Búvár, 1944 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1944-01-01 / 1. szám

son függélyes tengely körül gyorsan forog. Ha a tengely kissé eltér a függélyes iránytól, akkor a pénzdarab nem esik el azonnal, hanem köralakú pályát ír le, mind nagyobb és nagyobb sebességgel, mi­közben a nehézségi erő következtében mindjobban eldől és végül vízszintes lapjá­val az asztalra esik. Itt világosan észlel­hetjük, hogy a pénzdarab a függélyes tengely körül való forgását megtartani igyekezett addig, míg eleven ereje és ellenálló ereje annyira hanyatlott, hogy a nehézségi erő győzött. Még jobban megfigyelhetjük ezt a tüneményt az úgynevezett giroszkóp moz­gásán, mely úgy függélyes, mint vízszintes tengely körül szabadon foroghat. (2. rajz.) Ha a kiegyensúlyozó súlyt úgy mozdítjuk el, hogy az a pörgettyűt emelni vagy süllyeszteni igyekszik, akkor nyomaték származik, mely a pörgettyűt vízszintes tengely körül elforgatni akarja. Ennek ellenáll a pörgettyűnek az a törekvése, mely saját tengelye körül való forgásra készteti. A két nyomaték tengelye egy­másra merőleges lévén, precessziós mozgás következik be, mely a pörgettyűt kúp leírására kényszeríti. Ha közönséges játékpörgettyűt padlón mozgatunk és a pörgettyű tengelye kissé ferdén áll, akkor a pörgettyű lassan fel­emelkedik, ami attól a csekély súrlódástól ered, melyet a pörgettyű csúcsa az alapon szenved. Ez a haladását meggyorsítja és ennek következtében a pörgettyű súly­pontját kissé felemeli (3. rajz). Ugyanez magyarázza meg azt a külö­nös jelenséget, hogy ellipszoid alakú vagy ahhoz hasonló test, például megfelelően csiszolt kő vagy tojás, melyet rövidebb függélyes tengelye körül forgásnak in­dítottunk, idővel magától felemelkedik és hosszabb tengelye körül kezd forogni. Nyers tojással a kísérlet nem sikerül, mert a belsejében levő folyadák súrlódást idéz elő, mely a tojás felemelkedését meg­gátolja. Az asztaltáncoltatás is ebbe a csoportba tartozik. Erre a célra rendesen háromlábú asztalt használnak, melynek lapja na­gyobb területet foglal el, mint a lábak területe. A 4. rajz sematikusan ábrázol ilyen testet, amidőn a lábpontokon át­menő kör a padlón levő kör mentén gördül. Az ilyen asztal esetében a súrlódás nagyon csekély és a támadó erők aránylag nagy emelőkarokon működnek, mert az asz­talt a tábla szélén forgatják. Az asztalra a következő erők működnek : az asztal (g) súlya, a forgás folytán fellépő (c) centri­fugál erő, az asztallapra gyakorolt (W) kéznyomás és a padló (B) ellennyomása. Ha az asztal kissé ferdére dől, akkor a lapra kifejtett csekély nyomás elegendő a gördülő mozgás megindítására. A kéz felfekvő pontjának időszakos süllyedése a kísérleti személyt arra indítja, hogy az asztalra gyenge nyomást gyakoroljon, bár úgy érzi, mintha az asztal részéről történt volna behatás. Pörgettyűs hatás érvényesül a bicikli vagy az autó gyorsan forgó kerekein, ha kanyarulatban haladva tengelyeiknek irányt kell változtatniok. Minél gyorsab­ban forog a kerék és minél élesebb a kanyarulat, annál nagyobb a kerék tér­ 2 E /

Next