Az Ujság, 1922. december (20. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-08 / 280. szám
Csak a forma kedvéért. Nem harcolunk a rendjavaslat ellen. Joggal feltehetjük, hogy a kormány ezt a javaslatot megszerkesztvén, előre tudta, mit fognak ellene vetni, akiket illet. Mindaz, amit mi veszedelmesnek és lehetetlennek vallunk, éppen ezért kívánatos a kormánynak. A többsége pedig megvan s másra, mint e többségre a kormány úgy sem támaszkodik ennél a javaslatnál. A közönségünket felvilágosítani fölösleges, a többséget meggyőzni hiábavaló. Éppen csak a forma kedvéért morfondírozunk róla, nehogy úgy tűnjék fel, mintha minden egyébbel a józan ész is el lenne már nyomva. Nem is a rendelkezésekre térünk ki, csak beigazolásuk alapgondolatára. Hogy a normális viszonyok, melyeket normális jogkeretek megvédhetnek, még nem álltak be, ennélfogva a kormánynak több hatalomra van szüksége és több hatalommal több rendet tud biztosítani. Ha paradoxnak találják, hogy épp fordítottan gondolkodunk, tulajdonítsák ezt a kormány megokolásának, mely nem összetartozó dolgokat hoz összefüggésbe. Árviszonyok normalitása és a törvények normalitása párhuzamos, de a viszonyok abnormalitása és a törvények abnormalitása, már nem az. Ha a törvények követik a viszonyok abnormalitását, akkor áldozatául válnak az abnormalitásnak, hozzájárulnak az abnormalitás fokozásához. Ha például általános fosztogatás idején törvényt hoznak mindenki felakasztásáról, aki esetleg fosztogathat, akkor a rend biztosításával éppen ellenkező az eredmény. Akkor a fosztogatással szemben való bizonytalanság mellé a törvénnyel szemben való bizonytalanság sorakozik. A káosz dupla lesz, nem pedig paralizálódik. Nekünk azonban ezt a hamis gondolatkapcsolatot akceptálnunk kell s amit belőle józanul következtetünk, más, mint paradox, nem lehet. Nos hát, normális viszonyok mellett a kormányhatalomnak bármely túltengése elviselhetőbb, mint forrongások mellett. Mert mit jelentenek a normális viszonyok? A törvényeknek uralmát egyetemes alapon, az élet szabályozására megbízható, csak a törvényeket és az élet szükségleteit elfogulatlanul néző közegek révén. Ha szigorú a törvény, mindenkire egyaránt az, ha alkalmazzák a törvényt, objektíve teszik, mert rendeltetésének nincsen mellékcélja. Ha kevés a szabadság, egyenlő esélyeket teremt mindenki számára. Nekem kevés? Az ellenfelemnek sincs több. S ami döntő, amit véd, amit erősít, valóban a közösség, melynek, akármilyen is, magam is tagja vagyok. Állam alatt államot értek, nemzet alatt nemzetet. Ma azonban, még nem normális viszonyok között — szükséges-e ezt kifejteni? — az elfoglalt hatalom magamagát teszi meg állam és nemzet sorsának. Magát mesterségesen erősítvén, vallja: a nemzetet erősítem. Ha elbukik a mai uralom, az állam és nemzet megmaradna. De azt mondják: ha a mai rezsim megbukik, az állam és nemzet is elbukott. Normális viszonyok között kormánypolitikai irány ezt nem teheti. Forradalmi korokon mindenki megteszi. Megtették Károlyiék, megtették a görögök is. Eltiporják annak a sza ROVÁS. Csak lassan a testtel. Ne beszéljünk általános felzúdulásról, mert a felzúdulás nem általános. Ellenben igen nagymértékű a helyeslés, ha az országban nem is, ha belül a lélekben nem is, de ott, ahol a rendtörvényt eldöntik, ott megvan. S ha még volna kétség aziránt, hogy ez a törvény nem fog mindenfelé ütni, azt eloszlatná éppen az az oldal, mely