Az Ujság, 1916. január (14. évfolyam, 1-31. szám)
1916-01-08 / 8. szám
Szombat, 1916. Január S. AZ ÚJSÁG "MERCUR” váltáfissisil részvénytársaság Hözpont: Budapest, Fflidaras F5.Ste®ki Budapest, Pozsony, Szabafika. Ércénékségek: Debrecen, Marosvásárhely Alapi Wintézet: S. k. priv. Bank Wechselstaben A.-G. Merkur. Alaptőkéje 50 millió kor. Tartalékalapja 24 millió kor. Elfogad Takarékletéteket Könyvecskékre és cheque számlára . Kamatozás melett. Váltóit leszámítolása. Emitpapiros vétel és eladása. Elő eg értékpapirokra. A bank és váltóüzat Keretébe vágó Kérdéseit re Készséggel szolgálunk felvilágosítással. hhhhhhihmnmihihéémiémmééi ÍMUm mi SZÍNHÁZ, ZENE, * Filharmóniai hangverseny. A filharmónikusok mai műsorán Mozart szerepelt, mint az est újdonságának a szerzője. Dohnányi Ernő és Levitzki Misa ugyanis előadták a Don Juan komponistájának két zongorára és zenekarra írt versenyművét, melyet ma hallott először a budapesti község. A versenymű legtalálóbb és legrövidebb jellemzése, ha azt mondjuk róla, hogy csak olyan tökéletes, mint Mozart bármelyik leginkább sikerült alkotása. A lassú tételnél finomabbat, a tondónál könnyedebbet még ő maga is alig írt. Dohnányi Enő mellett a második zongora szólamát Levitzki Misa játszotta, a magyar mester tanítványa. A fiatal művész minden tekintetben kiváló zongorásnak bizonyult. Tehetségét egész teljességében mai szereplése után természetesen nem ítélhettük meg. Hiszen ma az volt a feladata, hogy teljesen odasimuljon mesterének, Dohnányi Ernőnek a játékához. A mi — eltekintve attól, hogy billentyűvetése néhol kemény volt egy kevéssé — a legteljesebb mértékben sikerült is. Az estét Bach—Esser Toccatá-ja nyitotta meg, melynek előadásánál kissé durván recsegtek a rézfüvek. Befejezésül Dohnányi Ernő második szimfóniáját hallottuk, ezt a nagyot akaró, hatalmas arányú, a legfelsőbb magasságokig emelkedő zenekari munkát. Művét maga a szerző vezényelte el, míg a műsor többi számainak eljátszásánál Kerner vezette a filharmonikusokat. * A jövő szinésznemzedék. Az Uránia színpadán Csillag Teréz növendékei ma este eljátszották Dumas Alfonz ur czímű három felvonásos vigjátékát. A szinház tele volt s a közönség kitünően mulatott, sokat nevetett. A vezető szerepet az akadémia egyik kiváló növendéke, Lánczi Hedvig játszotta és természetes, művészi mozgása, szép hangja, bátorsága egy nagy vonalú színpadi karrier megannyi biztató ígérete. A közönség megrnkatásáról a szép és tehetséges Kálmán Erzsi gondoskodott és nagyon ügyes volt a kis Tapolczai Jolán. A férfiszereplők között Pártos Gusztáv és Szabados Árpád kapták a legmegérdemeltebb tapsokat. * A Candida főpróbája pénteken délelőtt folyt le a Vígszínházban, amelynek nézőterére a kritikusokon kívül csak egészen intim hallgatóságot bocsátottak be. Shaw Bernát rendkívül érdekes műve, igen nagy hatást tett, és a közreműködők alakításai valósággal szenzácziósan hatottak. Különösen Varsányi Irén és Fenyvesy Emil nyújtják művészetük javát, de felette érdekes Gombaszögi Ella, Vendrey Ferencz, Kertész Dezső és Kemenes Lajos alakítása is. A szombati bemutató jegyeit természetesen elkapkodták. Vasárnap és hétfőn, is a Candida kerül színre. Vasárnap délután az Ő nagyságú ruháját játszszák Fedák Sárival és Csortos Gyulával a két vezető szerepben. * Főpróba a Nemzeti Színházban. Ma délelőtt tartották meg a főpróbát a N Nemzeti Színház szombat esti két bemutatójából. A két ellentétes hangulatú darab Lakatos László finomságában is lendületes, harmonikus vígjátéka, a Bécsi tánczesnő és Strindberg erős feszültségű drámája, A kapocs, nagy és állandó érdeklődést váltottak ki a főpróba közönségéből. Váradi Aranka, Cs. Alszeghy Irma, Hegedűs és Odry játszszák a főszerepeket a két darabban, melyek a szombati bemutatón kívül vasárnap este jövő hét