Az Est, 1922. június (13. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-25 / 142. szám

Budapest 1922 * Vasárnap * június 2^ '----­ gZr­ AV­ V.WATOA? Előfizetési árak: Zg9 hónapra too*— korona iVogyodivro _ SSo.—korona Felcoro SCO.— korona Zgésm­ator«.__ UOO.— korona Katrsmsn a fenti Arak Udmr«w Egyes szám ára S korona Ausztriában lOOosztr.b( Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JtNDOR Szerkesztőségi Olt. kerületi Erzsébetek8rat f* MCI­adó hivatali VII., Erzsébetek6rat 13—70.sa, Fiókekiadó hivataloki V.» Vilmos császár»ut 14. szám és lVop Vácié utca /2. Wiens Kichlmarkt 7. Néhai való jó Beöthy Ákos óta megrögzött szokásunkká lett, hogy parla­menti gyakorlatunkat a hatal­masan kifejlett brit parlamenta­rizmussal vet­jük össze. Hát ma­radjunk meg ennél az összeha­sonlításnál. Asquith liberális kormánya Lloyd George ösz­tönzésére két ízben megkísérelte, hogy a költségvetésbe radikális irányzatú adóreformokat pakolt be. A lordok háza erre­ kétszer visszautasította a budgetet, noha egyébként nem volt joga a kormánytól pénzbeli forráso­kat megtagadni. Nálunk már az indemnitásba belerejtettek mindenféle politikai kakuk­­tojást; egyebek közt a f­álasz­­tójog­i rendelet törvényesítésé­­ről és a kivételes hatalom fen­­tartásáról igyekeztek gondos­kodni ilyen módon. Vigyázzon az ellenzék, hogy ezen a­ réren kár ne érje a közérdeket. A­mi már most az indemni­­tás tisztán pénzügyi vonatko­zásait illeti: megdermedünk a tizenkét milliárdos deficit hal­latára és aggódó hazafi szívvel kérdezzük magunktól: honnan fogja a pénzügyminiszter elő­teremteni a fedezetet! A tiszt­­viselők létszámának apasztása szomorú következménye orszá­gunk megcsonkításának, de be­fejezett dolog és üdvös is, ha tiszta tárgyi szempontok, nem protekció, atyafiság, pártelfo­­gultság fogják irányítani a ki­választást. Melegen üdvözöljük a földadó intézményessé tételét abban a koncepcióban, a­hogy a pénzügyminiszter programja vallja. Csak bátorság !­­ Föld­adó, házadó, kereseti adó az a három sarkkő, a­melyre a pénz­ügyminiszter politikáját építi. Mindenesetre helyesebb és sok­kal szociálisabb, mintha az in­direkt adókkal operálna és a drágaságtól máris agyonsa­nyargatott fogyasztót nyomorí­taná meg újabb terhekkel. De­­ez nem elég. Erről a fogyasztó­ról, a­ki egyúttal adóalany is, más módon is gondoskodni kell. Táplálni, óvni, félteni kell ezt az adóalanyt, hogy meg tudjon élni, hogy ne legyen kény­­, télen bevárni a végrehajtót. A pénzünk meggyógyításának, a sok milliárdnyi deficites állam­­háztartásunk­­ rendbehozatal­á­­nak ez az egyetlen biztos mód­szere: termelés, vállalkozás, köznyugalom, egyéni jólét. ■"£ 'Napi íiS0í 'jjtv ü XIII. évfolyam 142. szám. Rattenau német külügyminisztert agyonlőtték Berlin, június S1 (Magyar Távirati Iroda) Hivatalos közlés szerint Ratteenau külügyminisztert ma dél­előtt, kevéssel azután, hogy grunewaldi villájából a külügyi hi­vatalba indult, agyonlőtték. A tettes automobilon haladt el a miniszter autója mellett, tettének elkövetése után tovább robogott, úgy hogy nem lehe­tett utolérni. Rathenail a legkiválóbb német nagyiparosok és technikusok közé tartozott, a­kinek nagy tekintélye volt Németországon kívü­l az egész világon. A német császár legszű­kebb körének tagja volt és a fran­ciákkal való nehéz tárgyalások so­kik annak idején­ Erzberger meg­gyilkolásának is szerzői voltak. Genuá­ban ő írta alá az oroszok­kal kötött megegyezést és az ango­lokkal, valamint az amerikaiakkal folytatott külön tárgyalásoknak ő volt a lelke, legfőbb intézője, lánt a németeket terhelő feltételek becsületes teljesítése mellett fog­lalt mindig állást. A legutóbbi kor­mányválság alkalmával a külügyi tárcát vállalta el. Meggyilkolása kétségtelenül politikai okokból tör­tént, nyilván olyanok részéről, a