Az Est, 1925. szeptember (16. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-06 / 200. szám
Vasárnap, 1925. szeptember 6. — Sok az orvos... Eddigg csak a numerus clausus politikájának szenvedélyes híveitől hallottuk azt, hogy Csonka-Magyarország nem bír el túlprodukciót az intelligenciában ; most meglepetéssel halljuk, hogy ugyanez a felfogás készül megszólalni a magyar közélet egyik legdíszesebb, legfontosabb és legelőkelőbb faktorának, a Magyar Orvosszövetségnek kongresszusán is. Fölösleges persze külön megjegyezni, hogy itt nem valami politikai szempont lappang e felfogás mögött, hanem az a nemes, féltő aggodalom, hogy az orvosi diploma nem nyújt megélhetést a legújabb orvosgenerációnak. Ez az aggodalom jogosnak látszik, de például a kultuszminiszter, aki ezt az aggodalmat egy egész kultúrpolitikai (vagy kultúrpolitikaellenes) irányzat indokolására szokta felhozni, ugyanakkor több egyetemet tartott fenn Csonka-Magyarországon, mint amennyit Nagy- Magyarország fentartott. Igaz, ugyanakkor, amikor rámutat arra, hogy a csonka ország nem bír el annyi intelligenciát, egyetlen követ sem enged kivenni az új egyetemekből, amelyeknek pedig az a hivatása, hogy növeljék az intelligenciát. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a kultuszminiszter ezt nagyon jól teszi — ezt az egyet nagyon jól teszi — mert az intelligenciából nemcsak hogy soha nem sok, hanem soha sem elég egy országnak. Nekünk különösen kultúránk integritásában kell megőriznünk a régi Magyarország fényét és nagyságát. Bizonyos, hogy az orvostársadalom is súlyosan viaskodik a megdrágult és mindenkép megnehezedett élettel, bizonyos az is, hogy a magyar közéletnek kevés olyan tényezője állta meg helyét az utolsó évtized szörnyű viharaiban, mint az orvos. Még a politika mérge sem tudta kikezdeni a magyar orvos világhírű kötelességtudását, pedig sajnos, a kurzusméregből elég sok intravénás befecskendezést adtak a magyar orvostársadalomba is. Mindez kétségtelen — kétségtelen azonban az is, hogy a magyar közegészségügynek nem minél kevesebb, hanem minél több orvosra vann szüksége. Ma igazán »emberrel mérjük a kultúrát« és ha valamikor Amerikáról mondták, hogy politikája egyszerűen: az embergyűjtés és embermegmentés politikája: ma Magyarországon kell ezt a politikát folytatni, minél több embert megmenteni a népbetegségek szörnyű pusztításaitól, ehez pedig orvos, orvos, minél több orvos kell. Magától értetődik, hogy ennek a minél több orvosnak minél biztosabb és gondtalanabb ellátása époly fontos, mint maga az orvosképzés — ez azonban a törvényhozás feladata. De az orvosutánpótlásnak azonban addig sem szabad, egy pillanatig sem szünetelni, míg a törvényhozás ezt a feladatot elvégzi. A bécsi rádiótársaság színielőadásokat rendez előfizetőinek. Bécsből jelenti tudósítónk. Ezen a téren színielőadásokat is fog nyújtani közönségének a bécsi Radiorundfunk. A vállalat irodalmi rendezősége megnyerte a terv számára Reinhardt Miksát, Wildgans Antalt, a Burgszínház volt igazgatóját és Bernaut, a Deutsches Volkstheater igazgatóját, hogy kizárólag a rádió hallgatói számára színielőadásokat rendezzenek. — A Nemzeti Szalon megnyitása Holnap nyitja meg az új szezonban a Nemzeti Szalon kapuit Idén erősebben szeretnék a külföldi kapcsolatokat kiépíteni és már az első alkalommal idegen művésszel vonulnak fel. Bauknecht Philipp német származású svájci piktor, akit a paraszti élet érdekel és inkább fametszeteiben találta meg tehetségének megnyilatkozási formáját. A két Hellebranth-leány, Ilona és Berta, a klasszikus francia és olasz piktúra tanulmányozása után derék és komoly munkákkal számol be megfigyeléseiről. Boán Kuszka Lili olajfestményeiinkább illusztrációk, Leidenfrost Pál egy csomó pasztellel kísérletezik, Bohuniczky Endre tájképein komoly mestereinek szelleme érzik. A debreceni Csokonai Színházban csak a jövő évben helyezik vissza a magyar koronát, Debrecen városához Némethy László szobrászművész ajánlatot nyújtott be, mely szerint 450 aranykoronáért újból megmintázza a Csokonai Színházban levert magyar koronát és a visszahelyezési munkálatokat