Az Ujság, 1905. október/2 (3. évfolyam, 288-303. szám)
1905-10-16 / 288. szám
t meg a visszaemlékezés négyszáz évnek keserves történetére, ez adja meg nekünk azt a bizonyosságot, hogy ebben a küzdelemben győzni fogunk, mert győznünk kell. Mert az egész emberiségnek érdeke kívánja azt, hogy mi győzzünk. Ha ugyanis ezen a ponton az erőszak előtt összedőlhetne a jog és törvény, akkor az egész emberiségnek erkölcsi javait veszélyeztető eset állott volna be. És kezdi ezt a világ megérteni. Kezd a nagy népcsaládnak rokonszenve felénk fordulni és azért fordul felénk, mert lát itt egy nemzetet, amely a támadással szemben is megmarad a törvényességnek, az alkotmányosságnak, az önuralomnak útján. Tessék elhinni, az önuralom, az ennek a legnagyobb bizonyítéka. És erre az erőre szükségünk van, mert nehéz idők következnek, reánk nézve legközelebb. Próbára lesz téve ennek a nemzetnek ereje, próbára lesz téve ez ország népének kitartása. Az már bizonyos, hogy legközelebb új választások elé fogunk menni. Hát csak menjünk, hát csak jöjjenek, hát csak találkozzunk azon a téren ellenfeleinkkel. (Éljenzés.) Bács megyében tudják a korábbi időkből, hogy az a hatalom minő eszközökkel képes dolgozni. És legyenek arra is elkészülve, hogy majdan egy aranyeső fog erre az országra hullani, amelyet hogy valaki felfogjon, amelylyel hogy valaki zsebeit megtöltse, nem kell sok, csak egy kicsit gazemberré kell lennie, csak egy kicsit hazaárulóvá kell lennie, csak egy kicsit az útszéli rablónál is alábbvaló embernek kell lennie. (Helyeslés.) Ennyi az egész, tisztelt barátaim. De viszont mi mosolyogva nézzük a hatalomnak minden kapkodását, úgy ezt az ő végső vergődését is gúnymosolylyal fogadjuk és majdan, ha igazán új országgyűlést akar összehívni a mi felséges királyunk, hát akkor gyönyörködhetni fog abban a látványban, hogy abban az új országgyűlésben az eddiginél is nagyobb többséggel fog bevonulni a dicső negyvennyolcas zászló követőinek serege. Gyönyörködhetni fog benne a király, nem gúnyból mondom, mert távol legyen tőlem, hogy a gúny szavait használjam még a félrevezetett királylyal szemben is — gyönyörködhetni fog, ha megérti azt, hogy egy hatalmas, hogy egy független, hogy egy vágyaiban kielégített népnek, anyagi jólétében megerősített népnek, egy úgy anyagi, mint erkölcsi erejében felemelt Magyarország olyan hatalmat ad neki, amely felett a világnak minden ereje, de sőt még a pokol kapui sem volnának képesek diadalmaskodni. Németül folytatva a beszédet, régi ismerősként üdvözli a megjelent német nyelvű polgárokat, akikkel sokszor küzdött együtt változó szerencsével, hol győzelmesen, hol sikertelenül, de mindig a szilárd összetartás erejével, örömmel látja, hogy most a legnagyobb nemzeti küzdelemnél is itt vannak, amint hogy ott voltak a legutolsó választásoknál és segítettek diadalra vinni a függetlenségi elvek zászlaját. Az elvek — úgymond Apponyi — amelyeket mindig képviseltem, csak a formában változtak. Az utolsó küzdelem a nemzeti ügy harcosainak hozta meg a többséget. Most e többséggel szemben áll a hatalom és azt mondja, hogy igaz ugyan, hogy megkérdezte a nemzetet, de abban a hitben és reményben, hogy az úgy fog válaszolni, mint az a hatalomnak kellene ; miután azonban a verdikt úgy szólt, ami nem kellemes, a hatalom a nemzeti akarattal szemben süket és azt mondja : nem gát. Hosszú időn át abban a hitben volt a kisebbség, hogy mindent elér, ha többségre tesz szert ebben az országban. Most van többségük, de e többségben kifejezett nemzeti akaratnak éppen az a hatalom áll ellent, amely mindig a többségi elvet vágta a kisebbség fejéhez. Ez a küzdelem fogja megmutatni, hogy érvényesülhet-e a nemzet akarata ebben az országban, avagy egész alkotmányunk puszta komédia. A hatvanhetes év nagy törvényhozói