Az Est, 1925. október (16. évfolyam, 220-245. szám)

1925-10-01 / 220. szám

Csütörtök, 1925. október 1. Eckhardt Tibor kalandos beköltözése egy múzeumkörúti palotába Ma reggel 7 órakor történt a „benyomulás“ — Zajos szóharc Wotisky ügyvéd és Eckhardt, meg öt kísérője között — Mi történt a népjóléti minisztériumban és az ügyvédi kamarában ? — Az Est tudósítójától — Már a­­rendőrbíróságot is meg­ Jár­­ta az a szívós küzdelem, amit Eck­hardt Tibor képviselő, az EME el­nöke, Krainer Margit Múzeum kör­út 41. szám alat­ti palotájának egyik öt szobából álló lakásrészéért foly­tat. A palotát 1912-ben építtette a rendkívül visszavonulta­n élő Krai­ner Margit 2 millió építési költség­gel, párját ritkító fényűzéssel. A földszinttől egészen a negyedik emeletig kan­adai márvány borítja a lépcsőház falait, márványból fa­ragták a lépcsőfokokat, az udvar falai a legdrágább dísztéglából vannak összeróva, csempés kony­hák, márványmedencéin fürdőszo­bák, faragott fából födött szobafa­lak teszik még vonzóbbá a házban való lakást. A ház négy emeletén négy lakó lakott eddig és a ház úr­nőjének rendeletére a díszes vaskaput mindig zár­va tartották. Olyan féltékenyen őrködött Krainer Margit palotájának kor­lostol­i csendje fölött­, hogy a komplikált Wertheim­-lakattal zá­ruló vaskaput még nappal is csak a házfel­ügyelő nyithatta fel a la­kók előtt. Azt is kikötötte Krainer Margit, hogy lakói ne fogadhassanak házába albérlőt. Ilyen szerződést kötött többek kö­zött a ház második emeletét lakó báró Buttler Elemernével is. Ti­zenhárom éven át semmi rendzava­rás nem történt a házban. Fél évvel ezelőtt azonban Buttlerné cseh­szlovákiai birtokára költözött, öt szobáját teljesen kiürítette és csak két szobájában hagyott , inkább csak jelképpen néhány bútordara­bot. Alig távozott el a házból Butt­lerné, már albérlők kezdtek jelentkezni az üresen hagyott öt szobára. Egy földbirtokos és két ezredes szintén igényt tartott az öt szo­bára, de amint Krainer ügyvédje felmutatta az­ albérlőkre vonatkozó kikötést, mindannyian visszalép­tek. Egyedül Eckhardt Tibort nem riasztot­ta vissza a lakbérleti szerző­désnek albérlőkre vonatkozó szakasza. Az EME elnöke most nősült, a Tárnok utca 3. szám alatti házá­nak három szobájában lakott ed­dig és Buttlernével történt meg­egyezésére hivatkozással be akart költözni a lakásba. Krainer Mar­git ügyvédje, dr. Wotisky Antal azon­ban megakadályozta a beköl­tözést. Eckhardt Tibor egyszer már munkásokkal felnyittatta­ a lépcsőház ajtaját és úgy hatolt be Buttlerné lakásába, amelyhez kulcsa volt. Wotisky ügyvéd ezért­ magánlaksértésért fel is jelentette. De Eckhardt is panasszal élt az ügyvéd ellen, akit Pirkner rendőr­­bíró Wotisky dr.-t lakáskihágásért 8 napi fogházra és 1 millió pénz­­büntetésre el is ítélt azzal az in­dokolással, hogy senkit sem lehet megakadályozni abban, hogy egy üres lakásba beköltözzék. A népjóléti miniszter érdeklődik Nagy­ riadalom támadt a rend­őrbírói ítéletre. Az Ügyvédi Ka­mara választmánya múlt csütörtö­kön elhatározta, hogy felír a nép­jóléti miniszterhez az abszurdnak minősített határozat ellen. Foglal­kozott ezzel a határozattal a Ház­tulajdonosok Szövetsége is, amely küldöttséggel figyelmeztette a nép­jóléti minisztert a rendőrbírói ha­tározat tarthatatlan voltára. Az Ügyvédi Kamara és a Háztulajdo­nosok Szövetsége fellépésének tulajdonítható az, hogy Vass Jó­zsef miniszter magához kérette az ügy iratait, amelyek a rendőrbíró­­ságról fellebbezés folytán a népjó­léti minisztérium lakáskihágási ta­nácsához érkeztek. A dolog törté­netéhez tartozik még, hogy Wo­tisky Antal ügyvéd szeptember 28-án, vagyis hétfőn a népjóléti minisztériumban járt, hogy felleb­bezésének sorsáról érdeklődjék. Wotiskyt