Az Ujság, 1925. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-09 / 6. szám

W'' ' ' /T^x Li'cU ELŐFIZETÉSI ÁRAK: OHB HBHH — BH MBB SZERKESZTŐSÉG: Negyedévre. 120,000 korona Sfeggsm MRBs&mBB IfipE 9 9H& .pIrflPBt. *^s KIADÓHIVATAL: Egy hóra... 40,000 korona Jrcp|3gj||; j8j|y |||||; ||ro| SSp’ |gg|| V., Vilmos császár­ út 34. sz. Egyes szám­ára Budapesten, vidé­­kSP fifilít *Ér§|f k£::- MsUI TE L E FO N S_Z Á M O K: ken és pályaudvaron Hétköznap SSp gaSE: AkI? gngt ;i» SIP ^slfiKflfvfo, 3|ng iMaagl 154-20, 154-21, 154-22, 154-21. 2000 korona, vasárnap 2­100 korona. Skál. »u^n~ w J9k m A nyomda telefonja (csak Ausztria l­án hétköznap és v;\- Jg&Sf |||||f jKsf! .jt l®!* 3Kz es*e *ia* érétől(kezdve) 154—21,­sárnap 1300 osztrák korona. llgl -É^JK JbF Hf& ’ffiBBblJBB FIÓK KIA­DÓI H­IVAT­A­L: Megjel­enik Ünnep utáni na­­wj$£jL JBEf 7§J® Budapest, VII. Erzsébet­ körút 43. sz. pul­ kivételévé! minden nap. Kp MB&w­­wBn Telefon­szám: József tér 20 LYZIRTI UTÁN Befejezték az idei osztrák sorozást, 5000 újoncot vettek be. Bécs, január 8. Tegnap fejezték be az idei toborzást az osztrák szövetségi had­sereg számára. A sorozásra a népesség minden rétegéből jelentkeztek, főként munkanélküliek. Összesen 4000 jelentke­zőt találtak alkalmasnak, akiket be is so­roztak. Újra kezdődnek a francia­­német tárgyalások. Raynaldy miniszter nyilatkozata, Paris, január 8. (Havas.) A mai miniszter­­tanács után Raynaldy kereskedelemügyi mi­niszter a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy holnap délelőtt valószínűleg megbeszél­­ést tart Trendelenburg német kiküldöttel. Re­méli, hogy sikerül modus vivendit találni. Olyan modus vivendit azonban nem fogadhat el, amely hasonló volna a Németország és Olaszország közt létrejött megegyezéshez. Olaszország ugyanis hozzájárult a legtöbb kedvezményről szóló klazulához. A francia törvényhozás a legtöbb kedvezményt nem en­gedi meg, s egyébként ez az előny a francia ipar nagy részét munkanélküliségre ítélné. A miniszter kijelentette továbbá, hogy a francia küldöttség részéről előterjesztett ideiglenes megegyezésről szóló berlini hír valótlan, kü­lönösen, ami az elzász-lotharingiai külön ura­lom bizonytalan időre való iű­eghosszabbítá­­sát illeti, miután a modus vivendi csak meg­határozott tartamú lehet. Bíróság elé állítják a jassii zavargás értelmi szerzőit Bukarest, január 8. A lapok jassii je­lentése szerint a jassii egyetem tanácsa Sla­­tineanu rektor indítványára elhatározta, hogy Cuza egyetemi tanárt és a diákzavargások többi értelmi szerzőit bíróság elé állítja. Mozgósítják, a Wrangel-tiszteket. Nikolaj Nikolajevics prklamációja. Bécs, január 8. (Az Újság bécsi szerkesztő­ségének telefonjelentése.) Orosz emigráns kö­rökben nagy meglepetést keltett az a hír, hogy Nikolaj Nikolajevics nagyherceg, a volt orosz generalisszimusz, cárrá proklamáltatta magát és elrendelte a Balkánon élő Wrangel­­hadsereg töredékeinek összpontosítását és mozgósítását. A híradás annál is inkább meg­lepő, mert a párisi orosz ellenforradalmi szer­vek néhány hónap előtt Dimitrij nagyherceg mellett foglaltak állást. Politikai körökben nem nagy jelentőséget tulajdonítanak az ese­ménynek. Összeü­­zés a két Bratianu