a magyar alkotmányt úgy alkották meg, hogy csak egy parlamenti minisztériumnak lehessen hatalma. Ez azt jelenti, hogy csak egy olyan minisztérium exisztálhat, amely bírja a képviselőház többségének bizalmát, illetve, miután a képviselőket a nép választja, a nép bizalmát. Könnyen megérthető, hogy legfőbb jelentőségű a nép jólétére, hogy a minisztérium tényleg olyan emberek kezében legyen, akik a nép bizalmát bírják. (Helyeslés.) Ha a miniszterek nem függnek a néptől és a nemzet akarata ellenére vihetik a hatalmat, akkor sorsunk olyan emberek kezében van, akiknek nincs érzékük a nemzet fájdalma, törekvése, vágyai és jogai iránt, akik így bőrünket is lehúzzák a hatalom érdekében. Saját jóvoltunk és gyermekeink jóvoltának biztosításáért kell küzdenünk, hogy a nemzet akarata legyen az irányadó, ha az törvényesen nyilatkozik meg, mert különben jövőnk van veszélyeztetve. Nem azért folyik a küzdelem, hogy Kossuth, Andrássy vagy Apponyi legyen a miniszter, hanem azért, hogy érvényesüljön a nemzet akarata. Ezután ismét magyarul folytatta beszédét: — Ha valamikor lehetett véleménykülönbség, ha valamikor egymással szemben állottak a küzdelemben politikai vélemények, amelyeknek mindegyike egyenlő jogosultságra tarthatott volna igényt, ma ez nem így van. Ma arról van szó : ki van az alkotmány mellett, ki van a zsarnokság mellett, ki van a magyar nemzet mellett, ki van a magyar nemzet ellen. (Taps.) És abban a borzasztó tisztításban, amelyet most végeznünk kell azon az Augias-istállón, amelyet évtizedeknek garázdálkodása felhalmozott, ennek kitisztítására keresztül kell vezetnünk a függetlenségi zászló körül csoportosult nemzeti akaratnak széles folyóját, csak így tisztíthatjuk ezt ki, csak így remélhetünk mindnyájunkra, gyermekeinkre és azok gyermekeire nézve szebb jövőt. Ez az önök kezében van, Isten áldja és vezérelje önöket. Apponyi beszédét perczekig tartó tetszészaj követte. Ezután Jovanovits József zombori ügyvéd szerb nyelven beszélt. Felszólaltak még Gulner Gyula és Lovászy Márton, mire a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. Délután bankett volt, amelyen Marcus Simon mondotta az első felköszöntőt Kossuth Ferenczre. Kossuth Ferencz lárvának mondta a hatvanhetes alapot, mely ha lehull és lényeges tartalma tagadásba vétetik, elveszti létjogosultságát és ekkor előáll a perszonáluniónak minden pártkülönbségen felül álló egyedüli jogosultsága. Apponyi Albert gróf fejtegette ezután, hogy mi vezette őt a negyvennyolczas párthoz, melynek eszménye mindig élt lelkében, Lovászy Márton Apponyi Albertné grófnét éltette. Több felköszöntő hangzott még el, a melynek során Apponyi is felszólalt és pedig német nyelven. AZ ÚJSÁG Hétfő, október 16. BELFÖLD. A szászhermányi mandátum. Brassó megye négy választókerületének szász választópolgárai vasárnap Brassóban népgyűlést tartottak, amelyen Szászhermány választókerület részére Copony Vilmos brassói vendéglőst jelölték egyhangúlag képviselőül. Copony a szász néppárt programmja alapján lép fel. A választók jelöltjük tetszésére bízták, hogy belépjen a szabadelvű pártba, avagy párton kívül maradjon. A válság. — Saját tudósítónktól. — A vasárnapi pihenő rendesen nyugvópontot hoz a politikába, a vidéken pedig a gyűléseket. Hogy a hazaránduló képviselőknek ne fogyjon el a népszerűségük és a lent maradt választóknak ne hűljön ki a lelkesedésük. Mindez azonban nem jelentős dolog, csak epizód. Csak a krónikási tisztet töltik be a lapok, amikor kötelességszerűen a kicsi emberek nagy cselekedeteiről is röviden hírt adnak. Ezt a tisztet itt végzi a tudósító . (Az új kormány.) Az eddigi megállapodások szerint Fejérváry Géza báró miniszterelnök új kinevezését s az ezzel kapcsolatos királyi kéziratot a hivatalos lap keddi, esetleg szerdai száma