Az Est, 1934. november (25. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-23 / 264. szám

Péntek, 1934. november 23. 7. oldal. Erzsébet, a titokzatos királyné Budapesti beszélgetés Egon Conte Cortival, aki megírta a királyné csodálatos életét nasztia, a monarchia és fiam érdeké­ben!« Ferenc József, a szerelmes lovag — Az alatt, hogy Erzsébet királyné igaz alakját tanulmányoztam, egészen különös, ismeretlen lelki arcképek rajzolódtak le előttem mindazokról, akik körülvették. így Ferenc József­ről is. Mindnyájan megszoktuk, hogy mindig csak az »agg uralkodót« lás­suk benne és senki sem sejtheti, — Az Est tudósítójától — — Tizenegy éves korom óta akarom Erzsébet királyné történetét, igaz történetét megírni! Tizenegy éves vol­tam, amikor meggyilkolták és azóta mind a mai napig kisért életének tra­gédiája. Egon Conte Corti, a nagy port fel­vert Rotschild könyv szerzője, ma ér­kezett Budapestre, hogy itt is, mint Németországban, Svájcban, Bajoror­­szág'batn, Angliában és a bécsi Kultur­­bundában, előadást tartson Erzsébet királyné­ról. A könyv, »Erzsébet... egy különleges asszony« karácsonykor jelenik meg németül és angolul. Corti magas, szemüveges, tudós be­nyomását keltő ember, aki most lá­zas izgalommal beszél új könyvéről. — Ha életemben még százával írnék történelmi életrajzokat, soha ilyen anyag nem állna rendelkezésemre, senki által sem látott vagy olvasott »szűz« anyag. Két és félévig tartot­tak tanulmányaim és egy teljes évig csak utaztam. Követtem Erzsébet királyné minden lépését. Legelőször összeállítottam egész életének »menetrendjét«. Ha valaki megkérdi tőlem, hogy 1860 március ötödikén délben tizenegy órakor hol volt a királyné, fellapo­zom jegyzeteimet és pontosan tudok felelni. Hohenems grófnő Jfngliában — Hónapokig voltam Angliában. Minden birtokon, ahol vadászott, minden kastélyban, ahol mint vendég megszállt. Megható volt, amikor Lord Spencer például egyik este meghívta mindazoknak a roko­nait, kik a királynét személyesen ismerték. Az égő gyertyákkal díszített asztal közepén óriási ezüstserleg állt, mely­ben egyetlen sor tanúskodott adomá­nyozójáról: »Hohenems grófnő ado­mánya«. (Erzsébet királyné ez alatt az álnév alatt utazott.) A vendégek között ott ült például Middleton ka­pitány fia is, aki pontosan emlékezett arra az időre, amikor apja naponta lovagolt a vadászatokon a titokzatos királynéval«. — Wallseeban, Ferenc Szalvátor fő­herceg birtokán is voltam egy ideig. Ott is rengeteg teljesen ismeretlen anyag állt rendelkezésemre, így Erzsébet királyné levelezése leá­nyával, Valéria főhercegnővel. Utazásairól sokszor naponta három­szor is írt a lányának: reggel, délben és este, mindig csak magyarul. Egy­szer furcsa dolog történt velem. Ke­zembe került Erzsébet királyné egy görög levele, melyet Valéria lányának írt. Bön­gészem, olvasom és nem értem! Tö­íWAWVVWWSftAWWSWVWVVVWWV TÚRÁN IZZÓ olcsóbb tovább ég rom a fejemet, hová lett görög tudo­mányom? Egyszerre csak rájövök, hogy milyen szenvedélyes imádattal szerette feleségét élete utolsó percéig. görög betűkkel magyar levelet írt. — Igen, ez a magyar kérdés ... Ha tíz kötetet írnék, sem tudnám ezt a témát kimeríteni. Hónapokat töltöt­tem Magyarországon, az ezzel össze­függő, gazdag anyag tanulmányozása végett. Hihetetlenül érdekes volt! A sok váratlan és ismeretlen új adatok között, melyekre bukkantam, a leg­érdekesebb gróf Festetich Mária naplója. — Herceg Festetich György volt olyan szíves és megengedte, hogy