Az Ujság, 1921. május (19. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

­ Kátyúban az fMire vállalkozott Steadl eezredes. — Küldöttségjárás minisztertől az államtitkárig.)­ ­ . Jf f Csodálatos : a moziügy turlapna’ sehogysem tudnak elsimulni. Tom­capnyi Vilim­o­­j Pál volt ideiglenes bel­ügyminiszter azt­­hitte, hog­y a kivételes hatalom alap­ján szerkesztett opiinózus rsfedelettel kulturmissziót fog teljesíteni, s ma m­ár ő is bizonyosan úgy látja, hogy párját ritkító f­otifringnifi dagad a­ mozihistória. Nem kell sokáig várni,s a rendelttel előidézett magántulaj­don-kérelem hamarosan orvoslásért fog kiáltani a par­lamentben is az ellenzék akc­iója révén. Egyelőre azon­ban még ott tartunk, hogy parlamenten kívül fonódnak gombolyaggá a panaszok a volt mozisok és az új mozi­sok részéről egyaránt. A régi mozisok ezer érvvel tá­mogatják azt a jogi álláspontot, hogy durva sérelem érte őket magántulajdonukban. Bíznak igazságukban és bizonyosra veszik, hogy inkább előbb, mint később, sor fog kerülni a rendelet revíziójára. Mint­ döntő érvre hi­vatkoznak Ráday Gedeon gróf belügyminiszternek a törvényhatóságokhoz intézett legutóbbi leiratára. Ebben a belügyminiszter arra buzdítja a közigazgatási tiszt­viselőket és a községek elöljáróit, legyenek segítségére abban a törekvésében, hogy teljesen helyreálljon a jog uralma. Logikusan következtetik, hogy a­mikor a bel­ügyminiszter a jogrend biztosítására k­nc­entrálta az összes állami erőt, ugyanakkor ő fog odaállati példa­­képül a joguralom visszaállításáért megindult harcé­ban. Az új mozisok sem látják rózsásnak a helyzetet. Ezt bizonyítja legutóbbi küldöttségjárásuk is. Felkeres­ték a pénzügyminisztert és a helyzet szanálásához kér­ték segítségét. Hegedűs Lóránt a belügyminiszterhez utasította őket. Viczián államtitkár fogadta a küldött­séget az egyéb ügyben elfoglalt belügyminiszter helyett. A küldöttség szónoka felsorakoztatta az új mozisok pa­naszait és megnyugtató, választ kért az államtitkártól, mint a mozirendelet szerzőjétől arra nézve, hogyan birkózzanak meg a financziális problémákkal ebben az új válalkozásukban. Az államtitkár kijelentette, hogy a Stead ezredes kezdeményezésével megalakult Angol- Magyar Filmtársaságnak szerződése van az álammal az összes mozik finanszírozására. Az új mozisok tehát annyi pénzt kaphatnak, a­mennyit akarnak. Erre a kül­döttség egyik tagja szóvá tette, hogy pénzt ugyan kap­­hatnak, de olyan feltételekkel jutnak ehhez a tőkéhez, hogy attól koldulnak egész életükben. Majd az iránt ér­deklődtek a küldöttség tagjai, vájjon a mozirendelet kap­csán bejelentett külföldi film­bojkott nem hiúsítja-e meg teljesen a munkájukat. Az államtitkár könnyedén elkészült a válaszával : — Nevetséges az egész bojkott! Egy bizonyos : Ráday Gedeon gróf belügyminiszter még nem nyilatkozott sem jobbra, sem balra. Nem való­színű, hogy a belügyminiszter szankcionálni fogja azt a jogsérelmet, a­mely oly véres sebet ütött a jog uralmán. Egy új mozis nyilatkozata. Egyébként munkatársunk kérdőt intézett Papp­ Váry Elemér alezredeshez, a­ki szintén mozihoz jutott, mi is voltaképpen az engedélyesek álláspontja. A vá­laszt alább közöljük : — Való az, hogy tegnap csakugyan eljártunk Vi­­czián belügyi államtitkár úrnál, hogy együttesen mond­junk köszönetet a moziengedélyekért. A Filmtársa­ságnak valóban