Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-09 / 75. szám
Budapest, 1921.____________. 75. sz Jlfl1^Hs # Előfizetési Arak: W SzfeRKISZTŐSÉG: Egész évre.............. 440 K — I m nMOf mg. M ‘ - ------ Budapest, Rákóczi-ut 54, M. Félévre ................ 220 . flg iSW ■ JpH \ AR Z^PR ^.r^zee^T^Lfu^ 2.TIT— “o: i: l| Tr B S 1 %ZT'i fi ^Ts^yt^a^oSt MJB Jf | l| SJDI B 41 Budapest, Rákóczi ut 54. aa. ,n80jf^Moro8nlm Jr* jWl Jf IJ g[ JMk 1i TeW#“,,»W“,1#-? Usgielenik ünnep ntini napok JB vft JB9w^9 ^BBp gygj ’ÍSsáS FIÓKKIADÓHIVATAL, kivételével minden nap.__________________________________ Budapest, Erzsébet körút 48. ROVÁS. Teleki megítélt’ad és Andrássy Gyula természetesen tovább támogatja. Tegnap az volt a szakértő véleménye, hogy jó volt a krízist kipattantani, mert a helyzet már tűrhetetlenvolt. Teleki marad, Andrássy marad és a helyzet immár nepal tűrhetetlen. Bajos is az előrelátás — huszonnégy órára. * Bugóság elé állítani minden újságírót! — Hog " az ügyvédi kamara napirendre tért az indítvány fölött, nem pusztán a destruktív sajtóöröme. Czifra dolgok sülnének ki minden irányban, sőt talán még czifrább dolgok bizonyos irányban. Ne vizsgáljuk a tegnapi veséket. Az állatok királya Goethe állateposza szerint megtiltotta a húsevést és pörbe fogatta róka komát. Biró a farkas volt, Aki többre kiváncsi, olvassa el Goethét. • Forradalom Angliában nem valószínűtlenebb, mint forradalom Olaszországban és mind a kettőt valószínűvé teheti az, hogy Németország a forradalomnak hivatott fészke. A munkanélküli angolnak az orosz rubel épp oly parancsolója, mint a munkanélküli, vagy a munkája gyümölcsétől megfosztott németnek. Hiába minden, az egyetemes rettegés a bolsevizmustól csak egyetemes békességgel a bolosevizmussal szemben szüntethető meg. A válság elsírnál. A miniszterelnöknek láthatóan igaza volt, a válság izeaz" olyan veszélyes, sőt nem is válság. Teleki Pál megmarad és a kisgazdapárt kemény föltételek alapján továbbra is támogatja. Mindössze Gratz Gusztáv távozik. Igazán csekélység. Mi, akik bármely más lehetséges kormányhoz sem állnánk közelebb, megelégedéssel fogadhatjuk a sok dörgés és villámlás után az égszakadás elvonulását. Hibának tartottuk éppen azt, hogy a miniszterelnök úr magatartása szakadást okozott, holott nem kellett volna és minden rázkódás most a legsúlyosabb országos érdekeket kockáztatja. Igazunk volt-e, mikor a miniszterelnök úrban hibát kerestünk? Maga a helyzet megfelel erre. íme egy nagy fölzúdulás, miniszterek lemondása, nemzetgyűlés elnapolása, fenyegető remek pártkrízisekről, házfeloszlatásról és végül maradhat minden úgy, ahogy volt. Kisül, hogy a kisgazdapárt öt kemény pontozata olyan követeléseket tartalmaz, miket a miniszterelnök úr már eleve teljesített. Annyira szükséges volt-e, hogy ezt a kisgazdák és az ország csak most tudja, meg? Kihegyeződtek volna-e az ellentétek oly kritikusan, ha ezt előbb tudják? Hogy pedig nem tudták előbb, ez igazán a miniszterelnökön múlt. És ugyancsak ő kerülhette volna el a kritikus czigányutat, ha előbb és véglegesen tisztázódott volna, ami soha másképpen nem volt, hogy a királykérdésben mindenki gondolhat a mit akar, de senkisem tehet semmit, míg a nemzet maga meg nem szólal. Egyébként a magunk részéről nem maradhatunk meg e felület látszatánál. Egy krízis sohasem pusztán kormánykrízis és a kormány megmaradása sem jelenti a krízis elmúltát. Amit a király-epizód a belpolitikai helyzeten rontott, az a kormányválság elsimulása után is elrontva marad. Az elintézés, az ellentétek elsimítása csak az elhallgatásokban van meg, nem pedig az elintézésekben. Azzal, hogy kisgazdaminiszterek bevonulnak a kormányba, a kisgazdapolitika nem jött közelebb a másik kormányzópárthoz. Ellenben a vetélkedés és a gyanakvás élesebb, mint volt és az együttműködés biztossága problematikusabb. Nyereség semmi, ellenben hogy Gratz Gusztáv áldozatul esett, oly veszteségnek tekintjük, melyet azenergikusabb, sett nem kellene elkerülhetetlennek tartani. Belső válság esetén súlyos lett volna Hegedűs Lóránt munkájának megakadása. Nem tekinthetjük kevésbé súlyosnak Gratz munkájának megszakadását sem. Egy