Búvár, 1936 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1936-02-01 / 2. szám
i 14 támadnak rajtuk, azt kigobozza a lélekelemzés segítségével, így az egész magyar szellemi életen és lángeszű képviselőinek életén is összefüggő vörös fonálként húzódik végig a pszichopátia, a betegségre mindig hajlamos, beteges lelki alkat. Ha pedig nyilvánvaló elmebetegséget sikerül adataival bizonyítania, akkor kétszer is aláhúzza tételét, miként a matematikus : «quod erat demonstrandum!» Moebiusszal indult meg az irodalom, művészet, tudomány vadászterületén az elmebetegvadászok sora. Egyszer majd azonban a Moebiusoknak is akad egy Moebiusa, aki megírja e szenvedélynek a pathográfiáját. Egészen más az elmeorvos Birnbaumnak az álláspontja. ő Plato modern államában nemcsak élet és halál, de irodalom és művészet, sőt politika és kormányzat kérdéseiben is döntő szót adna a pszichiátereknek. Mindenesetre célszerűtlen volt a «lángész és őrület» újabb változatának kérdését alaptételnek megtennie és jobb lett volna e kérdésben a ragyogó tollú Kretschmer és Langer Eichbaum helyett, mindnyájuk ősforrásánál, a kevésbbé népszerű, de tudományos szempontból alapvetően mély Reichmaynnál maradnia. Szirmay-Pulszky az időrend betartásával az egyes életrajzokat és áttekintő összefoglalásokat úgy csoportosítja, hangsúlyozza, hogy könyve részleteiben és egészében is Kretschmer és Langer Eichbaum elméletét egyértelműen igazolja. Márpedig az egész magyar szellemi életet végigszántani és Kretschmernél meg Lange—Eichbaumnál összehasonlíthatatlanul nagyobb művelőinek életét feltárni és feltárni csak azért, hogy bebizonyítsa, hogy Kretschmernek és Lange— Eichbaumnak nálunk is és a hazai viszonylatokra alkalmazva is kimutathatóan igazam van — ez nem lehetett Szirmay-Pulszky célja. Ez a pont a gyengéje. Elvetette itt a sulykot még akkor is, ha az elmeorvosi kutatás se adna vigasztalóbb képet. Nem használom a lélekelemzés módszerét csak rávillantok, hogy itt árulja el magát a tudós szerző, hogy nő . Megtetszik neki két irodalmi pompában jelentkező, híressé vált elmélet, felgyújtja érdeklődését, máris rokonságot lát bennük, máris együttérez, sőt együtt gondolkodik velük és tűzön-vízen keresztül követi vagy vonszolja őket. Amikor érzi hiányosságukat, saját gazdagságából pótolja, gyöngeségüket önerejével palástolja. E remekbe írt életrajzok minden tragikumán keresztül is néha humorosan hat, mikor remekíróinkat anyás gonddal felöltözteti a Kretschmertől készen vett, soványra vagy kövérre szabott díszegyenruhákba (piknikus és schyzothym-típus). A lángésszületés öröklés-biológiai lényege helyett a Langer Eichbaumtól kiemelt híressé válás (Ruhm), a szociológiai háttér mellékkörülményei kötik le figyelmét. Hisz bennük és hűségesen kapaszkodik beléjük akkor is éppúgy, ha nem volna szüksége rájuk, mint amikor segítségükre szorul. Ballasztjukat sem tekinti tehernek. Nem akarja észrevenni, ha azok, akikben hisz, tévútra vagy zsákutcába vezetik. Éppígy nem veszi tudomásul, hogy első sikerük és óriási hatásuk után a tudományos kritika, érdemüket és hatásuk jelentőségét nem kisebbítve, alaposan megtizedelte e tagadhatatlanul nagyvonalú elméletek igazságait. Kretschmernek a testalkat és lelki alkat összefüggéseit típusokban látó emberszemlélete nemcsak a lélektanban és orvostudó- Ady Endre Fotó Székely Aladár Mednyánszky László báró