van az állammal olyan szerződése, a­mely az új mozisok finanszírozását teszi a vállalat kö­telességévé. A filmtársaság meglehetősen kedvező fel­tételek mellett, mindössze két százalékkal magasabban­­a bankkamatlábnál, nyújt hitelt. A kölcsön amortizá­­c­iója aztán külön-külön megállapodás szerint történik. Az új mozisoknak azonban nem kötelességük, hogy az Angol-Magyar Filmtársaság pénzsegítségét igénybe ve­gyék. Különben is az államnak az az intencziója, hogy az egyes mozisokat minél inkább függetlenítse az emlí­tett pénzcsoporttól. Nem ijedünk meg attól a fenyege­téstől, hogy a régi tulajdonosok nagy része nem akarja átadni a mozi berendezését, mert a filmtársaság máris beszerezte a különböző gyáraktól a butamintákat. 1921. 1 1 1 ** IWI. AZ V. 5. . . ....■ . ^ ....... 1 ....... .....___ „A magyar béke tarthatatlan." (Andrássy nagy beszéde az angol parlament ra­­tinkácziós vitájáról. — A Ra*lia hagyományos barátsága feléledt!“ — Milyen legyen a magyar orientáczió ? (­ A miniszterelnök gazdasági pro­fi grammát adott.) Megtudjuk az ülés elején, hogy a mindszenti kerü­let új képviselője, a fiataal Andyházy-Kusnya Béla két bátor és emberséges k­iáitványt jegyzett be: egyet a numerus clausus egyet a bűrbü­ntetés eltörléséről. De egyiket sem tüzk na­­prendre, mert nem nyújtotta be őket Írásban. Nim­­pO- Majd bejegyezi újra és be is nyújtja, remélhetb­etff Írásban mind a kettőt. A költ­ségvetési vita első oszolnoka ma az egri Nagy János. Igen hosszú beszédben foglalkozik mindazokkal a bel­politikai kérdésekkel, a­melyek beleférnek a budgetvita elég tág keretébe. Két megállapítását emeljük ki a be­szédből. Az egyikben kimondja végre azt, hogy még a királykérdésben sem szabad ugyanazt akarnunk, a­mit ellenségeink akarnak és kerülnünk kell annak a látsza­tát, mintha bármilyen belső ügyünkben ugyanaz volna a véleményünk, mint nekik. Másik megállapítása a zsidókérdéssel kapcsolatos. Elítéli még azokat a túlzó­kat­­ is, a­kik rendkívüli törvényekkel akarják ezt a kér­d­ést elintézni, egyébként azt mondja, hogy nem ,,a zsidók“ tették tönkre az országot, de jelentékeny rész­ben mindenesetre a zsidók. Nem­­ általánosít, de a haza­fias derék zsidókat kéri, ne födjék tiszta tojástjukkal a bűnösöket, ti­tát .­­****- 4 alatt egyébként, ismét felbuk­kant Jyr­ffy Pál jóvoltából és kísérteties módost a kis üst. Mikor Nagy János azt mondja: A nemzetnek ad­,­iák... (nem lehet tudni, mit értett ez alatt) — Siráky közben ábrándozik: , « ' Aiif *V, — A kis üstöt. ■% ■' ■ & V* £ ~pi ¥ Andr%s)i QyUta gráf ktpfpolitifeal beszéde. Általános figyeleny közben kezdi beszédét 4 pjai nap' attrak­ziója Undrásty­ár­ól. A monarchia utolsó külügyminiszetere maffazárólag külpolitikai kár' áésekről akar besifelni^m^' UfcAvtu parlament magyar ratifikácziós ismerteti és megálla­pítja, hogy még az IpJrgW kormány is, mely a ratifakci­­eziót kívánja és oldigllár, szeretettel nyilatkozik rólunk. A magyar nemzet nevében köszönetet mond a magyar parlamentből azoknak, — a neveiket is felsorolja — a­kik mellettünk emelnek szót. Csak két szónok volt, a­ki a kis entente-ot védte, de a­ békét azok sem védték. Ma már az angol kormány nem vállalja Magyaror­szág szétdarapolásáért a­ felelősséget ia igyekszik úgy feltüntetni ezt a természetellenes cse­lekedetet, — és itt Róbert Cecil szavait idézi Andrássy — mintha