Az Est, 1933. március (24. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-19 / 64. szám

Vasárnap, 1933. március 19. — Legyen kötelező a veszettség elleni védőoltás. Az Est március 17-iki számá­ban »Rengeteg ve­szett kutya veszélyez­teti Budát« című cikkből kiderül, hogy egész Budapest kö­zönsége veszélyben forog. Nem tudom azonban megérteni, hogyan fordulhatott ez elő. Hiszen ha a gyepmesteri hivatal 4—5 autóját munkába helyezi, egy nap alatt egész Budát és környékét végig lehet razziázni s akkor minden kóbor eb mert ezek terjesztői a veszettségnek — hu­rokra kerül. De felmerül itt a kérdés, hogy miért nem teszi ezt a gyepmester? Miért veti magát mindig csak az egész­séges, jól táplált, nemes fajkutyákra és miért hagyja futni a kóbor ebeket! Felvetődik itt azonban egy másik kér­dés is. Miért nem teszik kötelezővé az eb­­tulajdonosoknak a veszettség elleni védő­oltást? Mi, eb­tulajdonosok már töb­b íz­ben kértük ezt, de nem kaptuk meg. So­kan vagyunk, akik beoltjuk a kutyánkat évenként veszettség ellen, mert szeretjük és nem sajnáljuk az 5 pengőt. De ha ezt kötelezővé tennék, akkor csak 2 pengőbe kerülne az oltás. Nem értem, milyen ne­hézségbe és akadályokba ütközik az, hogy rendeletileg kötelezővé tegyék Magyar­­országon a veszettség ellen való oltást. Dr. Aujeszky Aladár, az Állatorvosi Fő­iskola napokban elhunyt kiváló profesz­­szora egy cikkében ki is fejtette,­ hogy milyen nagyszerű haszna van a veszettség elleni oltásnak. Azt hiszem, igazán itt lenne már az ideje, hogy a belügyminisz­ter úr kötelezővé tegye a veszettség elle­ni védőoltást, hogy ne legyünk többé ki­téve olyan veszedelemnek, mint amilyen­ben most vagyunk. Tisztelettel Lövészy Nándor szkv. huszárkapitány. * Ugyancsak a védőoltásról ír egy másik olvasónk is. A levél így hangzik: Tisztelt Szerkesztőség! A gödöllői cserkészdsem­borival kapcsolatban kötelezővé tették Gö­döllőn a kutyáknak veszettség ellen való beoltását. Gödöllőn megtörténik ez, mert ott majd ingyen oltják be a kutyákat. Ezt azonban meg kell csinálni az egész ország­ban. Az ingyenoltást törvénybe kellene ik­tatni, hogy a szegénysorénak is beolthas­sák kutyájukat. Tisztelettel R. V. — Rehabilitáló film készül az ide­genlégióról. Az utóbbi években több olyan amerikai film járta be a vilá­got, mely az idegenlégióról szól. Ezek a filmek nem túlságosan kedvező szín­ben tüntették fel az idegenlégiót, amelyről általában az egész világ köz­véleményének rossz a véleménye. Ez ellen a rossz hír ellen akar most küz­deni a francia állam, amelynek égisze alatt megalakult .Az Idegen Légió Barátainak Egyesülete«. Az egyesület elnöke Philippe Ortiz író, aki első cél­jául azt tűzte ki, hogy propaganda­­filmet készítsen az idegenlégió érdeké­ben. A propagandafilmben főleg ere­deti légionisták fognak szerepelni. A film célja az lesz, hogy a légionáriu­sok életét gyöngy életnek tüntesse fel. A propagandanyilatkozatok azt mond­ják, hogy az idegenlégionisták túl­nyomó része szerelmi bánatában csat­lakozik a légióhoz, ahová különben, mint írják, »igen nehéz bejutni«. Ortiz úr kijelenti, hogy az ő fia öt év óta szolgál az idegenlégióban, ahol reme­kül érzi magát. A filmet a francia állam védnöksége alatt készítik.­­ A Balatoni Halászati Társaság teg­nap tartotta meg közgyűlését, amelyen Inkey Pál bárót ismét elnökké választot­ták. Inkey Pál elnöki beszédében meleg szavakkal parentálta el a Balaton vagy halottját, Gaal Gasztont és hosszan mél­­tatta az elhúnyt érdemeit. A közgyűlés ez­után 500 pengőt szavazott meg a balaton­­boglári Gaal Gaszton-szoborra.