között. Bratianu Vintila nem akart elmenni a párisi konferenciára. Bukarest, január 8. A lapok jelentése szerint Bratianu Vintila pénzügyminiszter párisi árázásá­nak kérdése majdnem kormányválságot idézett elő. A pénzügyminiszter a minisztertanácson amellett foglalt állást, hogy az értekezletre való meghívás körülményeire való tekintettel helye­sebb volna, ha el sem utaznék az értekezletre. Ebből heves vita támadt a pénzügyminiszter és fivére, a miniszterelnök között A miniszterelnök végül e szavakkal fordult a pénzügyminiszterhez: — Vedd figyelembe, hogy ez esetben kormány­­válságot idézel elő, mert ezt a visszautasítást le­mondásnak tekinthetik, amivel a kormányt le­mondásra kényszeríted, holott ezt e pillanatban nem tartom célszerűnek. A pénzügyminiszter végül hosszabb rábeszélés után mégis rászánta magát a párisi útra. KOVÁI Baljóslatúan, titokzatosai), intően suttog­ják: ne elégedetlenkedjetek annyit balfelöl, mert különben a politika jobbfelé tolódik, így­, személytelenül, tolódik. Nem tolják, ahogy a cseléd összetöri a tányért, hanem tolódik, ahogy a nagysága kezén a tányér összetör. Egyszerre passzív tényező lett a kormány, a kormánypolitika, a kormány elve, irányítása, szándéka, akarata. Jobbratolódik a politika s magával viszi jobbra a kormányt , mint sze­kér a rajta ülőt. S a kormányból rögtön di­rigáló kocsis lesz megint, mihelyt balról nem kritizálják. Vagy nem olyan cselekvő a kor­mány ebben az esetben, vagy nem olyan pasz­­szív a másikban. A sztrájkoló ellenzéknek meg merjük jó­solni: nem fognak örökre sztrájkolni. Igazuk van mindenben és nem csorbul az igazuk, mégsem fognak örökre sztrájkolni. S amíg sztrájkolnak, addig joggal minden felelősséget a kormányra háríthatnak s ha nem sztrájkol­nak, akkor is ezt fogják tenni, teljes joggal. Bizonyára van ebben magasabb politika, mely­hez mi nem értünk. Földönjáróan csak azt lát­juk, hogy a kormány nem nagyon sír azért, hogy a pénzügyi bizottságban nem verik el rajta a port. * Bethlen Istvánnak is igaza van: pártenge­­dékenységet nem hajlandó politikai engedmé­nyekkel megvásárolni. Nem is szabad. Sem most, amikor nem teszi, sem 1921-ben, amikor megtette. Herriot betegsége miatt lemond. Egyelőre nem vehet részt a parlament ülésein. Briand, Loucheur és Clemenfell lesz az utóda. _____ • Doumergue elnök már tárgyalásokat folytat. llées, január 9. (Az Újság bécsi szerkesztő­ségének telefonjelentése.) Párisból jelentik: Parlamenti körökben Ilire jár, hogy Herriot miniszterelnök egészségi átlapolt január hó 13-ikáig, amikor a kamara újból megkezdi ülésezéseit, még nem állhat helyre. A minisz­terelnök, egészségi állapota bár erősen javult, egyelőre semmi nagyobb fáradságnak nem teheti ki magát. Éppen ezért számára egyelőre lehetetlen, hogy a kamara ülésein résztvegyen­ Ebből a helyzetből kifolyólag számos lehető­ség került kombinációba, amelyekre vonatko­zólag végleges döntés még nem történt. Ilire jár, hogy Herriot még az új ülés­szak megkezdése előtt bejelenti lemondását és valamelyik eddigi munkatársát ajánlja utódául. Eszerint a híradás szerint Dou­­mergue elnök, akit a miniszterelnök hosszas betegsége különben is nagyon nyugtalanít, máris tárgyalásokat folytat az esetleges