Az Ujság, 1921. június (19. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-21 / 134. szám

ROVÁS. A sajtó törvényjavaslatot volt szerencsénk megismerni és nem tudunk rajta szörnyüködni, mert nem zavarjuk össze a fogalmakat. A c­en­­zurát besűrítetni nem jelent sajtószabadsá­got. Súlyos büntetésektől nem félünk, ha iga­zán csak a bű­nt sújtja. Részletekkel itt nem foglal­koz­n­ak.^A^ten­denczia csúcsát a külön biróságban­««imri­k, melynek ítélete ellen nincs felebbezés. A rablógyilkos számára van, az újságíró számára nincs. Természetes. De azért ilyen törvény mellett is lelkiismeretesek le­szünk.# Haller István szerint a két kormánypárt nagyon szépen megfér egymással, csak az el­lenzék akarja őket összeveszejteni, no meg természetesen a liberális sajtó. Ha tehát Nagy­atádi Czegléden beszél, az csak a Jákob hangja, de az Ézsau keze. Ha a kisgazdák maguk elé idézik Rádayt, az a sajtó műve. Egyáltalán, az ellenzék és a sajtó mindenható, a többségi pártok szeretik egymást és nem tehetnek sem­miről.* Állami pazarlás elleni ligát óhajtana He­gedűs­­Lóránt# Érdekes ötlet tárczaírónak és pénzügym­maternek egyaránt, de csak olyan­nak, ami dym­int Hegedűs, nem politizál. A poli­tikusnak nem férne a fejébe, hogy nem az állam állít rendőrt s egyebet a polgára ellen­őrzésére, hanem a polgárság ellenőrizné az állam közegeit. a maifar haderő, A népszövetségi­­tanács felszólította a hol­nap összeülő hadügyi tanácsot, mondjon véle­ményt a Magyarország számára engedélyezhető haderő tekintetébeen. Maga ez a felszólítás jog­gal enged arra szövetkeztetni, hogy a népszövet­ségi tar­ács lyfajlandó revízió alá venni a tria­noni szerződőnek azt a rendelkezését, mely a magyar kdsereg létszámát 35­ 000­ főnyi legény­ségben állapítja meg. Valószínűnek tartjuk, hogy a népszövetségi tanácsot erre a lépésre oly megfontolások vezették, a­melyek mélyeb­ben hatoltak bele ebbe a nagyfontosságú kér­désbe, mint a trianoni szerződés kieszelői. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy Ma­gyarország, mely a forradalom és a proletár­­diktatúra szenvedései után a konszolidáczió út­jára lépett, első­sorban a nemzeti hadseregben találta meg létének és jövendőjének legerősebb biztosítékát. S csak természetes, hogy a­mily büszkeséggel és szeretettel van eltelve a nem­zeti hadsereg iránt, annak erejét fokozni, szer­vezetét erősíteni, tekintélyét emelni leghőbb vágya. De másrészt egy annyira megnyomorí­tott és kifosztott országnak, mint a mi szeren­csétlen hazánk, minden áldozatkészsége mellett is határt szabnak a gazdasági és pénzügyi te­kintetek. Magyarország a legvégsőig megfeszíti anyagi erejét, hogy számban és szervezetben tekintélyes hadserege legyen, de az entente is eléggé tisztában lehet azzal, hogy nagyobb had­sereget tartani, mint a­mennyit államháztartá­sunk kerete megenged, annál kevésbbé lehet szándékunk, mert nincsenek túlzó militarista s még kevésbbé agresszív hajlandóságaink. Ak­kora hadsereget akarunk, a­mennyire az ország belső rendjének fenntartására, határaink jogos védelmére és belső konszolidácziónk kiépítésére okvetlenül szükségünk van. Még ha a duplájára, vagy háromszorosára emelik is a trianoni szer­ződésben megállapított létszámot, akkor sem tekintheti még a legelfogultabb s legellensége­sebb indulatú külföld sem veszélyesnek ezt a haderőt az európai békére. Hisz a nagy- és kis­­entente haderejéhez képest még így is szám­belileg oly aránytalan, hogy csak rosszindulat, vagy gonosz fel­dismeret tulajdoníthatna neki agresszív tendencziákat. Ellenben minden­ oka megvan az entente­nak, hogy adja meg Magyarországnak a lehető­séget saját belső nyugalmának és békés gazda­sági és társadalmi konszolidácziójának teljes erejű biztosítására. A RenEtHAn­db^ag az egyetlen és legfőbb biztosítékba­n^|»wíllí©P|] jogrend kiépitésenaifc.jJV j nemzeti hadseregnek, mely távol és földte*dl'?MiG^jf|i p­litikának, oly hivatása és feladata van az ország rekonstruk­­cziójában, a melyet legyengMfjQfck miig talje^ sithet. A jog­, az élet- és függ minden y