is elvégzi. A magyar koronát hét év előtt verték le a színházban, ennek ellenére azonban a városi tanács úgy határozott, hogy a koronát csak a jövő évben fogja feltéteni régi helyére, mert a városnak jelenleg nincs fedezete erre a célra. A jövő év folyamán a Csokonai Színházban különben általános javításokat fognak eszközölni és erre a célra a költségvetésbe nagyobb összeget állítanak be. — Ilécs—Berlin hét óra, Bécs— Kopenhága tizennégy óra. Bécsi tudósítónk jelenti: Hétfőtől kezdve új repülőforgalom indul meg Bécs és Berlin között. A repülőgép reggel 6 órakor indul Bécsből és délután 1 órakor érkezik Berlinbe két közbülső leszállással Nürnbergben és Lipcsében. Ennek a repülőjáratnak csatlakozása van Danzig, Königsberg, Malmö és Kopenhága felé, úgyhogy 11 óra alatt lehet megtenni az utat Bécstől Kopenhágáig. Bécs és Nürnberg között a repülőgépek egy kis kerülő utat kénytelenek tenni, mert a csehszlovák kormány nem engedte meg az átrepülést. A menetdíj Bécstől Berlinig 270 schilling. — Gyanús mérgezés. A mentők tegnap délután öt órakor súlyos mérgezési tünetek között szállították be a Rókusba özv. Kornfeld Vilmosnét Barcsay utca 6. szám alatti lakásáról. Minthogy eszméletét még ma sem nyerte vissza, nem tudták kihallgatni és így eddig azt sem állapították meg, hogy miképpen szenvedett mérgezést. — Ne ugrálj a villamosra, Németh János kovácssegéd a Kőbányai úton fel akart ugrani a robogó villamosra. Visszaesett és súlyos sérüléseket szenvedett. A Rókus kórházban ápolják. — Ramsay MacDonald az angol király vendége, Londonból jelenti tudósítónk. A király meghívta nyaralóhelyére, Balmoral Castlebe, r Ramsay MacDonald volt miniszterelnököt, aki tegnap oda is érkezett. (W. H. E.) — »Jaj de furcsa vagy, kinézet ...« Mikoriban a Takarékossági Bizottság az egyetemek és főiskolák dolgát tárgyalta, rájöttek arra, hogy egyik főiskolánkon egy nem létező tudományágat tanítanak ... Igen, az illető tudomány még nem volt meg, de tanszéke már megvolt és buzgalommal tanítottak egy tudományt, amely nincs. Most eszünkbe jut ez a dolog, mikor azt olvassuk, hogy Budapesten katedrája lesz a kínai nyelvnek és irodalomnak s a »haladóknak« alkalom adatik, hogy a legrégibb kínai nyelvemlékek tengerfenekére szállhassanak alá ... Nem mondjuk, hogy a kínai nyelvemlék nem tudomány. Hogyne volna tudomány, de talán mégsem az a tudomány, amelyhez közelállóbbat, praktikusabbat ne taníthatnának a magyar egyetemen. Körülöttünk és egész Európában nagyon sok nyelv él, amelyre szüksége lehet a magyar ifjúságnak, ezeket tessék intenzívebben tanítani. Elég sokba volt az országnak aturáni fajvédelem a politikában is, semmi szükség nincs rá, hogy az abszurdum egy külön költségvetési tétel legyen az egyetemen. • Ez az abszurdum önmagában is elég nagy, de még nagyobb abszurdum lesz, ha kimegy az életbe, illetve belép egy egyetemi tanterembe ... — Fodor testnevelő- és vívóintézet ezúton közli az érdeklődőkkel, hogy az intézet egy egészen új helyiségtraktussal gazdagodva megnyílt. Az iskola vezetője olaszországi tanulmányútján szerzett tapasztalatát fogja ez évben értékesíteni, növendékeinek vívásban való kiképzésénél. Az intézetnek helyiségei gyarapodásával módjában lesz ez évben a gyermeknövendékeket még a tavalyinál is nagyobb gonddal csoportosítani, hogy így minden gyermek korának és haladási fokozatának megfelelően nyerjen elhelyezést. A hölgyek vívásban és svéd tornában való kiképzésére teljesen elkülönített hölgyosztály áll rendelkezésre. Felvilágosításokat készséggel nyújt a központi intézet, IV. Koronaherceg ucca 3. Telefon 9—96. — Eltemette a műtrágya. A ferencvárosi Illatos líton levő csontfeldolgozó gyárban tegnap este halálos szerencsétlenség történt. A munkások az emeletmagasságnyira felhalmozott műtrágyát fejtik lépcsőzetesen, a munkások azonban nem tartották be az óvatossági rendszabályt és a kőkeménnyé szilárdult műtrágyahalmot aláásták. Ennek következtében egy többmázsás műtrágyatömb levált és az alatta foglalatoskodó Szüszpeck Zoltán 25 éves napszámost maga alá temette. A gyorsan előhívott mentők kórházba akarták szállítani, a