Magyarországot saját népei tépték volna, szét, mmintha az ország szétesése automatikusan történt volna, holott ez nem igaz, mert a nemzetiségek egy része ak­kor tántorodott el a hazától, mikor a nemzet már a földön hevert. Ma már bánják bűnüket. Az elszakított országrészeken élő magyarság jogai­ról beszél ezután. E jogok épségéhez ragaszkodnunk kell. Vigyáznunk kell­­ a szétszakított országban élők érzelmi és kulturális integritására. Az angol parlamentben már követelik, hogy a nemzeti kisebbségek panaszaikat a Népek Ligája elé vihessék- Ha mi úgy kezeltük volna ezer éven át a nemzetisége­iét, mint most a magyarságot az elszakított részeken kezelik, akkor nem lennének nemzetiségek. Megbékélik 'ar­ig «sw**j[fól, a fa sántán felszólalt a ratifikációs vitában és magyaror­szági útjára hivatkozva, a fehér terror ellen beszélt Kijelenti, hogy a fehér terrort itt minden párt elítéli. Beszél annak szükségéről, hogy a szabadforgalom, al elszakított részekkel helyreálljon. (Londonban új határmegállapítást követelnek.) Sir Robert Cecil kijelentette, hogy fantasztikus dolog Magyarországtól háborús költ­ségek megfizetését követelni. Beszél ezután a határkiigazításról. Egy angol szónok az összes határok új megállapí­tását sürgette. — Különféle orientácziót emlegetnek — mondja Andrássy. — Magyar orientáczió kell! — szól közbe Páindo­c. Pál. — Mi úgy orientálódjunk a műveit világ közvéle­ménye felé, — mondja Andrássy — hogy azzal az ál­lammal legyünk, mely legjobban átérzi a mi igazsá­gainkat és legjobban támogat bennünket integritásunk visszaszerzésében a nélkül, hogy felborítanánk Európa békéjét. Zajos éljenzéssel és tapssal üdvözlik beszéde végén Andrássyt. Utána a pénzügyi bizottság előadója az értékpapírok kicsempészésére alkalmazott büntetésekről és a szivarkahüvelyadóról szóló törvényjavaslatok bizott­sági jelentését terjeszti be, majd megállapítják, hogy ■pépte e tt tiltó a­ legközelebbi ülés.­­■ Szdttfet után az interpellácziók következnek. Pákozdy András szóvá teszi a házhelyek kérdését és elmondja, hogy a veszpfény,­­MMIWI&S kereken megtagadta a ki­jelölt földek áradsí­rán majd teljesen elfogadhatatlan házhelyeket jelölt ki. Czeglédy Endre arra kéri a kor­­mányt, nyilatkozzék gazdasági politikájáról. A id­­iszterelnök­ gazdasági programmja. Eric Bethjéti, Isi Plagrnm miniszterelnök váratlanul elég ter­­edelmes: gazdaényi­ programmát ad. Azt mondja, hogy pflogrammbérsé^íi Szándékosan hagyta ki a kor­mány kereskedelmi és ipari politikáját.. Az ő­ kabinetje által beszejasztott 1921-­22. évi költségvetésben mindezek a kérdéstfagmszma lesznek. A kormány v­em akar kereskedelem- és iparellenes irányzatot követel és általános elvül tűzi ki a sza­badforgalom felé való haladást. Az ipar terén fő elv a magyar ipar védelme, ezért, a magyar ipar vámvédelemben fog részesülni. Az ipar­­fejlesztés régebbi módozatait nem teszi magáévá, a kö­zép- és kőipar életképességét továbbra is fenn fogja tartani. A beruházások közül legelsőnek tartja a vasúti beruházást. A mozdony- és kocsipark kiegészítésére a jövő évi költségvetésben a kereskedelmi minisztérium kilenczszázmillió koronát fog kapni. Egyik-másik vona­lon, elsősorban a nemzetközi vonalakon megépítik a má­sodik vágányt. Először a Belgrád— Budapest—Bécs vo­nalon. Foglalkoznak a vasutak, villamosításának kérdé­sével is. Már