Az Ujság, 1909. szeptember/2 (7. évfolyam, 219-231. szám)

1909-09-28 / 229. szám

18 IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § A Curia új elnöke. Günther Antal, a­kinek a Curia elnökévé való kinevezése valószínűleg a hivatalos lap holnapi számában fog megjelenni, ma délben meglátogatta Bernáth Géza valóságos belső titkos tanácsost, a Curia másodelnökét, a­kit arra kért, hogy kipróbált munkaerejét és nagy tudását továbbra is a legfelsőbb bíróságnak szentelje. A­­ másodelnök kijelentette, hogy állásában továbbra is megmarad. Az új elnök hivatalos helyiségeit most hozzák rendbe. Günther Antal installác­iója szerdán vagy csütörtökön lesz.­­ A letartóztatott orvos. A büntető törvény­szék vádtanácsa ma foglalkozott a letartóztatott Spitzer Izidor dr. orvos és az életveszélyes operáczió miatt letartóztatott nők felfolyamodásával. Csáder dr. bíró elnökölt és Takács dr. bíró referált. Ráth Endre dr. Spitzer orvos védője húszezer korona, Gonda Illés dr. özv. Justh Henrikné védője két­ezer korona óvadékot ajánlott. A vádtanács hosszú tanácskozás után a nevezetteknek és kivülök még Kriska Mátyásné szülésznőnek és Szabó Jolánnak további fogvatartását rendelte el, azzal a hozzá­adással, hogy őket még óvadék ellenében sem he­lyezi szabadlábra.­­ A nagyszerb felségárulók pere, Zágrábból telefonálják . A nagy per szombaton késő éjjel lefejezést nyert. A bíróság most már a m­onstre­­per ítéletének megszerkesztésével foglalkozik, a­mi — tekintettel a vádlottak, a vádpontok szá­mára és az óriási anyaghalmazra — szintén eltart még néhány napig. Szombat este tíz óra után Pri­­bicsevics Valér vádlott befejezte védekezését. Utána még több vádlott reflektált röviden a vád­iratra és az ügyész fejtegetéseire, majd féltizen­­kettőkor az elnök berekesztette a tárgyalást, kijelentvén a védőknek, hogy az ítélet kihirdetésé­nek határnapját kellő időben közölni fogja velük. § Meller a vizsgálóbíró előtt. Szlavek dr. vizsgálóbíró ma hallgatta ki Meller L. Egyedet, az úgynevezett pénzkölcsönző ügynököt, a­kit a rend­őrség Virág főhadnagy öngyilkossága után letar­tóztatott. A kihallgatás teljes két óráig tartott és ennek befejezése után a vizsgálóbíró az ügyészség indítványa értelmében Meller ellen elrendelte a vizsgálattal együtt a vizsgálati fogságot is. Az összes vádakkal szemben tagadó Meller kétségbe­esetten kérte szabadlábra helyezését és kijelen­tette, hogy óvadékot is kész szabadságáért le­tenni, de a vizsgálóbíró kérelmét elutasította. Meller a vizsgálóbíró határozata ellen a törvény­szék vádtanácsánál felfolyamodást jelentett be. § Uzsora-per. Tóth Ferencz mozdonyvezető egy drága kölcsön alkalmából uzsora vétsége miatt panaszt tett Ullmann Lipót a Leszámítoló és Hitel­bank mint szövetkezet igazgatója ellen. A törvény­szék ma tárgyalta a pert Makucz dr. bíró elnökleté­vel. A vádlott, a­kit Tarján Mihály dr. védett, az ügyészség vádja ellenében azzal védekezett, hogy ő a kölcsön folyósításakor csupán az alapszabályok­ban előírt levonásokat eszközölte. A bíróság a vádlottat felmentette. Az ügyész felebbezett. § Igazságügyi kezelő­ tisztviselők országos értekezlete. Az állami tisztviselők országos kongresszusára Kolozs­várott összesereglett igazságügyi tisztviselők külön orszá­gost értekezletet tartottak Bernáth Elek budapesti királyi táblai irodaigazgató elnöklete alatt. Az értekezlet elő­adója Szilágyi József monori irodatiszt, jegyzője pedig Gör Antal máramarosszigeti írnok volt. Az értekezleten megvitatták az állami tisztviselők országos kongresszusá­nak a kezelő­tisztekre vonatkozó tárgysorozatát és a felszólalással Kovácsay István újvidéki igazgatót, Orbók Ferencz dévai írnokot, Szilágyi József monori iroda­­tisztet, Esztegár László tabi telekkönyvvezetőt, Bicskey Antal nagyszebeni irodatisztet és Vizi György trencséni igazgatót bízták meg. Hatásban volt, 1908. évi szeptember hó 17-ik nap­jától pedig vizsgálati fogságban van. Vádolja Kragujevics Spázek lopás büntette czimén azzal, hogy 1907. évi május 20-án Budapesten lakásadó­­néjának, Kis Tamásnénak, szül. Petrovics Teréz­­nek, Ráday­ utcza 7. sz. alatt lévő lakásából