Az Ujság, 1925. február (22. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-20 / 41. szám

6 ­ AZ ÚJSÁG ♦ PÉNTEK, 1925 FEBRUÁR 20 Kinyomatják Jókai parlamenti beszédeit. Az Ehrenfeld-kódexet Jókai-kódex néven a Nemzeti Múzeumban helyezik el. Ünnepélyes külsők között áldozott ma a magyar nemzetgyűlés Jókai emléke előtt. Scitovszky Béla elnök mondotta az elnöki székből az első beszédet: — Tisztelt nemzetgyűlési A nagy centenná­­rium­ok sorozatában, amelyek a múlt századbeli nemzeti renaissance-unk vezércsillagainak fényét vetíti szomorú jelenünkre, tegnap virradt ránk Jókai Mór születésenapjának századik évfordu­lója. 1825, a nagy termékeny esztendő hintette planétájának sugarait a színmagyar komáromi nemesi hajlékra is, amelyből fajunk géniuszának egyik legcsodálatosabb megnyilatkozása indult világhódító útjára . A háromszázados letargiájából felébredt nem­zeti léleknek a közélet különböző terein egymást követő fellángolásai teszik ezt az esztendőt határjelzővé történetünkben. 4. Az irodalomban Vörösmarty Zalánjának megjelenése, társadalmi téren Széchenyi első fel­lépése a Magyar Tudományos Akadémia megala­pításával. A politikában a nagy reformkorszak megnyitása, az emlékezetes mozzanatoknak ezen összetalálkozása nemzeti életünk egyik legsaját­ságosabb jellemvonására utal, irodalmunknak közéletünkkel való szoros kapcsolatára, mely a világ egy nemzeténél sem nyert olyan gondvise­­lésszerű rendeltetést és egy írónkat sem kisérte élete munkájában végig olyan híven, olyan gazdag terméke­nyítő erővel, mint Jókai Mórt. Ezután kegyeletes szavakkal emlékezett meg Jókai, Mór halhatatlan szelleméről, irodalmi mű­ködéséről, amely a leggazdagabb termékenyítő erővel hatott a magyar néplélekre. Majd a kö­vetkezőképen folytatta: — E megemlékezéssel kapcsolatban azonban konkrét indítványt is kívánok tenni arra nézve, milyen formában vegye ki részét a nemzet kép­viselete a centennárium évfordulója maradandó emlékkel való megörökítéséből. — Jókai költészete kimeríthetetlen kincses­­bányája nyelvünknek is, amelyről egyik legmeg­­ragadóbb­ elmélkedésében ő maga mondja, hogy „olyan szép, kifejezésekben gazdag, mondataiban tökéletes, a gondolatokhoz odataláló nyelvet nem ismer, mint a magyart". Az ő minden ízében a nemzeti lélek terméke­nyítő erejétől áthatott zsenije fejlesztette nyelvünket a szépprózai elbeszélés terén addig el nem ért, utána sem felülmúlt tö­kélyre; népies zamatossága és természetessége mellett tör­ténelmi patináját is ő emelte ezen a téren a mű­vészi kifejezés, leghatékonyabb eszközévé. Ezért azt hiszem, nem haladhatunk el közönyösen a véletlen összetalálkozás által nyújtott alkalom mellett, mely éppen a nagy költő emlékének szenteit ezekben a napokban tette­­lehetővé, hogy egyik legrégibb és legbecsesebb nyelvemlékünk, az úgynevezett Ehrenfeld-kódex idegen földről és idegen tulajdonból visszakerüljön hazánkba és nemzeti kultúránk kincsesházát gazdagítsa. Első indítványom ennélfogva oda irányul, határozza el a tisztelt nemzetgyűlés Jókai emlékére ennek a nyelvtörténeti kincsnek megszerzését és Jókai-kódex néven a Nem­zeti Múzeum Széchenyi-könyvtárában örök nemzeti letétként való elhelyezését Adja meg az elnökségnek a felhatalmazást az erre nézve szükséges lépések megtételére, egy­szersmind utasítsa a kormányt a költségek fede­zéséről való gondoskodásra.