Az Est, 1927. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-03 / 76. szám

6. oldal Vasárnap, 1927. április 3. Csicserin, mint Fregott (l) 'Kelen rajzai) Békekonferenciáit , Diplomata Angliában : Sztrájkoló bánján­: Moszkvában : "A vörös hadsereg generális" Fra­nciaországbam : Munkanélküli Közgazdasági széljegyzetek lila: Vázsonyi Jenő, a MÁV volt elnöke A mezőgazdaság és az ipar leg­ügyesebb és legbátrabb bajvívói állnak szemben­ egymással. A lo­vaglás torna szemlélői és segédei: a fogyasztók. Ennél a párviadal­nál — vannak ilyen párbajok — mindenesetre a segédek fognak m­egsérült­i...« Ki viseli az ország súlyos adó­­­­terheit! Az ipar vagy a mezőgaz­daság van-e jobban megterhelve teherbíróképességéhez viszonyítot­tan! E körül a kérdés körül folyik a harc. A termelők versengő vi­szálykodásába nem szól bele a szervezetlen nagy tömeg, a fo­gyasztók­­tömege, amely­ik csupán annyiban tényezője a termelésnek, hogy munkaerejét bocsátja áruba. Milyen része van ennek a társa­dalmi rétegnek az adóteherviselés­­b­en? Vájjon teherbírásinak meg­­felelően van-e vállaira rakva a kü­lönböző nevű adók rettenetes sú­lya! És, valóban átháríthatják-e a munkások, az alkalmazottak, a köztisztviselők a maguk adóter­heit a munkaadókra! Az egyik pár viaskodó fél szerint a forgal­mi, a fogyasztási adót, a vámot áthárítja a szolgálati viszonyban lévő a, munkaadóra," csupán az ős­termelő az, akinél ez az áthárítás megakad, mert a terményei árát a világkonjunktúra szabja ki Mintha ez az áthárítási elmélet nem­ volna teljesen helytálló! Mintha az élet standardok satnya­, sarja ellentmondana ennek a meg­állapításnak? Nem! Aki­ elfogu­latlanul szemléli a körülötte forgó életet, az megláthatja, hogy ez az út áthárít­ást nem mindenütt járt sikerrel. A »világkonjunktúra« szabja meg a termények áréit ? De vájjon « a világkonjunktúra« szabja-e meg a munkások bérét, az alkalmazot­tak fizetését? Ugy­e­bár nem? Messze-messze kullog a világkon­­junktúria mögött a termelésnek ez a tényezője. Csak nemrégiben idéztem néhány számot­­ annak a bizonyítására, hogy milyen siralmas a magyar alkalmazottak helyzete a külföld­del szemben, ahol az életstandard jelentősen a­ békebeli fölé emelke­dett. A »világkonjunktúra­, ami, Miktt a terme­lők tiszteletreméltó képviselője panaszkodik, nálunk elérhetetlen álomkép azok számaira, akiknek n­incsen más eladni való­, ■juh, mint a­­ munkaerejük.­­­Az ipari, a biztosítási, a kereske­­­­de­lmi­­­és a­ bankkartelek elleni­­küzdelemben kétségtelenül a mező­gazdák mellé szegődik az ország minden fogyasztója. A kartelek el­len való meddő harc nálunk már több évtizedes. Bátran jubileumot ülhetnek azok, akik a kartelek megrend,szabályozását immár egy emberöltőn át sürgetik. A törvény­hozás addig várt a kartelek ügyé­nek rendezésével, amíg­­ maga is beállt a kartelek védelmezői közé és maga­ az állam is részesévé lett nem egy kartelnek. A vas-, a cu­kor-, a szesz-, a benzin-, a petró­leum-, a gyufakartel az állam pat­­ronátusa alatt áll és ha törvény készül majd a kartelek ellen, tu­lajdonképpen önmagát is meg­­rendszabályozza majd­ az állam. A nacionalizmus virágzásának kor­szakában megszületnek a nemzet­közi ipari kartelek, amelyek a nem­zeteket együtt és külön-külön foj­togatják, mert az exportárakat sza­bályozó nemzetközi kartelék azt a célt is szolgálják, hogy otthon sza­badon tombolhasson a nyerészke­dés és a vám, a fuvarköltség vé­delme alatt háborítatlanul foszto­gathassa a kartel a fogyasztókat. Ez az internacionalizmus és a na­cionalizmus diadalmas ölelkezése. A mezőgazdaság és az ipar min­denütt féltékenyen áll­­egymással szemben és mindenütt a fix fizeté­­si nek viselik ennek a küzdelemnek költségeit. Amerikából érkezik most a hír, hogy az Egyesült­ Álla­mok szenátusa és képviselő­­háza elfogadta Me. Nory-Naugen oregoni szenátor Surplus Control Act néven ismeretes javaslatát, amelynek legfőbb célja az, hogy a mezőgazdasági termékek