Az Est, 1925. március (16. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-12 / 58. szám
c. oldal. em, azt hittem, nem tudot számolni. Ott sokkal olcsóbb minden, mint nálunk. Kocai se n pár cikk e tel en. Nagy Emil: Angliában negyedáron lehet vásárolni a mi árainkhoz képest. Sándor Pál : Olyan drágaság, Budapesten és Magyarországon van, sehol sincsen. Ernszt Sándor: Hogy lehet ilyet mondani! Varsóban ötszörösek az árak és Bécsben is drágaság van. Sándor Pál: Majd rendelkezésére fogok bocsátani a képviselő úrnak egy listát. Azt kell mondanom, hogy hasból beszél. Hivatkozom Gaál Gaszton képviselőtársamra. Talán nem vagyok indiszkrét, ha elmondom, hogy Gaál Gaszton kiutazik Bécsbe garderobejának kiegészítésére, mert itt erre nem képes. Kárhoztatja a magyar gyárak eljárását, hogy kifelé olcsóbbak, mint idehaza. Az itteni fogyasztáson akarják behozni azt, amit künn elvesztenek. Természetesen, ha a kereskedő nem kap pénzt, nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. Ezt legnagyobb részben az adóterhek és a rettenetes hátbér teszi. ai bankok és a pénzügyminiszter Amikor a krízis közeledett, akkor a bankok megszorították és elvonták a tételeket, tették ezt ugyanazok a bankok, amelyek eddig házaltak, hogy váltókat kapjanak. A Háznak van egy illusztris tagja, akit valamennyien ismerünk. 200 millió korona hitet akart felvenni, és nem kapott, pedig sokkal többre is jó volt. Tudok valakit, akinek invesztíciója 15 milliárdot ér és nem, tudott 250 millió korona hitelt kapni. Bocsánatot kérek, tisztelt pénzügyminiszter úr, önnek kezében vannak eszközök az ellen, hogy a bankok ne így dolgozzanak. Ön igenis gyakorolhat a TÉBÉ-re nyomást. Önnek kezében van a Nemzeti Bank, amely megtagadhatja a hitelt attól a banktól, amely a termeléstől és a kereskedelemtől megvonja a hitelt. Kezében vannak önnek a bankok a Pénzintézet Központ útján is. Aki inzolvens, azon az állam sem segíthet, de igenis, méltóztassék ott segíteni, ahol lehet. Láttunk olyan eseteket, hogy Valakinek 60 milliárdos vagyona van, ezzel szemben a paszszívája 18 milliárd és nem tud magán segíteni. Ez lehetetlen helyzet. Nem beszélek általános moratóriumról, mert, az feltétlenül kárhozatos, de megbízható cégeknek méltóztassék kisebb moratóriumot adni. Búd János : Az lehetetlen. Sándor Pál : Lehetetlen 2 . Búd János: De mennyire! Sándor Pál : Mindenesetre lehetőséget kell adni a régi megbízható kereskedőcégeknek, hogy életben maradjanak, ha múló zavarba jutnak. Ezen a kérdésen segíteni kell. Mit szóljunk ahoz, hogy amikor az ingatlanra 8 százaléknál többet betáblázni nem, lehet, akkor a másik oldalon az állam 18 sázalékot szed. A tisztelt pénzügyminiszter úr urat befolyásolják a régi miniszteri tanácsosok, akik csak a fiskális szempontokat tartják szem előtt. Gaal Gaszton: Nem látnak túl az orrukon. Sándor Pál: Amikor a valuta ingadozott, akkor a miniszter úr előre fizettette a forgalmi adót. Hogyha ez csak 300.000 koronát tett ki, a kereskedőnek akkor is van követelni valója az államon, mert ő előlegezett. Gaal Gaszton : Kap-e 30 százalékot? Sándor Pál : Nem is kér. A miniszter úrnak minden tisztviselője