Az Ujság, 1921. október (19. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-14 / 229. szám

Budapest, 1921. XIX. évfolyam, 229. szám, Péntek, október 1^ ^ Előfizetési árak: ................... ■ ^ SZERKESZTŐSÉG­: ~ küzz 0:..* m mm Boa mm bb mm EgTbb­rirziz “S: i: Mm jm i B 8 BL Mm : Egyes az Am Ara Budapesten, vidé- Mjj j&W M. ^ Cfi Budapest, Rákóca-ut Szklai kenése pályaudvarokon 2 korona. SSjW H |B MOJ rfUftngWm f§Si “fej- Telefőn: Jés.ed­S-86, Jugoszláviában egy szám éra «E3BcS£v| W&| Ka Jk @ ’ ■ Józse! 122-56.' ■ Blk Mm IwJ %M J «staeSTM*, tunk volnaEzeket is csak úgy adjuk át, mint a Felföldet, a Bácskát, Erdélyullóm«^|JfC. , A VnS© pedig: annak igazán^ t tjdpáák* örülni, ha a jelenMei, törte volna a jégik M rfWntikái~ elzárkózottsá­­gunk megszintjpre. Mert ellenségektől vagyunk’ körülvéve , itlanság kiséri minden megmozdum^inSat,.' mit elméletben majd­nem mim^kit^oMdítJrpgy a trianoni szerző­déssel sajwb&j elfé^latt! passzív ellentállásunk: nagyon lV^e'Wjp|ybélés szomszédi érintkezés­sel és gaSS^agrintenziv forgalommal, annak a gyarsWMxéry.Átsegítésére a velenczei talál­kozás/valóban lehetfej|,«65 lápés. A maga £&' rébeM elszigetelt 'Ölközvetíhí«e ba­rátságos eljár­ás a kij^esi’tente- na­ gyolff nehé'/.sfly^yt íjBi^^á­rasztott, vagy nem láuiaffiztan 1, vayancyik. lehetővé teszi s normális megért^sU.Stey & uazfcrijt hozzájárul! a nwslava­zás h­oz^táÉrn azRtezel a szomszéddal vajjral^ga­dható^Kv­ m­szédi viszony, helyreálli­­néiii^jdímöséget. l!@y«eMWnf7T Ebben az irányban sokat je­lent első eredményes szereplésünk a­­ nemzet­közi zöldasztalnál. ITt korszakot nyit, ha kül­politikai kormányypolitik­ánk erre az útra akar lépni ROVÁS. Szerintünk jó^Kisgazdapárt intranzigens maradt, óhajtásuk ellen semmit sem engedett. Ezt mondja arsagyatádi Szabó István is. Mások szerint jm­kint beadta derekát s a nagy fogad­kozás vége mégis csak meglapulás. Nekünk van-e igazunk? A másiknak? Elég jellemző a határozatra, hogy ez a kérdés felvetődik. Még jellemzőbb, hogy az igazi feleletet nem is a kis­gazdák, hanem a többiek cselekedete fogja meg­adni. Ha a többi meg tud férni a kisgazdákkal a koaliczióban, akkor meglapult. Ha nem tud­nak vele együtt maradni akkor. intranzigens. Volt, jgt ■ ' • A közsaba'dsági tételeket igen erősen hangr ffúlyozzajp kisgazda politika, de kérdés, hogy eze k ly^éért milyen messze óhajt menni. A kmn k erdésben összeveszni végzetes baj, mert sem az egyik, sem a másik irányban nem lehet a végére jutni. Ellenben a közszabadságok dol­gában igenis lehet vagy liberálisan, vagy reak­­cziósan cselekedni. Itt tehát a kenyértörés dön­tést is jelent: vagy lenne liberálisabb kormán­­yunk, vagy liberálisabb ellenzékünk. Nemzők kezdték, hanem a másik! Olcsó védeljüzés, mely mit sem változtat semmin. El­lenben ha azt értik alatta, hogy legitimista irányban forszírozni a királykérdést nem ke­vésbé ártalmas, akkor feltétlenül igazuk van. „Örvendetes/4 Hogy Velenczében a magyar kormány­­megegyezett a Sal Fober-kormánynyal, ez örven­­dít­­ős. Iliszeu­ a m­egegyezésért ment oda s tá­­­mogatólag kisérte az egész magyar közvéle­mény. örvendetes a megegyezés, mert az oszt­rák kormány többet engedett, mint a magyar f is­mert meg nem­ egyezés esetén a legzűrzava­­ribb bonyodalmak álltak volna elő, messze a nyugatmagyarországi kérdésen túlterjedők. A megegyezés valóban örvendetes, ide ü­rülni rajta nem tudunk s aligha maradunk az örömtelenségben egyedül. Mi is voltaképpen­­az örvendetes a velenczei eredményben? Hogy­­Sopront és környékét valószínűleg a népszava­zás eredménye alapján megtarthatjuk. Jutunk valamihez, a­mi a mienk. Ellenben a negatívum a­z, hogy Nyugat-Magyarország többi részeit most már végleg el kell ismernünk osztráknak. Egyik épp oly eredménye a velenczei megegye­znek, mint a másik. Nem tudunk neki örülni. A kérdés aligha érett még meg annyira, hogy kritikailag hozzá lehetne szólani. Egyet azonban ki kell emelnünk. Deák Ferencz elvére gondolunk. A­mit az erőszak elvett, vissza le­het szerezni, de a­miről a nemzet önként le­mondott, örökre elveszett. Nos hát, a legnyo­­matékosabban tiltakozni kell a fölfogás ellen, mintha a velenczei megegyezés a Nyugat- Magyar­országról való önkéntes lemondást je­lentené. Mintha más lenne az ország helyzete ez elvesztett részével, mint a többivel szemben, melyeket a trianoni szerződés elvett tőlünk, de a­melyeknek elvételéhez a magunk részéről sem­mivel sem járultunk hozzá. A­ velenczei megegyezésnek semmiféle vo­natkozásban nem szabad a trianoni szerződés kényszerítő erején túlmenő hozzájárulást jelen­tenie Magyarország részérül. Nem is jelent, de még azt sem szabad megengedni, hogy valaki erre gondolhasson is. Velenczében egyszerűen hozzájárultunk a trianoni szerződés végrehaj­tásának egy módjához, de maga a nemzeti föl­fogás e szerződés erkölcsi értékéről meg nek­i másutt Nyugat-Magyarországot sem engedtük át Ausztriának, a­hogy Erdélyt nem engedtük át Romániának, csak megtartottunk egy ránk diktált kötelezettséget, melyet szabad akarat­ból sohasem vállaltunk volna. Nem áll tehát, hogy a soproni népszavazás kedvéért lemond­ Hegedűs adótörvényei revízió alá kerülnek. Kállay államtitkár rendelete. — Valkó államtitkár revíziós szándékai. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter távozásá­val a pénzügyminisztérium vezetését Kállay Ti­bor államtitkár miziszte át. Kállay Tibor államtit­kár hivatalba lépésekor rendeletben utasította a pénzügyminisztérium egyes osztályait, hogy azo­kat az aktákat, a­melyeket Hegedűs miniszter már aláírt, de a­melyek még nincsenek kikézbesítve, tartsák vissza és újabb elintézés czéljából dolgoz­zák föl. Ennek az intézkedésnek az a magyará­zata, hogy Kállay államtitkár, a­ki adóügyekben általánosan elismert jeles szakember, sok adóügyi kérdésben Hegedűs Lórántéval ellenkező, állás­pontot foglal el.­­ "Az Újság értesülése szerint egyébként Valkó Lajos államtitkár is hivatalbalépése alkalmával módot fog keresni arra, hogy Hegedűs Lóránt pénzügyi- és­ adótörvényeit revízió alá vegyék s ez a revízió­­ki fog terjedni Hegedűs összes adó­törvényeire.­­ Valkó államtitkár a revíziót úgy szándékozik végrehajtani, hogy abban kifejezésre jusson az adókérdésekben vallott fölfogása. Valkó államtitkár a revizió ügyében meg fogja hallgatni az összes­, érdekképviseleteket és a ban­­kokat Sürgősen összehívják a nemzetgyűlést. Harmincz képviselő csatlakozott Kabinett Gyulához. — Régi elemeire bomlik a kisgazda­­párt.Jr­. Bizalmas értekezlet az igazságügyminisztériumban. — Andrássyék szerint meg­­dőlt a koaliczió. — Nagyatádi kiválik a kabinetből. Andrássy pártja a szabadságjogok mellett exponálja magát.­ ­ Azt lehetett várni, hogy a tegnapi események után megszólal a kereszténypárt s ultimátummal felel a nagyatádista­ csoport tiz pontjára. Andrássy Gyula gróf azonban nem akarja elhamarkodni a dolgot, addig nem kezd akcziót, a mig nem tár­gyalt a miniszterelnökkel. A kereszténypárt ve­zérének szavára a várakozás álláspontjára helyez­kedett s a miniszterelnökkel együtt kivánja tisz­tázni a helyzetet. Azt az egyet határozottan le­szögezték a Károlyi-palotában, hogy a koaliczió megdőlt. Bethlen István gróf és minisztertársai elvesztet­ték az egységes parlamenti hátvédet s ilyen ala­pon elkerülhetetlen a kormány rekonstru­kcziója. Az első lemondás már meg is történt. Tomcsányi Vilmos Pál miniszter ma megjelent a kormányzó előtt és bejelentette lemondását. A kormányzó nem fogadta el az igazságügyminiszter távozását s felkérte, hogy a miniszterelnök visszaérkezéséig a helyén maradjon. Mint kitűnő forrásból értesü­lünk, a helyzet