Az Est, 1924. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-27 / 48. szám

4. oldal, Szerda, 1924. február Százhúsz kilométer fiatóra alatt a­ MÁV vonatán Téli expedíció a Balaton mellé — Az Est tudósítójától — Budáról a Délivasúton két óra alatt fel lehet, jutni Siófokra. Balatonfü­red szemben van Siófokkal, a tó másik partján, Budapesttől egy hajszálnyival ssem messzebb. Ide az út hat óráig tart, természetesen­­ az Államvasúton. Bécsbe hamarább felér az ember és­­bé­kében ennyi idő alatt­­ lehetett menni az országból, pedig ak­kor még nem Szobnyil volt az országhatár. El kell mondanunk, hogy ezt a bravúrt ho­gyan üti nyélbe az Államvasút olyan­­időben, amikor Az Est munkatársa repülőgépen Angolában jár és ha ked­vez a szerencse, Konstantinápolyból Pestre ér, miközben mi még mindig Csajágöröcsögén tolatunk. Budapestről, a keleti pályaudvarról reggel fél hét órakor indul a balatoni személyvonat, mert a gyorsvonat járá­sát, természetesen, már a nyár végén beszüntetne. Ez a jóravaló dilizsánsz elsősorban is végzetes születési hibá­ban szenved, mint köztudomású, Adony- Pu­sztaszabolcs felé akkora vargabetűt ír le, hogy az eredetileg 120 kilométeres gát helyett 170 kilométert tesz meg. Ez a­ negyvenkét kilométer plusz kény­szerű ráadás mindenkinek, akinek Budapest és Tapolca között, tehát a Balatontól nyugatra és északnyugatra elterülő vidéken van dolga. Ezt a vidéket megközelíteni ma, föl­ér­ egy exotikus expedíció fáradalmai­val. Ami régi, elnyűtt, kényelmetlen, és hihetetlenül piszkos kocsija van a MÁV-nak, azt mind ezen a vonalon járatja, oly szűkek ezek, hogy a szem­­benülő utasok egymás lábát, tapossák, ha még oly szerényen meghúzódnak is és a szövetdíványok vastag, undorító­­zsírtartalma fölért egy jól hízott ser­tés zsírkincsével. Pusztáknál és fal­vaknál akkora pihenőket tart a vo­nat, mintha valami boszorkányos szá­guldásban fáradt volna ki és két nap kell ahoz, hogy az "ember Tapolcáig és vissza ezt az utat­­­megtegye. Kincs semmi, ami hanyatlásunknál­, és pusz­tulásunknak szomorúbb képét mutat­ná, mint ez a vonal, melynek egy ha­talmas vidékét keltene, szolgálnia. Ezek után van persze az úgynevezett balatoni kultúra, hazai fürdőpolitika, amely aztán igazán ne csodálkozzék, ha alaposan és végképpen befellegzik majd neki, mihelyt egyszer könnyebb lesz átjutni a határon. A Balaton cso­dálatosan szép volt az idei télen, fél­méteres, tiszta jégpáncéljával, melyen kocsin jártak át egyik partról a­ má­sikra, csábított a legvirágzóbb téli sport kifejlesztésére. Röpü­lt is a hátán néhány vitorlás szán,­­ de ugyan ki­nek éri meg ezt a­ rettenetes utat az, hogy elfakutyázzék Füredtől Tihanyig. Balatonfüredre egyébként télen is kül­dik a szívbetegeket. Szánalom nézni, hogy egyik-másika milyen állapotban ér oda hatórai rémítő vergődés után. A teteje pedig mindennek az, hogy ha az ember Budapestről, a Délivas­­ú­ttal mehetne el és Szabadbattyánnál átszállva a MÁV-ra, akkor mindjárt megrövidülne az út csaknem a felével. Ez már tűrhetőbb volna és az ,a szép, nagy vidék valami lélekzeth­ez­­ jutna. De hát a MÁV-nak és a Délivasútnak éppen ezen az állomáson nincs elfogad­ható csatlakozása, hol az egyik nem várja meg a másikat, hol a másik az egyiket. Most arról értesülünk, hogy Dessewffy kereskedelmi államtitkár február 28-ára értekezletet hívott tisz­tán ebben a­ kérdésben, miután ennek rendezését a Balatoni Szövetség és az orvosi kar, élén tizennégy neves pro­fesszorral, évekig hiába sürgette. Azt halljuk, hogy választ, sem igen kaptak eddig. Most talán meg fogják oldani azt a fogas kérdést, hogyan lehet két, vonat járását úgy összeegyeztetni, hogy ezzel véget vessenek a legszégyen­­teljesebb állapotnak, amely nemcsak a modern közlekedés gondolatát csúfol­ja meg, hanem macedóniai elzártságra kárhoztatja a kicsiny ország egyik leg­gazdagabb darabját. (n. s.) JVMtTt»cítés­­í+étr.i a B­otond-estétp a Vigadóiban Jegyek