lopott kulcs használatával több mint 100 korona értékű ékszert és pénzt lopott el. Vádolja ugyancsak lopás bűntettével azért, hogy 1907. évi május 26-án ugyanannak nyitva lévő lakásából szintén 100 korona értéket meghaladó ékszert lopott el. V­ádolja továbbá ugyancsak lopás büntette czimén azzal, hogy 1907. évi julius 1. és 2-ika közötti éjjelen a Majna melletti Frankfurtban Stutte Ká­roly birtokából 6000 korona értékű ékszert lopott el. Vádolja továbbá szándékos emberölés és rablás büntette czimén azért, mert 1908. évi julius 20. és 21-ike közötti éjjelen Berlinben a Genthhiner- Strasse 26. sz. alatt lakó Engel Gyulát zsinegelés útján való megfojtással megölte és tőle több száz korona készpénzt rabolt el. Vádolja továbbá az ügyészség gyilkosság és rablás bűntettének kísér­letével azért, mert 1908. évi szeptember 2. és 3-ika közötti éjjelen Bécsben a Schleifmühlgasse 6. sz. alatt lakó Reitz Edét zsineggel meg akarta ölni azért, hogy pénzét és értéktárgyait megkapa­rinthassa. Vádolja őt végül a Btk. 241. §-ába ütköző két rendbeli természetelleni fajtalanság vétsége czimén azzal, hogy 1907. évi junius havában Frankfurtban Stutte Károlylyal és 1908. év tava­szán, valamint 1908 szeptember havában Bécs­ben Reitz Edével fajtalanságot követett el. Az ügyészség a vádak tekintetében illetékesnek a budapesti büntetőtörvényszéket jelölte meg. A fő­­tárgyalásra az ügyészség tanúként a következők­nek beidézését kéri: Dirner Béláné szül. Kis Teréz, Kis Tamásné szül. Petrovics Teréz mint sértettek, továbbá Rónay György, Marosi Árpád és Mikolics Sándor. Kéri továbbá az ügyészség, hogy Ajtay dr., Minich dr. és Schäffer dr. törvény­­széki orvosokat idézzék be a tárgyalásra. Az ügyész­ség vádiratát Szlavek dr. vizsgálóbíró már kézbe­sítette a vizsgálati fogságban levő Kragujevics Spázónak. Az ügyészi vádirat terjedelmes indokolása részletesen elmondja ennek a borzalmas lénynek pályafutását. A fővárosban, a­hová egyetemi tanulmányait végezni jött, rokoni összeköttetései­nél, megnyerő modoránál és csinos külsejénél fogva csakhamar előkelő társaságokba jutott be Kragujevics Spázó. Ezekben a társaságokban olyan élvezetekkel ismerkedett meg, a­melyeknek kielé­gítésére az ő szegényes pénzforrásai korántsem voltak elegendők. Nem riadt vissza semmiféle erkölcstelenségtől és a bűntől sem, csakhogy a költséges élvezetekről, a­melyekbe belekóstolt, lemondania ne kelljen. Pénzszerzési vágyból csak­hamar összeköttetésbe lépett az úgynevezett homo­szexuális férfiakkal. Legelső bűne az volt, hogy 1907. évi május hó 20-án este, a­mikor Kiss Tamásné lakásadónője és ennek leánya, Dirner Béláné a színházban voltak. Kragujevics az előszobában lévő éjjeli szekrényben elrejtett kulcscsal kinyi­totta háziasszonyának zárt lakását s onnan 274 korona értékű készpénzt és ékszereket ellopott. A károsult asszony nem merte tisztességesnek vélt lakóját meggyanúsítani. A lopás felfedezése alkalmával Kiss Tamásnénak első dolga volt meg­nézni, hogy íróasztalának titkos fiókjából nem lopták-e ki értékesebb ékszereit. Kragujevics jelen volt, mikor háziasszonya ezt a titkos fiókot fel­nyitotta. Pár nap múlva, május 26-án, mikor lakásadói ismét távol voltak, Kragujevics Spázó kinyitotta ezt a titkos fiókot s ebből mintegy 550 korona értékű ékszereket lopott el. A gyanú ekkor már Kragujevicsre irányult, a­ki Kiss Tamásné egyik ismerőse, Rónay György rendőr­­­dijnok előtt be is ismerte mind a két lopást s a kár megtérítése tekintetében kötelező ígéretet tett. Ezt az ígéretet be is váltotta Kragujevics, a mennyi­ben rövid idő alatt kártérítés czimén mintegy 900 koronát fizetett Rónay György kezeihez. Ezt a 900 koronát pedig Kragujevics ismét bűnös után szerezte meg. A pénzt Stute Károly majnafrank­­furti kereskedőtől lopta, a­kinek 1907. év junius és julius hónapjaiban Frankfurtban négy héten keresztül a vendégszeretetét élvezte. A lopást julius hó 1. és 2. napjai közötti éjjelen követte el s az alvó Stute Károlytól mintegy 10.000 márka értékű ékszert lopott el. A gyanút ez alkalommal is sikerült magáról elhárítania s a lopott értékeket egy ideig az egyik divánban