llanjWő', dröfsy megfelelően. dre^ védelmi szervezet^jNni­e ‘az^fczoka­t veszélyez­tető elemekkel p^íj^yzatejfel szemben. Az erőt és tekintésrtp jE^dig/aer^tsupán a­ védő­­szervezetnek, hq&£­­iteyrnohdjjm egyéni értéke adja meg, — mof^ialmdi’isttameni, kiváló — hanem számbeli erbigia^. Ha Magyarországot?”mint joggal remélhet­jük, fel akarják venni a népszövetségbe, akkor bizonyosan arra számítanak, hogy egy élet­­ képes, konszolidált és minden tekintetben ma­gas nívón álló országot kapcsolnak abba bele. S ma már, a mikor tapasztalatból tudják, hogy kHmyarország akar is, tud is a maga erejéből jfl­ békességet terem­teni s létének feltételeit, nem zárkózhatnak^ff^gfftátás elől, hogy meg kell adniok az eszközi-és a lehetősé- Set, s mindezt1 ,mtlj%lósithasfiuk. .JfMkJpffse m­wlfcMSz­­pedig; a nemzet belső tewSlvtekinwHlf flgwj^^bizonyos külső be­folyások és rosszhiSeffiu 'áskálódások próbál* hozásait s a hadügyi tanácsot a méltányosság és igazságérzet fogja .vezetni,, mikor a magyar nemzeti hadsereg '-jövő-jás&l. dön.f^ws' Nagyatádi felel Huszár Károlynak. (Mi igaz a gödöllői jelenetből? — A kisgazdái­ nem akarják kiéheztetni a várost. —•­IA földmivelésügyi tminister nyyatk­ozata egy kaposvári lapban.) Az Ujlah részletesen megemlékezett Huszár Károly volt® miniszterelnöknek legutóbbi beszédé­ről. Nagyatádi Szabó István miniszter, a­ki ellen Huszár Károly a ferenczvárosi beszámolón éles támadást intézett, a Kaposvárott megjelenő Dél­­maamrország czímű lajzam­ válaszolt az ellene felhozott vádakra. A földmivelésügyi miniszter nyilatkozatát nagysfinizsm tudósítónk telefon­­jelentése alapját­,*®/, alábbiakban közöljük: — Nem akartam válaszolni Huszár Károly támadására, mondja nagyatádi Szabó István — mint a­hogy csak a legritkábban válaszolok akkor, ha engem támadnak. De van beszédében egy kitétel, a­mely mellett nem haladhatok el szó nélkül. Nagyon furcsa példának okáért az a ki­jelentése, hogy mi egyoldalú politikát folytatunk és a városi népesség kiéheztetésére törekszünk. Furcsa ez olyan képviselő szájából, a­kinek mi­niszterelnöksége alatt nekem el kellett vállalnom a közélelmezési tárczát és a népszerűségem árán rekviráltatnom kellett kisgazdatársaimtól, hogy a városi lakosság lisztszükségletét fedezni tudjam. — Én azt mondtam Czegléden, hogy csak a választásitt maradhat meg a koalíc­ió. Ezt állom is. A választásig ki kell alakulni a helyzetnek, nem képzelhető el ugyanis, hogy a kormányon levő pártok tagjai a választási harcrokban egy­más ellen agitáljanak. Azt fűzte hozzá Huszár Károly, hogy én nem akarok velük együtt dol­gozni. Ez nem igaz. Két éve együtt dolgozom velük és kijelentésemet csak a választásokra ér­tettem. — Hibául rója fel továbbá, hogy együtt dolgoz­tam Jászival és Szendével. Erre csak az a vála­szom : Huszár Károlynak nem igen tanácsos ezt a kérdést feszegetnie. Az bizonyos, hogy a király­­kérdésben ellentétes a felfogásunk. Senki sem gondolhatja, hogy mi ezt a kérdést el hagyjuk temetni. — Huszár elbeszélte, hogy­­jelen volt, mikor én IV. Károlyt biztosítottam hűségünkről. Ez valót­lanság. Huszár Károly ugyanakkor volt kihall­gatáson, de nem velem együtt. A beszélgetésnél nem volt jelen, nem hallhatta, hogy miről van szó. Én Mayer Jánossal voltam együtt IV. Károlynál, a­kit a felől biztosítottam, hogy a falu népét nem­ visszük forradalomba. Mást nem ígértünk, hűség­­esküt nem tettünk, ezt az ígéretünket pedig becsü é­lettel megálltuk. Sose féljen attól Huszár kére,­viselő úr, hogy én magam alatt vágom a fát és lepottyanhatok róla. Eddig is mindig megálltam a magam lábán, ezután is majd csak megállok,te­ gaesíf a Zsérte a teca­gsára között. Haller­ István volt miniszter vasárnap hosszabb be­szedett premdott Esztergomban. Éles kritikát mondott a parlamenti ellenzékről. — Az ellenzéknek — mondotta — nem tetszik a majLijijff’fhd, holott a régi rend csak a'objfl állott, koapí'crunden jött-mentnek szabadon lehe­tett hirtietni­i világ­polgárságot. Oldalvágást szánt a volt mmpsrter a liberális sajtónak is. Felállította