Búvár, 1942 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1942-01-01 / 1. szám

/) t ■ 1­­200 100 foo ¥. ELŐFIZETÉSI ÁRA EGÉSZ ÉVRE P 9-60 EGYES SZÁM ÁRA 90 FILLÉR Megjelenik havonta 1942. JANUÁR SZERKESZTŐSÉG BUDAPEST, IV., REÁLTANODA-U. 5. Telefon: 185-617,185-618 KIADÓ­H­IVATAL IV., EGYETEM-U. 4. Vil­. ÉVF. 1. SZÁM A MÁTYÁS VISEGRÁDI DÍSZUDVARA írta ZSITVAY TIBOR Anjou királyaink kedvelt visegrádi palotáján Zsigmond is, Mátyás is a haladó kor ízlését követő változtatásokat hajtott végre. Az eddig feltárt romok nemcsak a dí­szítő elemek korszerű kiegészüléséről és át­alakításáról, hanem az épületsor gyöke­res szerkezeti átala­kításáról és kibővíté­séről is tanúskodnak. Az első emelet má­sodik termének hátsó falán, (a vélt háziká­polnában) négy mé­ternél valamivel na­gyobb magasságban román ízlésre valló, régen befalazott ki­csiny ablak nyomai látszanak és hasonló nyomok mutatkoz­nak a következő (3.) teremben is. Közel áll a feltevés, hogy ezek az ablakok ere­detileg a régi második emelet nyílásai voltak, amelyeket akkor falaztak be, ami­kor a kezdetben csak három­méteres régi első emelet gerenda­mennyezetét eltávolították és az emeletsort — a felette levő belé­­olvasztásával, — rá dongabolto­zatot emelve, hat méterre ma­gasították. Hogy ez a nagysza­bású átépítés pontosan mikor történt, ezen a kérdésen — amíg csak a boltívek ismétlődő gyám­kövein kívül egyéb kormeghatá­rozó emlék kétségtelenül el nem dönti — a műtörténészek még vitatkozhatnak. A díszudvart övező csarnok — vagy mint Oláh érsek nevezi: a loggiák — kései gótikája és a korai re­naissance minden megmaradt emléke azonban már hangosan beszél a nagy Mátyás ragyogó alkotó szelleméről. A nyitott díszudvar, amelynek közepén a vörösmárvány szökőkút állott, 13­5x11 méter négyszöget alkot, amelyet a főépület előtt 2­80 méter, kétoldalt és elől (a Duna felé) 3-25 méter széles csarnok­folyosó (loggia) vesz körül. Felette nyitott terrasz lehetett, ahonnét bejárás volt a vele egy­­szinten lévő­ első emeleti helyiségekbe. Az udvar két oldalán is helyiségek voltak , legalább is a földszinten, ahol a falak több mint két méter magasságban — egyenletesen leborotválva — ma is meg­vannak. Lehet, hogy az U-alakban három oldalról zárkózó épületek között eredetileg 21­6x18­4 méter terjedelmű nyílt udvar volt és az övező csarnokfolyosót csak ké­sőbb építették bele. Bár a főépület előtti folyosó belső falán végig olyan kőpados, félköríves ikerfülkék húzódnak, amilye­nekhez hasonlókat eddig kapubejáratok és folyosók (tehát fedett váró-, vagy őrző­helyiségek) maradványaiból ismertünk és így valószínű, hogy a Matyis-korabeli monumentális átépítést megelőzően is volt az épületek előtt végigvonuló, valamilyen fedett helyiség. Erre vall az is, hogy az udvar­ déli oldalán álló épületet 3 méter széles, olyan zárt folyosó szeli át és nyújt Zsigmond-korabeli vörös­­márvány országcímer Schulek János fényképe A díszudvar a csarnokfolyosóval, kétoldalt a földszinti, mögötte I. emeleti helyiségek. Jobbra a várkápolna szentélye, előtte a függő­kert és a nyílt díszlépcső. Schulek János vázlata­­i IV az P- P-rO.

Next