azzal küldték haza, hogy nincs még határozat, az iratok még a miniszternél vannak. Fenyegető levelek A népjóléti minisztériumban tör­tént érdeklődése után Wotisky ügyvéd, de a múzeumkünrti palota házfelügyelőnője, Stadler Jánosné is nyugodtan várta a további fej­leményeket. Azok a fenyegető le­velek sem ijesztették meg őket, amelyeket újabban kaptak. Az egyik levélben azzal fenyegették meg a házmesternél, hogy férjét, a 23 év óta szolgáló rendőrt, el­­csavatják és felhúzzák a legköze­lebbi fára, ha tovább is akadékos­kodik az első magyar ébredő kép­viselővel szemben. Körülbelül ilyen tartalmú leveleket kapott a Kramner Margit akaratát energi­kusan képviselő Wotisky ügyvéd is. Ma reggel azonban váratlan esemény zavarta meg a csendes múzeumkörúti palota nyugalmát. N­ 15 Cl 10 i |j|: a legjobb Kabaré mason?­i Sín­spadoon­ Telefon 65—54 Kezdete fél 9 kor éjig, 4/ Lesirlillolt Jielyáran! Hét órakor, amikor még egészen csendes a Múzeum körút, hosszan­tartó csengetés hívta a kapuhoz a házfelügyelőnőt. Eckhardt Tibor állt teljesen egyedül a kapu előtt. A most következőket Stadler ház­­mesterné így adta elő felindulástól még reszkető hangon, könnyekkel a szemében Az Est tudósítójának: — Eckhardt méltóságos úr szólt, hogy nyissam fel a kaput, mert dolga van a lakásban, ahol bútorai állanak. Gyanútlanul kaput nyi­tottam neki, , mire a képviselő úr csakugyan felment a lépcsőn. Rö­vid idő múlva ura megjelent a­ kapu alatt és szólt, hogy bocsás­sam ki. Ekkor azonban már több férfi álldogált a kapu előtt. Mind jól voltak öltözve. Egy bútorszállító kocsit is megpillan­tottam a kocsiúton. Amikor tehát Eckhardt úr arra kért, hogy en­gedjem ki, azt válaszoltam, hogy nem nyitok kaput mindaddig, amíg Wotisky ügyvéd úr el nem jön. — Eckhardt úr ekkor egy iratot mutatott, azt mondta, hog a nép­jóléti miniszter úr neki ítélte a lakást, most már be fog költözni. Mondtam neki, hogy én nem ér­tem az efajta írásokat, várja meg az ügyvéd urat. — Csak nem akar lakat alatt tartani ! — kiáltott rám Eckhardt úr. — Nyissa ki a kaput, hadd menjek ki. Gondoltam, ezt meg­tehetem. Amint azonban megfordí­tottam a kulcsot a Wertheim­­z­árban, Eckhardt úr nagyot taszított rajtam, a kapuba ugrott, ki­tárta és nyomban berohant a házba a különlévő öt erős férfi. — El fognak csapni, — sirán­koztam. — ad majd nekem a mél­tóságos úr lakást ! — kérdeztem. — Attól függ, hogy hogyan visel­kedik majd,— felelte Eckhardt úr. — A méltóságos úrral szemben sehogyse­n. — Tartsa a száját! — kiáltott rám Eckhardt úr — különben b­­­esukatom. — Azonnal elszalajtottam a vicét Wotisky úrhoz és kétségbeesetten néztem, miként hordják fel Eck­hardt úr bútorait a lakásba. Közben megérkezett Wotisky ügyvéd úr is... Mit határozott a népjóléti minisztérium ? Wotisky Antal ügyvéd így mondta el ma reggeli összeütközé­sét Eckhardt Tiborral és emberei­vel: _ — Mikor láttam, hogy már hord­ják Eckhardt bútorait, felszólítottam a kaput őrző és elfoglalva tartó izmos férfia­kat, hogy hagyják el helyüket, mondják meg, hogy kicsodák, miért vannak itt? Felszólításomra az egyik idős férfi Eckhardt unokaöccsének mondta magát. A többiek nem vá­laszoltak. Megkérdeztem Eck­hardtot,­­ hogy tényleg unoka­­öccse-e. Eckhardt hallgatott. To­vábbi kérdéseimre e­­y iratot nyúj­tott át, amelyet a népjóléti mi­nisztérium még szeptember 26-án bocsátott­a, tehát két nappal a­z­előtt, hogy én ottjártam. A népjóléti minisztérium az irat szerint megváltoztatta a rendőrbírósági határozatot, a fogházbüntetést megsemmisí­tette és 2 és félmillió korona pénzbírságban marasztalt el. Közöltem Eckhardttal, hogy ez a miniszteri határozat sem jogosítja fel őt a házba való beköltözésre. Nincs lakásigazolványa, jogta­lan