Ásványolaj, 1934 (4. évfolyam, 1-21. szám)
1934-01-12 / 1. szám
Elkészült a gépzsír- és kocsikenőcsszabvány lódi kenőanyagok mennyisége Marcusson-féle extrakciós eljárással állapítandó meg. B) Kocsikenőcsök (MOSz 136) Felszólamlási időpont: 1934 február 28. Meghatározás Kocsikenőcs alatt azt a kenőanyagot értjük, amely általában kocsik, szekerek, taligák, teherkocsik stb. keréktengelyének kenésére szolgál. A kocsikenőcs ásványi olajnak, gyantasavas másznék és víznek, továbbá szükség esetén festéknek és töltőanyagoknak egyenletes elosztású keveréke. 2. Kocsikenőcs-féleségek I. úszó kocsikenőcs A) Az úszó kocsikenőcs fajsúlya 1-nél kisebb, tehát a vízen úszik. B) Megkülönböztetünk tetszés szerinti színárnyalatban: sötét- és világos (kék, sárga vagy egyéb színű) úszó kocsikenőcsöt. C) A szabványos úszó kocsikenőcs összetétele : Mészhidrát- és festékből legfeljebb 12%-ot. Vízből pedig ................... 16%-ot tartalmazhat. A többi csak ásványi olaj és gyantaolaj (gyanta) lehet. II. A nem úszó-, vagy nehezített kocsikenőcs A) A nem úszó kocsikenőcs fajsúlya 1-nél nagyobb, tehát a vízen nem úszik, hanem lesülyed. B) A nem úszó kocsikenőcs tetszés szerinti színárnyalatban: bármely színű (kék, vagy sárga) és fekete is lehet. C) A szabványos nem úszó, vagy nehezített kocsikenőcs összetétele: Mészhidrátból és festékből a petróleumszurok szilárd maradékával együtt legfeljebb 34%-ot. Vízből pedig ................... ,6%-ot tartalmazhat. A többi csak ásványi olaj, petrólszurok és gyantaolaj (gyanta) lehet. 3. Minőségi követelmények A) A kocsikenőcsök közönséges hőfokon akár télen, akár nyáror nőcsszerűek. Állományuk bármely novhasználatban egyenletes (homogén) mar B) A kocsikenőces, szemcsés-, éles szilánkokat, az?' 1 сι ^mechanikai hatást kifejtő szennyet (ú+m. homokot, karcos földrészeket, üres koksreszeket, fémreszeléket és fémszilánkot) nenj^tartalmazhatnak. C) A vizes kijárás kémhatása közömbös, vagy gyengén arrealikus legyen. D) A víztarlom- xilolos átdesztillálással megállapítva legfejebb (r/o lehet. E) Az úszó kocsikenőcsöt a nem úszó, vagyis nehezített kocsikenőcstől legegyszerűbben úgy különböztethetjük meg, hogy vízbetéve az úszó kocsikenőcs úszik, tehát nem merül el, hs a nem úszó, vagyis nehezített kocsikenőcs pedig a fenékre sülyed. F) A cseppenési hőfok úszó kocsikenőcsnél Ubbelohde-féle készülékkel meghatározva legalább 65° C legyen. A nem úszó kocsikenőcs cseppenési pontja ingadozó. Az úszóénál azonban nem lehet alacsonyabb. G) A hamutartalom az úszó kocsikenőcsnél legfeljebb 10—12%, a nem úszó kocsikenőcsnél legfeljebb 34% lehet. A hamu mennyisége szulfát alakban mérve és Ca O-ra átszámítva fejezendő ki. H) Vitás és kétes esetekben a szilárd töltő- és szennyezőanyag, továbbá az összes valódi kenőanyagok mennyisége Marcusson-féle extrakciós eljárással állapítandó meg. * A következőkben néhány külföldi szabványt, továbbá fontosabb közüzemeink és fogyasztói vállalataink minőségi szállítási feltételeit közöljük. I. Olasz szabvány Konzisztens, „Stauffer” típusú gépzsír Külső tulajdonságok: színben és konzisztenciában tökéletesen homogén. Víztartalom: max. 3%; Hamu: max. 5%; Cseppenési pont: min. 70° C; Szabad mésztartalom : 0. II. Az osztrák szabvány Gépzsír (Staufferzsír, Toyottezsír) A gépzsír a szappantartalmú olajok és zsírok csoportjába tartozik, ennek megfelelően: 1. ásványi olajokból, 2. kőszén-, barnaszén-, vagy bitumenes palaolajokból, 3. növényi-, vagy állati eredetű olajokból (mind a három esetben párlatok vagy finomítványok) és szappanokból készülhetnek, töltőanyagok hozzáadása nélkül. Megkülönböztetünk: a) különleges és b) kereskedelmi minőséget. Fizikai és kémiai jellemzők Feltétel Tűrés 1) Cseppertéspont ° C-ban ... ... legalább 80 —5 Hamutartalom ... ... %-ban legfeljebb 4,— +0.1 Víztartalom ... .... .■....... %-ban „ 4,— + 0.1 Szilárd idegen anyagok ... %-ban „ 0.5 + 0.1 (de mentes minden fearcos alkatrésztől) V *) Megengedett mérési hibával együtt. A gépzsír általában minden olyan normális nyomás * és hőmérséklet mellett működő csapágy kenésére szolgál, amelynél olaj fel nem használható. A kenés kézzel, zsírdobozzal és kézi-, vagy mechanikai zsírprésekkel történik. Felhasználandó: 1. olyan felületek kenésére, amelyeknél kizárólag a kenőanyag zsírszerű konzisztenciája nyújt kellő biztosítékot arra vonatkozólag, hogy a kenőanyag a kenendő felületekhez tapad, függetlenül attól, hogy mozgó vagy stabil géprészekről van szó; 2. olyan mozgó géprészek kenésére, amelyeknél a kenőszerkezet a géprésszel együtt mozog és ahol ennek következtében kenőolaj könnyen szétszóródhatnék; 3. nehezen, vagy ritkán hozzáférhető kenőhelyeken, továbbá olyan géprészek kenésére, amelyek a folyékony kenőanyagot szétnyomó erős lökéseknek vannak kitéve, végülfém. A 3