Bőripari Szemle, 1922 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1922-01-15 / 2. szám
A bőrgyártás, a tímár-, bőráru-, cipő- és kertyűipar, készbőr, nyersbőr, szőrmeáru, cserzőanyag és timársági melléktermékek kereskedelmének szaklapja. Belföldre és Ausztriába ... K 300.— Cseh-Szlovákiába___.. cs. K 60.— Jugoszláviába ________dinár 200.— Romániába__________ lei 150.— Németországba________márk 100.— Egyéb külföldre ____frank 100.— Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., TERÉZ-KÖRÚT 25. SZ. Magyar Postatakarékpénztár számla 16376. sz. a Telefon 104—66. HIRDETÉSI DIJAK: Egész évi hirdetések legjutányosabban számíttatnak. Hirdetések petit-sora . . 20 kor Apróhirdetés minden szó 5 kor. Nyilt-tér petit-sora ... 20 kor. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-én és 15-én. Felelős szerkesztő és kiadó: HŰVÖS JAKAB Sürgönyeim : DISTICUS. Egyesületek, intézetek és kávéházak előfizetési dija 400.5 korona. Értekezések, ismertetések nonpareille-soronként: 50 Kg■ 10 márka. XXI. évfolyam. Budapest, 1922 január 15-én. 2. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: * '» A helyzet. A komor felhők mintha már kezdenének eloszlani. A kedélyekben mintha már végbement volna az a bizonyos változás, mely ismét helyet ad annak a felfogásnak, mely a dolgokat azok legjobb oldaláról képes megítélni. Már dereng. Hajnalodik. A világpiacok mozgalmában határozottan élénkséget észlelünk. A vételkedv mindenütt felülkerekedett, sőt nem egy helyen 5—15 százaléknyi áremelkedésről is kapunk híreket. Piacunkat már egy jugoszláv kereskedő is felkereste és igen tekintélyes mennyiségű készbőrgyártmányt vásárolt egy újpesti nagyobb bőrgyártól, sőt Dunántúlra is több milliónyi értékű bőrök lettek a pécsi bőrgyár részéről beszámlázva. A vidéki detaillisták is kezdenek már Budapestre felrándulni, hogy hónapok óta kiegészítetlen raktárkészleteiket pótolják. A köztisztviselők számára megrendelt állami lábbelieket gyártó cipőüzemek is jól vannak foglalkoztatva. Az incasso is kezd javulni. A bőrnagykereskedők már-már ellátogatnak a kisebb és középüzemű timárságokba és a baisse-re való hivatkozással potom árért összeveszik a gyártmányokat. Hiába lett volna intelmünk, hogy ne kótyavetyéljük el gyártmányainkat, melyek oly drága pénzen megvett nyersanyagokból készültek ? Avagy ezek a nyersanyagok talán ma annyival olcsóbban utánpótolhatók, mint amennyivel olcsóbban adtuk oda késztermékeinket ? Tessék megpróbálni. Szomorúan fogják ezek az olcsójánosok tapasztalni, hogy az elherdált gyártmányok fejében kapott összegekért a felénél is kevesebb értékű nyersanyagot fognak kapni. Mire volt tehát jó ez a balga cselekedet? Tán azért, hogy a vásárlók ezeket 50°/%-al magasabb ár mellett továbbadják ? Lám, igy járnak azok, kik intelmünket nem fogadják meg és a legkisebb üzlettelenség hírére már beadják derekukat. Mi váltig azt hirdettük, hogy ez a mostani gazdasági válság csak átmeneti jelleggel bír és január közepén, midőn ú nagy német probléma elintéződik, ez a válság is elintézettnek lesz tekinthető. Úgy látszik, arra Újpest felé, az emberek okosabbak, mint mi vagyunk. Mert máskép nem dőltek volna be a sikerek szavainak. Egy nagy, méreteiben még át sem tekinthető gazdasági átalakulás kezd szemünk előtt kibontakozni. A dicső szovjet uralom által felperzselt gazdasági berendezkedése Oroszországnak újjáépülve, hatalmas arányú munkaalkalmaknak nyit teret. Amerika és Németország nagytőkéjű vállalatai lesznek azok, melyek az újjáépülés nagy művét fogják végrehajtani. Tisztában vagyunk annak óriási jelentőségével, hogy egy lerongyolódott, óriási birodalom felépítése hány millió és millió munkáskéznek ad kenyeret és mily szociális és gazdasági jólét kiváltójává válik az ily regeneráló munka. Ezt a nagy munka alkalmat elkomptálja ma már az egész világpiac és csöppet sem leszünk meglepve, ha egy szép reggel arra ébredünk, hogy a nagy mindent átfogó gazdasági munka újabb, de egyben egészségesebb konjunktúrának kovásza lesz, amely mellett az uralkodó valutáris problémák valósággal eltörpülnek. Ebből a nagy építő munkából ha közvetlenül nem is, de közvetve azért mi is kivesszük részünket. A gazdasági élet kölcsönhatásai sokkal hatalmasabbak, semhogy a világpiacokon végbemenő események képesek lennének tovasartani anélkül, hogy abból részt ne kapnánk. Az óriási nagy kereslet minden iránt, amit „áru“ néven szokás megjelölni, éreztetni fogja hatásait nálunk is. Pld. a nagy nemzetközi nyersbőrpiac a legjelentéktelenebb jelre is reagálva, befolyásolja úgy a kereslet, mint a kínálat alaphangulatát. Ha tehát Oroszország óriási nyersbőr szükségletét a tengerentúli piacokon tároló készletekből kielégíteni képtelen lesz, ez esetben az