Az Est, 1922. december (13. évfolyam, 274-295. szám)

1922-12-08 / 280. szám

Előfizetési árak: egy hónapra 200.— korona r£­ét hónapra 370.—korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám áralO korona Ausztriában JOOO o.­K Politikai napilap •*» FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR Szerkesztőség: vl­. kerület, Erzsébet körút V• Kiadóhivatal: VII., Erzsébet körút 1g —20. SZe­c­iá­kekiadó hivatalok: ü.­ Vilmos császár út 14. szám és IV., Váci ucca 92. Szerkesztőség Bécsben I., Kohlmarkt 7. Ha valóban megtörténhetnék, — amiben egy pillanatra komolyan nem hihe­tünk — hogy a tegnap benyúj­tott közrend­javaslat változat­lanul törvényerőre emelkedik, akkor Magyarországon nem le­het igazi béke és szabadság. Ak­kor ez a nemzet elveszti évezre­des arculatát, amely válságai­ban, nyomorúságában, megaláz­tatása korszakaiban is szimpa­tikussá tette a világ népei előtt. Akkor önként feladtuk azokat a szent, vívmányokat, amelyekért Bocskay István, Bethlen Gábor, a Rákócziak lelkesedtek, a ma­gyarság ezrei elvérzettek, a föl­­világosodás korának nagyjai küzdöttek, Kölcsey,­­felsőbüki Nagy Pál, Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös halhatatlanokká lettek. Akkor egyetlenegy hasí­tással elvágtuk azt a köteléket, amely bennünket a múlthoz fűz, ahoz a múlthoz, amelyre állva, tovább építhettünk volna. A polgári közszabadságok el­nyomva. Az egyesülés és gyüle­kezés joga korlátozva. A sajtó a kormány önkényének kiszolgál­tatva. Az egyén jóléte, szabad­sága közigazgatási tisztviselők jó- vagy rosszakaratára bízva. Politikát csinálni ilyen világ­ban nem lehet. A levél, a tele­fon, a távirat cenzúrának van alávetve. Megszűnik a bizalmas érintkezés ember és ember, sőt jó­ barát és jó barát között, m­ert soha nem lehet tudni , nem les-e kéretlen hallgató. Hova ju­tottunk? Hol élünk? Háborúban vagyunk? Nem verte le és tette lehetetlenné a konszolidáció a forradalmakat? Mi szükség van erre a törvényre, amelyen Drákó és Prottmann szelleme együtt dolgozott, békés ország­ban ? Mert hiszen nyilvánvaló, hogy a felfordulást annyi fel­fordulás után nem óhajtja sen­ki. Sem a matrózok kézigránát­jait, sem a Cserny-fiúk szuro­nyát, sem a géprombolók feszí­tővasait, sem a tömeggyilkosok pokolgépét. Mindenki béke után áhítozik a háború és a forradal­mak kilencedfél esztendeje után. De nekünk nem kell az erőszak békéje. És a béke sza­badság nélkül — nem a magyar nép békéje. Pedig ez a nemzet élni, dolgozni, épülni és gyara­podni akar. Mindezt pedig nem lehet bilincsbe vert kezekkel. Elhalasztódott a döntés a jóvátétel kérdésében — Az Est tudósítójától — A jóvátétellel kapcsolatban mindenféle híresztelések keltek szárnyra az utóbbi napokban. Az Est munkatársát illetékes helyen felhatalmazták a követ­kezők közlésére : — Báró Korányi Frigyes Lon­donba való elutazásával kapcsolat­ban különféle kombinációk szállin­góznak a levegőben és különféle magyarázatokat fűznek londoni utazásához. Az, hogy Korányi Lon­donba utazott, teljesen program­szerűen történt, nem rendkí­vüli esemény közbejötté tette szük­ségessé londoni utazását, így volt ez már előre meghatározva, hogy Korányi Párizsból hazajön Buda­pestre, itt tölt 5-6 napot, megbe­széléseket folytat a kormánnyal a további teendők ügyében, majd el­utazik Londonba, ahol továbbviszi a tárgyalásokat, Londonból újból visszajön Budapestre, majd me­gint Párizsba megy. Mindez ismétlem, nem rendkívüli esemény kapcsán történt, amely a jóvátétel kérdésében közbejött volna. A jó­­vátételi tárgyalások normális ke­retek között rendes mederben foly­tatódnak és véleményünk szerint az egész magyar jóvátétel kérdése elhalasztódik. Hogy időben mennyit jelent ez az elhalasztás, az bizonytalan, de azok a híresztelések, melyek arra vonat­koznak hogy a magyar jóvátétel rendezése a közeli időben aktuá­lis lesz, nem felelnek meg a v­al­ó­s­á­g­n­a­k. W­WVWVWWWWV­­A­VVVWVVW\^AAV\AAAAWAVWWVVWW Amerika delegátusa a Dardanellák szabadságáért A nemzetközi bizottság terve előtérben — Izmed basa még mindig hallgat — Csicserin és Curzon új mérkőzése Az oroszok a hadihajók kérdésében engedékenységre hajlandók Lausanne, december 7 (Az Est kiküldött tudósítójától) A tengerszorosok bizottságában a tegnapi ülés fordulópontot jelent, mert amitől féltek, a konferencia hirtelen félbeszakítása nem követ­kezett be. Ciarrére a francia kor­mány nevében csatlakozott Child nagykövet amerikai megfigyelő felfogásához, amely abban csúcso­sodott