­­ Második javaslatom egyik közelmúlt ülés­ben is felmerült eszmével kapcsolatban az vol­na, határozza el a tisztelt nemzetgyűlés, hogy a nagy költő több mint félszázados törvény­hozói pályájának emlékére parlamenti be­szédeit kötetben is kiadja és a magyar közön­­­­ség számára is hozzáférhetővé teszi. A soha nem lankadó érdeklődés mellett, amelyre a Jókai lángelméjének megnyilatkozása számít­hat, az ő művein nevelkedett magyar olvasókö­zönség részéről, előreláthatólag visszatérülne az a költség, amelyet a gyűjteményes kiadás igényelne, annak előlegezéséről módjában volna a nemzet­gyűlés gazdasági bizottságának házszabályaink 240. §-a 17. pontjában jelzett hatáskörén belül az állami költségvetés megterhelése nélkül gondos­kodni. — Kérem a tisztelt nemzetgyűlést, méltóztat­­nak-e indítványomat elfogadni? (Általános he­lyeslés.) KLEBELSBERG KENŐ GRÓF BESZÉDE. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter állott most szólásra. _ T. nemzetgyűlés! A Gondviselés az egyesek és nemzetek lelkét akként alkotta meg, hogy egy­aránt szükségük van fáradságra és erőfeszítésre, pihenésre és szórakozásra. Az igazán nemes tel­keknek azonban a munka nem gyötrelem, a pi­henés nem semmittevés és a szórakozás nem a léha örömöknek halmaza, hanem a szórakozásban is a nemeset és a szépet keresi. És Jókai talán abban tett legnagyobb szol­gálatot nemzetének, hogy a nemzeti lélek ki­­olthatatlan vágyát a szórakozás után a leg­nemesebb és legfelemelőbb módon eléghette ki. Jókai a magyar nemzet érzelmi világának egy nagy pedagógusa volt, megtanított bennünket ne­mesebben szeretni, nemesebben lelkesedni a nagy eszményekért és a maga hatalmas lendületével magával tudott ragadni olyanokat is, akiknek a magas régiókba való haladás egyébként talán nem volt megadható. Jókai nagyságához mérten kevés az, amit az állam mai helyzetében az ő emlékének tiszteletére ma megtehet. Az, hogy Jókai emlékbélyegeket bocsátunk ki, inkább nem­zetünknek szolgál előnyére, mert azt hirdeti, hogy mit adott ez a kis faj a nagyvilágnak. Az emlék­érmek verése, a plakettek kiadása is mind-mind elenyésző a nagyságához képest, azt pedig, hogy halála után, elég későn, csak most fogunk hozzá síremlékének emeléséhez, a nemzetnek, úgy ér­zem, bizonyos fokig inkább vezekelnie kell. — T. nemzetgyűlés! Tóth Kálmán legszebb költeményében megemlékezvén 48-ról, azt énekli meg, hogy a hazaszeretet annyira benne van a szabadságharcban elesettek hamvaiban, hogy még a széthullott csontok is meg fognak mozdulni, ha még egyszer lesz. Előre! Tóth Kálmánnak ez a gyönyörű költői láto­­mánya most bekövetkezett a reformkor nagy szülötteinél, a reformkor nagy szereplőinél. Ennek a korszaknak, amely a modern Magyar­országot megteremtette, lelki óriásai valóban fel­támadnak centennárius ünnepeiken. Feltámad Petőfi és Madách, feltámad Jókai, feltámad Vö­rösmarty, feltámad Széchenyi, hogy miután egy­szer már megépítettek egy modern Magyarorszá­got, most újra ide álljanak sorainkba a megpró­báltatások nehéz esztendeiben, a magyar bibliá­nak ezen két sovány esztendejében, hogy emeljék a mi bizalmunkat jövőnk iránt és tanúságot te­gyenek a világ népei előtt a magyar igazság mel­lett. Itt állnak ezek a nagyok a mi soraink kö­zött és küzdenek egy boldogabb, egy nagyobb Magyarország felépítésén. Mi az ő emléküket csak azzal ünnepeljük igazán, ha minden erőnket megfeszítjük, hogy