rejtegette. Stute Károly csak akkor tudta meg, hogy Kragujevics volt a tolvaj, mikor ez már Budapestre vissza­utazott. Stute utánajött Budapestre és itt Kragu­jevics beismerte előtte a lopást. A múlt év június hó 19-én Kragujevics Budapestről Berlinbe utazott és itt a pederaszták gyülekező helyén, a Continen­tal és a Mikádó kávéházakban megismerkedett Engel Gyula nevű sajtkereskedővel. Ezt az embert szemelte ki arra, hogy megöli és kifosztja csak azért, hogy pénzt szerezzen Helgo­land, Hamburg és Kopenhága megtekintésére. Ré­mes tettét 1908. évi július 21-ére virradóra végre is hajtotta, s a szerencsétlen Engel Gyulát reggel 7 órakor két alkalmazottja, Gayer Kristóf és Schulze Vilmos Genthinerstrasse 26. sz. alatt levő üzleté­vel kapcsolatos lakószobájában, ágyában halva találta. Az ágy fejénél lévő ablakfüggönynek le­lógó zsinórja a nyakára volt csavarva. A koncszo­­lás adatai alapján a berlini orvosszakértők fulladás általi halált konstatáltak, de azt, hogy a fulladás önkezűleg, akasztás, vagy idegen kéz által zsine­gelés útján okoztatott-e, megállapítani nem tud­ták. Csak az a körülmény szólt a bűncselekmény mellett, hogy a fali pénztár teljesen üres volt, s a lakásba vezető ajtók tárva-nyitva voltak. A gyanú Kragujevics Spárára irányult, a­kiről tudták, hogy az elhalttal intim viszonyt folytatott. De mivel terhelő bizonyítékot ellene — tagadásával szem­ben — a nyomozat produkálni nem tudott, a ber­lini ügyészség augusztus 3-án megszüntette az eljárást. De hat héttel később, szeptember elején, midőn megtudták, hogy Kragujevics Spázó Bécs­ben szeptember 3-ról 4-re virradó éjjelen Reitz Ede bécsi ismerősét, a­kihez szintén perverz vi­szony fűzte, meg akarta fojtani ugyanolyan módon, mint annak idején Engelt, indították meg ellene újból a büntető eljárást. Kragujevics Spázó ezen vizsgálat folyamán feltűnő költekezései tekinteté­ben azzal védekezett, hogy 1908. év május havá­ban ifj. Zichy Nándor gróftól 1500 koronát kapott ajándékba és ebből fedezte a berlini és kopenhágai utazás és tartózkodás költségét. Az a vakmerő rablótámadás, a­melyet Reitz Ede ellen Bécsben ennek Schleifmühlgasse 6. sz. alatti lakásán meg­kísértett, csak a véletlenen múlt, hogy nem sike­rült. Reitz Edének sikerült a hurkot nyakáról félre­tolni s testi erejénél fogva a dulakodásban csak­hamar legyűrte Kragujevics Spázát, a­kit ki is utasított lakásából. De ugyanez alkalommal a dulakodás zajára a lakásba behatolt rendőr előtt letagadta maga Reitz is a rablótámadást, sőt még Kragujevics Spázónak 40 koronát is adott úti­költségre. Feljelentését csak másnap tette meg. Kragujevics Spázó konokul tagadja a berlini és bécsi bűncselekményeket. A törvényszéki elme­orvos szakértők hosszas megvizsgálás után a fiatal­embert epilepsziás elfajulást mutató etikailag fogyatékos egyénnek jellemzik. Kragujevics Spázó ma délután jegyzőkönyvbe foglaltatta, hogy kifogásokat a vádirat ellen nem ad be. Az iratokat a vizsgálóbíró nyomban átkül­­dötte az esküdtszéki itélőtanács helyettes elnöké­hez, Mikovich dr. bíróhoz, a­ki a bűnperben az esküdtszéki főtárgyalást a november havi ülés­szakra tűzi ki. Vádirat Kragujevics Spázó bűnügyében. — Saját tudósítónktól.­­ A fővárosi társasálét egyik elegáns gavallér­jának, a »szép fiú«-nak nevezett Kragujevics Spázá­­nak ismeretes ügyében, a­mely immár egy évnél hosszabb idő óta húzódik, ma jelentős lépés tör­tént az esküdtbírósági főtárgyalás felé. A gyilkos­ság, szándékos emberölés, kétrendbeli rablás, több­­rendbeli lopás bűntettével és alig reprodukálható vétségekkel terhelt fiatal úr ügyében a budapesti ügyészség már beadta a vádiratot. Az ügyészi vádirat szerint Kragujevics Spázó 26 éves, görög keleti vallású, iraki származású, budapesti lakos, végzett joghallgató 1908. évi szeptember hó 5-ik napjától előzetes letartóz­ AZ ÚJSÁG Kedd, 1909. szeptember 28. mindenfajta felöltő télikabát városi bunda gazdasági bunda gyászruha szalonruha a legjobb angol kelmékből, divatos szabásban, jutányos árak mellett állandóan van raktárunkon, nagy választékban. Deutsch F.Károlyntta férfiruha-szabók 5230 IV., Ferencziek­ tere 2. szám*

Next