ebben az évben átadnak három kisebb vonalat a forgalomnak. Az állami vasgyáraknál nagy olvasztótelepet létesítenek. A posta-, tálvirda- és távbe­­szélőhálózatot fejleszteni fogják. A kormánynak tervei vannak a postával. Budapesten behozzák az automatikus távbeszélő állomásokat és bevezetik a modern drótnélküli távíróintézményt. Ez egy milliárdot vesz igénybe. Somogyi István a hatvani parczellázások ügyében interpellál ezután és elmondja, hogy Ghillány Imre báró volt földmivelésügyi miniszter részére ott, mint földtelen kisgazda részére, középbirtokot csináltak. A parczell­ázásn­ál a rokkantak aliol kaptak földet, de­ főté­éet kaptak a főjegyzők, aljegyzők, az összes lakkezipőt kisgazdák, csendőrök, rendőrök, Pác­ze­k Géza fi haditok, kaptak illetményei ügyében interpellált Letenyei panaszkodik, mert a nagybirtokosok egyes vidékeken kiszorítják a munkából azokat, a­kik házhelyért je­­lentkeztek. (Az elmaradt érem­pótdijak*) Lsetty Ferencz felolvassa interpelláczióját a vitéz,­ségi érmesek érdekében, a­kik nem kapják meg az érempótdijakat. Belicska honvédelmi ihiniszter igje­­lenti, a­mi az interpelláczióban van, az igaz. A Hadviseltek Lapja nyílt le­velet is intézett hozzá ebben az ügyben. E levél alapján intézkedett és sürgősen át­írt a belügyminiszterhez. Személyesen veszi kezébe a dolgot, bár őrá csal: az ügy erkölcsi része tartozik. Rassay Károly nem volt jelen, az ő interpelláczióját tehát törölték és az ülés három órakor véget ért. S­ebalra. ( Nem szünteti autonómiáját.)­­ár tisztviselői ma este Ser­olák Nándor miniszter­­, terjesztették elő hosszabb itt a többi között bizonyos íztség szónoka azonban az előző éra rendszerére hárített, Bernolák Nándor mi­niszter , a küldöttség távozása után így nyilatkozot! Az Újság munkatársának : — A s munkásbis­tositás reformját ezérzó javaslatom­ban három szempontot fogok kidomborítani: a nemzeti gondolatot, a keresztény felfogást és a társaddalmi igaz­­ságosság gondolatát. A Munkabiztositó Pénztár mostani szervezete nepi felel meg a nemzet egyetemes érdeké­nek s így az önkormányzat megfelelő reformjára van szükség. Kijelentem, hogy ha az én megoldásom érdek­ellentéteket támasztana a munkásság­ százezrei és az integetnél alkalmazott tisztviselők között, én habozás nélkül a munkásság mellé áttörték. Ilyen ellentétet azon­ban elképzelni sem tudok. Ha a tisztviselők híven tel­jesítik kötelességüket, szerzett jogaikat legmesszebb­­menően meg fogom oltalmazni az új átszervezésnél. De igazságtalan volna, ha a­ megüresedő helyekre nem éreztetné befolyását a­ munkásság, hiszen az intézmény a munkásság filléreiből alakult és a munkásság érdeké­­ben működik. Kötelezőleg­ kijelentem,­ hogy sp.it accompli elé egyetlen érdekelt csoportot sem állítok. Szombaton miniszter más reforméról, délután. Öt órakor ankét lesz a GyOSz helyiségeiben. Ott lesznek a szocziáldemokraták képviselői is, valamint az összes munkás- és munkaadócsoportok kiküldöttjei. Le­Tisza István halálos sebei,­ hetőleg még a­ jövő héten a nemzetgyűlés elé terjesztem törvényjavaslatomnak a biztosítási bíróságról szóló ré­szét. Ez égetően sürgős, mert másfél év óta elintézet­lenül hevernek a felsőbb bíróság elé terjesztett munkás­­biztosítási ügyek. A mai tárgyaláson Gadó István elnök Hazslinszkij Hugó dr . rendőrfő­tanácsos orvost hallgatta ki, a ki a gyilkosság