ne legyünk méltatlanok őhozzájuk. Ezzel a fogadalommal ünnepeljük az­­ő centennáriumát. (Élénk éljenzés és taps.) Pekár Gyula a kormányt támogató pártok ne­vében mondott ünnepi beszédet és ezzel a nem­zetgyűlés Jókai-ünnepe végetért. Komáromban valamennyi harang megkondult Jókai születésének órájában. Fénycsillag ragyogott este a városháza homlokzatán. Komáromból jelentik. A Jókai-ünnepek kere­tében Komárom városa tegnap, a nagy költő szü­letésének 100-ik évfordulója napján, bensőséges ünnepet rendezett. Délután 4 órakor, a költő születésének órájá­ban, Komárom valamennyi harangja meg­­kondult. Ugyanakkor ünnepi istentisztelet kezdődött a re­formátus templomban, ahol felekezeti különbség nélkül megjelent a város egész közönsége. Galam­bos Zoltán dr. helyettes lelkész a szószékről ékes szavakban emlékezett meg Jókai nagyságáról. Különösen azt emelte ki, hogy mindenki tekintse őt példaképnek a­ jóságban, a szereidben és a nemzete iránt érzett lelkesedésében. Este az egész város kivilágított. Nemcsak a belvárosban, de a legszegényebb kültelki negyedekben is gyertyákat raktak az ablakba. A városháza homlokzatán óriási fénycsillag alatt Jókén­r nevének kezdőbetűi ragyogtak. Az utcákon ezrekre menő tömeg hullámzott. Szombaton este a színházban ünnepi előadásul Az aranyember kerül színre. A jegyeket már mind elkapkodták. A vasárnap tartandó országos Jókai-emlék­­ünnep rendkívül nagy arányúnak ígérkezik. Az ünnepen való részvételre már eddig is igen sokan jelentkeztek. A Felvidék valamennyi irodalmi és kulturális egyesülete elküldi képviselőit, ezen kívül igen , sok társadalmi egyesület, kaszinó és olvasó­kör jelentette be részvételét. Képviselve lesznek még a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-Társaság, a Petőfi-Társa­­ság, a Nemzeti Múzeumi, az Országos Centenná­rium Bizottság, a Debreceni Tudományegyetem, a debreceni Csokonay-Kör. A köztársasági elnök kabinetirodájától ma­gyar nyelvű irat érkezett, amelyben Masaryk elnök távolmaradását elfoglaltságával menti ki, egyben meleghangú köszönetet mond a meghívásért. A kormány megbízásából az ünnepen Kállay Jó­zsef teljhatalmú miniszter képviseli a kormányt. A tömeges jelentkezés miatt a kultúrpalota előadóterme szűknek bizonyult és így a délelőtti ünnepi közgyűlést a református templomban fog­ják megtartani. A délután folyamán megkoszo­rúzzák a Jókai szülőházán és nevelőházain elhe­lyezett emléktáblákat. A pozsonyi Toldy-Kör ne­vében Jankovics Marcell, a kör alelnöke, a kassai Kazinczy Társaság nevében pedig Sziklay Ferenc főtitkár mond beszédet. Rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg a vasárnap este tartandó Jókai-bál iránt, amely az előjelek után ítélve igen fényes lesz. A bálon a férfiak jórészt díszmagyarban je­lennek meg, a hölgyek pedig régi magyar ru­hát öltenek magukra. „Jókai Mór! Kár, hogy már nem élsz..." A cseh köztársaság lapjai hasábokon keresztül méltatják a centennáriumot. Prágából jelentik: Jókaii Mór születésének szá­zadik évfordulója nagy visszhangot keltett a cseh köztársaság sajtójában. A Felvidék magyar és német lapjai hosszú ünnepi vezércikket szentel­nek a nagy magyar regényíró emlékezetének. A csehországi lapok és a felvidéki cseh- és tót­­nyelvű sajtó is már több napja hasábokon ke­resztül méltatja a magyar költő világirodalmi jelentőségét. A Cesko Slovenska Republika, a