nagynénje naplóját és levelezését át­tanulmányozzam. Festetich Mária 27 évig volt Erzsébet királyné udvar­hölgye, Ferenczy Ida pedig 34 éven át. A két asszony nagyon sokat leve­lezett is és a legaprólékosabb részle­tességgel megtárgyalt mindent, ami a királyné személyével összefüggött. Ji királyné a magyar ügyért — Elámultam, amikor legelőször be­pillantottam ebbe az anyagba! Feren­czy Ida hagyatékában például két em­bermagasságú nagy faládában, meg­találtam az összes újsághíreket, — Alig múlt el nap, hogy ne írt vol­na neki és ha történetesen egyszer elmulasztja ezt, másnapi levelében »térden állva kér bocsánatot«. Ferenc József minden egyes levele nemcsak az évet és napot tünteti fel, de még az órát és percet is, amikor írta. Ezzel szemben Erzsébet királyné egyetlen levelén sincs sem a dátum, sem a hely megjelölve. Sze­rencsére Ferenc József, az őt jellem­ző pontossággal, azonnal, amikor kéz­hez kapta felesége egy-egy levelét, feltüntette, hol és mikor kézbesí­tették neki. A Kapupénz vitát a belügyminiszter dönti el — 'Az Est tudósítójától — Az V. kerületi kapitányságon nem­régiben mint tedhelt állott egy ház­­felügyelő a rendőri büntetőbíró előtt. Egy lakó emelt ellene panaszt. Esze­rint ő reggel öt óra után akart el­menni hazulról. A kaput zárva ta­­találta. A házmester kapunyitáskor mélyek Erzsébet királyné személyével foglalkoztak. Festetich Mária és Fe­­'\enczy Ida megbízták az egyik legna­gyobb ügynökségeit, hogy gyűjtse ösz­­sze és küldje el nekik ezeket a híreket, úgyhogy mintegy összesűrítve meg­kaptam úgy a lelkes, mint az ellen­zéki színekkel leadott híreket. — A királyné életében a legérdek­­feszítőbb időszak 1866-ban és 67-ben játszódott le. Ez volt az egyetlen eset, amikor politikai kérdésekkel törődött és Ferenc Józseffel való egész levele­zésében: ebből az időszakból találtam az egyetlen energikus, majdnem kemény levelet. — Ez a levél a magyar ügy érdekében szállt síkra! Ha az ember, úgy mint én, ismeri ennek az asszo'>yi életnek minden egyes levelét, megdöbben azon a fanatikus lelkesedésen, mely­­lyel a magyar ügyet felkarolta. A ki­egyezés után saját maga mondja fér­jének: »A mai naptól fogva soha többé nem törődöm politikával.« — Híres levelében, melyet gróf Maj­­láth-hoz, az akkori udvari kancellár­hoz írt, szinte könyörög neki, hogy tárja fel a magyar kérdést őfelsége előtt a maga komolyságában »a di-Az ENYHE IDŐJÁRÁS miatt Perzsia., bundáimat OLCSÓN árusítom BREITFELD”0" igen 1 Váci ucca 14 kapupénzt követelt tőle. 6 megtagadta a fizetést, arra hi­vatkozva, hogy a kapupénzt csak hajnali öt óráig kell fizetni. A ház­mester ragaszkodott ahoz, hogy ami­kor a kapu zárva van, fizetni kell. így került az ügy a rendőri bünte­tőbíró elé, aki felmentette a házfel­ügyelőt a kihágás alól. Az indokolás szerint a 2222/931. számú miniszter­­elnökségi rendelet országosan szabá­lyozza a kapupénz-problémát: este tíz órakor kell bezárni a kaput, tizen­kettőig 10, azontúl 20 fillért kell fizet­ni; télen hat óráig tartandó zárva a kapu — így hat óráig köteles kapu­pénzt fizetni a lakó. Az ügyészi megbízott a felmentő ítéletet megfellebbezte. így került a kapupénz-probléma Ferenczy főkapi­tány elé. A főkapitány, mint másod­fokú rendőri büntetőbíró. 