Az Ujság, 1906. március (4. évfolyam, 74-89. szám)

1906-03-16 / 74. szám

Péntek, márczius 16. AZ ÚJSÁG -----------------------------------------------------------------------------------------------------.• .. ■ ■ — a vezérlő-bizottságé. Ez a nyilatkozat figyel­mezteti a pénzintézeteket, hogy a törvény­hozás esetleg nem fogja jóváhagyni azokat a kölcsönszerződéseket, melyeket a bankok a törvénytelen kormány­nyal kötnek. Majd azt hangoztatja a nyilatkozat, hogy a királyi biztosok állása nem alapul törvényen, vala­mint hogy az önkéntes adózás és az önkéntes sor alá állás szintén ellenkezik az ország tör­vényeivel. Végül a nyilatkozat pörbe száll a kormány nyilatkozatával, rámutat ennek ellen­­mondásaira és felháborodással tiltakozik a kormánynak az ellen a szándéka ellen, hogy nem íratja ki a választásokat. Valószínű, hogy a kormány holnap újabb nyilatkozatban reflektál a vezérlő­bizottság kommünikéjére. Ha érvekben nem is, de c­á­­foló frázisokban most nagyon bővelkednek az úgynevezett illetékes körök. A mai napon közzétett nyilatkozatok és a többi hírek itt következnek . (Az országgyűlés egy behívása.) Az új választások dolgáról ma a kormány is nyilatkozik. Azt mondja félhivatalosan közzé­tett kommünikéjében, hogy »tekintettel az or­szágszerte rendszeresen folytatott lelketlen izga­tásokra, melyek egy választási h­arcznak rendes viszonyok között is élénk, a mai helyzetben pedig egyenesen viharos mozgalmát kiszámítha­tatlan hőfokra kergetnék, továbbá tekintettel a közrend helyreállítására irányuló, minden egyéb szempontnál fontosabb és sürgősebb törekvések­nek ilyen bonyodalmak által való végzetes veszé­lyeztetésére , a kormány ama nagy felelősség tu­datában, mely őt terheli, még nagyon távol áll új országgyűlés egybehívására vonatkozó elhatá­rozástól és a választások kiírását csakis oly eset­ben és csakis oly időpontban tudná a koronának javasolni, ha és a­mikor a viszonyok gyökeres javultában­­politikai garanc­iákat láthatna arra, hogy az új országgyűlés egybehivása nem jelen­tené a közrendnek és az állami tekintélynek tel­­jes fölborulását.« Más szóval az országgyűlés áprilisi egybehivatása nincs ugyan kizárva, de nem is valószínű, — a­hogy mi írtuk, jét húzta — hiszen nagyon igénybe van véve az utolsó időben. Rónay a kezében tartott görbe vassal olyat ütött egy félig elégett fatuskóra, hogy tüzes szikrák támadtak nyomában s serczegve repültek szerteszét a szobában. — Mit mondtál ? — kérdezte halkan. — Nem értettelek. — Azt, — ismételte a másik nevetve — hogy talán nem is fogja észrevenni távol­maradásodat, mert utóbbi időben nagyon el van foglalva a csak nemrégen hazatért Afrika­­utazóval, Szirmayval. — Rágalom ! — tört ki Rónay eltorzult arczczal s oly erősen csapott öklével a kan­dalló párkányára, hogy az ott álló bronz Napoleon-szobor a földre esett.­­ Barátja bámulva nézett rá. Ez a tekintet magához térítette. — Bocsáss meg — mondta szelidebben. — Ez az asszony barátomnak felesége s még tőled sem tűrhetem, hogy igy nyilatkozzál felőle. — Rendben van, — szólt a másik — de csak alig szorította meg a felé nyújtott kezet. És most a fiatal ember ismét egyedül maradt gondolataival. Egyre az az asszony járt az eszében, a kit egykor szeretett s a­kit olyan kíméletlenül megbántott. — Nos, — szólt önmagához keserűen — úgy látszik, nem kell attól tartanom, hogy meghasad a szive utánam. De mi lelt enge­­met ? Hiszen örülnöm kellene rajta, hogy igy van. Ki akarta vetni fejéből mindenáron. Eölvette a keze ügyébe eső könyvet s talá­lomra felnyitotta. Olvasni próbált. Jean Jacques Rousseaunak életrajza tévedt elébe s e soro­kon a S tigeg ■­­ . (A vezérlő-bizottság ülése.) A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága ma délután öt órakor ülést tartott Andrássy Gyula gróf elnöklete alatt. Jelen voltak az elnökön kí­vül : Apponyi Albert gróf, Darányi Ignácz, Po­­lónyi Géza, Sághy Gyula, Zichy