keddjén műsoron vannak. Mindhárom alkalommal velük együtt repróként kerül színre a Pathelin mester, Vízvári Mariskával, Rajnaival és Bartossal a főszerepben. Vasárnap délután Dóczy Lajos báró nagysikerű vígjátékot, Az utolsó szerelmet játszszák. * Berky Lili Kolozsvárott. Berky Lili, a népszerű és nagytehetségű primadonna most Kolozsvárott vendégszerepel. . Vendégjátékának különös és érdekes szenzácziója, hogy egy par excellence vígjátékszerepben lépett fel: »A kisasszony férje« Nellyjében. Ez volt a Drégely-darab első vidéki előadása. A Berky Lili föllépése fényes sikerrel járt. Finom művészete, tökéletes beszélő virtuozitása és egyéniségének vonzó kedvessége elragadta a közönséget, mely egész este tininelte a kiváló művésznőt. Az előadás egyébként is kiváló volt. A kitűnő Harsányi Rezső, Fáy Flóra, Janovics, Ihász, Szakács egyaránt rászolgáltak a közönség elismerésére. * Simon Judit a filmen. Felkértek bennünket a következő sorok közlésére : Tekintetes szerkesztőség! Bokros teendőim miatt csak ma olvastam Kiss József koszorús költőnknek, a Simon Judit írójának és Mérei Adolfnak, a Simon Judit filmrendezőjének nyilatkozatait. Hogy ki készítette a Simon Judit-film szczenáriumát ? Én igazán sohasem kérdeztem, és azt hiszem, hogy bárki látja a gyönyörű filmet, senki se kérdezi. Kiss József szczenárium nélkül is koszorús költőnk marad és Simon Juditjával örök időkre beírta magát a nemzet szívébe. Mérei meg közismerten jeles rendező volt a Simon Judit szczenáriuma előtt is. Az azonban bizonyos, hogy igen kedves és sikerült gyerek lehet az, akit ketten is a magukénak vallanak. De mivel a gyerek ez idő szerint az enyém (mert a Simon Judit-filmet én vettem meg), nem lehet közömbös reám nézve, hogy az én fogadott gyerekemben gáncs essék. Kénytelen vagyok tehát én is szót kérni. 1. Amikor én a Simon Judit-filmet megnéztem, látván jeles rendezését, a kitűnő színészek játékát, a szép fotográfiát, csak néhány kevés változtatást és pótlást találtam szükségesnek. Ezek után pedig elfogadtam és megvettem. Azt a kis részletet, amelyet Kiss József koszorús költőnk kifogásol a filmen, véletlenül már én kihagytam, anélkül hogy sejtelmem lett volna arról, hogy ő is kifogásolta. Nem is került bemutatásra. 2. Azt, őszintén szólva, nem tudom, hogy ki élvezte a nagy vételárat, de azt tudom, hogy sohasem fizettem filmért oly nagy összeget, mint a Simon Judit-filmért. 3. Mindezek után talán jogos az a kérelmem, hogy az én fogadott gyermekemet csupa szeretettel és azonfelül még látatlanban ne bántsák akkor, amikor én már némely igen apró gyerekbetegségéből régen kigyógyítottam. • Décsi Gyula, a Mozgókép Otthon i igazgatótulajdonosa. * A Népoperában holnap, szombaton, délután 4 órakor gyermekelőadást rendez a Vígszínház együttese. Színre kerül a Hindenburg bácsi, Komor és Stephanides népszerű látványossága, amelynek bemutatójára is egészen megtelt a nézőtér. Vasárnap két előadás lesz. Este először kerül színre a Diákélet, Meyer-Föister énekes színműve, a Vígszínház egyik legkedveltebb műsordarabja. Délután a Tatárjárást adják Komlóssy Emma, Diósy Nusi, Makai Margit, Sziklay József, Sarkadi Aladár, Vendrey Ferencz fellépésével a főszerepekben. * Vidéki színészet. Nagy sikerrel vendégszerepelt kedden és szerdán az iglói színházban P. Gajáry Márta. Sudermann Otthonának és Ohner Vasgyárosának női főszerepeit játszotta igaz művészettel. A nagyszámú közönség mind a két estén MOZGÓKÉP OTTHON VI., Teréz-kurut 28. szám. Ma szombat *Iss József halhatatlan műve: SIMON J»iT 5 felvonásban, tovÁbbi* Ásta Nielsen Az örök éjszaka 3 »elvonásosirániéban. Minden előadásban elszavalják Simon indítót Jászai tártai nemzetűnk nagy művésznője és K Onár Aranka k. a. felváltva. As olastdánok kesdete: I-ső '/«4, ll-ik 7*6, II -ik f. iV-ik 10 