Az Ujság, 1904. június/1 (2. évfolyam, 151-165. szám)
1904-06-01 / 151. szám
a közigazgatást, bátran hozzátehette volna, hogy jórészt terra incognita nekünk az egész Bosnyákország, negyedszázaddal az okkupáczió után. Pedig nem veszi körül kínai fal, nem fekszik mérhetetlen távolságban tőlünk, és helyesen mondotta ma Burián István báró közös pénzügyminiszter, hogy az ország nyitva áll, nincsen ott semmi titok, mindent megnézhet ott bárki. De a magyar nem nézi meg, az ő szemében ennek folytán terra incognita marad az. Hamarosan végzett az egyesült négy albizottság ezzel az »ismeretlen országgal«. Meghallgatta a közös pénzügyminiszter érdekes és okos fejtegetéseit, amelyekből tájékozottság, nyíltság és friss reform-szellem áradott ki. A szép beszéd meggyőzte a delegátusokat és meg fogja győzni a közvéleményt, hogy Burián István báró kezében jó helyen van a megszállott tartományok sorsa. Münnich Aurél előadó indítványára tehát a bizottság nyugodt lelkiismerettel adhatott kifejezést elismerésének és bizalmának a miniszter iránt, akinek vezetése alatt Bosnyákország tovább halad a kulturális és gazdasági fejlődés útján és saját bevételeiből fedezi összes kiadásait. A miniszter fejtegetéseiből kitűnik, hogy gondosan előkészíti az egyenes adók reformját. A dézsmát (a tizedet) tíz évi pausále alapján fixírozni akarja, ami átmenet lesz a földadóra a Balkánfélszigeten gyászos emlékezetű tizedrendszerről. A közigazgatás színvonalának emelését kilátásba helyezte, jóllehet konstatálta, hogy a bosnyák adminisztráció most is pontos, rendszeres és lelkiismeretes. A közigazgatási téren fontos reform lesz a kisközségek önkormányzata, ami az országos adminisztráció, különösen a csendőrség válláról sok terhet fog levenni. A bosnyák-herczegovinai városoknak már megvan a maguk választáson alapuló és jól működő autonómiájuk. Ennek az intézménynek lesz a továbbfejlesztése a kisközségek bevonása az autonómia körébe. A miniszter bizalommal van ezen reform jövője iránt, mert a délszlávok, közöttük a bosnyákok is, szívesen foglalkoznak falusi ügyeikkel, és reméli, hogy az autonómiának ilyen kiterjesztése alapul fog szolgálni további önkormányzati szervek kifejlődéséhez. Egyházpolitikai téren már nevezetes sikerre utalhatott Burián. Ez az ortodoxok (görögkeletiek) autonómiájának a megalkotása. Éveken folyt ezért a viszálykodás és a béke helyreállítása nagyon üdvös hatást gyakorol a lakosságra, amiről a miniszter személyesen győződhetett meg, amikor fennjárt a megszállott tartományokban. Amint ezekből látjuk, az új közös pénzügyminiszter igen komolyan veszi nehéz hivatását. Liberálisan gondolkozó, talentumos államférfiúhoz méltóan, a viszonyokhoz alkalmazott haladással akarja biztosítani a gondjaira bízott tartományok boldogulását. Önálló gondolkozása, nagy munkaereje és alapos tudása biztosíték az iránt, hogy siker fogja koronázni vállalkozását, légy üzletember és üldözd az értelmetlenséget. De este, ha megszorítod valaki kezét, ne mondd ki, amit mondanál. Ne akard tőle sem hallani, hogy szeret, mert a kimondott szó, a világos értelem megront benneteket. A megértés félig birtokbavétel s szerelmeteknek ezernyi gyönyörű nuance-a vész oda a kimondott szóval. A világossággal az idegenség kezdődik és tiz-husz év múltán, ha már egyiktek lelkében sincs redő, melyet a másik ki nem kémlelt, mi marad meg a szerelem varázsos nyugtalanságából, a