Az Est, 1927. április (18. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-03 / 76. szám
6. oldal Vasárnap, 1927. április 3. Csicserin, mint Fregott (l) 'Kelen rajzai) Békekonferenciáit , Diplomata Angliában : Sztrájkoló bánján: Moszkvában : "A vörös hadsereg generális" Franciaországbam : Munkanélküli Közgazdasági széljegyzetek lila: Vázsonyi Jenő, a MÁV volt elnöke A mezőgazdaság és az ipar legügyesebb és legbátrabb bajvívói állnak szemben egymással. A lovaglás torna szemlélői és segédei: a fogyasztók. Ennél a párviadalnál — vannak ilyen párbajok — mindenesetre a segédek fognak megsérülti...« Ki viseli az ország súlyos adóterheit! Az ipar vagy a mezőgazdaság van-e jobban megterhelve teherbíróképességéhez viszonyítottan! E körül a kérdés körül folyik a harc. A termelők versengő viszálykodásába nem szól bele a szervezetlen nagy tömeg, a fogyasztóktömege, amelyik csupán annyiban tényezője a termelésnek, hogy munkaerejét bocsátja áruba. Milyen része van ennek a társadalmi rétegnek az adóteherviselésben? Vájjon teherbírásinak megfelelően van-e vállaira rakva a különböző nevű adók rettenetes súlya! És, valóban átháríthatják-e a munkások, az alkalmazottak, a köztisztviselők a maguk adóterheit a munkaadókra! Az egyik pár viaskodó fél szerint a forgalmi, a fogyasztási adót, a vámot áthárítja a szolgálati viszonyban lévő a, munkaadóra," csupán az őstermelő az, akinél ez az áthárítás megakad, mert a terményei árát a világkonjunktúra szabja ki Mintha ez az áthárítási elmélet nem volna teljesen helytálló! Mintha az élet standardok satnya, sarja ellentmondana ennek a megállapításnak? Nem! Aki elfogulatlanul szemléli a körülötte forgó életet, az megláthatja, hogy ez az út áthárítást nem mindenütt járt sikerrel. A »világkonjunktúra« szabja meg a termények áréit ? De vájjon « a világkonjunktúra« szabja-e meg a munkások bérét, az alkalmazottak fizetését? Ugyebár nem? Messze-messze kullog a világkonjunktúria mögött a termelésnek ez a tényezője. Csak nemrégiben idéztem néhány számot annak a bizonyítására, hogy milyen siralmas a magyar alkalmazottak helyzete a külfölddel szemben, ahol az életstandard jelentősen a békebeli fölé emelkedett. A »világkonjunktúra, ami, Miktt a termelők tiszteletreméltó képviselője panaszkodik, nálunk elérhetetlen álomkép azok számaira, akiknek nincsen más eladni való, ■juh, mint a munkaerejük.Az ipari, a biztosítási, a kereskedelmiés a bankkartelek elleniküzdelemben kétségtelenül a mezőgazdák mellé szegődik az ország minden fogyasztója. A kartelek ellen való meddő harc nálunk már több évtizedes. Bátran jubileumot ülhetnek azok, akik a kartelek megrend,szabályozását immár egy emberöltőn át sürgetik. A törvényhozás addig várt a kartelek ügyének rendezésével, amíg maga is beállt a kartelek védelmezői közé és maga az állam is részesévé lett nem egy kartelnek. A vas-, a cukor-, a szesz-, a benzin-, a petróleum-, a gyufakartel az állam patronátusa alatt áll és ha törvény készül majd a kartelek ellen, tulajdonképpen önmagát is megrendszabályozza majd az állam. A nacionalizmus virágzásának korszakában megszületnek a nemzetközi ipari kartelek, amelyek a nemzeteket együtt és külön-külön fojtogatják, mert az exportárakat szabályozó nemzetközi kartelék azt a célt is szolgálják, hogy otthon szabadon tombolhasson a nyerészkedés és a vám, a fuvarköltség védelme alatt háborítatlanul fosztogathassa a kartel a fogyasztókat. Ez az internacionalizmus és a nacionalizmus diadalmas ölelkezése. A mezőgazdaság és az ipar mindenütt féltékenyen állegymással szemben és mindenütt a fix fizetési nek viselik ennek a küzdelemnek költségeit. Amerikából érkezik most a hír, hogy az Egyesült Államok szenátusa és képviselőháza elfogadta Me. Nory-Naugen oregoni szenátor Surplus Control Act néven ismeretes javaslatát, amelynek legfőbb célja az, hogy a mezőgazdasági termékek