úgy fog alakulni, hogy a minisz­terelnök megérkezése után rögtön összehívják a nemzetgyűlést, valószínűen már a jövő hétre s akkor hamarosan megkezdődhetik az itt átcsoportosulás. Andrássy Gyula gróf a kisgazdapárt analógiájára szintén a királykérdés zászlajával áll ki a porondra, és nem telik bele hosszú idő, külön-külön táborban helyez­kednek el a legitimisták és a szabadkirályválasz­­tók. A főkorifeusok véleménye szerint a mos­tani pillanat a legalkalmasabb a nyílt szín­vallásra. Értekezlet az Igazságü­gyminisztériumban. Ma délután hat órakor tizennyolc­ képviselő bizalmas értes­ületet tartott az igazságügyminisz­térium épület iltrt. Csak olyan képviselők jelentek meg a megisrtelésen, a­kik végzetes taktikai hi­bának teki­ntti pártjuk tegnapi határozatát és arra szánták el magukat, hogy számolnak az adott helyzetrel s felmondják a fegyverbarátságot a na­gyaládistákak. A kisgazdapárt ellenzéke nem tegnap verbuálódott. Már a két hét előtti párt­értekezleten t­ob képviselő nyíltan ki merte mon­dani, hogy nm helyeslik a tíz pontot, mert nem látják megoldltnak, miért kell a királykérdést, mint Kris szoáját, a felszínre dobni. Ennek a csoportnak­ggodalmait Kiss Ferencz képviselő tárta hosszab beszédben a plénum elé. Azt mon­­­­dotta akkori­a­n a többi között, hogy ő elsősorban hazafi, elsősorban az ország konszolidácziójáig munkálkodik s csak másodsorban pártember.­­A mai bizalmas értekezleten súlyos szavakkal kifogásolták Hencz Károly, Dömötör Mihály é­s Simonyi-Semadam Sándor tegnapi taktikázásán Leszögezték azt a tényt, hogy ez a három képv­selő egyszerűen meghiúsította az intézőbizottság ülésének megtartását, a­mikor harcziasan fellépve hangoztatta mind a három, hogy fölösleges min­den további tanácskozás, kár vitatkozni a 1 . pontról. Éles kifakadások hangzottak el az össze­jövetelen a többség tegnapi harczm­odora ellen Megállapították, hogy valósággal terror alatt ál­l tegnap a kisgazdapárt értekezlete, szó sem lehetett kontradiktórius tárgyalásról, mert a nagy­­atádista csoport egyszerűen lehurrogta azokat,­­­­köztük Tomcsányi Vilmos Pál minisztert is , a­kik a kisebbség tíz pontját védelmezték. Hencz Károly szinte magából kikelve, egyre ezt kiál­totta : Szavazzunk! Szavazzunk ! A bizalmas értekezleten az a vélemény ala­kult ki, hogy a kisgazdapárt vezetése illetéktelen kezekbe csúszott át, mert most Hencz Károly, Dömötör Mihály és Simonyi-Semadam Sándor a legnagyobb urak a pártban, pedig néhány hó­nappal ezelőtt még nem is voltak tagjai a pártnál és Dömötör Mihály mint belügyminiszter, Simo­­nyi-Sermadam Sándor pedig miniszterelnök korá­ban a kisgazdapárt ellen dolgoztak teljes gőz­zel. Abban állapodtak meg a mérsékeltek hogy egyelőre várakoznak, megvárják a minisz­terelnök visszatértét velenczei útjáról, akkor az­tán eléje terjesztik programmjukat és azt elfogad­tatják vele. Csak a miniszterelnökkel történt tár­gyalás után fognak dönteni arról, bent marad­nak-e a kisgazdapártban, vagy a párt kettészaka­dását kivánják-e a helyzet tisztázása czéljából- Tervük szerint a kisgazdapárt régi elemeire bomlik szét, vagyis a Nagyatádi-féle országos kisgazdapártra és a Rubinesc-féle egyesült 'kérész-'' tény nemzeti kisgazda- és földmivesp.intra. A ki­válni készülő képviselők ezt az utóbbi pártot, élesztik újra fel s a régi keretekben tömörítik össze a földműves társadalmak Kimondották azt is, hogy nekik nincs okuk a­ pártból való kilépésre hanem mivel nagyatádi­ék jöttek annak idején a­ pártba, nagyatádiéknak kell távozniok. Értesülé­sünk szerint Rubinek Gyula körül ed­dig az alábbi­­képviselők tömörültek: Tomcsányi Vilmos Pál, Csukás Endre, Iklódy-­é Szabó János, Lukovich Aladár, Hadházy Zsúr- ' mond, Kolozsy Endre, Czeglédy Endre,­Muszti G .. István. Dánér: Béla, Négyessy­ László.. Kezdi'1?1

Next