helyesel, sőt lelkesedik. A numerus clausus és a bottörvény is csak azoknak készült, akik nem szavazták meg. Most már hárman lesznek. * / A rendtörvény indokolása elismerésreméltó nyíltsággal végre megmondja, hogy azért kell szűkre szabni a lapok terjedelmét, hogy kevesebb hozzászólás legyen az ügyekhez. Ezt a rendelkezést, mondja az indokolás, tulajdonítsák azoknak a lapoknak, amelyek szenvedélyek felkorbácsolásától a nyílt lazításig stb- minden eszközt felhasználtak. Ezek közé nem tartoznak persze a kormányt támogató lapok, amelyek nap-nap után szenvedélyeket korbácsolnak fel, lazítanak s pogromot indítványoznak. Ezek közé tartoznak azok a lapok, amelyek liberalizmust emlegetnek még mindig, dacára annak, hogy a kormány már régen nem emlegeti. Enyhítésnek veendő az internáló paragrafus, mert legfeljebb hat hónapra lehet internálni s hat hónap múlva — a belügyminiszternek javaslatot tesznek a prolongálásra. Tehát hat hónaponként lehet mindenkinek reménye. Az elitélt betörő pontosan tudja, mikor szabadul ki, ha a belügyminiszter a feje tetejére áll is, de akit a közigazgatás elitél, az félévekre oszthatja be az örökkévalóságot LA T t’h/ 77 IReran 77 Budapest, 1922.BtWona* XX. évfolyam, 280. szám._________________Péntek, december & Előfizetési árak: . SZERKESZTŐSÉGI kivételével minden nap. Budapest, Erzsébet-kör u 113. Lloyd*George cikksorozata Az Újságában. • . . Rövid időn belül íme másodszor ér bennünket, Az Újságot, a szerencse, hogy dokumentálhatjuk azt a szeretetet és hálát, amely bennünket, húsz éve már, a mi lelkes olvasótáborunkhoz fűz. Százszorosan jól esik ezt bebizonyítani éppen a mai időkben, amikor Az Újság terjedelmét illetőleg nem olyan módon szolgálhatjuk ki a közönséget, ahogy azt szeretnénk. De amit ezentúl tehetünk, azt olyan arányokban, igyekezettel, áldozatkészséggel tesszük, mint idáig magyar lap, magyar közönségért nem tehette. Vilmos császár emlékiratait követőleg Az Újság megállapodott a londoni United■ Pressel és megszerezte Lloyd George cikkeinek, emlékiratainak kizárólagos közlési jogát Magyarországra, ami jóval többet jelent egy szenzációsan érdekes izgató és izgalmas cikksorozatnál. Mert jelenti egyben Magyarország belekapcsolását a nyugati kultúrába és mi büszkék és boldogok vagyunk, hogy ennek a kulturális eseménynek éppen Az Újság lehet a szócsöve. A közönséget bizonyára érdekelni fogja az a táviratváltás, amely Az Újság végleges megállapodását a londoni kiadókkal megelőzte. Itt adjuk tehát az eredeti szövegezésben. 456/5 London, 13071 64/63 16/16 AZ ÚJSÁG Budapest* We offer you exclusive rights publication hungary series thirty articles in commission of Lloyd George on international topics first six articles weekly remainder fortnightly first article-now ready please expedite reply if proposition accepted United Press 161 Temple Chambers, London. 3 Az Újság Bpest , Lloyd George megbízásából felajánljuk önöknek harminc internationális vonatkozást a cikknek kizárólagos közlési jogát Magyarországra. Eleinte hat héten át egy-egy cikket, a többit két*hetenként, első cikk már készen, azonnali választ kérünk, hogy ajánlatunkat elfogadják-e a United Press stb. ... I - - . • ‘ | 1 - . t ■ f | Temple Chambers, London United Press 161. Proposition accepted please wire is all right AZ ÚJSÁG. Ajánlatukat elfogadtuk, sürgöny választ kérünk, hogy rendben van-e? «*'' Az Újság AZ ÚJSÁG Budapest. . London, 13065 44/42 6 11,. 