A Bánya, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-21 / 34. szám

A Bánya 1910. augusztus 21. (34. sz.) út rosszasága miatt targoncán és emberháton volt kénytelen eszközölni. Ezeken a kiáltó mizériákon most segíteni akar­nak a kereskedelemügyi minisztériumban. Tudniil­lik félmillió korona segélyt helyeztek kilátásba a tör­vényhatósági utak továbbépítésének fedezésére. Re­méljük, hogy ez csak egy előakció arra a hosszas és nagy munkát igénylő úthálózatprogramm meg­valósítása felé, mit az erdélyi bányák már évtize­dek óta sürgetnek. Új kórház Tatabányán. A Magyar Általános Kőszénbánya Tatabányán az eddigi szűknek bizo­nyult kórház helyett egy új modern kórház építé­sét határozta el. Az építkezést európai tanulmányút előzte meg, úgy, hogy az új kórház, amelynek építését legközelebb befejezik, az ország első kór­házainak valósággal mintaképe lesz. A közel­jövő­ben már át is adják rendeltetésének. Uj kőszénbánya részvénytársaság. Mehádiai kőszénbánya r.­t. cég alatt 450.000 K alaptőkével (2250 drb 200 koronás részvény) új részvénytársa­ság alakult Mehádián az ottani széntelepek kiak­názása céljából. A társaság igazgatósága a követ­kezőképen alakult meg: Fajfrick Karel dr. Seifferth Ferencz dr., Kowár N. építőmester, Kopp Ferencz (műszaki igazgató), Klinicek M. és Flasehner Fa. Arthur. Felügyelőbizottság: Hykl P., Widerkehr Márkus, Micek H. és Kubik N. Felszámoló mészégető és agyagipar rész­vény­társaság. A Turul mészégető és agyagipar részvénytársaság melynek főtelepe Bánhidán van 1910. junius 6-án tartott rendkívüli közgyűlés a részvénytársaság felszámolását határozta el és fel­számolókul az összes igazgatósági tagokat ki­rendelte. Gróf Andrássy Dénes baritbányája. Mint értesülünk egy kassai pénzcsoport bérbevette gróf Andrássy Dénes krasznahorki baritbányáját. A bányát üzembe fogják helyezni és mintegy 100.000 korona befektetéssel ásványőrlőmalmot létesítenek. Bányász tűzoltóság. A Petrozsényi magyar királyi kőszénbányahivatal mint értesülünk bányász tűzoltóság szervezését határozta el. Baleset egy kőbányában. Talán sohse fogyunk ki azokból a hírekből, hogy hétről-hétre számot ne adjunk valamely kőbányában történt szeren­csétlenségről. Mi erre nézve véleményünket már több ízben megírtuk, de szavunk csak pusztán elhangzó szó. Nincs mit tennünk hát csak regisz­tráljuk az alábbi hírt: A csomatelki kőbányában f. hó 12-én Tatyel Kriszta macedóniai származású kőbányamunkást a kőszállító kis kocsi elütötte. Az ember súlyos sérüléseket szenvedett, melyek­kel f. hó 12-én a közkórházba szállították. Verekedő bányászok. Petrozsényban Piper Miklós bányamunkást f. hó 7-én d. u. régi hara­gosa Luka József bányamunkás a dilzsai utón megtámadta és annyira elverte, hogy Piper esz­méletlenül terült el. A sérültet a kórházba szál­lították, Lukát pedig a csendőrség letartóztatta. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tőke­emelése. Nem tartozunk a rajongók közé nem ke­nyerünk az ócsárlás. A mi elvünk, a mi álláspon­tunk mindig az, hogy a közgazdaság a tények tu­dománya. Ebből az egyetlen irányadó, igazságos, tárgyilagos szempontból emlékezünk meg a ma­gyar pénzügyi és közgazdasági élet azon nagy ese­ményéről, hogy a Kereskedelmi Bank tőkéjét 50 mil­lió koronára emeli. Mert határozottan esemény­számba megy ez a tőkeemelés. Nem azért a 8 millióért, amelylyel a részvénytőke emelkedik. Hanem azért a gazdasági példaadásért, amely a tőkeemelésben éppen ma, éppen e pillanatban rej­lik. És erre a példaadásra, amely a magyar pénz­ügyi piac egészségét, szilárdságát és teljes meg­bízhatóságát dokumentálja, első­sorban a Keres­kedelmi Bank illetékes. Mert tény az, hogy a hazai vezető nagy pénzintézetek között a Keres­kedelmi Bank bír a legerősebb és legmesszebbre ágazó külföldi összeköttetésekkel és hogy éppen most legkonkrétebbet említsük, a Kereskedelmi Bank volt az első magyar pénzintézet, amely el­ismertetett a francia pénzpiacon. Itthon az ilyen térfoglalást nem méltányolják, mert nem értik. Nem képesek megérteni, mily kitartó, fáradságos, konzekvens munkába kerül egy gazdagságában elbizakodott, az idegent lenéző és kicsinylő pénz­hatalmak bizalmatlanságát legyőzni. Hát még aztán ha ez az idegen magyar is. Hiszen ugyancsak le- és megcsappanna fajmagyar nagyzásunk, ha sze­mébe mernénk nézni csak egyszer is azoknak a nézeteknek és véleményeknek, amelyek szerint minket ott ismernek. Nos, a Kereskedelmi Bank és még igazabban Lánczy Leó volt az első, aki ezt a bizalmatlanságot legyőzte és a francia piacon utat nyitott a magyar hitelnek. Éppen ezt a kö­rülményt emeljük ki ma, midőn a francia pénz­piac szinte lázong ellenünk és azért vesszük ma eseményszámba a Kereskedelmi Bank tőkeemelé­sét. Mert a világ legnagyobb pénzpiacán is első­nek fogják honorálni azt a pénzintézetet, amely mint immár a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 120 milliót meghaladó saját tőke mellett még reá­­bízott 300 millió idegen tőkével dolgozik. Ezért megy közgazdasági eseményszámba a Kereske­delmi Bank tőkeemelése és ezért illeti meg mél­tán a bank vezetőségét az ország osztatlan elis­merése. X KÜLFÖLDI HÍREK X A németországi uj nyersvaskartell. Végre hosszas huza-vona után megalakult a német uj nyers­vaskartell, melynek hivatalos neve »Verkaufsvereini­gung deutscher Hochofen werke, Gesellschaft mit beschränkter Haftung«. A kartell nagyobb kvótá­kat a következő tagoknak adott: Gelsenkirchen 232 ezer tonna, Meiderich 162.000 tonna, Krupp 154.000 tonna, Niederrheinssche Hütte 144.000 tonna, felső­sziléziai vasmüvek 100.000 tonna, Deutsch Luxem­burg 108.000 tonna, Aplerbeeth 85.000 tonna, Gute­­hoffnungshütte 80.000 tonna, Phönix .64.000 tonna, Eschweiller Bergwerksverein 40.000 tonna, Huste­­ner Gewerkschaft 21.000 tonna. Ezekhez csatlakoz­tak a következő müvek: Kraftwerk 160.000 tonna, lübecki Hochofenwerk 110.000 tonna, Hattingen 60 ezer tonna, Bochum 50.000 tonna, Sieg-Rheinische Gesellschaft 50.000 tonna, Hochdahl 50.000 tonna, Otto Károly 40.000 tonna és Mathildenhütte 36.000 tonna.

Next