A Cipőgyártó, 1936 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1. szám
Ш тШ MMI hívott össze a Budapesti Cipőgyártók Egyesülete az árrombolás és az ellene való védekezés tárgyában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara üléstermében. A cipőszakma minden kategóriája volt ezen az életérdekű értekezleten képviselve.Részt vett hivatalosan az iparügyi minisztérium, a Budapesti cipészipartestület, a Baross Szövetség cipőipari szakosztálya, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének cipőipari szakosztálya, a Magyar Cipőkereskedők Országos Egyesülete, a Lábbelikészítő Iparosok Országos Szövetsége és a pestkörnyéki ipartestületek közül nagy számban való képviseltetéssel. A szakmaközi értekezletnek főcélja, hogy eredményes harcot vívjon a gazdasági élet legnagyobb értékpusztítása, az árrombolás ellen, mely egészségtelen versenyt támaszt a komoly és tisztes iparnak és kereskedelemnek egyaránt. Igenis harcot kell vívni, irtó hadjáratot kell vezetni a becsületes ipar és kereskedelem végzetszerű haramiái ellen. Ez a harc, ez a hadjárat a becsületes ipar és kereskedelem legjogosabb önvédelmi harca a minden értéket letipró vandalizmus ellen. Az árrombolás kiéleződése immár az elmérgesedett állapotot a maximumra emelte s most már nem lehet eltűrni, hogy a férgesek tovább emésszék a szakmát addig, amig a termékenységnek erői is pusztulásnak esnek. Könnyen megállapítható, hogy az árrombolás fertőjének mennyi volt az áldozata. E szerint véget kell vetni a hozandó törvényes eszközökkel az árrombolásnak. Súlyosan büntető szabályokat kell alkalmazni az értékeket pusztító gyászvitézekkel szemben. Tudnivaló, hogy az árrombolás az idegen tulajdon rontása, ami büntetlenül nem maradhat és ha meg lesz végre az erélyes és szigorú intézkedés az árrombolás ellen, akkor ez a bűnözéshez illő veszedelem fog elpusztulni. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara üléstermét október 27-én vasárnap délelőtt sziroktig töltötte meg a cipőszakmának hatalmas tömege, mely kétségtelenül egy akaratban az árrombolás ellen való védekezésnek adott tüntetően kifejezést. Az elnöki pulpikuson foglal helyet Moór Jenő kamarai titkár, aki a napirend előadója volt , akit a jelenvoltak százai sokszor halmoztak el tetszésnyilvánításokkal. A szakmaközi értekezletről egyébként az alábbiakban számolunk be : Gaál János a Budapesti Cipőgyártók Egyesületének elnöke a következő szavakkal nyitotta meg a szakmaközi értekezletet : Tisztelt Szakmaközi Értekezlet ! Az árrombolás és az ezzel szemben való védekezés tárgyában hívtuk össze a szakmaközi értekezletet, amelynek feladata lenne, hogy az árrombolás problémáját lehetőleg megoldja. Kívánatosnak tartom, hogy a napirendre tűzött kérdés tárgyalása során indulatmentesen és csak az objektivitás alapján tegyük meg észrevételeinket, mert csak az elfogulatlanság biztosíthatja a cél érdekében azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak arra, hogy végre ezt a gazdasági rendet megbontó kérdést, az árrombolást, az illetékes ítélőszék elé vigyük, amely döntésével megnyugvást teremt a termelés rendjében. Van szerencsém üdvözölni dr Imre József miniszteri titkár urat, a magyar királyi iparügyi minisztérium képviselete részéről.Moór Jenő kamarai titkár urat, az érdekképviseletek és a sajtó igen tisztelt képviselőit és általában az igen tisztelt megjelenteket, akik érdeklődésükkel kifejezést adtak napirendi tárgyunk mielőbbi orvoslásának a szükségességére. E helyről mondok külön is hálás köszönését a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mélyen tisztelt elnökségének azért a jóindulatáért, amiért szívességből rendelkezésünkre bocsátotta az üléstermet. Ezennel a szakmaközi értekezletet megnyitom és felkérem Moór Jenő kamarai titkár urat előadásának megtartására. Ezután Moór Jenő kamarai titkár a közigazgatási és közgazdasági életnek ez az illusztris egyénisége kezdte meg előadását. Az előadó azzal kezdte nagyérdekű fejtegetéseit, hogy rámutatott arra, hogy a különböző korokban a fogalmak átértékelése igen jellegzetes szokott lenni. Ilyen átértékelési folyamat napjainkban is lejátszódik. Míg a háborúban és az azt követő forradalmi időkben a legbrutálisabb szigorúsággal büntették azokat, akik árukészletüket a kereslet és kínálat törvényeinek megfelelően vitték piacra és akik az áru forgalmi értékének megállapításánál a beszerzési ár helyett az utánpótlási árat vették alapul,úgy hogy ezek büntetéséül még külön uzsorabíróságot is szerveztek — a magyar büntetőjogban pedig az árdrágító vétségeket a legsúlyosabb erkölcsi megítélés alá vonták — addig napjainkban megtörtént az, hogy az aktív miniszter, Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter Zalaegerszegen büszkén hirdette, hogy ő az árdrágítás minisztere akar lenni. Azelőtt minden kormány lehetőség szerint menekült az elől a megállapítás elől, hogy a kenyeret mesterségesen drágítja Még ha tette is a felelősséget igyekezett magától elhárítani. Most a legelsőrendű élelmiszereket mesterségesen drágítják és annyira megy ma már a kormányzati felfogás megváltozása, hogy egyes élelmiszereknél, mint a tejnél, krumplinál büntetik nemcsak azt,aki olcsóbban vásárol hanem azt is, aki olcsóbban elad. Tudjuk,hogy egyes élelmiszereknek mint p.. a legfontosabbnak, a búzának árát majdnem a világon- A CIPŐGYÁRTÓ 3