közli. (Andrássy gróf határozati javaslata.) A Pester Lloyd vasárnapi számában a főrendiház egyik tagja kritika alá veszi Andrássy Gyula grófnak a képviselőházban legutóbb elfogadott határozati javaslatának azt a részét, amely a kormány politikai felelősségre vonásáról szól. A czikk azt bizonyítja, hogy a Fejérvárykormány e felelősség alól nem is akarja magát kivonni. És hogy a kormány nem szándékszik a prlamenttel szembe helyezkedni, azt a kormányról való kétszeri lemondása is igazolja. (A kormányelnök és a Nemzeti kaszinó.) A Magyar Tudósító című koalícziós híradó jelezte — s ennek nyomán mi is regisztráltuk, — hogy legutóbb a Nemzeti Kaszinó igazgató-választmánya egy beadványnyal foglalkozott, amely a kormányelnök ellen intézett képviselőházi támadásokra vonatkozott, s hogy a választmány a beadványt el is utasította. Illetékes helyről annak megállapítására kérettünk fel, hogy Fejérváry Géza báróra vonatkozólag a Nemzeti Kaszinóhoz semmiféle beadvány nem érkezett, ilyennel tehát az igazgatóválasztmánynak alkalma sem volt foglalkozni s e szerint az egész közlemény czélzatos misztifikáczió. (Demokraták és szocziáldemokraták.) Achim L. András békéscsabai újjászervezett szoczialista párti képviselő vasárnap beszámolót tartott a kerületében, Békés Csabán. Azt mondotta, hogy ő a népjog embere, a kuruczokkal tart és labancznak, árulónak, gazembernek tart mindenkit, aki a parlament ellen a técsi zsarnokság pártjára áll, mégha nemzetközi is. Egy sereg szocziáldemokrata munkás is jelen volt és Achim L. András e megjegyzésére nagy zajban tört ki. Megmondom nektek szemtől-szembe, — fordult hozzátok Achim L. András — hogy a császár zsoldosai és hitvány áridók vagytok. Nem félek tőletek sem itt, sem egyebütt, de ha türelmünkkel vissza fogtok élni, kivetünk benneteket e gyűlésből, mint a tenger a dióhéjat. Vázsonyi Vilmos képviselő szólott ezután. Fejtegette, hogy az általános választói jog, mint a népfelség egyik eszköze, nem lehet a Burg ajándéka, hanem csak a szabad alkotmányból nőhet ki és juthat igazán diadalra. A szoczialisták egy csoportja ekkor Klárik Ferenczet akarta hallani. — Halljuk Klárik Ferenczet! kiáltozták. Megrohanják és néhány pillanat alatt kikergetik őket a gyűlés színhelyéről. — Nem tudnák önök megmondani, — kérdezte Vázsonyi gúnyosan — hogy miért háborogtak ezek az urak ! Hiszen én a nemzetközi szoczialistáknak még a nevét sem említettem, miért fáj tehát nekik az, hogy én a kormány politikáját bírálom ? Nagyon örvendünk annak, ha a Burg és a kormány radikalizmust hirdet. Szeretjük, ha ilyen előkelő elvtársaink támadnak, de azután elvárjuk tőlük, hogy vegyék be az egész orvosságot és fogadják el a demokráczia egész hitvallását. Velünk lesznek-e majd, midőn azt követeljük, hogy töröljék el a főrendiházat, vagy mikor az abszolút királyi vétó megtörését követeljük. Vagy mikor azt követeljük, hogy szüntessék be a nemesi és arisztokrata rang adományozását és vásárra bocsátását, mert hiszen ez a jogegyenlőség arctulcsapása ? Velünk lesznek-e, mikor azt követeljük, hogy a hadsereg ne csak nemzeti hadsereg, hanem néphadsereg is legyen ? Mindezekben az exczellencziás forradalmárok ellenünk fognak fordulni, mert nekik a demokráczia nem lobogó, hanem takaró, amely alá rejtik a megbukott szabadelvű pártnak azt a törekvését, hogy csempész-politikával állítsa vissza a régi rendszert és a maga uralmát. — Jogot a népnek, a munkásnak hazát, egy az isten, egy a haza, — igy végezte beszédét, a melyet nagy tetszéssel fogadtak. Kecskeméthy Ferencz, Schiffert József, Fábry Sándor beszéltek ezután. * A bihar megyei Vancsor községbbn az újjászervezett szocziáldemokraták vasárnap gyűlést tartottak, amelyen az általános választói jog mellett foglaltak állást. Abony községben az újjászervezett szocziál