előre válthatók a »Színházi Élet« boltjában ­ A svgagántiszttvise­lőik jelszava: ©sztrák mak — ©sistrák­ iikrek Csütörtök Scs ©sré tartanak ehiiserhetetlen smyagi hei^zatütc e§pyé&©m — Az Est tudósítójától — A gazdasági helyzet egyre nö­vekvő terhei arra indították a ma­gyar magántisztviselők szerveze­tét, hogy csütörtökön este hét óra­kor a régi kép­viselőházban érde­keiknek megvédésére és sérelmeik feltárására demonstratív nagy­ ■ gyűlést tartsanak. A tisztviselő­­szervezet adatokkal kívánja bizo­nyítani, hogy minden tisztv­ise-­ lőnek gazdasági helyzete már a tarthatatlanságig leromlott és, hogy a legsürgősebb segítségre van szükség. Megkérdeztük ebben az ügyben Kertész Miklóst, a Mar­­gye­ro­r­szági M­ape­ntistt viselő­k Szövetségének főtitkárát,­aki kér­désünkre a következőket mon­dotta el: — Nem tudjuk ellenőrizni azt a keres­kedői­ körökben állandóan felhangzó panaszt, hogy a másfél billiós vagyon­­váltságnak 70 százaléka a városi la­kosságot terheli. Mi csak a magunk terheit érezzük és ezekről tudjuk, hogy elviselhetetlenek. .A munkások és tisztviselők rétege legkevésbé tudott idomulni a gazdasági helyzet változá­saihoz. — A magyar magántisztviselői kar silány helyzete nem állja ki az össze­hasonlítást például az osztrák kollégák helyzetével. Az Est gyakran és helye­sen mutatott rá, hogy a magyar árak körülbelül egy nívón­­ mozognak az osztrák árakkal, sőt egyes vonatkozá­sokban felül is múlják azokat. Az Ar­beiterwirtschaft című,­ gazdaságpoliti­kai folyóirat közli a legutolsó osztrák kollektív szerződést, amelyből kitűnik, hogy Ausztriában egy fiatal banktiszt­viselő, n egy gyakornok, szolgálatának első félévében 1.121.102 korona havi fizetést kap, tizenötévi prakszis után az egészen közepes előmenetelő tiszt­viselő 1.912.655 koronát, circa huszonöt­­évi szolgálat után 0.062.189 korona a fizetés. — A mi jelszavunk ez : osztrák áruk — osztrák bérel­. Ami ma Magyar­­országon végbemegy, az nem más, mint egy teljesen indokolatlan m­unka­­bérdumping. Be kell­­látniok a mun­káltatóknak is, hogy ez esztelenség, mert, a magyar szellemi munkásosz­tály, mint vásárló és fogyasztó tel­jesen k­ikapcsolódott a gazdasági élet­ből, egyetlen kereseti lehetősége a tőzsde. Közel áll az a veszély, hogy az amúgy is gyenge lábon álló munka­­etika teljesen se­m­­i­ve lesz és a tiszt­viselő nem tudja többé felvenni a ver­senyt a kütfölddel. A­ magyar ipar és kereskedelem pedig abban a pillanat­ban ■megbánni. — Ma is vannak fiatal tisztviselők, akik 150—­100.000 korona bani fizetésért, tehát 10 aranykoronánál kisebb fize­tésért dolgoznál­, családapák, akik ve­rejtékes munkával nem tudnak 600— 700.000 koronánál többet kapni munka­adóiktól és a mi átlagos jól fizetett tiszt­viselőnk alig éri el az osztrák gya­koritól, átlagát. A szakszervezeti tanács által kimutatott primitív létminimu­mot pedig legidősebb tisztviselőinknek egy ezreléke éri el.­­■ Ezek azok a kérdések, amelyekkel csütörtöki gyűlésünkön foglalkozni fo­gunk. Még egyszer fel akarjuk a kor­mány figyelmét hívni" arra, hogy sza­kadék szélén állunk, ha, van benne­ egy­­ csöpp józan, szociális belátás, segítsen,­­ amíg még nem késő. Új intézmény védi a döntő­­bíróságoknál a magyar jogokat tíz új hivatalt Gajzágó követségi tanácsos vezeti — Az Est tudósítójától . Rövid hivatalos hírben már teg­nap közölték a lapok, hogy a kül­ügyminisztérium keretén belül egy új hivatalt állítottak fel, amelynek neve: a Vegyes Döntőbíróságok mellett működő kormány­megbízot­tak hivatala. Élén a főkormány­­meg­bízott áll, aki a külügyminisz­ter, a miniszterelnök és a minisz­tertanács ellenőrzése mellett,­­ kor-­­mánybiztosi hatáskörrel vezeti a Vegyes Döntőbíróságok mellé be­osztott magyar megbízottak szer­vezetét. Ennek a hivatalnak a munkás­sága nagyfontosságú állami és egyéni vagyoni érdekek védelmére terjed ki. Tudni kell ugyanis, hogy a trianoni békeszerződési 239-ik cikke értelmében