Alföldi Iparlap, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-26 / 26. szám

»..imn— : - ——t—^ - ....... 1887. junius 26. ALFÖLDI IPARLAP.3 Volt alkalmunk a vizsgáknál személyesen jelen lehetni s az elmulasztott félnapok számon kérésénél tapasztalni, hogy ezek száma szintén évről-évre apad, s hogy ma már itt sem annyira a mesterek okolhatók, s hogy az egyesek­nél leginkább a fiuk sokféleségénél fogva önhibákból tör­ténnek a mulasztások. Ezek törvény szerint az ismétlésre lesznek utalva. A mester urak is kezdenek több közvetlen figyelmet fordítani a vizsgákra, az önállók nagyobb számban kezde­nek a vizsgákon és a tanonczmunkakiállításokon megjelenni. Ennek immár csakugyan a legfőbb ideje van. Mert ugyan senki ne várja, hogy a jó Ég kedvező csudá­jaként majd a magyar iparos osztály álmában át fog alakulni és a közműveltség szempontjából egy jó reggel csak úgy köny­­nyedén elfoglalhatja azon társadalmi tért, a­mit számára a de­mokratikus szabadelvű államban a politikai egyenjogúság intéz­ményei biztosítanak. A közműveltséget egy nagy elmaradt osztály számára ingyen ne adja a sors! Nekünk küzdenünk kell s az önművelődés terén lan­kadatlan buzgalommal kell előre törnünk, annál inkább, mert a mi jó édes fiaink, a­kiket kutyabőrős diplomás em­bereknek nevelünk, a pásztorfiúból fölcseperedve is rettentő arisztokraták s csak úgy egy ujjal fognak velünk, szerény munka-emberekkel még akkor is kezet, ha teljes életünkben minden nap többet munkáltunk a közügyek előmozdítására, mint ők. Ezen arisztokratikus nemzeti hajlamokkal megvert nép között, a­melyhez csak a spanyol és lengyel fitogat fog­ható hajlamokat, sokat kell arra nézve tennünk, hogy osz­tályunk egészben kivívhassa magának a jó nevet. A legtekintélyesebb iparosok, a­kik városuk közgaz­dasági helyzetének javítására nézve egyedül is többet tet­tek, mint az összes lateiner népesség, bizony szívesen ki­hagyatnak a gyakran paraszt fiuk­ által is vezetett község­tanácsból, a­melyben részt venniök ha nem is dicsőség, de szükség volna. Ezek a dolgok nekünk mind a zárvizsgáknál jutnak eszünkbe, mert korlátozottabb elméjű iparos társaink még mindig azt hiszik, hogy egyedül annak a tanulónak a javára hozzák az áldozatot, a­kit ők, úgy híven, saját kárukra, hét­köznap is az iskolába bocsátanak, holott minden iparosnak be kell látnia, hogy saját osztályának szellemi, erkölcsi súlyát gyarapítani szent feladata, hogy közel utódait ne vezethesse orruknál fogva valamely, a fellegekből alácsöp­pent politikai vagy társadalmi kapac­itás a köztevékenység terén az eszközök sorában, a­mely önfeledő tévedésre, mai iparosaink között még sokaknak, elég erős hajlamaik vannak. Tehát munka és tudomány ! * Már most a zárvizsgákra visszatérve kell még egyet­­mást elmondanunk. Mindenekelőtt — legalább Szegeden — tapasztaljuk, hogy a tanárok kellő buzgalommal tanítanak, s hogy évről­­évre nagyobb eredményeket képesek fölmutatni. Különös, hogy egynémely tanuló magasabb osztályból lett iparos tanulóvá, s kevesebbre képesek vele a tanár urak menni. A­míg a szorgalmasabb tanulók némelyike alig hozott magával a jóakaratnál egyebet az ismétlő iskolába, és a jeles tanároknak mégis sikerül belőlük egészen kitűnő tanon­­czot faragni. Tehát a tanárokon nem múlik a dolog. Ez eddig nem így volt, de nem is lehetett így, mert a világ legbölcsebb tanárának is kell bizonyos időtartam, hogy nagy munkáját a legjobb