kor­­mánykrízis gyors lebonyolítására nézve. Bár ezeket a híreszteléseket a Quai d'Orsay-n meg­cáfolták, mindenki tisztában van vele, hogy a közeli pulitika kialakulására Franciaország­ban Herriot betegsége döntő befolyást gyako­rol. Amennyiben a miniszterelnök önként visszalép, úgy utóda valószínűleg Briand vagy Loucheur lesz. Kétséges azonban, hogy kettő­jük közül bármelyik is megkapná a szociál­demokrata párt támogatását. Ebben az eset­­­­ben ClementeU pénzügyminiszter veszi át a­­ kabinet vezetését. ClementeU, kitűnő szakm­i­­­­niszter, de politikailag meglehetősen színtelen. ■ Mindenesetre biztosítani tudja azoban magá­­i­nak az egész baloldal egységes támogatását. ­ Marx kancellár kísérlete egyelőre meghiúsult. Luther pénzügyminiszter és a közélelmezési miniszter szembehelyezkedett a kancellárral. A porosz országgyűlés szociáldemokrata elnököt választott Bécs, január 8. (Az Újság bécsi tudósító­jától.) Berlinből jelentik: Az esti órákban a kormányválságban váratlan fordulat állott be. Marx birodalmi kancellár ugyanis eddigi ka­binetjének tagjainál váratlan nehézségekbe ütközött, amennyiben Luther dr. birodalmi pénzügyminiszter és a német nemzeti párti élelmezési miniszter világosan kijelentette, hogy Marx dr. kisebbségi kormányával nem dolgozik együtt. Hasonlóképen több állam­titkár, akit miniszteri tárcákra szemeltek ki, azok elfogadását megtagadta. Ilyen körülmé­nyek között nagyon kérdéses, hogy­ Marx dr. kabinetalakítása sikerül-e. Fél nyolc tájban végződött be a centrumpárt értekezlete. Az ülés elhagyásakor Marx kancellár a követ­kezőket jelentette ki: — Egyelőre senki sem talál megoldást. Azonnal a birodalmi elnökhöz megyek, hogy neki jelentést tegyek a fordulatról. Arra a kérdésre, hogy a kabinet alakítá­sáról miképen vélekedik, Marx dr. a követ­kezőket válaszolta: — Nem gondolok arra, hogy a megbeszé­léseket abbahagyjam. Mindenesetre a döntést a birodalmi elnöktől teszem függővé. Marx kancellár utóbbi kijelentése arra mu­tat, hogy még nem tekinthető teljesen meghiú­sultnak a középpártokba­ alakítandó kisebb­ségi kabinet gondolata. A porosz országgyűlés elnökválasztása so­rán az első szavazás alkalmával nem jutottak eredményre, mert a jelöltek egyike sem érte el a szavazatok abszolút többségét. A második szavazás során Bartels szociáldemokrata kép­viselőt választották meg 201 szavazattal az országgyűlés elnökévé. Ellenjelöltje, Kries né­met nemzeti párti képviselő 178 szavazatot ka­pott. Bartels elfogadta a megválasztást. A berlini városi képviselőtestületnek ka­rácsony óta tartott mai első közgyűlésén Hass városi képviselőt (szociáldemokrata) elnökké, Caspari dr.-t (német néppárt) első és Meyer Oszkár dr.-t (demokrata) második helyettes elnökké választották meg. Höfle dr. birodalmi postaügyi miniszter kijelentette, hogy az a 14,5 millió hitel, me­lyet a birodalmi postaigazgatóság a Barmat­­csoport rendelkezésére bocsátott, értékpapí­rokból és váltókból álló letéttel biztosítva van, azonkívül tizenhét bel- és külföldi biz­tosító társaságnál is teljes mértékben biztosí­tották. A Tag állításával szemben kijelentik, hogy amit a lap Lange-Hegermann centrum­­párti képviselő tevékenységéről ír, tisztára koholmány