új külügyminiszter sem boldogulhat jobban, mint boldogulna egy új pénzügyminiszter. A belső politikában a rég nem hallott személyi és tárgyi garancziáknak előnyomulása megint a partikuláris érdekeknek az uralmát hozza meg és ezzel az öszszeütközéseknek, zsákutczákba jutásoknak csapdája mindenfelé föl van állítva. Denikre legjobb a szakadéknak föltöltése, kielégítő az áthidalás is, de ami a válság mostani könnyed megoldását hozza, az egyszerűen a szakadéknak ponyvával való betakarása. Csak sajtószabadsággal jöhet az új kormány (Új pont a Kisgazdák ultimátumában. — Roham a cenzura ellen.) A kisgazdapárt értekezlete ma foglalkozott az iítérő átfizettság pontozataival és a vita során új pontokat ékeltek a kibontakozási alapul szánt feltételsorozatba. Leglényegesebb pótlás ebben a pótkövetelésben a sajtó teljes felszabadítására és conditio sine qua non a cenzura azonnali megszüntetésére irányuló Hencz Károly dr. lépett elő ezzel az uj kívánsággal. Követelte, vegyék be az ultimátumba, hogy az uj kormány a sajtószabadság elvére helyezkedjék s ennek az elvnek nyomban szerezzen érvényt a gyakorlatban is. Az új kormány elnöke tegyen nyilatkozatot a nemzetgyűlés első ülésén, hogy nyomban felszabadítja a sajtót és a múltak emlékei közé sorozza a cenzúrát. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Orbók Attila is. Mind a két felszólalás tetszésre talált és elhatározták, hogy ezt az új pontot beékelik az ultimátumba. Nem titok, hogy a kisgazdapárt régóta elégedetlen Teleki Pál sajtópolitikájával. Ezt ismételten ki is fejeztékg a nemzetgyűlési ülésein és a pártértekezleteken egyaránt. Hangsúlyozták, hogy a miniszterelnökségnek a sajtó irányítására szánt szervezete nem oszt igazságosan jobbra és balra. Konkrét esetként egy kisgazdapárti hetilapnak betiltása hatott döntően a ma esti értekezleten. Szóba került és éles kritikát provokált a miniszterelnökségnek az a ténye, hogy a Magyar Falu című hetilapot bizonyos technikai természetű rendelkezés megszegése miatt bizonytalan időre betiltotta. Ez a folyóirat a Földművesszövetségnek a hivatalos lapja s igy érthető, hogy éppen az agrárpártban keltett izgalmat annak betiltása. A párt ragaszkodik feltételeinek elfogadásához s csak olyan kormányt támogat, amely ezeket garantálja. Teleki Pál a helyzet ura. (Csak miniszterválság van. — Egyezkedik a két párt.) rögvalósággal dzsungellé fajult a politikai kavarodás : mérkőznek a szélsőségek, rikoltoznak az éles tormák, a háttérben pedig csendesen dolgozik Teleki Pál, befelé mosolyog joggal annak tudatában, hogy kezében tartja a helyzet kulcsát. Annyi válságot látott már ez az erdélyi politikus, hogy a mostanival szinte jubilál. Bizonyos, hogy ez a jubileumi válság is elsimul, mint ahogy az eddigiek mind az ő győzelmével végződtek. Szűkre szabott papirosunkat nem akarjuk pazarolni a válsághírek, jövendölések, czélzatos intervjuk, pártpraktikák részletezésére s csak az alábbiakat állapítjuk meg röviden: Teleki Pál gróf, a ki bizonyára, ismeri a helyzetet és annak valóságos és vélt nehézségeit, felelőssége tudatában ma kijelentette, hogy maradni akar. Ugyanakkor kitudódott, hogy a legfelső helyen is ragaszkodnak Teleki Pál személyéhez. A kereszténypárt, mint a pártszövetség egyenlő jogú faktora és egyenlő számú fegyvertársa, nem talál kifogásolni valót Teleki Pálban. Az agrárpárt jelentékeny része szintén meg van elégedve vele, a nemzeti demokraták, a pártonkívüliek ugyancsak elfogadják őt kormányelnöknek. Elég erőt érez magában, hogy a vele szemben állókkal is bírókra keljen. Valószínűleg meg fogja találni ezúttal is az alkalmas formulát s ha kell, elfogadja az agrárpárt feltételeit is, melyeknek javarésze különben nem ma született kívánság. Teleki Pál bizonyára belemegy abba, hogy az agrárpárt számarányának megfelelően jusson képviselethez a kormányban. Nekik adja a belügyi, a közélelmezési, a földművelési és az igazságügyi tárczát. Ha nagyon ragaszkodnak hozzá, megtoldja a honvédelmivel is. Miután így a személyi kérdést elintézte, ötven százalékban megegyeznek a tárgyi föltételekben s ezzel pontot tesz a válság végére. Egyébként a lényeg az, hogy csak