másként értelmezi a forgalmi adóvetvényt. Óriási büntetéseket és megaláztatásokat, megszégyenítéseket kellett elszenvedni a kereskedőknek. A "szövetkezetek 11 százalékban vannak előnyben a kereskedők felett. Nagyon nehéz a kereskedelmet így fentartani. A másik ok, ami a tönk szélérejuttatta a kereskedelmet az, hogy a miniszter csak hosszú huzavona után ismerte el az utánpótlási árakat. A behozatali bizottságok és a kiviteli bizottságok rendellenességeiről ma már nem érdemes beszélni. Akinek anyagi ereje és protekciója volt, az kapott kiviteli és behozatali engedélyeket. Rendes kereskedő nem kapott. Forster Elek : A gazda, kapott-e! Sándor Pál: Biztosan nem kapott a gazda sem. A Devizaközpont sem szolgálta a kereskedelem érdekeit, mert aki tíz százalékkal többet fizetett, az kapott valutát. Németországban meg volt engedve, hogy mindenki annyi valutátszerezem amennyit akar, ezért lehetséges, hogy Németország mai helyzetében van. Nálunk bezárták azokat, akik valutát vásároltak a Devizaközpont nélkül. Mi marad tehát kereskedőnek, hogy vagyonát konzerválhassa ? Csakis a tőzsde. A kereskedő ezért ment a tőzsdére, nem pedig azért, hogy nyereséghez jusson, hogy vagyonának alapját konzerválhassa. Mikor bekövetkezett a krízis, ezek a kereskedők duplán, sőt háromszorosan elvesztették vagyonukat. Ez a titka a tőzsdei konjunktúrának. A legnagyobb rész a vagyon konzerválása miatt ment a tőzsdére. Erdélyi Aladár: Autót is vettek sokan. Sándor Pál: A korona leromlása következtében azután a kereskedők tartozása a külföldön mindig nagyobb lett. A kereskedők például a szokás emelkedése folytán rengeteget vesztettek. Itt van azután a tranzitóraktárak ügye. A tranzitóraktárakra vonatkozó rendelet teljesen megfosztotta a tranzitókereskedelmet a lehetőségektől és így történt, hogy Bécsben koncentrálódott a tranzitó kereskedelem, Magyarország számára pedig teljesen elveszett. Meg kell jelennnem, hogy ez a rendelet ma is nagyjában fennáll. Itt van azután a gyárak alapítása. Hübele Balázs módjára alapítottak gyárakat, anélkül hogy ezek pénzügyileg meg lettek volna alapozva. • A kereskedelem után ezek fognak elsősorban elbukni. Kereskedelmi szerződéseket is mindezek miatt nem tudtak kötni, dacára annak, hogy az a meggyőződésem, hogy Walkó miniszter úr szívesen megkötné ezeket. Nagy hiba volt, hogy Ausztria megelőzött bennünket a kereskedelmi szerződések megkötésében. Gaal Gaszton: Közgazdasági nonszalansz. Sándor Pál : Walko és Bad miniszter urak filozófiai nyugalommal nézék a kereskedelem vergődését. Úgy kell segíteni a kereskedelmen, mint ahogy segítettek a mezőgazdasági szövetkezeteken. Áttérek a Nemzeti Bank hitelpolitikájára. Popovics Sándort nagyrabecsülöm és nagyraértékelem Schober vezérigazgató működését is, ők azonban nem tudnak megszabadulni a régi Osztrák-Magyar Bank copfjától, amely helyes lehet a múltban, de krízises időben teljesen lehetetlen. Szabad-e előfordulnia annak, hogy megszavazott hiteleket egyszerre restringálnak, anélkül, hogy erre a kereskedőt előre figyelmeztetnék. Szabad-e megtörténnie annak, hogy valaki benyújt egy tízmilliós váltót és ebből ötmilliót törölnek ! A Nemzeti Banknak rigorózusnak kell lenni, de krízises időben mégis bizonyos elnézést kell gyakorolni. A pénzügyminiszter úr közbenjárását kérem ezeknek az aggályos dolgoknak a megszüntetésére. Felemlítem azt az esetet, melyet Görgey István képviselőtársam tett szóvá. Egy kereskedő háromszázmilliós váltót nyújott be a Nemzeti Bankhöz és ebből 5 milliót engedélyeztek. Miután egy közbenjáró — Görgey István megjegyezte, hogy nem pénzért közbenjáró — közbelépett, egyszerre elfogadták az egész váltót. Szabad-e ennek a Nemzeti Banknál megtörténnie? Ezek az esetek hasonlítanak a devizaigénylésekhez. Azt a tanácsot szeretném adni a pénzügyminiszter úrnak, hogy az utolsó kényszerkölcsön 70 százalékát fizesse vissza. Ha nem fizeti vissza, azt kell kérdeznem, hol marad a kormány ígérete ? Ugyan a kormány minden ígérete semmis, de mégis, hol marad az az ígérete, hogy ezt a kényszerkölcsönt lenábardírozni lehet ! Buci János pénzügyminiszter: Fon is lehetni. Én bocsátottam ki ? Sándor Pál: Miért nem méltóztatnak ezekből az összegekből odautalni, ahol most szükség van ? Hiszen a kormánynak ma nincs szüksége ezekre az összegekre. Tessék sürgősen intézkedni a lombardírozásra vonatkozóan, ez jelentékeny segítséget jelentene. Szükséges volna az utolsó vagyonváltság fenyegetésével kapcsolatban azt is kijelenteni, hogy ez a vagyonváltság nem fog bekövetkezni.. Ezt követeli a praxis, mert a praxisban a miniszter úr amúgy sem tudná végrehajtani ezt a törvényt, miután a kereskedelem túlságosan le van gyengülve az újabb vagyonváltsághoz. A miniszter úr, aki professzora ennek a tudománynak, tudja nagyon jól, hogy a polgári vagyonhoz nem szabad nyúlni, csakis a legeslegvégső esetben, és csakis a jövedelmet szabad igénybe venni. Szüntesse meg a pénzügyminiszter úr végre a szégyenteljes 17.000-es szorzószámot. Ez rablás a polgárokkal szemben. A 3500-as és 6500-as szorzószám az előző pénzügyminiszterek bűne- Kállay Tibor (mosolyogva közbeszól): Az enyém is? W WWWWWWWWWWWIW sörárpa 450—470.000 korona volt. Kölesben tartott az üzlet, z abban a jó minőségűt keresték, ennek az ára 425.000 koronára emelkedett. Tengeriben májusi tengeri iránt van érdeklődés, budapesti paritásban 245.000 koronás árban kötöttek benne üzletet. Korpa üzlettéren, névleges kurzus 220—225.000 korona. A magvak piacán valamivel élénkebb a forgalom, lóhere 220— 240.000, lucerna 200—220.000 korona. A lisztpiacon nincs üzlet, az irányzat kissé szilárdabb a búza drágulása következtében. Sem a malmok, sem a másodkéz mint vevő nem jelentkeztek, de az árak valamivel magasabbak a tegnapinál. A diétás bonyha technikája írta : dr. Soós Aladár: Ára 84.000 korona. Gyakorlati diétás szakácskönyv gyomor, vese, cukorbetegek stb részére. Kapható -¡Az Este könyvkereskedéseiben Jí Mah*Jons. játékszabályai és történeti fejlődése. Irta: Chiang Lee a londoni Mahjong klub mestere. Ara egészodszan-kötésben 65.000 korona. Kapható. könyvkereskedéseiben Forbáth Sándor legújabb verskötetei: Játékhajó Babits Mihály előszavávott Ara 14.000 korona. Mihold árnyéka 11922-1023/ Ara 21.000 korona. Kapható 2Az Este könyvkereskedéseiben 1825 április 15-ig 30 kitűnő könyv között válogathat példányonként 15.000 koronáért 1 Adlerafelli-Balleatrom: Monrepos kastély 2 Adlerefeld-Ballestrem: A rózsaszínű szoba. 