Az Ujság, 1921. május (19. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-08 / 99. szám

Stílus. .. Au­dah­ázy-Kasnya Béla­­ nemzeti szoczia­­lista képviselő maga is hivatkozott arra, hogy nagyszabású beszédében egyebet sem mondott, mint tegnap Apponyi Albert. Ez így is van és éppen ezért fölötte tanulságos, hogy míg Apponyi­ Albert beszédét még az elégedetlenje is tisztelettel, sőt fascináltan hallgatta s hatása még a­­túlzóknál sem mondható teljesen m­ulé­­konynak, addig a mai szónok ingerültséggel, ellenséges magatartással és azzal az elkesere­dett konoksággal találkozott, mely csak azért is semmit sem akar elismerni, még azt sem, ki mit más alkalommal ő maga hirdetett. Nem pusztán Apponyi Albert tekintélye teszi, a különbséget. Ez a tekintély nagy, de nem mindig hatott s adandó alkalommal most nem hatna. A különbséget pszichológiai momen­tumok teszik, a mód, melyen ugyanazt a gon­dolatot s ugyanazokat az igazságokat más­másképpen beállítják. S itt engedtessék meg kifejtenünk, mért tartjuk mi Apponyi Albert gróf módját helyesebbnek. Jogrend, igazságosság, törvényesség, köz­­­szabadság, zsidókérdés, s mindenben egyet­értünk Andaházy-Kasnyával. De nem lehetsé­ges és’ha lehetséges," nem kívánatos ezeknek az igazságoknak harczi eszközökkel, a más­képpen gondolkodók legyőzésével érvényt sze­rezni. Nálunk­ már­ éppen elég harcz folyt s a győzelmek nem hoztak semmit, csak a legyőze­­tések jártak rettentő károkkal. Mi, határozott ellenfelei a mai rendszernek, nem óhajtjuk — az ország érdekében — e rendszer híveinek le­törését. Nem hasznos, hogy megint letörtek támadjanak s az elkeseredés a másik oldalon nem kisebb kár, mint az egyiken. Váltig han­goztattuk, most is valljuk: mi nagyon is el tudunk képzelni keresztény magyar nemzeti politikát a káros kinövések nélkül és ugyan­azokkal a pártokkal sőt ugyanazokkal az egyé­ ..»» i­­ttu* \A ROVÁS. Gaál Gasz­ton néhány­ percz alatt­ néhány milliárdot mutatott ki, a­mivel a n­emzet­­vagyon gazdagabb lenne, ha okosan, praktiku­san gazdálkodunk. Alj a visszája: a gyakorolt közgazdasági politika néhány­ milliárdjába ke­rült az országnak, a­nélkül-,hogy az államnak valami jutott volna belőlük. Ugyanaz az adó, melyet Hegedűs most­ ró az emberekre, meny­­y­yivel könnyebben volna elviselhető ezeknek a milliárdoknak a birtokában! Néhány mil­­liárddal gazdagabb, ország mennyivel többet birna el, ha szegényebben ennyit elbir! Gaál Gasztor ma az elveszett milliárdokról beszélt. De ha minden marad a régiben, beszélhetnénk az elveszendő milliárdokról is. 'r ........^ * Azt hinné az ember, ennél egyszerűbb do­log nincsen: ha a megszállott területeken sza­badulni akarnak a magyaroktól, magyar köte­lesség mindent elkövetni, hogy ne szabadulja­nak tőlük.