miniszterválság van, kormányválságról nem lehet beszélni. Teleki Pál eddig nem adta be a kormány lemondását. Hétfőn újra összeül az agrárpárt intézőbizottsága, lesz újabb értekezlet és heves, meg nem heves eszmecsere, közben több politikus kihallgatásonjelenik meg a kormányzónál, közös asztalhoz ülnek a két nagy párt főkorifeusai, lealkudnak egymáséból, a mit itfimet s a jövő hét keddjén Teleki akár meg is jelenhetik a plénum előtt újjászületett kabinetférfik tagjaival. A liberális biokelca nsíjügyizése. Az volt A terv, hogy a polgárok és munkások szövetsége április 3-án tartja első nagygyűlését Budapesten, a gyűlést azonban a húsvéti politikai esemény miatt el kellett halasztani. Aliberális brok vezetősége úgy döntött, hogy első nagygyűlését április 17-én, vasárnap, délelőtt 0 órakor Itarták el Tattersallban. Mint értesülünk, a rendőrhatóság, engedélyezte a gyűlés megtartását. Hosszú idő után ez lesz az első alkalom, amikor a szocziáldemokrata munkásság újra fellép a politika porondjára. A nagygyűlésen Bárczy István mond megnyitóbeszédet. Batthyány Tivadar gróf a sajtószabadságról, Farkas István a gyülekezési és egyesülési jogról, P. Ábrahám Dezső a politikai üldözések megszüntetéséről, Giesswein Sándor a magyar külpolitikáról, Baltazár Dezső püspök pedig a liberélizmusról és demokrácziáról mond beszédet. Kaposvártól Kiskunmajsáig. Min ismeretes, Kaposvárott teljes vereséget szenvedtek a kpőségi választásokon Ereky Károly hívei. Buda-Új László kerületében levő Pestújhelyen ugyanilyen kudarc érte a szélsőséges irányzatot. Most arról értesülünk, hogy Kiskunmajsán szintén a liberális irány zászlóvivői jutottak pálmához. Kiskunmajsán április 6-án volt a községi választás. Ezt megelőzőenáprilis 5-én az Ébredő Magyarok Egyesülete gyűlést tartott a piacztéren a budapesti központi kiküldöttek részvételével, ahol ünnepélyesen feleskették a népet, hogy bojkot alá veszik a „destruktív" liberális lapokat és a választáson csak az ÉME jelöltjeire szavaznak. A választás napján számos embert megvertek, állandóan fenyegették a liberális érzelmű jelölteket. De ez sem használt: a szélsőséges elemek teljesen kibuktak és a mértékeltek győztek az egész vonalon. Az inzultusokról jegyzőkönyvet vettek fel, másrészt nyomban jelentést tettek távirati úton a felsőbb hatóságnak. Szmrecsányi György levele. Szmrecsányi Gyöngy ma hosszabb levelet intézett az Ébredő „Magyarok Egyesületének intézőbizottságához IMSzt írja a többi között: Felszóllítottam, hogy az ÉME elnökségéről mondjak le,mert a királykérdésben exponált álláspontot foglalok el és ezért, ha továbbra is az egyesület élén maradnék, annak egysége lenne veszélyeztetve. Ha egy vezető helyen levő egyénhez ilyen felszólítást intéznek, annak rendes körülmények között eleget szokás tenni. A jelen esetben azonban — sajnos nem vagyok abban a helyzetben, hogy magamra nézve a konzekvenciákat levonjam. Az egyesület elnökségéről ez idő szerint semmi esetre sem mondok le... Ismételten kifejtettem, hogy a királykérdésben a minden más államtól független nemzeti királyság álláspontján, tehát legitim alapon állok. Hangsúlyoztam, hogy szigorúan fogok őrködni a fölött és nem fogom tűrni, hogy az egyesület ezzel a kérdéssel foglalkozzék, mert ez nem tartozik hivatásának körébe, másrészt széthúzásra adna okot. Ezt a kijelentésemet és határozottan kifejtett álláspontomat az egyesület központi szervei, a Budapesten és a vidéken tartott gyűlések közönsége helyeselték s magukra nézve irányadóul és kötelezőül ismerték el. Várom, hogya királykérdésben az egyesület vezető szervének többsége az úgynevezett anti-legitimista irányzat híve és az egyesületet ez irány felé szándékozik terelni. Kötelességem kijelenteni : A királykérdésben az ÉME semmiféle irányban állást nem foglalhat, mert ez nem tartozik feladatainak és czéljainak körébe. Ha az ÉME az anti-legitimista és detronizáló álláspont alapjára helyezkednék, a legridegebb ellentétbe jutna a maga czéljával. Az egyesület működése a múlt év őszén kormányrendelettel fel lett függesztve. Az új alapszabályok értelmében összeülő közgyűlés fog 'efelett, határozni hogy újból, megtisztel e bizalmával.