni békeszerződést sem és ezért nem fogadja elezt a törvényjavaslatot, amely abból folyik. Érdemben a trianoni békeszerződéssel szemben ugyanazt a felfogást vallom én is, mint Szilágyi képviselőtársam, a nemzet súlyos helyzetében azonban, mint elkerülhetetlenbe belenyugodtam és belenyugodtunk annak elfogadásába. Ma ugyanaz a kényszerhelyzet, amely szükségessé tette a békeszerződés elfogadását, ugyanaz a kényszerhelyzet követeli a belőle folyó javaslatok elfogadását is. Egyébként érdemben én is visszautasítanám a javaslatot. Ismerve a magyar nép hajlamait, tradícióit, a szabad toborzás rendszerét mindenképnen veszedelmesnek tartom. Ebben egyébként osztaztak az ententenak csaknem összes katonai szakértői. Ami a Szilágyi képviselőtársam által kilátásba helyezett módosítást illeti, az utolsó szóig vártatom, mivel nem érint olyan dolgokat, amelyekre szerződésileg kötelezve varrunk Magyarországra rádiktálják vederejének leszállítását,ugyanakkor azonban azt látjuk, hogy a Magyarországot környező államok állig fegy-* verkeznek. Az a képtelen helyzet áll elő, hogy ezt az országot a teljes leszerelésre kényszerítik ugyanakkor. Szerda, 1921. december 14. amikor a környező országokat felhatalmazzák, hogy minden eddigi fegyverkezés mértékén túl fegyverkezzenek. Ez égbekiáltó igazságtalanság, ez ököljog, ez olyan visszásság, amelyet eltűrni nem lehet és a kormánynak is kötelessége erre a művelt világ figyelmét felhívni. Ezek mellett a megjegyzések mellett a törvényjavaslatot elfogadom. A vita folytatása Bródy Ernő. Szerettem volna, ha ezt a törvényjavaslatot követte volna egy másik, amely a magyar katonai büntetőtörvénykönyvről szól. Ma egy császári pátens uralkodik e tekintetben, ez lehetetlen helyzet és szükség van egy magyar katonai büntetőtörvénykönyvre. Két dolog teszi szükségessé ezt, először a polgári és katonai bíráskodás elválasztása, másodszor mert a ma érvényben levő császári pátens már elavult, az volt már 1855-ben, amikor Magyarországon életbe léptették és képtelen helyzet az, hogy itt, egy százéves osztrák császári pátens juriszdikciója alapján ítéljenek magyar emberek felett. A magyar katonák fölött magyar szellemből fakadó büntetőtörvénykönyv szerint ítélkezzenek. Ilyen szempontból elfogadja a javaslatot. A honvédelmi miniszter válaszol a felszólalásokra Beliska Sándor honvédelmi miniszter. Az előadó oly kimerítően foglalkozott a javaslattal, hogy azt hiszem, nem kell annak bizonyítására külön kiterjeszkedni. Csalj: egyes pontokra akarok rámutatni. Gróf Apponyi Albert a leghelyesebben fejezte ki aggályait a toborzással szemben. Ő maga is osztozik ezekben, de amikor gróf Apponyit Albert rámutat arra, hogy a 35.000 főnyi hadsereg kevésnek fog bizonyulni még a belső rend biztosítására és a határok védelmére is, rá kell mutatnia arra, hogy még mielőtt ennek a törvénynek végrehajtására rátértünk volna, a csendőrség és a rendőrség létszámát felemeltük és a vámőrséget rendszeresítettük. A másik szempont, amely a határok biztonságát illeti, még az, hogy a 35.000 ember nem elegendő, de mikor az ország határának védelméről van szó, nem is erre a 35.003 főnyi hadseregre kell gon- Bánion A francia forradalom világhódító filmje a Kamarában Teppent n&óló Kardoséa Tírta, ia I, Márvány-u 5. telefon : 126—30. W TI 1 Sí li''a vállapiban, 200 ks.-os,kedvező Ilinglárban kapható, J.ősz-utca 3. száza. V **W Telefon: 1896.