akarat mellett is befejez­hesse ; ezt a pusztán vasárnapi oktatás mellett el nem érhette. Ugyan még mindig föltaláljuk az iskolákban a vásott, vén kamaszokat, a­kikből sem az apjuk, sem az elemi iskolák, sem az ismétlő iskola tanárai nem bírnak semmit faragni, de még ezeknél is elérünk legalább is annyit, hogy valamivel jobbak lesznek, mint ha egészen veszendőbe mentek volna. Az ilyeneket ajánljuk a tisztelt tanár urak becses figyelmébe, hogy ezeknél a becsületérzést iparkodjanak fölkelteni, mert a 17—19 éves kamaszoknál ha ez irányban ezért nem érünk, úgy hasztalan verjük fejükbe a világ bármely tudományát. A losonczi munkakiállitás. (Folytatás és vége.) III. A fémipar-csoportban. Dóczi Antal késes-segéd, Szeged, kitűnő munkáért a. okt. és 1 a. p. Ferencsik István rézműves-segéd, Veszprém, kitűnő munkáért a. okt. és 1 a. p. Sladányi József lakatos-segéd, Selmecz, kitűnő mun­káért a. oki. és 1 a. p. Vig Ferencz kovács-segéd, B.­Gyarmat, kitűnő mun­káért a. oki. Krizsay Gusztáv lakatos-segéd, Selmecz, kitűnő mun­káért a. oki. Breuer János kocsigyártó-segéd, Losoncz, jó ízlésért e. oki. és 2 e. p. Mikita Sámuel rézműves-tanuló, Losonczon, szorga­lomért e. oki. és 2 e. p. Kónya György lakatos-segéd, Szeged, szorgalomért e. oki. és 3 e. p. Hüske Bálint órás-segéd, Szeged, kitűnő munkáért a. oki. Szedlák Mihály rézműves-segéd, Veszprém, szorga­lomért e. oki. és 3 e. p. Csernák Lajos lakatos-segéd, S.­Tarján, szorgalomért e. oklevél. Zuhonszky József lakatos-segéd, Losoncz, szorgalomért e. oklevél. Weszelovszky László lakatos-tanuló, Losoncz, szorga­lomért e. okl. Duhony Gusztáv lakatos-tanuló, Losoncz, szorgalomért e. oklevél. Zwocke Ferencz lakatos-segéd, Losoncz, szorgalomért e. oklevél. Korbeli József kovács-segéd, Mikóháza, szorgalomért e. oklevél. Lehoczky Károly lakatos-segéd, Selmecz, szorgalomért e. oklevél. Unteuer József kovács-segéd, Losoncz, szorgalomért e. oklevél. Miták K. kovács-segéd, B.-Gyarmat, szorgalomért e. oklevél. Klauber Ignácz órás-tanuló, Szeged, szorgalomért bronz oklevél. Pénzes József rézműves-segéd, Szeged, szorgalomért bronz oklevél. Jankovics József czipész-segéd, S-Tarján, szorgalomért b. oklevél. Rakottyay László bádogos-tanuló, Losoncz, szorga­lomért b. oki. Lluszár Mihály bádogos-tanuló, Losoncz, b. old. Tátray Miklós bádogos tanuló, Losoncz, b. oki. Bellán Lajos órás-tanuló, Szeged, b. old. Ferdinand Gusztáv bádogos-segéd, Rimaszombat, b. oklevél. Csillag János lakatos-tanuló, Szeged, b. oki. Genlik József lakatos-tanuló, Losoncz, b. oki. Agnädler József lakatos-tanuló, Losocz, b. old. Jávorszky Pál lakatos-tanuló, Losoncz, b. oki. Matéj Sámuel lakatos-segéd, B.­Gyarmat, b. oki. Unteuer József kovács-segéd, Losoncz, b. oki. Cziz­i Lajos kovács-tanuló, Losoncz, szorgalmas munka. Doma János kovács-segéd, Losoncz, szorgalmas munka. Nyomvai István kovács-tanuló Losoncz, szorgalmas munka. Tápod!­ Gyula késes-tanuló, Szeged, szorgalmas mun­káért b. oki. .Jankovics János kovács-segéd, Losoncz, b. oki. Gubninszky Béla lakatos-segéd, Selmecz, b. oki. Lappai Imre lakatos-segéd, Veszprém, szorgalmas munkáért b. oki. Khon Miksa bádogos-segéd, Losoncz, szorgalmas mun­­ káért, b. oki.A kiken az édesanyai, családi és házi nevelés hiányai ma is látszanak. A szegedi ismétlő iskolák jelenlegi tanárai s kiváló szorgalmas igazgatójuk elég csudákat művelnek ezen a téren is. E tárgyra még sokszor visszatérünk.

Next