órakor [Jegyelővétel a mai és a holnapi napra délelőtt 10—1 óráig. s Délután pénztűrnyitás 3 órakor. II 1 TELLEFOMs ! József OMNIA TELEFON . Jusci 198S, KozgAhép-pa'ota. Bejárat: JOsssef-hö»»»* 31.A cs. és kir. hadvezetőség engedélyével eszközölt hiteles felvétel. IHifífÉ Olaszország ellen 13000 méter magasságban 10 A film fel-és egy órán át vezet végig az egész olasz fronton át Az előadások d. u. 4, 6, 8 és 10 órakor, vasár- és ünnepnapon délután 1,4, Vi fi, 7, /ao és 10 órakor kezdődnek. Jegyelővétel: A Hirsch-féle nagytőzsdében VI., Andrássy-út 19. és az Omniában d. e. 100'/sl-ig d. u. 3 órától kezdve, át meleg tapsokkal ünnepelte a kitűnő művésznőt és jeles partnereit, Déry Bélát, Komor Emmát, Marosinét, Szőke Gizit és Varga Ferenczet. ifjak FŐVÁROS. & költségvette. - A pénzügyi bizottság ülése. (Saját tudósítónktól.) A pénzügyi bizottság ma délelőtt Bódy Tivadar alpolgármester elnöklése mellett ülést tartott, melyen letárgyalta az 1916. évi költségvetést. Hamas Rezső a költségvetéssel kapcsolatban felemlíti, hogy 1912-ben a fővárosnak még fölöslege volt. A hanyatlás a balkáni háború kitörésekor kezdődött. A deficit eltüntetésére a kormánynak kell segítő kezet nyújtania. Negyven év alatt 120 milliót költött a főváros olyan admnisztráczionális kiadásokra, melyeket az államnak kellene végeznie. Kötelessége, hogy egy vádra reflektáljon, amely az országgyűlésen hangzott el. Az a vád érte itt a fővárost, hogy gazdasági sugárzása egyenlő a nullával. Ez a felfogás tünet. Más ország népe büszke a fővárosára, nálunk azonban sok embernél hiányzik a főváros szeretete. Más országok fővárosai császári és királyi támogatással nőttek nagyra, addig itten negyven év alatt németajkú provinciális kisvárosokból egy hatalmas és magyar főváros keletkezett. A költségvetést egyébként általánosságban elfogadja. (Éljenzés.) Feleki Béla dr.: A mai viszonyok között szükség volt ezekre a felvilágosító adatokra. Ami a parlamentben elhangzott vádat illeti, azt feleli, hogy ami ezer év óta haladás történt Magyarországon, ebben a városban van összpontosítva, innen sugárzik ki. Nevetséges az az állítás, hogy a fővárosnak kevés volna a kisugárzása. Valószínű, hogy az illető nem is így értette. Nem számíthat a város arra, hogy a kincstár egyes adónemeket átengedjen neki. Itt csak egy igazságos új adó van, a jövedelmi adó, amely progresszív legyen és létminimummal kapcsolatos. Ezt mint önálló városi adót képzeli el. Ennek a kulcsa már megvan és ez bőséges és igazságos jövedelmi forrás. Nagyobb összeget lehetne a telekadó útján szerezni, körülbelül öt milliót. Még egy ilyen igazságos adó van, a városi örökösödési adó, azonkívül az átruházási illeték. Mindezeket behozva, meg lehetne szüntetni a pótadót és rendbe lehetne hozni a főváros háztartását. Megemlíti még, hogy az üzemeket produktívabbakká kell tenni. Számítani kell azzal is, hogy a háború után az állam adórendszere is meg fog változni s akkor a fővárosnak nem szabad elszalasztania a kedvező alkalmat. A költségvetést egyérvsrt elfogadja. Szilágyi Károly az adórendszer aránytalanságaira mutatott rá és azt mondotta, hogy ezeket az aránytalanságokat feltüntetve, követelni kell a város jogainak érvényesítését. A községi adóemelést ellenzi. Ennek a főváros fejlesztési politikája is ellentmond, ő a földadó és a háttéradó közötti óriási aránytalanságok megszüntetésében látná a bajok orvoslását. Szekula Gyula nem hajlik az optimisztikus felfogás felé és nem hisz az államsegítésben. A deficit szerinte is krónikus, és bár osztja Szilágyi nézetét, de nem sok reményt fűz ahhoz, amit Szilágyi elérni akar, mert, hiába, Magyarország néhány nagy pénzintézet uralma alatt áll. Csak önerőnkből, a bevételek céltudatos fejlesztéséből és a kiadásoknál mutatkozó legnagyobb fokú takarékosságból.