10 pengő pénzbüntetéssel sújtotta a házfelügye­lőt. Az ítélet utal arra, hogv az 1805— 897. számú közgyűlési szabályrende­let kimondja: A házfelügyelő télen hat óráig tartja zárva a kaput, de öt óra után ingyen köteles kibo­csátani a lakókat. Annak idején szociális okokból történt a lakóknak ez a men­tesítése a kapupénz fizetése alól. Ebben az időben ugyanis már csak azok távoznak a házból, akiket mun­kájuk korán szólít el hazulról. A fő­kapitány ítéletét a házfelügyelő' fel­lebbezte meg. Végső fokon tehát Ke­reszté s-Fi scher belügyminiszter dönt arról: kell-e fizetni kapupénzt reggel öt és hat óra között. Ugyancsak ma döntött a főkapitány arról, ki kell-e világítani a bérháza­kat este 10 óra után. A fővárosi sza­bályrendelet tudvalevőleg intézkedik arról, hogy tizenkét óráig minden második emeleten egy villanykörté­nek kell égni. Egy lakó panaszt tett egy házfelügyelő ellen: nem világítja ki a léposőházat tíz óra után. A ház­­felügyelő azzal védekezett, hogy a lépcsőházban önműködő kapcsolót sze­reltek. Ha valaki világosságot akar, meg kell nyomnia egy gombot. A főkapitány úgy döntött, hogy olyan házakban, ahol önműködő vil­lanykapcsoló van, nem kell kivilágí­tani tizenkettőig az emeleteket. Ezeknek a feljegyzéseknek a segítsé­gével állapíthattam meg, hogy a ki­rályné hol és mikor írta leveleit. — Úgy látszik, Erzsébet királyné mindenkiben, aki közelébe került, mély, majdnem szenvedélyes lelkesedést keltett. Mindkét udvarhölgye, Feste­tich Mária grófnő és Ferenczy Ida, haláláig híven kitartott mellette, pe­dig mindkettőjüket sok házassági ajánlat, sok szerelmi vallomás ostro­molta és Festetich Mária naplójából megtudjuk, milyen keserves harcokat vívott önmagával és szivével. Ezek­ben a harcokban mindig a királyné győzedelmeskedett. Egyszer, amikor Festetich grófnőt Dolgoruki herceg akarta feleségül venni és lángoló szerelmi vallomásokkal ostromolta, a fiatal lány ingadozott, ne engedjen-e a férfinek, akit szeretett- He a ki­rályné csak pár szót mondott: — Ne hagyjatok el... Festetich Mária sorsa eldőlt. — Ennek az »igaz« történetnek megírása közben, gyakran eszembe jutott ez a három szó, melyet Erzsé­bet királyné hű udtvarhölgyének mon­dott. Talán ezek fejezték ki legjob­ban egész életének mélységes tragé­diáját: »Ne hagyjatok el!a báró Doblhoff Lily Török embernek török neve legyen Isztanbul, november 22 A török nemzetgyűlés tegnap egy ja­vaslatot emelt törvényerőre, amely ki­mondja, bogy török állampolgárok, akik nem mohamedánok, hanem görögök, zsidók, örmények vagy más­­hitűek, tartoznak idegen vagy nem'török hangzású családi nevüket tiszta török névvel fel­cserélni. (T.) [(WER EGY ÉLETRE f|í IGEN- ÉS PARKER ] SZÓL,MERT ■ EZT KÍSÉRLETEIVEL I TÖRHETETLEN'|| IGAZOLTA Több mint 40 újításon ment ke­resztül a Parker-toll szerkezete, mely oldalemeltyű nélküli, míg évekkel ezelőtt elérte azt a töké­letességet, ami csak Parker Duofoldban található. Éhez hozzá­járul még olcsósága, amely min­denki vásárlóképességével számol. — Ez a magyarázata annak, miért tölt be vezető szerepet az egész világon minőség, szépség és tel­jesítőképesség teréD. Változatos színekben, törhetet­len tartállyal és számos újítással kapható a Parker toll mindenki ízlésének és kóztarlásának meg­felelően, olyan áron, amelyet mindenki megengedhet magának. Senior...................... P 52.­Special...................... P 36.­Junior...................... P 36.­Premiere ................ P 28.­Moderne.................... P 22.­ParKer tenta ........... P 2.­er TÖLTŐTOLLAK ÉS ÍRÓNŐK Vezérképviselet KLEIN HERMAN Budapest, VI., Andrássy út 32. Kapható minden papírkereskedésben

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék