Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-09 / 75. szám

Budapest, 1921.____________. 75. sz Jlfl1^Hs # Előfizetési Arak: W SzfeRKISZTŐSÉG: Egész évre.............. 440 K — I m nMOf mg. M ‘ - ------ Budapes­t, Rákóczi-ut 54, M. Félévre ................ 220 . flg iSW ■ JpH \ AR Z^PR ^.r^zee^T^Lfu^ 2.TIT— “o: i: l| Tr B S 1 %ZT'i fi ^Ts^yt^a^oSt MJB Jf | l| S­­JDI B 41 Budapest, Rákóczi­ ut 54. aa. ,n80jf^Moro8nlm Jr* jWl Jf IJ g[ JMk 1­i TeW#“,,»W“,1#-? Usgielenik ünnep ntini napok­ JB vft JB9w^9 ^BBp gygj ’ÍSsáS FIÓKKIADÓHIVATAL, kivételével minden nap.__________________________________ Budapest, Erzsébet­ körút 48. ROVÁS. Teleki megítélt’ad és Andrássy Gyula ter­mészetesen tovább támogatja. Tegnap az volt a szakértő véleménye, hogy jó volt a krízist kipattantani, mert a helyzet már tűrhetetlen­­volt. Teleki marad, Andrássy marad és a hely­zet immár nepal tűrhetetlen. Bajos is az előre­látás — huszonnégy órára. * Bugóság elé állítani minden újságírót! — Hog­­ " az ügyvédi kamara napirendre tért az in­dítvány fölött, nem pusztán a destruktív sajtó­­öröme. Czifra dolgok sülnének ki minden irányban, sőt talán még czifrább dolgok bizo­nyos irányban. Ne vizsgáljuk a tegnapi vesé­ket. Az állatok királya Goethe állateposza sze­rint megtiltotta a húsevést és pörbe fogatta róka komát. Biró a farkas volt, A­ki többre kiváncsi, olvassa el Goethét. • Forradalom Angliában nem valószínűtle­nebb, mint forradalom Olaszországban és mind a kettőt valószínűvé teheti az, hogy Német­ország a forradalomnak hivatott fészke. A munkanélküli angolnak az orosz rubel épp oly parancsolója, mint a munkanélküli, vagy a munkája gyümölcsétől megfosztott németnek. Hiába minden,­­ az egyetemes rettegés a bol­­sevizmustól csak egyetemes békességgel a bolo­sevizmussal szemben szüntethető meg. A válság elsírnál. A miniszterelnöknek láthatóan igaza volt, a válság izeaz" olyan veszélyes, sőt nem is vál­ság. Teleki Pál megmarad és a kisgazdapárt kemény föltételek alapján továbbra is támo­gatja. Mindössze Gratz Gusztáv távozik. Igazán csekélység. Mi, a­kik bármely más lehetséges kormány­hoz sem állnánk közelebb, megelégedéssel fo­gadhatjuk a sok dörgés és villámlás után az égszakadás elvonulását. Hibának tartottuk éppen azt, hogy a miniszterelnök­ úr magatar­tása szakadást okozott, holott nem kellett volna és minden rázkódás most a legsúlyosabb orszá­gos érdekeket koc­káztatja. Igazunk volt-e, mikor a miniszterelnök úrban hibát kerestünk? Maga a helyzet megfelel erre. íme egy nagy fölzúdulás, miniszterek lemondása, nemzetgyű­lés elnapolása, fenyegető remek pártkrízisek­­ről, házfeloszlatásról és végül maradhat minden úgy, a­hogy volt. Kisül, hogy a kisgazdapárt öt kemény pontozata olyan követeléseket tar­talmaz, miket a miniszterelnök úr már eleve teljesített. Annyira szükséges volt-e, hogy ezt a kisgazdák és az ország csak most tudja, meg? Kihegyeződtek volna-e az ellentétek oly kri­tikusan, ha ezt előbb tudják? Hogy pedig nem tudták előbb, ez igazán a miniszterelnökön múlt. És ugyancsak ő kerülhette volna el a kritikus czigányutat, ha előbb és véglegesen tisztázódott volna, a­mi soha másképpen nem volt, hogy a királykérdésben mindenki gondol­hat a mit akar, de senki­­sem tehet semmit, míg a nemzet maga meg nem szólal. Egyébként a magunk részéről nem marad­hatunk meg e felület látszatánál. Egy krízis sohasem pusztán kormánykrízis és a kormány megmaradása sem jelenti a krízis elmúltát. A­mit a király-epizód a belpolitikai helyzeten rontott, az a kormányválság elsimulása után is elrontva marad. Az elintézés, az ellentétek elsimítása csak az elhallgatásokban van meg, nem pedig az elintézésekben. Azzal, hogy kis­gazdaminiszterek bevonulnak a kormányba, a kisgazdapolitika nem jött közelebb a másik kormányzópárthoz. Ellenben a vetélkedés és a gyanakvás élesebb, mint volt és az együttmű­ködés biztossága problematikusabb. Nyereség semmi, ellenben hogy Gratz Gusztáv áldozatul esett, oly veszteségnek tekintjük, melyet az­­energikusabb­, s­­ett nem kellene elkerülhetetlennek tartani. Belső válság esetén súlyos lett volna Hegedűs Lóránt munkájának megakadása. Nem tekint­hetjük kevésbé súlyosnak Gratz munkájának megszakadását sem. Egy új külügyminiszter sem boldogulhat jobban, mint boldogulna egy új pénzügyminiszter. A belső politikában a rég nem hallott személyi és tárgyi garancziák­nak előnyomulása megint a partikuláris érde­keknek az uralmát hozza meg és ezzel az ösz­­szeütközéseknek, zsákutczákba jutásoknak csapdája mindenfelé föl van állítva. Denikre legjobb a szakadéknak föltöltése, kielégítő az áthidalás is, de a­mi a válság mos­tani könnyed megoldását hozza, az egyszerűen a szakadéknak ponyvával való betakarása. Csak sajtószabadsággal jöhet az új kormány (Új pont a Kisgazdák ultimátumában. — Roham a c­enzura ellen.) A kisgazdapárt értekezlete ma foglalkozott az i­ítérő átfizettság pontozataival és a vita során új pontokat ékeltek a kibontakozási alapul szánt feltételsorozatba. Leglényegesebb pótlás ebben a pótkövetelésben a sajtó teljes felszabadítására és conditio sine qua non­ a c­enzura azonnali megszüntetésére irányuló Hencz Károly dr. lépett elő ezzel az uj kíván­sággal. Követelte, vegyék be az ultimátumba, hogy az uj kormány a sajtószabadság elvére he­lyezkedjék s ennek az elvnek nyomban szerezzen érvényt a gyakorlatban is. Az új kormány elnöke tegyen nyilatkozatot a nemzetgyűlés első ülésén, hogy nyomban felszabadítja a sajtót és a múltak emlékei közé sorozza a c­enzúrát. Ugyanilyen ér­telemben szólalt fel Orbók Attila is. Mind a két felszólalás tetszésre talált és elhatározták, hogy ezt az új pontot beékelik az ultimátumba. Nem titok, hogy a kisgazdapárt régóta elége­detlen Teleki Pál sajtópolitikájával. Ezt ismétel­ten ki is fejeztékg a nemzetgyűlési ülésein és a párt­értekezleteken egyaránt. Hangsúlyozták­, hogy a miniszterelnökségnek a sajtó irányítására szánt szervezete nem oszt igazságosan jobbra és balra. Konkrét esetként egy kisgazdapárti hetilapnak betiltása hatott döntően a ma esti értekezleten. Szóba került és éles kritikát provokált a minisz­terelnökségnek az a ténye, hogy a Magyar Falu c­ímű hetilapot bizonyos technikai természetű rendelkezés megszegése miatt bizonytalan időre betiltotta. Ez a folyóirat a Földművesszövetség­­nek a hivatalos lapja s igy érthető, hogy éppen az agrárpártban keltett izgalmat annak betiltása. A párt ragaszkodik feltételeinek elfogadásá­hoz s csak olyan kormányt támogat, a­mely eze­ket garantálja. Teleki Pál a helyzet ura. (Csak miniszterválság van. — Egyezkedik a két párt.) rögvalósággal dzsungellé fajult a politikai ka­varodás : mérkőznek a szélsőségek, rikoltoznak az éles torm­ák, a háttérben pedig csendesen dol­gozik Teleki Pál, befelé mosolyog joggal annak tudatában, hogy kezében tartja a helyzet kulcsát. Annyi válságot látott már ez az erdélyi politikus, hogy a mostanival szinte jubilál. Bizonyos, hogy ez a jubileumi válság is elsimul, mint a­hogy az eddigiek mind az ő győzelmével végződtek. Szűkre szabott papirosunkat nem akarjuk paza­rolni a válsághírek, jövendölések, czélzatos in­­tervjuk, pártpraktikák részletezésére s csak az alábbiakat állapítjuk meg röviden: Teleki Pál gróf, a ki bizonyára, ismeri a­ hely­zetet és annak valóságos és vélt nehézségeit, fele­lőssége tudatában ma kijelentette, hogy maradni akar. Ugyanakkor kitudódott, hogy a legfelső helyen is ragaszkodnak Teleki Pál személyéhez. A kereszténypárt, mint a pártszövetség egyenlő jogú faktora és egyenlő számú fegyvertársa, nem talál kifogásolni valót Teleki Pálban. Az agrár­párt jelentékeny része szintén meg van elégedve vele, a nemzeti demokraták, a pártonkívüliek ugyancsak elfogadják őt kormányelnöknek. Elég erőt érez magában, hogy a vele szemben állókkal is bírókra keljen. Valószínűleg meg fogja találni ezúttal is az alkalmas formulát s ha kell, elfogadja az agrárpárt feltételeit is, melyeknek javarésze különben nem ma született kívánság. Teleki Pál bizonyára belemegy abba, hogy az agrárpárt számarányának megfelelően jusson képviselethez a kormányban. Nekik adja a belügyi, a közélelmezési, a földművelési és az igazságügyi tárczát. Ha nagyon ragaszkodnak hozzá, megtoldja a honvédelmivel is. Miután így a személyi kérdést elintézte, ötven százalékban megegyeznek a tárgyi föltételekben s ezzel pontot tesz a válság végére. Egyébként a lényeg az, hogy csak miniszter­válság van, kormányválságról nem lehet beszélni. Teleki Pál eddig nem adta be a kormány le­mondását. Hétfőn újra összeül az agrárpárt intézőbizottsága, l­esz újabb értekezlet és heves, meg nem heves­­ eszmecsere, közben több politikus kihallgatáson­­jelenik meg a kormányzónál, közös asztalhoz ül­­­­nek a két nagy párt főkorifeusai, lealkudnak egy­máséból, a mit itfimet s a jövő hét keddjén Teleki akár meg is jelenhetik a plénum előtt újjá­szüle­tett kabinetférfik tagjaival. A liberális biok­elca nsíjügyizése. Az volt A terv, hogy a polgárok és munkások szö­vetsége április 3-án tartja első nagygyűlését Budapes­ten, a gyűlést azonban a­­ húsvéti politikai esemény miatt el kellett halasztani. A­­liberális brok vezetősége úgy döntött, hogy első nagygyűlését április 17-én, va­­sárnap, délelőtt 0 órakor Itarták el Tattersallba­n. Mint értesülünk, a rendőrhatóság, engedélyezte a gyűlés megtartását. Hosszú idő után ez lesz az első alkalom, a­mikor a szocziáldemokrata munkásság újra fellép a politika porondjára. A nagygyűlésen Bárczy István mond megnyitóbeszédet. Batthyány