után megjelent a villában és első volt, a ki Tisza István gróf sérüléseit megvizsgálta. Elmondotta, hogy a holtottas ájp­ szélén ü­lt a kegyelmes asszony zo­kogva. A­ holttest külső megvizsgálása a legnagyobb kegyelettel történt. A halálos sérüléseket a legsúlyo­sabb fegyveek által követték el. A grófnő sérü­léseit külön-külön lövések okozhatták. Következett Lux Sándor dr. kórházi orvos, őt a gyilkosság után a szomszédos Bethesda-kórházba­ hívták át azzal, hogy a kegyelmes úr nagyon rosszul van. Útközben mondta el a cseléd, hogy merénylet történt és hogy a kegyelmes ur már aligha él. A villában mérványfehér arczczal feküdt Tisza a földön. Ő már csak a halált konstatál­hatta. Ez után Minieh Károly dr. egyetemi tanár, bíró­sági szakértő mondta el szakvéleményét a helyszínen történt tapasztalatairól. Az erre vonatkozó orvosi je­lentések időközben elvesztek. A szakértő tehát, a­meny­nyire vissza tudott emlékezni, élőszóval ismertette a halálos sérüléseket. A halált a rendkívüli erős belső vérzés okozta, ezért a nagyfokú belső vérzés miatt kö­vetkezett be oly gyorsan a halál. Nézete szerint Tisza gróf a sérülés után egy pillanat múlva elvesztette esz­méletét és két-három pillanat múlva már ki is szenve­dett A sérülések Mannlicher-fegyverek által történtek. Részben álló, részben fekvő helyzetben érhette a lövés. Az első lövés pillanatában Tisza talán felemelte az egyik karját és ekkor a hónalj alatt behatolt a golyó a testébe. Hogy a­ golyó a Tisza zsebóráját is szétron­csolta, az még nem bizonyíték a mellett,­ hogy ez a lö­vés őt már fekvő helyzetben érte. Nemcsak a tüdő, ha­nem a szív is megsérült. Polónyi Dezső dr. védő kérdi, hogy Kovács vizsgálóbíró betegségére vonatkozólag in­tézhet-e kérdéseket. Gadó elnök k-ki fejelte, hogy mindez későbbi dolog. Kenyeres Balázs egyes, tanár teljesen azonos szakvéleményt nyilvánított. A bíróság ezután Gersich Lajos fegyverszakértőt, Germanics István és Szervánovics István fegyvermestereket hallgatta ki leadott szakvéleményük tárgyában. Szünet után Hirschkovics Rezső leszerelt katonai fegyverszakértő mondott szakvéleményt. Végül kihall­gatták özv. Babits Sándorné vasalónőt, a­ki a gyilkos­ság napján Tiszáéknál dolgozott. Gartnerben felismeri a Tisza látogatóját. Majd elmondja, hogy­ a Gartnerrel együtt érkezett katonák közül az egyik Tiszát megszó­lította és azt mondta neki : Tessék belépni a keresz­tény... akarom mondani a nemzeti pártba. Mire Tisza azt felelte : Épnek, édes fiam, most nincs helye. Aztán elmondta, hogy a­mikor délután a katonák berohantak a villába és a csendőröknek azt mondták : Szégyeljék magukat. — ő nagyon megijedt és megkérdezte: „Mi lesz velünk!“ Egy katona erre azt felelte: „Semmi, Ma­gyarország felszabadul. Csak nem fél talán Egy perc­ múlva hallottam, hogy a kegyelmes asszony kiáltja : „Nem, nem.“ Ekkor eldördültek a lövések, Gartnert a tanú felismeri, de Sztanykovszkyra azt a megjegyzést tette : Ilyen fiatalos volt, de nem ez. Egy csoportképen felismeri Dobót. Az elnök Kéri fejére ka­tonasapkát helyeztet, a tanú megnézi és megjegyzi : Hasonlít az illetőhöz, de hogy ő volt-e, arra nem merek megesküdni. Gál Jenő és Weisz Ödön védők kérdéseim azt válaszolja, hogy a katonák néhány percz alatt a csendőröket lefegyverezték. A tanút vallomására meg-, eleteltették. A tárgyalást pénteken folytatjuk.

Next