Az Ujság, 1918. augusztus (16. évfolyam, 177-203. szám)

1918-08-06 / 181. szám

Kedd, 1918. augusztus Ü. AZ Ú­JSÁCI Legújabb hírek. Az Ujszág kilít&ai tudósítóinak telefon-és távirati jelentései. (Utánnyomás tilos.) Amerikát is bele akarják vonni a gazdasági háborúba. Kopenhága, augusztus 5. (Saját tudósí­tónk távirata.)­­Az entente és az Egyesült­ Államok között tárgyalások folynak arról, hogy közös értekezletet tartsanak a háború utáni közös gazdasági politika megállapítása tárgyában. Az erre vonatkozó eszmét Anglia pendítette meg. A két év előtti, párisi gazda­sági konferenczia határozatainak kibővíté­séről és megvalósításáról van szó. A határo­zatok lényege Németország bojkottálására és a nyersanyagok piaczától való távoltartá­sára vonatkozik. Amerikai részről még nem járultak hozzá e szándék megvalósításához. Kína a szibériai hátso Futeara. Zürich, augusztus 5. Saját tudósítónk távirata.) Kína párisi követe egy újságíró kérdésére megerősítette Kínának Szibériá­ban leendő katonai intervenc­ióját, a­me­lyet Japánnal és az entente-szövetségesekkel egyetemben szándékozik végezni. A tokiói és a pekingi vezérkarok ennek részletes terveit dolgozzák ki. Az amerikai szoc­iálista feizottság Parisban. Genf, augusztus 5. (Saját tudósítónk táv­irata.) A kamara szocziálista csoportja teg­nap fogadta a Palais Bourbonban az ameri­kai szocziálista bizottságot, a­mely tudva­levőleg Wilsonnal egyetértőleg a háború folytatása mellett foglal állást. Lebeg elnö­költ, a­ki Simon delegátusnak adva át a szót, megjegyezte, hogy ha Amerikában a kapita­lizmus ellen kell is harczolnia a bizottság­nak, mégis kell hogy egyetértsen a demokrá­­­ziának azokkal az,,elveivel,.a­ m­elyeket Wil­s­on hirdet. A németekkel — mondotta az egyik delegátus hasztalan volna kon­fer­en­­ciziázni az entente katonai győzelme előtt. Egy­ másik delegátus azt mondotta, hogy az imperialista béke a legrosszabb dolog volna a világon, a­mi csak képzelhető volna. Egy­­ másik delegátus a világ szoczializmusa szem­pontjából nélkülözhetetlennek mondotta, hogy az entente e háborúban győzedelmes­kedjék, a legfontosabb szerep pedig e téren Francziaországé. Mistral franczia szoczialista h­asznos dolognnak mondotta a szoczialisták­ nemzeti konferencziáit. A központi hatalmak­nál, úgymond, két irány van: egy imperia- lisztikus és egy demokratikus. Miért ne b­uz­­ik­unk hasznot ebből az utóbbi irányból ! Re- Handel azt a véleményét fejtette ki, hogy­­szükséges, hogy a különböző országok szo­­r­zialistái kölcsönösen informálják és támo­gassák egymást. A katonai és a politikai kér­déseket tisztázni kell. Renaudel javaslatára végül keddre újabb összejövetelt tűztek ki a Szoczialista párt bizottságával. A Malvy-pör várható utóhatásai. Genf, augusztus 5. (Saját tudósítónk táv­irata.) A Humanité a Malvy-banpör állam­­ügyészi plaidoyer-járól ezt írja: Az állam­i ügyész nem meri ugyan kimondani, de rá nézve Malvy tulajdonképpen Cai­laux bűn­társa,­­­ hogy milyen bűn elkövetésében, azt igazában nem is tudják,­­sőt mindinkább megérlelődik az a belátás, hogy bűnt tulaj­donképpen el sem követtek. Az pedig, hogy Clémenceau és Caillaux gyűlölik egymást, Jbizony senkit sem érdekel. A Populaire te cimű lap megjegyzi: A bünpör, most végét járja, de politikai tekintetben súlyos utó­hatásai lesznek. Ostromállapot Tripoliszban.