türelmetlen imádatból, a vágyból és vonzódásból? Nem a vér lankad, nem az idő vérített, hanem a világosság behatolt minden résbe és a lélek misztériumából nem maradt meg semmi. Ha majd kihűlt egészen a szívem és fantáziámra rárakta győzedelmes békéit a józanság, én is kiáltani fogok: gyújtsátok meg az összes lámpákat, világosságot, több világosságot! A fáradt lélek nem táplálkozhatik többé félhomályból, az látni akar, önmagát is látni akarja, mert nem tud többet dolgozni. A szív elvégezte munkáját s az ész szereti a nap csillogását a havas ormokon. Addig azonban a verőfény káprázatába is beleviszi az ifjú lélek a körvonalak nélkül való mámort, illúziókat és metaforákat hint széjjel. Hiszed-e, hogy a virágnak lelke van s a rózsának köze a te szerelmedhez? Írd meg tudós könyvben és kinevetnek. De írd meg bóduló agygyal, kergetődző rímekben, annak, a kinek agya szintén mámoros a vér szenvedélyétől, és koszorút tesznek a fejedre s ezer lányka szivében csilingelnek a te bolondos, a logika világosságában szertefoszló rímeid. A félhomály: az ifjúság. S én szürkén és érzésteleníti járok az életben s meg nem mozdul bennem semmi az ifjúság hóbortjából. De szeretem a félhomályt s ez megvigasztal. Mig boldog vagyok a szürkeségben és többet látok a hanyatló alkonyatban, mig jól érzem magamat gyertyagyújtás előtt az árnyak között, s míg sötétben elevenebben jár a gondolatom: addig enyém az ifjúság és nem féltem magamat. Az enyészet kezében fáklya ég, míg sötétben vagyok, addig élek. De majd jön az is. A hosszú alkony fáj. Látni akarok. Mindent tisztán és világosan. A félig kiejtett szóban bánt a határozatlanság, a félig kibontakozó kontúrokban veszedelem van. Még meg találnék botlani! Nap, nap, nap kell nekem, szikrázó, égető, sok, sok lámpa, ne legyenek sehol homályos zugok. Oktatom az unokámat, világosságot követeljél ! Őrizkedjél az álomtól, az ábrándozástól, — megcsal mind a kettő, megront minden, amit tisztán nem látsz. Üldözöm az árnyékot, mert félek tőle, gyűlölöm a sötétséget, mert nemsokára az övé leszek. Jöjj hosszú őszi alkony és vigasztalj meg. Éreztesd velem, hogy még nem félek az árnyaktól, még ép a lelkem és szereti és érti a meséket, mik ott gomolyognak a sürüdő homályban. Oly szép az élet, mig tisztázva nincs, oly ragyogó a világosság, mig küzdhetek érte. A czélnál azonban a megdermedés vár, a teljes világosságnál: a lefordított fáklya. 1904. június 1. AZ ÚJSÁG BELFÖLD. Minisztertanács. Ma délután minisztertanács volt, amelyen a kabinet valamennyi tagja részt vett. A kvóta. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának újból való megállapítására kiküldött magyar országos bizottság ma délután 5 órakor tartotta alakuló ülését. Harkányi Frigyes korelnök elnöklete alatt elnökké megválasztatott Dessewffy Aurél gróf, előadóvá Fáik Miksa. Fáik Miksa megköszönve a választást, utal arra, hogy már évtizedek óta viseli az előadói tisztet, ennélfogva talán fiatalabb erőre kellene most azt bízni, a miniszterelnök és a bizottság kérésére élénk éljenzés közben kijelentette, hogy az országos bizottság egyhangú kívánságának engedve készséggel áll ezúttal is rendelkezésre. A miniszterelnök bejelenti, hogy hivatalos értesítést vett az osztrák kvótabizottság megalakulásáról, mire elhatározza a bizottság, hogy megalakulásáról az osztrák kvótabizottságot értesíti. Fálk Miksa előadó tett ezután