szerencsétlen munkás azonban útközben még a mentőkocsiban meghalt. A hullát a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. A helyszínre rendőri bizottság szállt ki, hogy megállapítsa, kit terhel a balesetért felelősség. — Hol késik a gazdasági külpolitika? Vass József miniszterelnökhelyettes egy erőteljes gazdasági külpolitikától várja a drágaság igazi letörését. A nagyközönség is ettől várja, a nagyközönség azonban valóban nem tud egyebet, mint várni, a miniszterelnökhelyettes úr azonban, illetve szakminiszterei tudnak, illetve tudhatnának, illetve... nem is tudjuk, hogy fejezzük ki azt az erőt és képességet, amely megvan, de úgy látszik még sincs meg a kereskedelmi szerződések megkötésében. Olvasunk ugyan egy dicsekvő jelentést, hogy hány szerződést kötöttünk már meg, de még sokkal többet nem kötöttünk meg. Addig valóban nem lehet gyökerestől kitépni a drágaságot, míg az új árak nem eresztik le gyökérszálaikat az új kereskedelmi szerződésekben. Erre volna mindenekelőtt szükség és ehez még a véletlen szerencse is, a sorsnak az a kivételes adománya is osztályrészünkül jutott, hogy kereskedelmi miniszterünk egy személyben külügyminiszter, is — a diplomata támogathatja benne azt az éleslátású kereskedőt, akit mindig eddig csodáltunk, s a kereskedő hajthatja előre útján azt a briliáns diplomatát, aki szinte elkápráztatott már sikereinek tűzijátékával. Igazán ritka eset, hogy egy személyben egyesül a keresketdelmi és külügyi vezetés , hogy ilyen tökéletesen valósul meg a kereskedelmi diplomácia, de még ritkább eset, hogy ez a kereskedelmi diplomácia nem produkálja azt az eredményt, amelyet az ország tőle vár. Elhalasztották a Kúria elnökének eskütételét. A magyar királyi Kúria jövő szombaton, szeptember 12-én délelőtt tíz órakor a Kúria dísztermében ülést tart, amelynek tárgya Juhász Andornak, a magyar királyi Kúria újonnan kinevezett elnökének eskütétele. Dr. Ráth Zsigmond, a Kúria másodelnöke erre a teljes ülésre meghívót bocsátott, amelyen a Kúria ítélőbírái, a koronaügyészség tagjai és a Kúria fogalmazó karát meghívja. — Megjelent Papini: Krisztus történetének harmadik kiadása. Alig néhány hónapja, hogy Papini világhírű Krisztus-könyve magyar nyelven is megjelent s most már a harmadik kiadást kell közrebocsátani, a 7—-11 ezer példányt. A magyar könyvpiacon olyan rendkívüli esemény ez, amelyet csak a könyv rendkívüli hőse és ugyancsak rendkívüli írója tesz érthetővé. Papini Krisztusa amellett, hogy híven megőrzi evangéliumi alakját, a modern emberhez is egészen közel áll, s az örök istenembernek ez a szerencsés érzékeltetése mindenfajta gondolkozású embert egyformán meg kell, hogy ragadjon. A mű nagy sikere azt bizonyítja, hogy Papini teljes mértékben elérte ezt a célját. A szépen kiállított könyv ára fűzve 126.000 korona, díszes egész vászonkötésben 147.000 korona. — Bailing Mihály meghalt. A Pesti Napló jelentette ma reggel Darmstadtból, hogy ott ötvenkilenc éves korában meghalt tegnap Bailing Mihály főzeneigazgató, aki rövid ideig a budapesti Operaháznál is működött. Régi vágású, értékes, komoly dirigens volt Bailing, aki hosszabb ideig tevékenykedett Ausztráliában és Angliában és fiatal korában állandó dirigense lett a bayreuthi ünnepi játékoknak. 1911-ben Karlsruheból került a budapesti Operaházhoz, de nem tudott az itteni viszonyokkal megbarátkozni , és a Fidelio kitűnő, mintaszerű betanítása, alig pár hónapi működés után megvált állásától. Innen Manchesterbe került, majd a háború kitörésével a darmstadti udvari operaház főzeneigazgatója lett. Néhány évvel ezelőtt nagy hatással működött nálunk mint hangverseny-dirigens. Korona írta: Erdélyi József Kifelé megyünk a nyárból, itt is, ott is levél sárgul, sárga levél le-leszakad, mintha titkos ujjak tépnék az első ősz hajszálakat. Fejemen is megcsillant már néhány ezüst fehér hajszál, de én ugyan ki nem tépem, úgy viselem, mint megannyi ifjúkon bús emlékem. Úgy viselem, mint ezüstöt, mint aranyat, mit kiküzdött szegény szívem, szegény fejem, úgy viselem, mint gyémántos koronáját fejedelem. mmwmmm' ' TÁRLAT' 1 | IPMOS SORSZÁS! ? utolsónál 7. oldal