­ E helyett kvázi hazafias cselekedetet ígélnek. .elkövetni.. .mikor maguk hagynak ott állást, pozicziót, kenyeret Meg kell értetni (Véreinkkel, hogy. n^nden magyar, a kit a végzet ott ért, egy^egy pozicziót tart megszállva s 'Nagy-Magy­ar­ország annál hamarabb áll hely­re, minél erősebb addig is ez a magyar meg­szállás, ' - ' ' • - * /. rAz elnyomott magyarság J.. Haller István­nak sejtelme sincs róla, hogy ugyanazt a jel­szót használja, a­melyik újól tönkretették Ma­gyarországot. Minden erőszakot, igazságtalan-­ságot a győzők és a kommunisták ezzel szente­sítettek. - Az­­elnyomott nemzetiségek, az el­nyomott proletárok­ -­ úgy véljük, hogy a ke­resztény Magyar­orszá­gnak sokkal nagyobb az erkölcsi jogosultsága, semhogy ő is az elnyo­­mottságban mutasson ki’ jogczimet. ^ 16%.. ^ 4«.t Mxi K ° , jPTinapesT, regi. _________________ ________________Vasárnap, május 8. Előfizetési árak: \ r\ . .iV- - SZERKESZTŐSÉG: Egész évre ....... 440 K—l *■. .ME • jhMmm *•' m * 1M vi «■.. ^ ,, Mfírm " Budapest, Rákóczi-ut 54. sz. Félévre 220 „ jMilKi Brmm%W * Vfi U9 . _ /D&r&SKL '» Telefon: Jesse! 13-36, József 122-58 AZ ÚJSÁG Mnd­eled­. ünnep nUnl napok m W MmM . W VI V ' FlÓKKIADÓHIVaTAL ^kivételével mi­aden nap. ~ ^ . -r; '■ ,hn i ^» v SudfSpe3tyTErzsobetc-korut 43. nekkel, mint a most dominálok. Viszont ném­ hiénánk egy rendszin .tartóartgábai*,. amly a mostani többségben k&pvistp% tfilj wv^PT többségileg legyűrné, ’ellenben a •'gyűlölködő tendencziát, a kái|M^bg|U||£|ogá|okat érintetlen erőben meghagyn.VÍP(^WíWm',# . , Mi a következetes meggakés j»tját válasz­tanok, s ezt mutatja App politikának vannak allitasai. Szeretjék im^­győzni őket­, hogy Vannak czél­jaik. Szeretnék ve^k, hogy az­ ab­szolút törv^yéssé^^Sy^egyeirnéég alkalma­sabb azok elérésérw m­ojtjaik. Szeret­nők bebizonyítani -emelv károsak, s a czéloktól csak tá\^ftilro*'fezetnék. Nem reménytelek^nu*^/ez. Csak nem szabad abból indulni ki, 'Ttogy akár a szerin­tünk legvgdgbb intencziókat gonoszság vagy eszte li­ nwrUzüga Li ,ja. Nap-nap után tapasztal­. w •Jélek^szpblitikái 'esemény előtt állunk* a kisgazdapárt teljes' súlyával támogatja az el­lenzéknek az internálási rendszer sürgős megszü­n­­tetésére ir­á'(nyúló Mozgalmát. Ma este ivet köröz­tek ■ • a v kisg­a^dtipár t ‘ klubhelyiségében abból a czélból, hogy alán-ják'mindazok a képviselők, a­kik nem helyeslik az internálási rendszert és ezt az álláspontjukat kifejezetten óhajtják tudatni a kormánynyal. Az ívet máris számos képviselő írta a­...A­z,a­kc­ió.. vezetői úgy számítják, hogy hétfőn már teljes­ lesz­ a névsor és akkor nyomban­­Ráday Gedeon gróf belügyminisztert keresik fel ki­r­­dültségileg s átadják neki a nevezetes okmányt. Nem kétséges, hogy a kisaazdenájjt■ tát'minak juh Vifonló többsége szivvel-lélekke­l­ csatlakozik ehhez a ' mozgalomhoz. Egyúttal timítni, fogják' 'a belügyminiszterrel azt is, hogy a mennyiben az ellensék részéről konkrét indítvány hangzanék el az internálások megszüntetése czéljából, az is alá­­írát: erre­ az indít­ványra adják le voksukat annak jellenére, hogy a kormányt támogató kisgazda­pártnak a tagjai. Bizonyosra veszik, hogy Ráday Gedeon gróf belügyminiszter meghajlik a morá­lis presszió alatt és talán már kedden