3. Adlersfeld-Baltestrem: Ave. 4. Adlersteim-Ballestrem : Az igéző fény. (4 kiváló szórakoztató regény) 5. Arató Erzsi: Elkésett emberek. 6. Giuseppe Baffico: A legyőzött férfi. A neves olasz író legszebb regénye. 7. Benedek Elek: Édes anyaföldem. I. kötet. Egy nép és egy ember története. 8. Benedek Elek: Édes anaföldem. II.kötetEgy nép és egy ember története. 9. Benedek Elek: Székely népballadák. A székely nép legszebb balladáinak gyűjteménye. 10. Beöthy Zsolt: Régi nóták. Három elbeszélés. Marghy Jenő rajzaival. 11. Paul Bourget: Nagyvilági dráma. A kiváló francia író legszenzációsabb regényeinek egyike 12. Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya, vagyis a dámák diadala a farsangon. 13. Csokonai Vitéz Mihály legszebb versei. 14. Elisabeth von Heyking: Szerelem, diplomácia, faházak.»Az elkésett levelek« világhírű szerzőjének gyönyörű regénye. 15. Ferenczi Sári: Estétől hajnalig. »A vörös daru szerzőjének regénye tél.vászonkötésben 16 Ferenczi Zoltán: Petőfi. A költő 100-ik születésnapjára készült tanulmány. (Liliput kiadás) 17. Max Glass: A fékevesztett emberiség. Lebilincselő érdekessége regény. 18. Kies József: Esteledik,silkonyodik. (A költő utolsó éveinek termése). Kötve. 19. Lampérth Géza: Régi magyar levelesláda. Múlt idők szerelmes írásai és egyebek. (Liliput kiadás). 20. May Károly: Az ember és világa. Érdekes képek ís természet világából (Kötve). 21. H. Mathers: A révész. *A jön a rozson át. szerzőjének újabb regénye. 22. ?ekár Gyula: A bresztováci szent., Elbeszélések., 23. Schiller: Aiz orleánsi szűz. Romantikus tragédia 5 felvonásban, előjátékkal. 24. Shakespeare: A velencei kalmár. 25. Shakespeare: Sok hűhó semmiért. 26 Lola Stein: Tavaszi szonáta. 27. Lola Stein: Wessenwalti-testvérek. 28. Timmermans: A gyermek Jézus Flandriában. (A flamand elbeszélő legbájosabb könyve.) 29. Végei Margit: Éjféli mese. A kiváló írónő novellái. 30. Zeidler: Erzsébet királyné mártíromsága. Regényes korrajz. . • Vidékre pénz előzetes beküldése (postaköltség kötetenként 1500 K) mellett szállítjuk a könyveket. Kaphatók és megrendelhetők * »Az Est« könyvkereskedéseiben . Szilárdabb a gabonapiac A gabonapiac áralakulása ismét az amerikai jelentéshez kapcsolódik. Az üzletkötések száma nem emelkedett, a vidék még ma is tartózkodó, úgy a keresletet, mint, a kínálatot illetőleg és az ügynökök által bejelentett veteményes kurzusok százalékos arányban megfelelnek az amerikai emelkedésnek. Szilárd a búza, különösen a tiszavidéki áru árfolyama javult. A tegnapi 532.500 koronával szemben a pestvidéki búza 510 e00 koronára, a tiszavidéki búza pedig 535.000 koronáról 545.000 koronára emelkedett. A 10.600 koronás árnyereség sem csábította a gazdákat arra, hogy a tulajdonukban levő készleteket áruba bocsássák. Rozsban is csak névleges forgalom van, amelynekaz árfolyama a tegnapi 430.000 koronás átlagos árfolyamról 440.000 koronára szökött fel. Árpában mérsékelt a forgalom, takarmányárpa 360—380.000 Csütörtök, 1925 március 12.