­ ­ Zürich, augusztus 5. (Saját tudósítónk távirata.) Olasz lapok szerint Tripolisz fölött nemsokára kihirdetik­ az ostromállapotot. Aneglio tábornokot, Tripolisznak és a Kyre­­neikának katonai kormányzóját Gavioni tá­bornok váltotta föl. A torinói fsor Isue Sareza, Lugano, augusztus 5. (Saját tudósítónk távirata.) A múlt évi augusztusi torinói fel­kelés állítólagos értelmi szerzői elleni bűn­­perben a katonai bíróság az ügyész indítvá­nyának megfelelően Barberes vádlottat hat évi súlyos börtönre, Serabi igazgatót negyed­­fél évi fogházra, Rubezzaim vádlottat négy évi fogházra, három más vádlottat egyen­ként három évi fogházra­ ítélt. Ha az ember meggondolja, hogy a vád eredetileg kétszáz személy ellen irányult, majd hatvanhatra s utóbb tizenháromra zsugorodott össze és a tizenhárom vádlott közül csak hatot ítéltek el, a vád teljes kudarczát lehet ebből meg­állapítani. Ezt az intervencziós lapok is be­vallják, élükön a SecoZo-val, a­mely a követ­kezőket írja: Ezt a szerencsétlen bűnpert sohasem lett volna szabad megindítani. Hozzájárul minden egyéb­hez még az, hogy az összeesküvés súlyos vád­ját a vádlottakkal szemben visszavonták és csak közvetett árulás büntette miatt ítéltek el egye­seket, tehát azon büntetendő cselekmény miatt, a­melyet­ az olasz igazságügyben olyan előszere­tettel konstruálnak. A­ két vádló felfogása fel­tűnően enyhe volt. Még mentségeket is talált a vádlottak részére. Arról meg, hogy Torinóban valójában mi történt, semmi sem tűnik ki a­ hün­­perből, mert a c­enzúra a védők beszédeiből min­dent törölt, a­­mi erre vonatkozó tényeket tar­talmazott. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy Torino pefektusa, Ferdines, mint tanú val­lotta, hogy Toriiósban akkoriban nem volt kenyér ■és hogy a katonai hatóságok, a­melyekhez olta­lomért fordultak, ebbeli feladatukat elégtelenül végezték. Jellemzően érdekes egy tábornok nyi­latkozata is, a­ki azt mondotta, hogy csak vérző ■ezivvcl adott parancsot arra, hogy éhező emberekre lőj­jenek. Wekerle kihallgatásán nem volt szó a fúzióról. (A választójogi javaslatot még nem terjesztették szentesítés alá.) Wekerle Sándor miniszterelnök, a­ki szombaton királyi kihallgatáson volt, vasár­nap reggel Bécsből megérkezett Budapestre. A miniszterelnök innen Dánosra ment és a napot birtokán töltötte. Vasárnap este az­tán Budapestre tért vissza. Wekerle bécsi audiencziájával kapcso­latban a Magyar Távirati Iroda útján egy érdekes, hír került forgalomba, a­mely poli­tikai körökben élénk találgatásokra adott alkalmat. A kommüniké azt adta hírü­l, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök szombati ki­rályi kihallgatásán, midőn szentesítés czél­­jából előterjesztette a választójogi javasla­tot, egyúttal jelentést, tett ő felségének a ma­gyarországi , politikai és parlamenti helyzet­ről, különösen pedig ,,a magyar képviselőház pártviszonyainak konszolidálására** vonat­kozó tervéről. Ez a kommüniké, messzemenő kombim­­­éziókra adott alkalmat. Wekerle Sándor mi­niszterelnök­­ a múlt héten a főrendiházban a választójogi törvényjavaslat tárgyalásakor nyilatkozott az őszi programmjáról és­ e ralli­­kaprogrammhoz a pártok közreműködését kérte. Megkezdődtek erre a fúziós kísérletek körüli találgatások. Mára aztán kiderült,hogy a Magyar Távirati Irodá­nak mint félhivata­losnak nem volt , felhatalmazása ennek a kommünikének a közlésére. Kiderült az is, hogy informácziója teljesen önkényes volt s az illetékesek tudta és beleegyezése nélkül jelent meg. Kitűnik ez az itt következő c­á­­folatból is, melyet ma tesz közzé a Magyar Távirati Iroda. A Magyar Távirati Iroda szombati XIV. kiadásában megírta, hogy Wekerle Sándor mi­niszterelnök kihallgatásán miről tett jelentést a királynak. Kötelességünknek tartjuk megál­l­­­pítani, hogy ez a hír, a mélyet illetékes hely tudta, és felhatalmazása nélkül közöltünk, bécsi munka­társunk tévedésén alapszik.