felszólal a nemzetgyűlésen és bejelenti, hogy a kormány az internálási rendszer eltörlése mellett döntött. A kormány kénytelen lesz erre a lépésre,­ mert a kereszténypárt tagjai — talán az egy Budavári László kivételével — szintén helyeslik a kérdésnek ezt a­ megoldását. Zákány Gyula és vele együtt az ellenzék ebben a kérdésben vívják ki első győzel­müket. juk, hogy az ellentábor olyan intencziókat tu­­­lajtít att~«elr­mk. .melyek től éppenséggel­ távol tart. jog^^a^^m'.'®' .sjfgai*érf'MLB verekedőn­él, mint ama mit sem igazságosabb. Ellenben i­agyobbára 'úgyuri azt­ a jóhiszeműséget, mely­ben is, a gpPfr j/folyt idlfoen'fc már fokónk^i^ ’tapasztaltSnk. ffin 'tény,111 apad és lón^L*igy; iggLfgWnlat Inagukban nem is u v föléjük­ helyezik ■ézéljaikat, meiTPflbtSB|l1WJ' .jogosoknak tarta­nak, mint az igazságokat, a gyakorlb­­ban "pe­dig előbbrevalóknak. .. A költségvetés, vitájában­­­azárt"szeretnék, ha inkább Apponyi meggyőző, mint Andaházy- Kasnya elítélően harczos stílusa dominálna. A Ku­sgazdapárt SiTKf n.internils eltörlését. (Elhatározásukat hétfőn köztik a bel­ügymi­niszterrel. — Az ellenzék első győzelme.] Batthyány követeli a bécsi milliók elszámolását. Levelet in­tézett a miniszterelnökhöz.­ ­ ‘ Batthyány ' Tivadar ‘gróf ~ levelet­ intézett­­ Bethlen István gróf­i miniszterelnökhöz, a melyben­ az előző kor­mányok zárszámadásainak­­a legnagyobb nyilvánosság­­a előtt történt tárgyalását kívánja és sürgeti. A­­­kormány­­tervek szerint a zárószámadásokban a Károlyi—Borin­­­key-kom­ányok, a proletárdiktatúra, az arad—szegedi kormány, valamint az utána következett kormányok utalványozása és vagyonkezelése elkülöníttetnek ugyan, de, nem részletes tételekben, hanem egyszerű kimuta­tásban kerülnek a nemzetgyűlés elé. Batthyány Tiva­dar ezzel szemben azt kívánja, hogy a számadások a legnagyobb részletességgel tüntessék fel a megtörtént kiadásokat és követeli, hogy az ő belügyminisztersége idején történt kiadások, még a rendelkezési alapból történt utalványozások is, az eredeti feljegyzéseknek megfelelően minden kihagyás nélkül hozassanak nyil­vánosságra. Batthyány levelében többek között a követ­kezőket írja : — Törvényeink alapján ragaszkodom ahhoz, hogy gazdálkodásom minden részletében úgy szű­­­ressék le a zárszámadásiján, a­hogy azt intézkedé­seim alapján a számvevőség könyveiben * följe­gyezte. Csupán egy ál­lános kimutatásban össze­vont vagyonkezelés alapján engem, de egy minisz­tert sem lehet felelősségre vonni. Szarray ezsissziája. Majd elmondja, hogy Friedrich miniszterel­nöksége idejéből megröftent egy röpirat, a­mely bizonyos kiadásokat tételekben mutat ki, de­ ez a kimutatás sem tökéletes, mert , igen sok adat hiányzik belőle, a többi­ között a következő is : — Nem szerepel ebben Sigraff Antal gróf kép­viselő és Nyugat-Magyarországi főkormánybizto­sának rendkívül értékes és fon­tos missziója, a­ki ugyanis 1918 november­ elején felajánlotta szolgá­latait Károlyi Mihály gróf akkori miniszterelnök­nek. Kapott