Aladár gróf, Ba­rabás Béla, Justh Gyula, Gulner Gyula, Vázsonyi Vilmos és Molnár János. Az ülésről a következő hivatalos kommünikét adták ki : Andrássy Gyula gróf bejelenti, hogy Kossuth Ferencz beteg lévén, őt kérte föl az elnöklésre. Ezután a vezérlő-bizottság a következő nyilvá­nosság elé szánt határozatot hozta : A vezérlő-bizottság figyelmeztet mindenkit, a kit illet, hogy minden olyan szerződés, a­melyet a törvényes felhatalmazással nem bíró kormány­nyal kötött, vagy ezután köt, és különösen oly szerződés, a melyhez az országgyűlés hozzájáru­lása szükséges,­­­ az államot nem kötelezi s abból folyólag az állammal szemben semmi követelés nem származhat. Elvárja a vezérlő-bizottság a magyar pénzintézetek törvénytiszteletétől és hazafiságá­­tól azt, hogy az alkotmány kijátszására szolgáló hitelműveletekhez segédkezet nem nyújtanak. Hang­súlyozza továbbá a vezérlő-bizottság, hogy­ az újabban némely törvényhatóságba kiküldött és esetleg ezentúl is kiküldendő királyi biztosok állása törvényen nem alapul, azok tehát törvényes hata­lommal nem bírnak, cselekedeteik által senkit jogaiktól meg nem foszthatnak, senkit joggal fel nem ruházhatnak. Végül a vezérlő­bizottság a kép­viselőház határozatainak megfelelőleg figyelmez­teti a haza minden polgárát arra, hogy az ország­gyűlés által meg nem szavazott adót önként meg­fizetni, vagy az országgyűlés által meg nem ajánlott újoncznak önként belépni, ellenkezik az ország törvényeivel és alkotmányával és ez a jelen körül­mények között hazafiatlan cselekedet. A vezérlő-bizottságban felolvasták azt a fél­hivatalos jelentést, a­mely az országgyűlés össze­hívására vonatkozólag az esti lapokban megje­lent, a­melylyel szemben a vezérlő-bizottság a kö­vetkező határozatot hozza : A vezérlő­bizottság felháborodással vett tudo­mást arról a példátlan vakmerőségről, a­melylyel a kormány az országgyűlés feloszlatása által min­denkor, különösen pedig a mai esti lapokban megjelent félhivatalos nyilatkozatban nyílt, és czélszerűségi szempontok útmutatása szerint el­döntendő kérdésként tárgyalja az országgyűlésnek törvényes határidőn belüli összehívását, holott ez »És a szép velenczei nő ezt a tanácsot adta neki: lascia le donne, e studia la mathe­­m­atica.« Dühösen csapta be a könyvvet s másik után nyúlt. Érthetetlen levertség vett erőt rajta. —■ Mi ez ? — kérdezte önmagától. — Szenvedek, a miért elhagytam ? Hiszen nem szeretem már, s mégis, ha arra gondolok, hogy más foglalja el helyemet mellette, ökölbe szorul a kezem. Miért tér vissza hozzám egy­­egy mosoly­, egy sóhajtás emléke, s mért vesz körül egyszerre az az illat, a mely mind­­annyiszor mámorossá tett, valahányszor meg­­éreztem ! Lehajtotta fejét kezére és a tűzbe bá­mult. Csaknem egészen elégett az már s a parázs nagyrészét hamu takarta. Csak ott, elől, a rostély mellett lobogott még egy fa­darab élénkpiros lángolással. Most egyszerre ismét erős szélroham rázta meg az ablakokat, besivitott a kéményen is s elfújta a hamut a még pislogó parázsról. A fatuskó a rostély mellett föllángolt újra, s ettől a lángolástól kigyultak ismét a már félig kiégett széndara­bok. A fekete agár ijedten tápászkodott föl helyéről. Kinyujtózkodott, aztán odatette bár­sonyos orrát a gazdája térdére s okos szemé­vel a szemébe nézett. És mintha a ragaszkodásnak ez a meg­­nyilvánulása egyszerre elviselhetetlenül nagyra növelte volna a fiatal emberben a szeretet utáni vágyakozást, hirtelen elhatározás , tá­madt a lelkében. Úgy érezte, hogy most, rögtön le kell borulnia a lába elé annak az asszonynak, a kit, a­mig azt hitte róla, hogy hűséges hozzá, eldobott magától s a kit, a mióta attól fél, hogy elf­elejthetné, — olyan őrülten szeret. 7------------———...............