­­ A­mi pedig a választójogi törvényjavas­­lat szentesítésre való előterjesztést illeti, ez ,a hír nem felel meg a valóságnak, mert a törvényjavaslat még nem került a király elé, és­pedig technikai okokból nem, mert a szentesítés czéljából a király elé terjesztendő törvényjavaslatokat pergamentpapírra írják le, a­mi a jelen esetben, tekintettel a tör­vényjavaslat terjedelmes voltára, több napot követel, úgy, hogy a választójogi törvényja­vaslat a legjobb esetben is csak tíz-tizenkét nap múlva kerülhet a király elé. A képviselőház holnapi ülése és a Sv8 munkaprogramj­a. A képviselőház holnap délelőtt 10 órakor ülést tart. Ezen folytatják a katonai ellátásról szóló törvényjavaslat általános tárgyalását, a­melyhez még egy-két képviselő van feliratkozva. Az általános vita után beszélni fog Szurmay Sán­dor báró és reflektálni fog a vita során elhangzott kifogásokra. A holnapi ülésen valószínűleg napi­rend előtti felszólalás is lesz. Ugyanis a horvát­ képviselők, a­kiknek egy része ma este Budapestre érkezett, részt vesznek a holnapi ülésen, hogy visszautasítsák Barta Ödön előadónak a múlt ülésben a horvátok ellen emelt vádjait. A horvátok nevében Rajasics József báró fog felszólalni és felolvassa a­­ horvát képviselőház által elfogadott deklarácziót. Fél kettőkor — ha netalán nem végeznének a javaslattal — megszakítják a vitát, mert Windischgraetz Lajos herczeg közélelmezési miniszter válaszolni fog Tisza István grófnak az ellátatlanok érdekében mondott interpellá­­cziójára. A képviselőtáz szerdán is tart ülést. Abban az esetben, ha holnap,a katonai ellátásról szóló javaslatot megszavazzák, kitűzik szerdára a ja­vaslat harmadszori olvasását, valamint Gyöngyös város újjáépítésének segélyezéséről és a tisztvi­selők adósságainak konvertálásáról szóló javasla­tok tárgyalását. Ugyancsak a szerdai ülésen mond­ják el a bejegyzett interpellác­iókat. Csütörtökön­­valószínűleg elnapolják a Házat. Értesülésünk sze­rint a képviselőház­ október 15-én­ ü­l újra össze-, a­mikor a pénzügyminiszter beterjeszti a költség­­vetést, a­mely nemcsak 1918 július elejétől 1919 június 30-ig tartó költségvetési évnek lesz költség­előirányzata, hanem egyúttal­ beszámoló is lesz az ország pénzügyi­ helyzetéről. A kormány ezenkívül indemnitást is kér a képviselőháztól, minthogy­ a költségvetés letár­­gyalásával nem készülhet el a képviselőház október 31-ig, a­mikor a kormány mostani indemnitása lejár. Őszszel terjeszti elő a miniszterelnök a vá­lasztókerületek beosztásáról, a közigazgatás és közegészségügy reformjáról s a tisztviselők szol­­gálati pragmatikájáról szóló törvényjavaslato­kat, Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter a földbirtokpolitikára vonatkozó törvényjavasla­tot, Sz­erényi József báró kereskedelemügyi mi­niszter több szoc­iális javaslatot, Popovics Sán­dor pénzügyminiszter pedig újabb adójavaslat­okat. Az osztrák minisztereln SS* Budapesten, Bécsből jelentik: Huszarek báró, az új oszt­rák miniszterelnök kedden Budapestre utazik, hogy bemutatkozó látogatásokat tegyen a ma­gyar kormány tagjainál. Saenfies S Sefil törvény. A király julius hó 11-én szentesítette a királyi köz­jegyzők dijainak szabályozásáról szóló 1918 : XII.sz.-cz.-t. Elismerés Gyapay és Egry képviselőknek. A katonák ellátásáról szóló javaslat tárgyalásakor Gyapay Pál és Egry Béla képviselők hosszabb beszédet mondottak a csendőrök helyzetéről és megélhetéséről. A csendőrség köréből mind a két képviselőnek hálás elisme­ri­é­süket nyilvánítják­­azért, hogy védelmükbe vették a csendőrséget. ....... *

Next