Tivadar gróf a saj­tószabadságról, Farkas István a gyülekezési és egyesü­lési jogról, P. Ábrahám Dezső a politikai üldözések megszüntetéséről, Giesswein­ Sándor a magyar külpoli­tikáról, Baltazár Dezső püspök pedig a liberélizmusról és demokrácziáról mond beszédet. Kaposvártól Kiskunmajsáig. Min ismeretes, Kaposvárott teljes vereséget szen­vedtek a kpőségi választásokon Ereky Károly hívei. Buda-Új­ László kerületében levő Pestújhelyen ugyan­ilyen kudarc­ érte a szélsőséges irányzatot. Most arról értesülünk, hogy Kiskunmajsán szintén a liberális irány zászlóvivői jutottak pálmához. Kiskunmajsán április 6-án volt a községi választás. Ezt megelőzően­­április 5-én az Ébredő Magyarok Egyesülete gyűlést­ tartott a piacztéren a budapesti központi kiküldöttek részvételével, a­hol ünnepélyesen feleskették a népet, hogy bojkot­­ alá veszik a „destruktív" liberális lapokat és a választáson csak az ÉME jelöltjeire szavaznak. A választás napján számos embert megvertek, állan­dóan fenyegették a liberális érzelmű jelölteket. De ez sem használt: a szélsőséges elemek teljesen kibuktak és a mértékeltek győztek az egész vonalon. Az inzultu­sokról jegyzőkönyvet vettek fel, másrészt nyomban je­lentést tettek távirati úton a felsőbb hatóságnak. Szmrecsányi György levele. Szmrecsányi Gyön­gy ma hosszabb levelet in­tézett az Ébredő „Magyarok Egyesületének intéző­­bizott­ságáh­oz IMSzt írja a többi között: Felszóllítottam, hogy az ÉME elnökségéről mondjak le,­­mert a királykérdésben exponált álláspontot fogla­lok el és ezért, ha továbbra is az egyesület élén ma­radnék, annak egysége lenne veszélyeztetve. Ha egy vezető helyen levő egyénhez ilyen felszólítást intéznek, annak rendes körülmények között eleget szokás tenni. A jelen esetben azonban — sajnos nem vagyok ab­ban a helyzetben, hogy magamra nézve a konzekven­­c­iákat levonjam. Az egyesület elnökségéről ez idő sze­rint semmi esetre sem mondok le... Ismételten kifejtet­tem, hogy a királykérdésben a minden más államtól független nemzeti királyság álláspontján,­ tehát legi­­tim alapon állok. Hangsúlyoztam, hogy szigorúan fo­gok őrködni a fölött és nem fogom tűrni, hogy az egyesület ezzel a kérdéssel foglalkozzék, mert ez nem tartozik hivatásának körébe, másrészt széthúzásra adna okot. Ezt­­ a kijelentésemet és határozottan kifejtett ál­láspontomat az egyesület központi szervei, a Budapes­ten és a vidéken tartott gyűlések közönsége helyeselték s magukra nézve irányadóul és kötelezőül ismerték el. Várom, hogy­­a királykérdésben az egyesület ve­zető szervének többsége az úgynevezett anti-legiti­­mista irányzat híve és az egyesületet ez irány felé szán­dékozik terelni. Kötelességem kijelenteni : A király­­kérdésben az ÉME semmiféle irányban állást nem fog­lalhat, mert ez nem tartozik feladatainak és czéljainak körébe. Ha az ÉME az anti-legitimista és detronizáló álláspont alapjára helyezkednék, a legridegebb ellen­­tétbe jutna a maga czéljával. Az egyesület működése­­ a múlt év őszén kormányrendelettel fel lett függesztve.­­ Az új alapszabályok értelmében összeülő közgyűlés fog 'e­felett, határozni hogy újból, megtisztel e bizalmával.

Next