előterjesztést azon adatokra nézve, amelyekre a bizottságnak szüksége van még érdemleges munkájának megkezdése előtt. Hosszabb eszmecsere után, melyben egyes bizottsági tagok a bemutatandó adatokra vonatkozólag nézeteiket és kívánságaikat előadták. Tisza István gróf miniszterelnök kijelentette hogy a kormány azon adatokon kívül, melyeket eddig már rendelkezésre bocsátott, a vita során kívánt összes adatokat rövid uton még a legközelebbi napokban a bizottság tagjainak megküldi. A bizottság ezt tudomásul vette és elhatározta, hogy első érdemleges ülését június hó 7-én, kedden, délután 5 órakor fogja megtartani. A német kereskedelmi szerződések. A Nordd. Alig. Ztg. jelenti: A német birodalmi és ausztria-magyarországi kereskedelem, szerződések felújítására vonatkozó szóbeli tárgyalásokra ideérkezetteket a német delegátusokkal egyetemben Richthofen báró külügyi államtitkár üdvözölte. Az államtitkár szavaira Szögyény-Marich nagykövet, Beck báró osztályfőnök és Biró miniszteri tanácsos válaszoltak. A jövő ülés délután 3 órakor lesz. A magyar budgetjog sérelmeiről hosszabb és behatóbb tanulmány jelent meg Enyedy Lukács tollából a »Jogállam« utolsó számában. A tanulmány elsősorban megállapítja a magyar budgetjog mai közjogi szerkezetét s azután annak szükségét, hogy a magyar budgetjogot, éppen az obstrukció által okozott súlyos közjogi csorbítások következtében, új alapon kellene fölépíteni. Mégpedig úgy, hogy egyfelől az államháztartás zavartalan menete biztosítva legyen, másfelől a budgetjogban fekvő elsőrendű alkotmánybiztosíték se szenvedjen sérelmet. Fejtegetvén az alkalmas megoldások elméleti és pozitív közjogi lehetőségeit, a szerző a következő gondolatot bocsájtja megfontolás alá: A budget parlamentáris tárgyalás szempontjából osztassák két részre, noha különben a törvény egységes maradna. Az egyik rész állandó budget, a másik rész az a budget, mely az évi rendes budgeten való változtatásokat tartalmazza. Ezek rendszerét kifejtvén, az »állandó« budget tekintetében oly törvényes és házszabálybeli renrendelkezést óhajt, hogy az évenként vita nélkül, egyszerű szavazás alá kerüljön. Ellenben a változó budgetet a vita minden korlátozása nélkül tárgyalja a parlament. Az appropriációs törvényt is megtarthatónak véli, de itt a megszavazás vagy elvetés csakis a második, vagyis változó budgetrészre terjedne ki. Ezzel szemben azonban a kormány budgetjogi felelőssége szigorúbban szabályoztatnék, még pedig úgy, hogy a budgetjog minden áthágása okvetlenül (hivatalból) üldözendő volna s e végből külön alkotmánybiróság volna alkotandó az ország legtekintélyesebb közjogi dignitásaiból és bíróságaiból. Ez vonná vád alá a kormányt s ez torolná meg a budgetjog megsértését. Ezzel a kényszer-garancziával volna biztosítva a szerző szerint az alkotmány minden baleset ellen a budgetjog eme bifurkácziója mellett is. A delegácziók. Magyar részről a négyes albizottság s a hadügyi albizottság üléseztek ma. Az előbbi letárgyalta a megszállott tartományok költségvetését. Ez alkalmat felhasználta Burián báró közös pénzügyminiszter, hogy hosszabb beszédet mondjon a boszniai közigazgatás, az adórendszer s a tervbe vett reformokról. A hadügyi albizottság ma csak az előadói jelentés hitelesítésére szorítkozott. Az osztrák delegáczió folytatta plenáris üléseit. A rendkívüli hadügyi hitelt tárgyalták. Nagyobbára ugyanazon kifogásokat hal