36 m. We accept your offer fór exclusive rights hungary entire series Lloyd George posting first artiele and contract to day oopy of first artiele fór publication next Sunday United Press. Az Újság Bpest. Dolog rendben Lloyd George-féle cikkek közlésének kizárólagos joga Magyarországon önöké. Szerződést és első cikket ma postára adjuk legközelebbi vasárnap már közzétehető. K United Press A londoni konferencián végleg meg akarják oldani a jóvátételi problémát. Anglia elválasztja a jóvátételt a szövetségesek adósságának kérdésétől. Páris, december 7. A londoni értekezlet tárgyalásai szombaton reggel kezdődnek meg a Downing Streeten és előreláthatólag hétfőig tartanak. A londoni találkozásra Poincaré általános javaslatokkal indul, melynek főbb pontjai: 1. Németország nem kap moratóriumot anélkül, hogy külön zálogokat, mint például bányákat és erdőket, szolgáltasson ki a szövetségeseknek. 2. A német kárpótlást a francia és a többi szövetséges adósságokkal párhuzamosan lehet csak leszállítani. 3. Revízió alá kell venni a német fizetésekből a szövetségeseknek járó százalékkulcsokat. Franciaország az eddigi 52 százaléknál többet igényel. 4. Németországnak világosan szándékos kísérlete a fizetés megtagadására vagy a belföldi pénzügyi reformok végrehajtásának elodázásának büntetésképpen maga után vonja a szankciók alkalmazását. Mussolini Párisból Poincaréval egy vonaton folytatja útját Londonba. Curzonnal is találkozni fog Vevey-ben s innen kezdve egész Lausenne-ig együtt utazik vele, ahol egy kis pihenőt tart, hogy a többi delegátussal is tanácskozzék. A londoni értekezletnek fontosságot ad az a megbízható forrásból származó hír, mely szerint Belgium csak azzal a feltétellel hívja össze a brüsszeli értekezletet, ha a szövetségesek a jóvátétel kérdésében megegyezésre jutnak. Bonar Law is valószínűleg részt vesz az értekezleten. A jóvátétel kérdését most már végleg meg kell oldani, mert a huzavona Anglia iparát és kereskedelmét nagyon károsan érinti. A brit kereskedelmi kamarák szövetsége a miniszterelnökhöz feliratot küld, melyben hangoztatja, hogy Németország számára meghatározott időre moratóriumot kell adni, emellett haladéktalanul meg kell állapítani azt a jóvátételi összeget, amelyet Németország megfelelő időn belül a szövetségesek kereskedelmének sérelme nélkül fizethet. Az esetleges kényszereszközöket a szövetségeseknek együttesen kell megállapítaniok. Páris, december 6. A jóvátételi kérdés állandóan a szövetséges kormányok érdeklődésének homlokterében áll és nagyon sűrű jegyzékváltás tárgya Poincaré és Bonar Law között. A Németország által fizetendő jóvátétel és a szövetségesek egymás közti adósságai között junkum áll fenn. Anglia most arra törekszik, hogy a két kérdést különválassza és a német reparációk kérdését lehetőleg még Londonban, a brüsszeli konferencia előtt akarja végleg megoldani. Bonar Láw mindenáron szeretné a kérdést újabb katonai megszállás nélkül megoldásra vinni. hadságát, aki ellenségük lehet- Bűnnek deklarálják a jogot is, ha ellenük fordítható. Ezt még eddig minden forradalom megtette. Túlság csak az, hogy most egy kormányzat teszi meg, mely a konszolidáció felé akar vezetni. Nem juthat oda. Forradalmi stílusok és motívumok csak leverésre alkalmasak, nem konszolidálásra. S mivel tény, hogy az ország most már valóban konszolidálható, a törvényeknek önkénnyel telítése nem védelem a felforgatás ellen .