és erőszakos tehát, amit csinál. Én ezért eljárok ellene azon a cí­men, hogy csellel és erőszakkal el­foglalva tartja Krainer Margit fő­úri palotáját. Két rendőr Mikor Eckhardt nem tágított, két rendőrt hoztam, hogy azok­kal távolíttassamn el Eck­­hardtot és embereit. A rend­őrök igazolásra szólították fel Eckhardt embereit, de azok megtagadták a választ. Eckhardt ekkor bemutatkozott a rendőröknek. — Ne avatkozzanak ,bele abba, ami itt történik, — utasította Eck­hardt a rendőröket, — mert az ügyvéd úrnak nincs joga az én b­el­e költözésemet megakadályozni. — Csellel és erőszakkal tartja elfoglalva a házat, — magyaráz­tam a rendőröknek. — Nem megyek el, mert­ ez az én házam — replikázott erre Eck­hardt Tibor. • — Úgy látom, hogy a legjobb úton van ahoz, hogy ez a főúri­­ palota az öné legyen, — jegyeztem meg Eckhardt Tibor különös ar­gumentumára. ... — Hát ha mindenféle zsidók összepanamázhatták ezt a gyö­nyörű házat, — szólt bele vitánk­ba Eckhardt egyik kísérője —• akkor miért ne lehetne ez a ház a­­ képviselő úrét • — Éreztem, hogy tehetetlen va­gyok ezekkel az emberekkel szem­ben. A rendőrök azzal távoztak­­ ugyanis, hogy panaszommal fo­r­­duljak a­­IV. kerületi Kapitánystí­uá­hoz. Fájdalom, a kora reggeli órákban senkit sem találtam ott,­ aki segíthetett volna. Eckhardt tehát zavartalanul beköltözhetett. — Mondanom sem kell, hogy Eckhardt nem fog sokáig Krainer Margit főúri palotájában lakni. Buttlernének már régebben fel­­mondtunk. Mi semmi szín alatt sem adtuk volna ki a lakást Eckhardt Tibor­­nak, m­ert féltjük hozzátóduló em­bereitől a csupa nemes anyagból épült ház épségét és természetesen csendjét is. A h­áz régi lakói máris nyugtalankodnak. Nem tudom megérteni, mi társ lent a népjóléti minisztériumban,­­ahol hétfőn azzal küldte­e el, hogy nincs még határozat és line a né­, kém még ki nem kézbesített hatá­rozat, amelyet Eckhardt azonban már megkapott, még szombatról kelt. Tudósítónk érdeklődött aziránt is, hogy merre jár, minit csinál most Kramner Margit, aki Renai­­nenak egyik becsapottja­ volt. — Meg kell cáfolnom -r- ■ mon­dotta mosolyogva Wotisky ügy-, véd­i azt a furcsa híresztelést, mintha holmi takarékoskodás kényszerítette volna Krainer Mar­­gitot Svájcba. Erről szó sincs.­­ Krainer Margit szívbaját kezelteti az egyik zürichi szanatóriumban. — Rónainé különben egyetlen fillérrel sem károsította meg Krai­ner Margitot.­­ — Sikerült ugyanis feloldatnont ,az ingatlanait terhelő letiltásokat­, a A hitelezők ugyanis maguk is be­láttál.., hogy jogtalan betáblázások történtek, az azonban bizonyos, hogy Krainer Margit mindaddig nem teszi be lábát múzeum körúti, palotájába, amíg Eckhardt Tibort ,a feje fölött a második emeleti lakásban tudja. * • --W.'WN Kihelyezzük legelőnyösebben. Pénzkölcsönt Hajnali beköltözés 3. oldal Fejér Gyula úgy a maga,mint gyer-­­mekei, vejei, menyei, unokái és az­­ egész rokonság nevében fájdalomtól­­ megtört szívvel megrendítve tudatja,­­ hogy a legodaadóbb, leghűbb drága feleség, legjobb önfeláldozó anya, nagyanya, anyós és rokon Fejér Sgrulené­t szül. Frisch Fanny rövid szenvedés után életének 64-ik, igen boldog házasságának 46-ik évé­ben Badenben örökre lehunyta jósá­gos szemeit. Drága halottunkat hazahoztuk és­­október 1-én, csütörtök délután */1­4 órakor kisérjük örök nyugalomra a rákoskeresztúri izraelita temetőben. Rege­szv. Breuer Latesné, Vilmos­­ és neje Engel Rózsi, Leó­,és neje fio­­dorn Gusty, Ella és férje Preger Jenő, Guy és férje Bíró Gyula, Illy­és férje Vidor Ernő gyermekei,­­ Breuer Erzsi, Fe­jér Gyuri és Pali,­­ Preger Kató, Fe­ér Pityu és Évi unokái. Soha nem múló ,szeretedés őrizzük drága emlékedet.­­_ Nyugodjál beheben ! Koszorúk mellőzését kérjük !

Next