és téves az az állítás is, hogy a centrumpárt elhatározta a postaügyi minisz­ter lényndatását és hogy a lemondás­­ már meg is történt. Valótlannak minősítik azt a hírt is, hogy a postaügyi miniszter lemond birodalmi gyűlési képviselői mandátumáról. Tréfák. Most igen komoly gyülekezetekben igen komoly életkérdésekről van szó. Hálásak vagyunk, hogy akadnak urak, akik e szo­morúságig komoly vitákba lelki derűt tud­nak keverni. A kínai és japán­ még a te­metésen is mosolyog, hogy felebarátai lelki állapotát derítse. Hadd mosolyogjunk néha mi is, néha,­ csak azért, mert a lelkünk mindig szomorú. Ma Mándy Samu képviselő úr fejezte ki nézetét, hogy mindaddig nem lehet raj­tunk lényegesen segíteni, m­íg a helyzetünk meg nem javul. Tehát? Amit nem lehet segíteni, az javuljon meg. Nagyon jó vicc. Senki nem nevetett rajta, mert úgy hangzott, mintha komoly beszéd volna. Tegnap a pénzügyminiszter eleve ki­jelentette, hogy a forgalmi ankéten ne mondjanak olyanokat, miket már­ hallott, ne kívánjanak olyat, ami a kincstárra kár, ellenben nem barátja a rendszerváltozta­tásnak és a mezőgazdaságot nem hajlandó forgalmi adóval terhelni. Megint nem ne­vetett senki, mert komolyan vették, hogy hasznos egy tanácskozás, melyen csak új­donságokat szabad mondani, holott az, ami fáj, már tudott dolog, amelyen sem­min sem lehet és szabad változtatni, holott éppen változtatások kellenének. Ugyancsak azon a forgalmi adó-anké­ten Marsehall Ferenc képviselő úr elis­merte a forgalmi adórendszer igazságta­lanságát s örömét fejezte ki, hogy ime leg­alább egy osztály van, melyet az igazságta­lanság nem nyomorít meg. Ezen azután nevetett mindenki, mert a szónok a maga nevetésével is jelezte, hogy ez vicc, még­pedig jó. Ennél is jobb azonban az utána követ­kező agrárius vélemény, amely szerint a mezőgazdaságot is épp úgy terheli a for­galmi adó. Ami azt jelenti, hogy Marsehall Ferenc szívja vissza az örömét. Folyik? Nem folyik? Ez pesti humor a víz-mizéria idejéből. Terheli? Nem ter­heli? Ez agrárius humor a pesti nyomor idejében. Talán külön ankét kellene en­nek a problémának az eldöntésére. A városi ember keresete nyolcvan— száz százalékát élelemre költi. Még­pedig nem kaviárra és langusztra. Hanem lisztre, krumplira, zsírra, hagymára, csupa olyan cikkre, mely után forgalmi adót fizet s amit a kisgazda, nagy gazda nem vásárol, han­em forgalmi adómentesen maga ter­mel, azaz önmagától vesz. A falusi kis­ember tehát, feltéve, hogy ugyanolyan rosszul él, mint a városi, a városinak egész önfentartási költségének erejéig már adó­mentes, már olcsóbban él, mint a pesti. Aztán nem él Pesten és nem viseli a ret­tentő városi terheket. Sem a vize, sem a kövezete, sem a járása-kelése nem fizet adót, a házbérhaszonrészesedésről sem igen sejt valamit, a kultúrát ingyen kapja, a tudományt a városban főzik s a falun ingyen tálalják. Ha pedig kaszát, csizmát vásárol, akkor szidja a városi boltost, mert ez után már neki is kell forgalmi adót fizetni. Ezek tények. S ha ezzel szemben tréfá­kat mondanak, ez nem humor,­­hanem gúny. A legfájóbb bántalom, ami szenvedő embert , érhet. Hát tréfáljanak akár­mennyit, ez rendben van. De az isten áldja meg őket, ne gúnyolódjanak!

Next