Megtörtént az első személyes összetűzés a nemzetgyűlésen Báró Kaas Ju­bert és Nagy Ernő éles polémiáját állandó zajban hallgatták —­­Az Est tudósítójától — Gaál Gaszton elnök pontban tíz órakor nyitotta meg a nemzetgyű­lés mai ülését. Az indítvány- és interpellációs­­könyv felolvasása után Gaál Gaszton elnök indítványoz­za, hogy az interpellációkra félem­ órakor, ha azonban a napirenddel előbb végeznek, akkor korábban térjenek át. A Ház így határoz. Elnök ezután felhívja az össze­férhetetlenségi állandó bizottság tagjait az eskü letételére. Miközben az egész Ház feláll, néhány képviselő az elnöki emel­vény felé siet, a­hol mindenekelőtt Perlaky György jegyző felolvassa a­ bizottság, tagjainak névsorát. A tagok közül csak a következők je­lentek meg : Gróf Széchenyi Vik­tor, Graefl Jenő, Pesti Pál, Put­­noky Móric, gróf Teleki Tibor és Vásárhelyi Dezső. Perlaky jegyző ezután az elnök felhívására felolvassa az eskü­min­­tát, a­melyet a megjelent hat kép­viselő hangosan utána mond, majd Gaál Gaszton elnök így szól: A bizottság jelenlevő tagjai az esküt letették. Következik ezután napi­rend előtt báró Kaas Albert felszó­lalása személyes kérdésben. Báró Kaas Aóbert vádjai Nagy Ernő ellen Báró Kaas Albert: A június 20-i ülésen egyik képviselőtársam im­­parlamentáris módon szavahihető­ségemet vonta kétségbe. A képvi­selő úr megkövette a Házat ezért a kifejezéséért, azonban a­mit én állítottam, ténybeli állítás volt és pedig az, hogy a cseh megszállás legkezdetén Nagy Ernő képviselő úr cseh­­ megbízatást fogadott­ el. Erre vonatkozólag felmutatom Fostas cseh ezredes plakátját, a­melyet bátor vagyok a nemzet­­gyűlés előtt felolvasni (Felkiáltá­sok a jobboldalon és a középen: Halljuk! Halljuk! Nagy zaj és köz­bekiáltások a baloldalon.) Ne­ kényszerítsenek, kérem, arra, hogy a személyes kérdésen túl kénytelen legyek e szomorú ügy­nek minden részletére kiterjeszked­ni. 1919 június 22-én, tehát még ak­kor, a­mikor itt proletárdiktatúra volt, a cseh megszálló csapatok be­vonultak Bereg megyébe. A plakát a többi között ezeket mondja : »A cseh csapatok Beregszászt megszál­lották. Mint barátok, a lakosság hívására jöttünk ide. A cseh-szlo­­vák nemzet kultúrája elég biztosí­ték arra nézve, hogy a csapatok meg fogják védeni minden tekin­tetben Bereg megye lakosságát és lakosságának érdekeit. A bevonu­lás után katonai diktatúrát léptet­tünk életbe. Minden közhivatalnok, a­­ki leteszi az esküt a cseh-szlovák köztársaságnak, megmarad eddig viselt hivatalában. Dr. Gambistit zsupánnak, Nagy Ernő szolgabiró urat pedig pod zsupánnak, vagyis alzsupánnak­ neveztem ki. (Nagy zaj.)Báró Prónay György : Szép nem­zetgyűlési képviselő ! Kassay Károly (Prónay felé): A kiskunhalasi választásról be­széljünk! (Nagy zaj.) Báró Kaas Albert: Csak annyi­ban akarok rámutatni erre az ügy­re, a­mennyiben idevonatkozik, mert nem akarok vádat állítani itt a Ház előtt, a­mit nem tudok bi­zonyítani. A Károlyi-forradalom után rövidesen Ruszka­ Kra­jna kormánybiztosa megbízta Nagy Ernő derecske­­szolga,bírót az alis­­páni teendők elvégzésével. Nagy Ernő ezzel nagy szerepet vállalt, egész Bereg vármegyét, forradal­­masította és előkészítette a talajt az áitkos forradalmi rendszernél­. Drózdy Győző: Annak az át­kos rezsimnek egyik minisztere volt Nagyatádi Szabó István. (Nagy­ zaj a Ház minden oldalán.) Báró Kaas Albert: Korvin Klein Ottó kijelentette, a­mikor Nagy Er­nőt letartóztatták a proletárdikta­túra idején, hogy ő Nagy Ernőt még derecskéi szolgabiró korából ismeri, érte személyével garantál és ennek alapján szabadlábra is he­lyezték Nagy Ernőt, Linder Ernő jelenlegi budapesti lakos közölte velem, hogy Korvin Klein Ottó haragosan rótta meg vidéki köze­geit, hogy legderekabb betegnte­­gyei exponensét letartóztatták. Bassay Károly: Majd a bíróság

Next