­­ Tizenhét napig tartott a világ leghosszabb perbeszéde. Londonból jelentik: Az angol joggyakorlat tör­ténetének leghosszabb perbeszédét a napokban fejezte be Sir William Jowitt, volt szocialista koronaügyész, a londoni fellebbviteli törvényszék előtt. A per két rádiógyár között egy távolbalátási készülék szabadal­máért folyik. A perbeszéd megha­ladta a félmillió szót, elmondása■ 17 tárgyalási napo­t vett igénybe s a fel­lebbvitel perköltségeit napi ezer fontra becsülik. Az első bírósági tár­gyalás negyvenhárom, napig tartott.­­ Az új női hajdivat, lakkozott vihar­frizura. Londonból jelentik: A londoni hölgyfodrászok szövetsége hivatalosan nyilvánosságra hozta a legújabb női haj­­divatot. A kötelező nagyvilági frizura egy különleges vihar frizura-fajta. Két-h­árom sor kérdőjel-alakú fü­rt borul a nő hom­loka köré. Ezek a fürtök nappal megtart­hatják természetes színüket, estélyi ruhá­hoz azonban be kell őket lakkozni. A lakkbevonás színének egyeznie kell az es­télyi ruha színével. Ezüstszínű estélyi ruhához ezüstlakkal fogják bevonni és homlokhoz ragasztani a kérdőjeleket, pi­ros ruhához piros fürtök, zöld ruhához zöld lakkfürtök járnak. — A válság egyetlen gyógyszere a hirdetés! — mondja a legnagyobb an­gol vasút elnöke. Anglia legnagyobb vasúttársaságának, a London and North-Eastern Railway-nek a vezér­­igazgatója, Sir Ralph W­edgwood, nagyjelentőségű beszédet mondott napokban a vasúttársaságok plakát­kiállításán. — A hirdetés a gazdasági válság egyetlen ellenszere, — mondta beszé­dében, — a válságot csak a hirdetés tudta megölni. A súlyos depressziók idején fokozott nagy szükség van a hirdetés, a reklám ösztönző propa­ganda­ erejére. Ezen a nyáron az angol vasutak is bevezetik a filléres gyorsok rendsze­rét. Vasárnaponkint számos olyan vo­natot indítanak, amelyen a viteldíj mérföldenkint egy penny.­­ A Magyar Általános Takarék­­pénztár Rt. dr. Horváth L pót elnök­­vezérigazgató elnöklete alatt ma tar­totta meg 51. rendes közgyűlését. A közgyűlés megállapította, hogy az 1932. üzletév tiszta nyeresége 60.763,75 pengő, miután már mérlegen belül a nyugdíjalapba körülbelül 130.000 pengőt utaltak és 368 095,81 pengőt leírásokra for­dítottak és végül ugyancsak mérlegen belül az értékpapírtárcából a 260/1933. M. E. számú rendeletnek megfelelő leírá­sokat. — számos esetben a rendelkezéseken túlmenő mértékben — eszközöltek. A köz­gyűlés elhatározta, hogy a tiszta nyere­ségből, úgy mint tavaly, 100.000 pengő a tartalékalap növelésére fordíttassék, mi­által az 13 650.000 pengőre, az intézet ösz­­szes saját tőkéi pedig 33 650 000 pengőre emelkednek, továbbá 50 000 pengő, úgy mint tavaly, a nyugdíjalap dotálására használtassák fel és végül, hogy osztalék címén részvényenként egy pengő fizettes­sék március hó 20-tól kezdve. A közgyű­lés az igazgatóság új tagjává megválasz­totta Schmitz Ottaviót, a Gebrüder S. & M. Reitzes, Wien, cég önálló cégjegyzőjét. — Betiltott Marx-ünnep. Bukarest­ből jelentik. A romániai szociálde­mokrata párt tegnap este akarta Marx halálának ötvenedik évfordulóját megünnepelni, a katonai ügyészség azonban nem adott engedélyt az imn- s­nepély megtartására­. — A Munkácsy-cég kiállítása. A Munkácsy-cáh tagjai, szinte az ösz­szes magyar művészek, ezúttal immár ötödször töltik meg műveikkel az Ernst-múzeum termeit. A bemutatón, amelynek az élő magyar művészet népszerűsítése, a közönséggel való kapcsolatok szorosabbá tétele a célja, főként a nagy naturalista nemzedék tagjai