is diplomácziai megbízatást Sigray Antal gróf Károlyi miniszterelnöktől Svájczba. Megbízása díjazott volt és tudomásom szerint azt Sigray gróf frank-valutában vette fel, a mi bizo­nyára sokkal nagyobb összeget tett ki, mint a minőket az említett kiadvány — Fehéri Ar­­mand: A vesztegető forradalom czimű­ könyve — egyes hírlapíróknak adott százkoronás összegek­ről közzétenni szükségesnek tartotta. Mindazon­által ezt a politikailag és pénzügyileg jelentős ki­adástételt a rendelkezési alapnak részletes számadásaiban hiába keresem. A megbízatás, a melynek fontosságát készséggel emelem ki, valamint az elszámolandó előlegek utalványo­zása kétségtelenül megtörtént, sőt Sigray grófnak Károlyi Mihály kívánságára — igen helyesen -rá meg lett engedve, hogy az akkor már fennállott miniszteri­ tilalom ellenére családi ékszereit ma­gával vihesse. Erre azért volt szükség, hogy a gróf neje­­méltóságát is magával vivén Svájczba, ott a magyar államot és az akkori népköztársa­sági Károlyi-kormányt méltóan, reprezentálhassa. A Sigray gróf svájczi diplomácziai kiküldetésé­ről az említett kiadványban egy szónyi említést sem találok, ellenben a Kéri Pál-féle svájczi diplomácziai kiküldetéssel teljes tíz oldalon foglal­kozik. A Saankgassei milláők. A bécsi ellenforradalmi pénzekről az alábbia­kat írja: — Ha jól emlékszem, 1919 május másodikán a délutáni,­órákban hozták tudomásomra, hogy a bolsevista czélokra tartogatott milliókat a követ­ségtől­ sikerült megmenteni. A tervnek a kivitelé­hez kikötötték, hogy én — mint szerintük tekin­télyes magyar államférfin —­ tegyem magamévá az ügyet, helyeseljem a milliók elvételét és osz­­szam meg velük az erkölcsi felelősséget. Mielőtt határoztam volna, kísérletet tettem a bécsi en­­tente-misszióknál, nem vállalnák-e a magyar állam jogos tulajdonát képező milliók bizton­ságba­ helyezését, a­mit azonban sajnálkozások között a bécsi magyar bolsevista követség ex­­territorialitására való hivatkozással megtagadtak. A következő napon, miután sikerült a milliókat megmenteni, Sigray Antal gróf felkérésére meg­jelentem a Grand Hotelben a lakásán. Többen voltak ott a háziúron kívül még jelen, a kik közül Pallavicini György őr­gróf, Szmrecsányi György és Hajós Jenő urakra határozottan em­lékszem. Itt szinte bizott­ságszerűleg­ konstatálták az urak a száznegyvenmillió értékű magyar állami pénz megmentését és biztonságba helyezését. Azt, hogy mi történt a jelzett módon megmentett mil­liókkal, nem tudom. Jogom van a legmesz­­szebbmenő tájékozódásra. Ez a jogom annál in­kább lép most előtérbe, mert a közvélemény köré­ben mind nagyobb bizalmatlansággal suttognak a bécsi­­ milliók sorsáról. Már­pedig ezen kérdés körül suttogásokat tűrni nem szabad, tisztán kell látni a helyzetet mindenkinek, nekem is, de a nemzetgyűlésnek és a magyar közönségnek is. Kérem a teljes jogszerű elszámolást, hogy a mil­liókból mennyi, részletesen kimutatva, mily czé­lokra, kinek felhatalmazása, utalványozása alap­ján költetett el.

Next