- -------------------­eltétlenül alkotmányos kötelesség, melynek meg­szegése a királyi esküvel megerősített alkotmánynak nyílt és tudatos megsértését jelentené. Az alkotmá­nyos lelkiismeretnek megütközéséhez pedig, a­mely az alkotmányos kötelesség megszegésének semminemű indokát sem fogadhatja el, a leg­mélyebb erkölcsi felháborodás járul a félhivatalos nyilatkozatban foglalt indokolás kihívó lelkiisme­­retlensége felett, mely a törvényekben és alkot­­mánybiztosítékokban a kormány által végbevitt gázolást a törvényes rend helyreállítására irányuló működésnek, az alkotmány védelmét pedig bűnös izgatásnak nevezi, s a­mely ma a kedélyek izga­tottságát hozza fel a nemzet azon joga elkobzá­sának ürügyéül, hogy akaratát a törvény szabta határidőn belül a képviselőválasztásokban nyil­váníthassa, holott még tegnap az országszerte uralkodó külső nyugalmat, népünk higgadt tör­vénytiszteletének és politikai érettségének e fényes bizonyítékát saját politikájának igazolására ipar­kodott felhasználni, melynek valódi értelmeként felhalmozott valótlanságok tömegéből csak az a gondolat domborodik ki, hogy a kormány akkor fogja a választások elrendelését javaslatba hozni, a­mikor majd reményt táplál, hogy a választások eredménye az ő akaratának megfelel. Mivel pedig ekképp az új országgyűlés egybehívását oly föl­tételhez kötik, melynek bekövetkezését józanul maguk sem remélhetik, a nyilvánvaló gyakorlati eredmény csak az lehet, hogy a nemzet belátha­tatlan ideig törvényes képviselet nélkül maradjon és ellenőrzés nélkül a hatalom jelenlegi biztalói önkényének legyen kiszolgáltatva. A nemzetnek ma nincs olyan szerve, a­mely az alkotmánya ellen készülő félhivatalosan beje­lentett merénylet ellen a nemzet nevében törvényes illetékességgel tiltakozhatnék , de a vezérlő­bizott­ság meg van győződve, hogy a köz lelkiismerete jóvá fogja hagyni ezt az ő tiltakozását és reméli, hogy e tiltakozás hangja el fog jutni oda, a­hol nem akarhatják az alkotmányossággal való nyílt szakítást, mely a trónt és a nemzetet az örvény szélére vezetné. Az értekezlet este hét órakor ért véget. (A megyei tisztviselők egyesülete.) Rudnay Béla királyi biztos a tanács utján holnapra maga elé idézte Horváth József dr. volt képviselőt, a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének titkárát. (A vidék.) Pest megye új alispánjának, Csapó Lórántnak Rudnay királyi biztos ma adta át kinevező ok­iratát. E szerint Csapó illetménye 6400 korona évi fizetés, 1300 korona személyi pótlék, 2400 korona útiátalány s 1600 korona lakáspénz — összesen 11.700 korona. Csapó alispán ma érte­sítette a szolgabiróságokat, polgármestereket és községi elöljárókat, hogy Römer Róbert belügy­miniszteri titkárt a királyi biztos a helyettes fő­jegyzői állástól fölmentette. Pilis-Szántó, Vörös­vár és Pilis-Szent-Kereszt községek részéről ma Orosdy Fülöp báró vezetésével küldöttség tisztel­gett az alispánnál, kérve, hogy a három községet összekötő útszakaszt vétesse föl a megyei utak közé, hogy az esetleg állami támogatással kiépít­tessék,­­ a­mit az alispán készséggel kilátásba is helyezett. Csanád megye közigazgatási bizottsága Farkas László alispán indítványára az új minisztereket feliratilag üdvözli és egyhangúlag kijelenti, hogy őket e nehéz viszonyok között törvényes eljárá­sukban közreműködésükkel szívesen támogatják. Székesfehérvár város tanácsa a pénzü­gyigaz­­gató ismételt felszólítására az adóhivatalnak be­szolgáltatta az ötezer és néhány száz koronát kitevő önként fizetett állami adót. Nagy-Kőrösön Eötvös Károly ma beszédet akart mondani, ezt azonban a márcziusi ünnep­ségen jelenlévő közönség zajos lármával lehetet­lenné tette, így Eötvös néhány mondatot mon­dott, azután lement az emelvényről s este vissza­utazott Budapestre. Szabolcs megye függetlenségi pártjának elnö­kéhez, Bory Bélához a napokban Kállay Frigyes földbirtokos, Kállay Béni volt közös pénzügy­­miniszter fia levelet írt, bejelentve, hogy belép a függetlenségi pártba. Turócz megye közgyűlésén tegnap Köcsön La­jos főispán hosszabb beszédet mondott, a rend 3

Next