árát a belföldiki megdrágítsa. Az ipari érdekszövetségek eredményeit sze­retnék elérni az amerikai farme­rek, akiknek Nary-Naugen javas­lata szerint a jövőre nézve olyan magas belföldi terményár biztosít­tatnék, amely a világpiaci árat a vám, a fuvar és a közvetítési költ­ség összegével múlja felül. Még nem írta alá Coolidge az elfogadott törvényjavaslatot, amely az ipari kártételét, trösztö­ket ostromló mezőgazdaság di­csőségére a világ legnagyobb szin­dikátusát teremti meg az Egye­sült­ Államok termelői között. Ha a törvény életbelép, a létesítendő Federal Farm Board a termés­feleslegek összevásárlásával be­láthatatlan befolyást fog gyako­rolni a piaci árak alakulására. .1 kartelek és trösztök agrár üldö­zés Amerikában tehát már maguk is követik az ipari termelők pél­dáját és közösen indulnak útra a fogyasztók kizsákmányolására... Alait elbírnak az Egyesült­ Álla­mok magas munkabéreit élvező dolgozói, miként viseljék el azok­nak az országoknak munkásai, al­kalmazottai, ahol a javadalmazá­sok nem emelkedtek a drágasággal arányosan? A kartelek árdrágítá­sait miként viseljék el például azok­ a fix fizetésűek, akiknek a jö­vedelme — miként legutóbb ki­mutattam — alig éri el a béke­belinek 60 százalékát? Az egymás ellen hadbaszálló ipar és mezőgazdaság egyedül a fogyasztókat sebzi meg. » Fogyasztók szövetkezete! Ma­gam is tagja volnék egy fogyasz­tási szövetkezetnek, amelyről most­­olvastam a lapokban, hogy a cég­bíróság kifogásolta a vezetőség­nek azt az eljárását, amellyel le­hetővé tette, hogy­­egyesek több ezer üzletrészt jegyezhessenek és több száz vagy ezer szavazati jo­got gyakorolhassanak és ezáltal nagyrészt uralkodva a közgyűlé­sen, a­ kölcsönös és közös üzlet­­kezelést lehetetlenné tegyél... Kik azok az »egyeseké, akikről a cég­bíróság ekként megemlékezik? Akik ezt a magyar fogyasztási szövetkezetet ilyen ügyesen meg­reformálták, azokat kellene az an­golok, által kezdeményezett nagy­európai fogyasztási szövetkezet élére is állítani, az eszme dicsősé­gére és a fogyasztók örömére. A jassi-i egiista egyik tanára revolverrel zavarta szét a zavargó diák­okat­ ­Bukarest, április 2 (Az FsI tudósítójától) Ismét fellángolt a cuzista diákok agitációja. Néhány nappal ezelőtt a jassii diákok Kiscnevbe, Bessz­­arábia fővárosába készülődtek, hogy ott tüntessenek. A diákokat hozó különvonatot a kisenevi ál­lomáson nagy rendőri készültség várta. Ezt a diákok megtudták és a kisenevi állomás előtt meghúz­tál­ a vonat vészfékét, leugráltak a vonatról és gyalog indultak a vá­ros felé. így is nagy csendőrkor­don fogadta őket és ezért nem tud­ták megközelíteni a­ várost. A diá­kok erre kénytelenek voltak visz­­szautazni­­ Jussiba, ahol kimondták az egyetemi sztrájkot. A diákok nagy többsége azon­ban nem azonosította magát a zavargókkal és be akart menni az egyetemre, de a cuzisták elállották a kapukat. Parázs verekedések zajlottak le az egyetem előtt. Több diáknak sikerült bejutni Stasceanu professzor előadására, ahová behatoltak a zavargók is, de a tanár kizavarta őket. Ezért a za­vargók posszából behatoltak a ta­nár magánlakásába, de a tanár előkapta revolverét, a levegőbe lőtt és így elriasz­totta a támadókat. A diákok erre tiltakozó gyűlést tartottak és táviratot küldtek a közoka­tásügyi miniszterhez. Ebben kérték, hogy a miniszter függesz­­sze fel Rascenau professzort. Ha­sonló táviratot küldtek troga bel­ügyminiszternek, akitől a rendőr­­prefektus kicserélését kérték, mert­ nem nekik, hanem a professzornak nyújtott védelmet. Az újabban érkezett táviratok szerint a komoly diákság felülke­rekedett a­ zavargókon, és az elő­adások megkezdődtek a jassii egyetemen. lílIliffflSSlílí (VL, Révay ucca 13. szám) . Vasárnap d. «. V-4 órakor a legszebb és legmulatságosabb gyermekdarab »Szitakötő hercegnő" nagy zenés tündérrege kerül színre. Rengeteg móka, gyönyörű dalok és­­táncok. Jegyek egész nap válthatók! Rendkívüli olcsó helyárak! C­SŐKRŐL C­SÓ

Next