azt aj­­fjj­iWhml­ 111 hogy a kereszténypárt és a kisgazdapárt között szent a béke s csak a liberális sajtó szít közöttük bizalmatlanságot. — A két kormányzópárt között — mondotta — világnéz­eti különbség nincs, csak elhelyez­kedési és taktikai eltérés. Remélem, hogy a kisgazda­­párt nem hagyja magát ugratni a közös ellenségtől s nem engedi, hogy bárki is belekapaszkodjék a frakk­jába. — Majd ezt a bús akkordot bocsátotta a szelek szárnyára: Mindig gyanús, ha egy keresztény politikust a destruktív újságok nagyon dicsérnek ! HsgediSs t-ósráni nesSturon. A kisgazdapárt vasá­rnap gyj Mezőtúron. A gyű­lésen Hegedűs Lóráy ír'ffeuzÜgymin­iszter is meg­jelenik Mlyer­­Tánas^T­iszterrel e­gyü­tt. A pénzügy­miniszter elsőizben közvetlenül beszélni a kisgazdatársadalomhoz az ingatlan vagyonváltság szük­ségességéről. Mag egy ffesífo a parlamentben. Mint értesülünk, Olgyay Ferencz festőművész be­­lépett a Magyaror­szági Munkáspártba és képviselőnek fog fellépni valamelyik baranyai kerületben. Rudah­ázy- Kasnya Bera ilyen módon ruánodmagával fogja képvi­selni a fenőket a parlamantben. Megbízható forrásból azt a hírtt kaptuk, hogy a­ kormány a kiürítendő terü­leten tíz iker illetőt kijsztisított a Magyarországi Munkás, Kasnya És a Magyarországi Műpárispárt. A Magyarországi Munkáspárt jervetősége'* ma ma­gyarázatott]kért Andaházy-Kasnyg­ képviselőtől ismert parlamenti ügye miatt. AndaMIÉy-Kasnya Béla meg­nyugtatta­ pártját. Ugyancsak^­ mai ülésen szóbakerü­lt Andaházyi Kasnya Bélának,a Friedrich-párttal támadt afférja is.­Kasnya kijele ztette, hogy sohasem volt tagja a FriedricH^fyjrtnaj^^ — Mielőtt megalakult volna a mostani munkáspárt, — mondotta Kasnya — Friedrich István felszántott, hogy szervezzem meg a nemzeti munkásságot. Ez az alakulás tényleg a Friedrich-pártból indult ki Oláh Dá­niel közreműködésével. Én látva, hogy becsületes mun­káspolitikáról van szó, alá is írtam­ egy nyilatkozatot, de nem tudtam véglegesen megállapodni, mert egyes kérdésekben diff­erencziák keletkeztek köztem és Fried­rich között. Tagdíjat sohasem fizettem s igy a vártnak: tagja nem is lehettem, i ■ 1 Budapest, 1921._______________________XIX. évfolyam, 13*. szám.­,1'___________Kedd, junius 21. Előfizetési árak: ggT SZERKESZTŐSÉG: egész évre...................... 440 K — 1 Kfgmn mpsm _nmi Budapest, Rákóczi-ut 54. SS Stera­5“:-: m R B /Se E«gllura...........- 40 - '"éá iá# fe Ég pi Mr fii flf ___ kiadóhivatal: m 1 B H ” «a ■. Budapest, Rákóczi-ut 54.«. ir‘ Jf llgl 4J H Il|| Te,e,oo:Js^^,i83‘­Megjelenik ünnep utáni napok ||| M MI FIÓKKIADÓHIV­ATAL, kivételével minden nap. Budapest, Erzsébet­ körút 43. Schieber rendőrfőnök alakít kormányt Ausztriában. (Ausztria háromhetes válsága végetért.) / Bécs, június 20. (Az Újság bö­jt&szerkesztősé­­fj­ének telefonjelentése.) Az^SStrák kormányvál­ság ma megoldást n^n^VA parlamentben lefolyt mai tanácskozás#e#Dn a német parasztpárt hajlan­­dónaknyílnsfokozott teljesen szakemberekből álló kUrlhany támogatására. A nagynémet párt meg­ígérte, hogy Gráczban keresztül fogja vinni a nép­szavazás elhalasztását a­ tartománygyűlés se­gítségével. Ezután Schober volt rendőrfőnök meg­bízást kapott kormány alakítására. A kormány­ból minden politikus ki van zárva. Csak szigorúan szakemberek vesznek benne részt. Bécs, június 20. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) A régi kormányból Breisky alkanc­el­­lár, Grimm és Grünberger, a­kik Mayerrel együtt tár­gyaltak Londonban, megmaradnak az új kabinetben. Schober magának a belügyi tárczát tartja meg, a kül­ügyi tárczát a mostani párisi vagy londoni osztrák kö­vet vállalja. Schober a listát holnap terjeszti a parla­ment elé. A szakminisztérium alakítása a keresztényszoczialis­­ták erős vereségét jelenti. Említésre méltó körülmény, hogy Marebese della Torretta olasz követ ma délután személyesen megjelent a parlamentben és­­ hosznan ta­­náckozott a pártvezérekkel. Azok a közlések, melyeket Olaszország nevében tett, szintén erősen befolyásolták a helyzet gyors megoldását.

Next