ki, hogy ha valamely nem­zetközi tengeri út egy vagy két parti állam hatalmában van, az nem adhat jogot azoknak a parti országoknak ahoz, hogy az átkelést megtiltsák. Az átkelést viszont szabályozni kell, mert ellenkező esetben veszedelem származhatnék belőle a parti államokra nézve és szuverenitásuk fenyegetve volna. Garroni olasz delegátus élénken helyeselt ennél az elvi kijelentés­nél, majd Child nagykövet beszélt: — Az amerikai Egyesült Álla­mok mindig a teljesen szabad ke­reskedelmi hajózásért küzdöttek. Az amerikai kormány a tengerszo­rosok kérdésében most is elvként állítja fel, hogy­ semmi olyasvala­minek nem szab­d történnie, ami valamely parti állam biztonságát vagy valamelyik ország kereske­delmi szabadságát veszélyeztetné. Amerika nem érthet egyet azzal, hogy a tengerszorosok szabadsága olyan kérdés, amely csupán a Pa­rti államokra tartozik. Ez sértené az amerikai nemzet jogérzését, sőt maguknak a parti államoknak és az egész világnak a jog feltétlen uralmába vetett hitét. A Fekete­tenger szabadsága csak akkor vol­na igazi szabadság, ha a hozzávezető tengeri út partjait katonailag le­fegyvereznék. Ebben a kérdésben bizalomra van szükség s a bizalmat a katonai erő nem pótolhatja, hanem a kölcsö­nös megnyugvást csak egy nemzetközi bizott­ság hozhatja meg. Ami azt az orosz javaslatot illeti, hogy minden idegen hadihajót ki kell zárni a Fekete-tenger­re , arra nézve Child nagykövetnek az a vá­laszi, hogy ugyanilyen joggal kö­vetelni lehetne, hogy bármely más tengerre vezető utat is el kell zárni bizonyos hadihajók elől. Amerika, mely leglelkiismeretesebben haj­totta végre a h­ashingtoni konfe­renciának a tengerészeti leszerelés­ről szóló határozatát, joggal tilta­­kozhatik az ellen, hogy hadihajói ki legyenek rekesztve valahonnan, ahová esetleg a béke föntartása ér­dekében el kell menniök. Amerika sohasem fogja megengedni, hogy hadi­hajói erei vala­hol el legyen járva az út, ahol a maga Sseresfced.­..CIiS ha ózásának is kereskedő polgárainak érdekeit kell megvét­el­­meznie. Spalajkovics (Jugoszlávia) rövid helyeslő nyilatkozata után lord Curzon, mint a bizottság elnöke az­zal a kérdéssel fordult Izmed ba­sához, hogy hajlandó-e most mér a török programot kifejteni? Iz­­med időt kért hogy a javaslatokat alaposan megfontolhassa. Csicserin jelentkezett szólásra. Előrebocsátotta hogy az orosz de­legáció is minden részletre kiterje­dően meg akarja vizsgálni a ja­vaslatokat, de már most figyelmez­tetni kívánja a brit külügyminisz­tert, hogy az orosz és az angol sze­­rep fölcserélődött. Ez egészen természetes, mert a megújhodott Oroszország minden imperialisztikus célt elutasított magától és politikája egyenesen a háború ellen irányul. Két módon lehet megoltalmazni a Dardanellák szabadságát, nevezetesen Törökország által vagy a nemzetközi biiott­sima se­gítségével. Ő az elsőt választja, mert jobb. A nemzetközi bizottság egyet jelent a nemzetközi zavarokkal, a nemzet­közi együttműködés nem más, mint nemzetközi konkurrencia, örökös vetélykedés. Az a terv, amelyet a szövetségesek vetettek föl, kényszerítené Oroszorszá­­got, hogy fegyverkezzék és megint csak fegyver­­kezzék. A legjobb kezesség Törökország szabadságára és függetlenségére az orosz javaslat, mert Oroszország békét akar, de kapitulálnotok eseni fog. Lord Curzon a zárszó jogával élve,­ feltűnően barátságos hangon megjegyezte, hogy a török delegá­ciónak tökéletesen igaza van, mi­kor időt kér a javaslatok megfon­­tolására, csak azt sajnálja, hogy Csicserin nem követte ezt­ a példát. Nyitott ajtót döngetett, mert h­a ő is alaposan meggondolta volna a szövetségesek javaslatait s akkor belátta volna, hogy aggodalmai alaptalanok. Maró gúnnyal tette azután hozzá, hogy semmivel sem szerezhetett volna neki nagyobb örömet Csicserin, mint azzal, hogy Oroszország békés szándékairól tett hitvatást és ha ez a békevágy őszinte, akkor remélnie kell, hogy Csicserin javaslatainak leg­nagyobb részét vissza fogja vonni. A bizottság legközelebbi ülése pénteken délelőtt lesz. A nap legnagyobb eseménye és a meglepetés erejével hat, hogy Csi­­cserin az ülés után fogadta az am­e­­rikai hírlapírókat s azt mondta ne­kik, hogy Child nagykövet javasla­tai, amelyek a szövetségesek javas­latait is tartalmazzák, elfogadható alapot nyúj­tanak a további tárgyalá­sokra s ő az amerikai álláspontot b­in­góévá tehetné, ha Child megfelelő formában úgy szövegezné meg a tételt, hogy hadihajóknak csak békém f

Next