Lidove Novini, a Slovenski Dennisy és a német Sozial­­demokrat objektív tudományos essz­kot közöl Jókairól. A Prager Tagblatt irodalmi mellékletén Jókai egyik német levelének fakszimiléje található Jókai-cikk keretében. A cseh és a tót lapok egyöntetűen kiemelik a nagy magyar regényírónak a Felvidékhez való vonatkozásait. A kisebb terjedelmű bulevard-lapok is leg­alább Jókai arcképét közüik néhány magyarázó sor kíséretében. A Pravo Lidu estilapja annyira megy, hogy a jubileum alkalmából Jókait fegyvernek hasz­nálja fel a kommunisták ellen folytatott küzdel­mében. A lap dicséri Jókai regényírói kiválóságait és így ír: — Ha Jókait olvassuk, azt kell hinnünk, hogy az emberi lelken épp úgy átlátott, azt épp úgy tudta analizálni, mintha valaki egy pohár vizen néz keresztül a nappal szemben. Az egyes em­bertípusok arcáról soha senki jobban le nem rántotta az álarcot, mint Jókai Az élet komédiásai című munkájában. Jókai regényeit olvasva, né­hány kommunista vezérférfiu jut eszünkbe. Mintha róluk vette volna Jókai a mintát. A kommunisták elleni erős támadás után a cikk így fejeződik be: ‘ — Jókai Mór! Kár, hogy már nem élsz, újból és több aktualitással megírhatnád „Az élet ko­médiásai Jókai-ü­nnepélyek a fővárosban és a vidéken. A budapesti Berzsenyi Dániel-főgimnázium folyó hó 19-én hódolt fényes ünnep keretében Jókai emlékének. Az ünnepet, melyen nagyszámú előkelő közönség jelent meg, Váry Rezső tanár, az önképzőkör vezetője nyitotta meg Jókai jelen­tőségét méltató nagy beszédben. Az intézet ének­es zenekara, valamint a növendékek az alkalom­hoz illő számokat adtak elő. A Veress Pálné Evangélikus Leánynevelő Inté­zet tanári kara tegnap délelőtt a növendékek ré­szére Jókai-emlékü­nnepélyt rendezett, amelyen a halhatatlan írónk költészetéről Szelényi Ödön dr. tanár tartott gondolatokban gazdag emlékbeszé­det, míg a növendékek közül Töttősy Rózsa, Be­­tegh Magda, Hirmann Ilona és Bajkay Izolda al­kalmi költeményeket szavaltak nagy hatással, Füzesséry Mária pedig gondos készüléssel játszotta el zongorán Liszt Ferenc egyik alkalmi zenemű­vét. Az intézet február 21-én este a közönség ré­szére bő programmal egy nagyszabású Jókai­­emlékünnepélyt tart saját helyiségeiben. A váci­ utcai Gizella királyné Leánygimnázium tanári kara tegnap este a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében telt ház előtt, nagyrészben Jókai műveiből összeállított műsorral igen sikerült hangversenyt rendezett, melyen a halhatatlan re­gényíró sokszínű és széles gondolati dimenziójú költészetéről Bakssányi Mária tanárnő tartott igen hatásos ünnepi beszédet. A szavalatok és ze­neszámok előadásával főként Nagy Margit, Hecht Erzsébet, Filmer Ilona, Schiffer Erzsébet, Grünfeld Karola, Szántó Erzsébet és Pogány Margit tűntek ki, az előadások sikeres rendezését pedig a tanári kar támogatása mellett Freybergerné Neisser Irén dr. igazgatónő biztosította. Debrecenből jelentik: Debrecen városa tegnap Jókai-emlékünnepet tartott, amelyen Hadházy Zsigmond dr., Debrecen szabad királyi város és Hajdú vármegye főispánja lendületes beszédben emlékezett meg Jókai Mórról, a város díszpolgá­ráról. A BÉCSI MONARCHISTÁK MEGEMLÉKEZÉSE JÓKAIRÓL. Az Újság bécsi szerkesztőségének telefon­jelentése: Egy lap tudósítása szerint Wolff ezre­des, a fekete-sárga legitimisták vezére, megjelent tegnap a magyar követségen egy küldöttség élén