alakított nemzetközi vegyes döntőbíróságok (Tribunal arbitral mixte) feladata az, hogy­ a győztes és legyőzött államok állampolgárainak egy­más közötti vitás ügyeit, különö­sen pedig ezeknek az állampolgá­roknak a másik állammal szem­ben felmerülő olyan vitás ügyeit, amelyek jogilag és a békeszerző­dés keretei között megfejthetők — nemzetközi bírói határozattal el­döntsék. Ezt a döntést az illető érdekelt államok kötelesek respektálni és végrehajtani. A mi döntőbíróságaink ezidősze­­rint Angliával, Francia- és Olasz-,­országgal, Belgiummal és Görög­országgal való viszonylatban már teljesen megalakultak, a kis-an­­tant államokkal pedig megalaku­lóban vannak. A döntőbíróságok elé kerülő pe­rek államjogi természetüknél fog­va, az érdekelt­ két állam kor­mányképviselőjének és a f­ölé­jük rendelt semleges állambeli elnök­nek a közreműködésével folynak le. A bíróság tagjai ezekben a pe­rekben a kétoldali ügyészek szere­pét játsszák, valójában tehát az ilyen per nem más, mint, a k­ét ál­lam képviselőjének egymás közötti vitája. Mindegyik bíróság mellett, mindegyik érdekelt állam részéről kormánymegbízottak működnek, mint kormányképviselők. Az újonnan szervezett kormány­­megbízotti hivatalban tehát a kü­lönböző külföldi államokban levő döntőbírósá­gok magyar megbízot­tait foglaltak össze egységes veze­tés alatt. Miután a magyar állampolgá­roknak vitás ügyük legnagyobb számban az utódállamokkal­­ van, az új hivatal vezetését Gajzágó László követségi tanácsosra bízta a magyar kormány, aki az ilyen természetű kérdéseket az utódálla­mokkal szemben már hosszabb k­t óta nagy hozzáértéssel intézte. Ezenkívül mint a nemzetközi jogi kérdések kiváló szakértője, ő kép­viselte a magyar kormányt ha­sonló kérdésekben a gen­uai, genfi és brüsszeli tárgyalásokon, ugyan­csak ő vitte a diplomáciai megbe­széléseket a cseh-szlovák és román fogolycsere ügyében. Az új hivatal megszervezése nagy megnyugvást jelent azoknak a magyar állampolgároknak, akik­nek igen nagy súlyú, főleg vagyon­jogi érdekei kerülnek a döntőbíró­ságok elé, mert azokat most egysé­gesített, megfelelő intézmény biz­tosítja. Értesülésünk szerint az új hiva­tal megszervezésével egyidejűleg megszűnik, az igazságügy miniszté­rium jogvédő irodája, mert annak egész anyagát a kormánymegbí­zott­ hivatal veszi át. Szmrecsányi Anna PÉffi­szekrény valódi Arnheim, 70 cm széles, 150 cm magas eladó VII. ker., Erzsébet körút 39., II. emelet 10 M amisfogai 10.009 K-ért Aranyat,ezüstöt, briliánst horribilis árért vesz Ivancsics ékszerészül!­.. Baross ucca 75. sz. abbázsä S»Ef»SSB©M (Plöbst) SCHWEIZERHOF Elsőrangú konyha. Tengeri kilátás. Szép szobák. Napi ellátás 20—25 líra. Előjegyzések végett kérjük fenti címre írni Értesítem jóbarátaimat és ismerőseimet,­ hogy az Impenal-szálló étter­mét és volt bárját, Rákóczi út DO, s megvettem, melyet újonnan át­alakítva saját vezetésem mellett március hó 1-én,szombaton este megnyitok. — Szíves pártfogást­­ kérve. Flaschner Ernő az Admiral-bar és a Majestic-­­ kávéház volt társtulajdonosa. " Konyhakerti növények szántóföldi termelése A csányi dinnye, a makói hagyma. A balinkai és fe­hérvárcsurgói káposzta. A szegedi paprika. A nagy­kőrösi saláta és uborka és a győri zöldségtermelés ismertetése. 25 ábrával. Irta: Rászel Elek, Alapár 2­40 korona. Kapható : Az Est könyvkereskedéseiben Sir­­is fiód­piranitist Milatus bevált módszer szerint. American Vulcanizer Comp. Budapest, V. ker., Személynök ucca 25.Telefon 12—6.. Elvesze­tt egy sötét&szakszőrm­egallér. Megtalálója három­millió jutalmat kap. I., Döbrentei ucca 16,­ III. em. 17 / BRESLAIJI TAVASZI VÁSÁRI 1924 MÁRCIUS HÓ 9—11-ig | Mindennemű felvilágosítások útlevél-­ ről, beutazásról, elszállásolásról stb. valamint a bevásárlójegyek elővé­teli beszerzése Budapesten a Német-Magyar Kereskedelmi Kamaránál I­­VII., Dohány utca 56. szám, földszint. Telefon: József 121-00) vagy a Szeslaui vásári bizottságnál

Next