vesznek részt: a Munkácsy-cél elnökével, Márk Lajossal az élen Csók István, Iványi-Grünwald Béla, K­rn­­stok Károly, Hatvany Ferenc, Ma­gyar-Mannheimer Gusztáv, Glatz Osz­kár, Herman Lipót, Pólya Iván állít­ják ki munkásságuk utolsó évének néhány kiváló darabját. De nem maradnak mögöttük a fia­talok sem, akik közül Szőnyi István, Aba-Kovács Vilmos, Medveczky Jenő, Patkó Károly, Istekovics Kálmán, Perlrott Csaba Vilmos, Pécsi Pilch Dezső, Pais Goebel Jenő Fenyő György, Vörös Géza, Székely Kovács Olga, Zárai Lucy emelkednek ki. De a kiállítás friss, tavaszos érté­keinek jellemzésére fel kellene sorol­ni szinte az egész résztvevő festőgár­dát. Sajnos, szegényebb a szobor­anyag, amelynek mesterei között Petri Lajos, Miku­s Sándor és Lányi Dezső szerepelnek szép darabokkal. — Céllövészet a porosz iskolákban. Berlinből jelentik: A porosz közokta­tásügyi minisztérium elrendelte, hogy a­z iskolák kötelesek helyiségeiket idenként kiskaliberű fegyverekkel való lágyak­orlatok céljából rendelke­zésre bocsátani. IHARMINC SOR KÖZGAZDASÁG (é. a.) Az infláció brutális beavat­kozás a nemzeti jövedelem megoszlá­sába, súlyosabb és igazságtalanabb adóztatás, mint a legsúlyosabb és leg­igazságtalanabb adó. Áldozatai az inflációnak a köz- és magántisztvise­lők, a gyámoltak és gondnokoltak, a nyugdíjasok, a kis betevők és az élet­­biztosítottak, azok, a­kiknek nincs módjuk a pillanatnyi konjunktúrák­hoz alkalmazkodni. Nem nyerne az infláción exportra utalt mezőgazda­ságunk, mert az agrártermékek árát a külföldi árparitás határozza meg­­nek még egyszer haszonélvezői, mert infláció esetén a jelzá­logterhek valo­rizációját ugyanazok sürgetnék ki, akik most az infláció leghangosabb szóvivői. Amikor Fenyő Miksa, a Gyosz szel­lemi vezére, az inflációt sürgeti ab­ban a legnyersebb formájában, hogy a bankjegynyomda adjon kölcsönt az államnak, nyilván arra számít, hogy a felvizezett pénzből néhány gyár­ipari vállalat jut majd jövedelmező megrendelésekhez. Végre láthatja a közvélemény, kik lehetnének infláció esetén ennek is a vámszedői. Egy hét Budapest életéből Az 1933 március 5-től március 11-ig terjedő héten 1. Házasságkötések száma : 154 (194) 2. Születések száma .... 347 (347) 3. Halálozások száma . . . 313 (302) 4. Öngyilkos lett.................11 (13) (Zárójelben a múlt heti adatok) — A Belvárosi Takarékpénztár Rt. igaz­gatósága Székely Ferenc udv. tan. elnök­lésével tartott ülésében megállapította a takarékpénztárnak az 1932. év december 31-ével lezárt negyvenedik üzletévére vo­natkozó mérlegét. A mérleg adatai sze­rint az elmúlt évben a takarékpénztár üz­leti forgalma, a gazdasági viszonyoknak megfelelően, szűkebb keretekben mozgott; eh­ez képest a takarékpénztár keresete — a költségek levonása és belső leírások után — 404.575.73 pengőt tesz ki. Az igaz­gatóság ebből az összegből 229.023.56 pen­gőt az eredményszámlán való nyílt le­írásra használt fel, a fenmaradó 175.552,17 pengőre nézve pedig azt a javaslatot ter­jeszti a március hó 27-ére egybehívott közgyűlés elé, hogy 25.000 pengő a rendes tartalékalap gyarapítására és 25.000 pengő az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztár ja­vára fordíttassék, a maradvány pedig — osztalékfizetés mellőzésével — a jövő üz­letév számlájára vitessék át. Amidőn az igazgatóság, figyelemmel a gazdasági helyzet jövő alakulásának bizonytalansá­gára, ezt az előterjesztést teszi a közgyű­lésnek, óvatos üzleti politikájáról kíván tanúságot tenni és javaslatával a takarék­­pénztár belső tartalékainak megerősítését óhajtja előmozdítani.