és kifejezve kegyeletét Jókai Mór születésének századik évfordulója alkalmából, egyúttal azt az óhajtását is hangoztatta, hogy minél előbb álljon helyre Magyarország és Ausztria között a gazda­sági és politikai együttműködés. Ebből a jelen­tésből csak ennyi igaz: Wolff ezredes tegnap egyedül tett tisztelgő látogatást a bécsi magyar követségen, ahol egy magyar követségi tanácsos fogadta, aki előtt kifejezte kegyeletes megemlé­kezését a Jókai-centennáriumról. A látogatáson, amely különben csak egy-két percig tartott, po­litikáról szó sem volt. Elhalasztják a bukaresti béke ügyében tartandó konferenciát. Bukarest, február 19. A Dimineata jelen­tése szerint a román kormány ismételten azt kérte, hogy halasszák el március 15-re azt az értekezletet, amelyet március elsejére vettek tervbe Bécsben. Ezen az értekezleten egyrészt Románia, másrészt Németország, Magyaror­szág és Ausztria képviselői tárgyaltak volna a bukaresti béke megsemmisítéséből származó természetbeni restitúció ügyéről. Az elhalasz­tást a romániai kormány abban a reményben kérte, hogy addig megoldásra talál a román­német ellentét alapjául szolgáló speciális ro­mán követelések kérdése, ami azután lehetővé tenné az értekezletnek megtartását — A hetvenéves esztergomi nagyprépost. Eszter­­gomból jelentik: Walter Gyula c. püspök, az esz­r­tergomi főkáptalan nagyprépostja, akit a fő-’­város közönsége is jól ismer, mert itt hosszabb ideig volt a központi papnevelőintézet­­ rektora, a legjobb egészségben tegn­ap töltötte be életének 70. esztendejét. Ebből az alkalomból sokan keresték fel üdvözletükkel a főpapot. A hercegprímás és a papság meleg üdvözletén kívül a világi hatóságok, az egyesületek és tisztelők egész sora köszöntötte az Esztergomban is népszerű nagyprépostot. A vármegye üdvözletét Palkovits László alispán tol­mácsolta, míg a város közönsége nevében Antony Béla dr. polgármester üdvözölte az ünnepeltet a városi tanács élén. — Pekáry Ferenc dr. főkapitányhelyettes ter­melése. Ma délután 4 órakor temették el a Kere­­pesi-úti temető halottasházából Pekáry Ferenc dr. nyug. főkapitányhelyettest. A halottasház előtt két zászlóalj gyalogos rendőr állott sorfalat, míg a temető előtt egy félszázad lovasrendőr állt. A bel­ügyminiszter képviseletében megjelent a temetésen Koszó István dr. államtitkár. Tiszti küldöttség élén jelent meg Blaschnek Hugó tűzoltófőparancsnok, Giessel Lajos református lelkész magasszárnya­lásá­t búcsúztató beszédében méltatta az elhunyt érde­meit. A gyászszertartás befejezte után hat díszbe­­öltözött rendőr vette vállára a koporsót és vitte a halottaskocsihoz. A sírnál a budapesti rendőr­ség kezelőtisztviselőinek énekkara énekelt gyász­dalokat. — Seipel a hütteldorfi kolostorban. Becsü­ből jelentik. Mint a lapok jelentik, Seipel dr. volt szövetségi kancellár átköltözött a hüttel­dorfi kolostorba, ahol már korában néhány, hetet töltött. Mint közvetlen környezetéből je­lentik, a volt kancellár egészségi állapota ki­elégítő. Orvosi kezelésre nincs szüksége. Hüt­teldorff tartózkodása alatt Seipel dr. nem fog­lalkozik politikai és pártkérdésekkel és láto­gatókat sem fogad. Tíz-tizennégy nap múlva valószinüleg visszatér Bécsbe és átveszi a párt vezetését.. — Vacsora a török követségen. Huszrev bég török követ és felesége tegnap este vacsorát adtak a követség Horánszky­ utcai helyiségeiben. A va­csorán jelen voltak: József kir. herceg és Auguszta kir. hercegasszony, Seefried grófnő, született Er­zsébet bajor hercegnő, gróf Bethlen Istvánná, Scitovszky Tibor külügyminiszter és felesége,­­Welezek gróf német követ , és felesége, Diana márki oláscz ügyvivő,' Kánya Kálmán meghálál­' mázolt miniszter,­­ Szirm­ási­­ tábornok és felesége, végül Telaat Reuf bég a török követség első tit­kára.