árát a belföldiki megdrágítsa. Az ipari érdekszövetségek eredményeit szeretnék elérni az amerikai farmerek, akiknek Nary-Naugen javaslata szerint a jövőre nézve olyan magas belföldi terményár biztosíttatnék, amely a világpiaci árat a vám, a fuvar és a közvetítési költség összegével múlja felül. Még nem írta alá Coolidge az elfogadott törvényjavaslatot, amely az ipari kártételét, trösztöket ostromló mezőgazdaság dicsőségére a világ legnagyobb szindikátusát teremti meg az Egyesült Államok termelői között. Ha a törvény életbelép, a létesítendő Federal Farm Board a termésfeleslegek összevásárlásával beláthatatlan befolyást fog gyakorolni a piaci árak alakulására. .1 kartelek és trösztök agrár üldözés Amerikában tehát már maguk is követik az ipari termelők példáját és közösen indulnak útra a fogyasztók kizsákmányolására... Alait elbírnak az Egyesült Államok magas munkabéreit élvező dolgozói, miként viseljék el azoknak az országoknak munkásai, alkalmazottai, ahol a javadalmazások nem emelkedtek a drágasággal arányosan? A kartelek árdrágításait miként viseljék el például azok a fix fizetésűek, akiknek a jövedelme — miként legutóbb kimutattam — alig éri el a békebelinek 60 százalékát? Az egymás ellen hadbaszálló ipar és mezőgazdaság egyedül a fogyasztókat sebzi meg. » Fogyasztók szövetkezete! Magam is tagja volnék egy fogyasztási szövetkezetnek, amelyről mostolvastam a lapokban, hogy a cégbíróság kifogásolta a vezetőségnek azt az eljárását, amellyel lehetővé tette, hogyegyesek több ezer üzletrészt jegyezhessenek és több száz vagy ezer szavazati jogot gyakorolhassanak és ezáltal nagyrészt uralkodva a közgyűlésen, a kölcsönös és közös üzletkezelést lehetetlenné tegyél... Kik azok az »egyeseké, akikről a cégbíróság ekként megemlékezik? Akik ezt a magyar fogyasztási szövetkezetet ilyen ügyesen megreformálták, azokat kellene az angolok, által kezdeményezett nagyeurópai fogyasztási szövetkezet élére is állítani, az eszme dicsőségére és a fogyasztók örömére. A jassi-i egiista egyik tanára revolverrel zavarta szét a zavargó diákokat Bukarest, április 2 (Az FsI tudósítójától) Ismét fellángolt a cuzista diákok agitációja. Néhány nappal ezelőtt a jassii diákok Kiscnevbe, Besszarábia fővárosába készülődtek, hogy ott tüntessenek. A diákokat hozó különvonatot a kisenevi állomáson nagy rendőri készültség várta. Ezt a diákok megtudták és a kisenevi állomás előtt meghúztál a vonat vészfékét, leugráltak a vonatról és gyalog indultak a város felé. így is nagy csendőrkordon fogadta őket és ezért nem tudták megközelíteni a várost. A diákok erre kénytelenek voltak viszszautazni Jussiba, ahol kimondták az egyetemi sztrájkot. A diákok nagy többsége azonban nem azonosította magát a zavargókkal és be akart menni az egyetemre, de a cuzisták elállották a kapukat. Parázs verekedések zajlottak le az egyetem előtt. Több diáknak sikerült bejutni Stasceanu professzor előadására, ahová behatoltak a zavargók is, de a tanár kizavarta őket. Ezért a zavargók posszából behatoltak a tanár magánlakásába, de a tanár előkapta revolverét, a levegőbe lőtt és így elriasztotta a támadókat. A diákok erre tiltakozó gyűlést tartottak és táviratot küldtek a közokatásügyi miniszterhez. Ebben kérték, hogy a miniszter függeszsze fel Rascenau professzort. Hasonló táviratot küldtek troga belügyminiszternek, akitől a rendőrprefektus kicserélését kérték, mert nem nekik, hanem a professzornak nyújtott védelmet. Az újabban érkezett táviratok szerint a komoly diákság felülkerekedett a zavargókon, és az előadások megkezdődtek a jassii egyetemen. lílIliffflSSlílí (VL, Révay ucca 13. szám) . Vasárnap d. «. V-4 órakor a legszebb és legmulatságosabb gyermekdarab »Szitakötő hercegnő" nagy zenés tündérrege kerül színre. Rengeteg móka, gyönyörű dalok éstáncok. Jegyek egész nap válthatók! Rendkívüli olcsó helyárak! CSŐKRŐL CSÓ