­­ A Magyar Hírlapírók Országos Nyug­díjintézete március 19-én, vasárnap délben féltizenkét órakor a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara dísztermében (V., Szemere ucca 6.) tartja 53. rendes évi köz­gyűlését a már meghirdetett napirenddel. — Londonban megalakult a Borzalmak Klubja. Londonból írják: Az angol fővá­rosban megalakult a »Borzalmak Klubja«, amelynek tagjai kötelesek az összejövete­leken »hiteles«, átélt kísértet-történeteket elmesélni. — Két szerelmes aggastyán külö­nös végrendelete. Londonból jelen­tik: Két különös végrendeleti pert tárgyal most a londoni bíróság. Mind a két pernek az a közös vonása, hogy az örökhagyók 16 éves különc aggastyánok voltak. Az egyik végrendelet szerzője egy Harvey nevű aggastyán volt, akinek végrendeletét gyermekei nevében leg­idősebb fia, egy káplán támadta meg. Előadta, hogy apja röviddel halála előtt elköltözött tőle, mert minden­áron szállodában akart lakni. A 60 éves ember szállodája halljában egy napon véletlenül megismerkedett egy 15 éves asszonnyal. Az asszony elpa­naszolta neki, hogy hadiözvegy és na­gyon sanyarú viszonyok között él. Az öreg úr erre az ismeretlen nőt aján­dékokkal kezdte elhalmozni. Fiai ki­nyomozták, hogy a 45 éves asszony nem hadiözvegy, egyáltalában nem is özvegy, hanem együtt él a férjével. A 80 éves szerelmes nem törődött a leleplezéssel és mikor néhány hónap­pal később meghalt és kibontották végrendeletét, a család a legnagyobb megdöbbenéssel azt állapította meg, hogy az aggastyán 8000 font vagyonát az állítólagos hadiözvegyre hagyta és gyermekeiről a végrendeletben telje­sen megfeledkezett. A gyermekek most azon a címen támadják a vég­rendeletet, hogy apjuk nyilván szeni­lis elmegyengeségben szenvedhetett, amikor végrendeletét elkészítette. A másik végrendeletet William Eli­slie ugyancsak 80 éves agaas­­tyán készítette, röviddel halála előtt. Elm­slie agglegény volt és 15.600 font vagyon maradt utána. Végrendeleté­ben ez a passzus áll: — Hűséges házvezetőnőmnek, Mrs. Martha Bryantnak, aki 30 éven át­ volt mellettem, .000 fontot hagyok. Halála után rokonai felbontották végrendeletét és tanácstalanul nézték ezt a furcsa számot. Az örökhagyó nyilván később akarta a hiányzó számjegyet beírni a végrendeleti ösz­­szegbe, ebben azonban már megaka­dályozta a halál. A rokonok tanács­kozásra ültek össze és megpróbálták kitalálni, hogy az agglegény körülbe­lül mennyit szánhatott a házvezetőnő­jének. Végül megállapodtak ph­m, hogy biztosan 1000 fontot aka­rt rá­hagyni és ezért ennyit fizettek ki a házvezetőnőnek. Az asszony azonb­an pert indított ellenük és arra hivatko­zik, hogy gazdája élete végéig sok­szor mondta neki, hogy vagyona fe­lét fogja ráhagyni. A két különös végrendeleti per előreláthatólag sokáig fog húzódni. — Német humor. Egy üzletbe fel­dúlt arcú férfi rohan be: — Nyomorult gazember, — támad a kereskedőre — elcsábította a feleségemet!­­— De uram ... Hatvanéves múl­tam ... Többszörös nagyapa vagyok.... — Mégis elcsábította a feleségemet. Rávette, hogy egy 80 márkás kalapot vegyen magától! mwvwvwtvuvwuwwmMuww 0. oldal, MKI Cunard For Service and Speed SPRING SAILINGS „Aquitania“ (45.647 Tons) March 29 „Berengaria“ (52.226 Tons) April 15 „Aquitania“ (45.647 Tons) April 29 „Berengaria“ (52.226 Tons) May 10 „Aqnitania“ (45.647 Tons) May 20 „Berengaria“ (52.226 Tons) May 27 „Aquitania“ (45.647 Tons) June 3 BOOK AT The Cunard Steam Ship Co. Ltd., Rákóczi út 55 .Tel.46-0-73 or any IBUSZ Office

Next