­­ Felmentették az Industriebank cégve­zetőjét. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti telefonon: Az Industriebank összeomlásáért felelősségre vont Flinker Márton dr. bűnügyé­nek mai tárgyalásán Pollak Arthur és Richard bankigazgatókat hallgatták ki mint tanukat, akik a vádlottra nézve kedvező vallomást tet­tek. Ezáltal megdőlt az a vád, hogy Flinker önálló frankkontremint és más nagyszabású tőzsdei műveleteket hajtott végre; a bizonyí­tási eljárás lefolytatása után a bíróság megál­lapította, hogy Flinker Eins­orn igazgató tud­tával járt el, aki akkor dúsgazdag embernek számított s igy Flinker jogosan gondolhatta,, hogy ügyleteire megvan a kellő fedezet. A bí­róság ezért Flinkert felmentette. — Virosztek Győző temetése. Nagy részvét s a mentők szokásos tiszteletadása mellett te­mették el ma d. u. 4 órakor Virosztek Győző dr.-t, a mentők hirtelen elhalt igazgató főorvo­sát. A koporsónál egyenruhás mentők és ápolók álltak sorfalat és ugyanők vitték a sírhoz szere­tett igazgatójukat. A koporsót a mentők zászlaja borította és a ravatal előtti párnát az elhunyt számos érdemjele diszitelte. A beszentelést Ko­vács dr. pápai prelátus végezte nagy segédlet­tel és az operai énekkar kíséretével. Az elhunyt érdemeit a ravatalnál Bodó Jenő dr., a sírnál Szabó Imre dr. méltatták és megható szavakkal búcsúztak el nagy halottaktól, míg az újpesti mentők nevében Oszmann Mór dr. búcsúzott el a bajtárstól. — Két hete alszik. Aradról jelentik, hogy Szabó Karolina 17 éves leány február első he­tében álomkórba esett és napokon keresztül aludt egyfolytában. Több ismert aradi orvos kezelte a beteget és állandó gyógykezeléssel, több injekció­val sikerült elérni, hogy a leány már néha ön­tudatához tért, rendesen táplálkozott, sőt fel is kelhetett ágyából. Betegsége azonban csak kis mértékben enyhült, mert állandóan álmos volt és értelmes feleletet csak akkor adott, ha erélyesen rászóltak. Az orvosok megállapították, hogy az álomkóros megbetegedésnek az influenza-járvány volt az okozója, azonban az immár kéthetes álomkórt még nem sikerült megszüntetni. Brá­­don is történt az elmúlt héten egy álomkóros megbetegedés, ahol szintén egy cselédleány fek­szik mintegy tíz napja álomkórban.­­ A rákbetegség leküzdése. Berlinből jelen­tik, hogy a rákbetegségek kikutatására és leküz­désére alakult német központi bizottság tegnap este alapításának huszonötödik évfordulója al­kalmából a berlini orvosegyesülettel közösen ün­nepi ülést tartott, amelyen a birodalmi elnök is megjelent. Kraus Frigyes dr. tanár, egészségügyi tanácsos, mindkét társaság elnöke, beszédében megemlékezett Hirschberg Gyuláról, az orvos­­egyesület nemrég elhunyt tagjáról. Ezután War­­burg Ottó dr. a rákbetegségek biológiája és kémiája kutatására alapított Vilmos Császár In­tézet tagja, szólalt fel. Végül Lubarsch és Blu­­menthal Ferdinánd dr. tanárok tartottak előadást a rákbetegségek terén a legutóbbi huszonöt év­­­latt történt kutatásokról.

Next