Búvár, 1944 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1944-01-01 / 1. szám
son függélyes tengely körül gyorsan forog. Ha a tengely kissé eltér a függélyes iránytól, akkor a pénzdarab nem esik el azonnal, hanem köralakú pályát ír le, mind nagyobb és nagyobb sebességgel, miközben a nehézségi erő következtében mindjobban eldől és végül vízszintes lapjával az asztalra esik. Itt világosan észlelhetjük, hogy a pénzdarab a függélyes tengely körül való forgását megtartani igyekezett addig, míg eleven ereje és ellenálló ereje annyira hanyatlott, hogy a nehézségi erő győzött. Még jobban megfigyelhetjük ezt a tüneményt az úgynevezett giroszkóp mozgásán, mely úgy függélyes, mint vízszintes tengely körül szabadon foroghat. (2. rajz.) Ha a kiegyensúlyozó súlyt úgy mozdítjuk el, hogy az a pörgettyűt emelni vagy süllyeszteni igyekszik, akkor nyomaték származik, mely a pörgettyűt vízszintes tengely körül elforgatni akarja. Ennek ellenáll a pörgettyűnek az a törekvése, mely saját tengelye körül való forgásra készteti. A két nyomaték tengelye egymásra merőleges lévén, precessziós mozgás következik be, mely a pörgettyűt kúp leírására kényszeríti. Ha közönséges játékpörgettyűt padlón mozgatunk és a pörgettyű tengelye kissé ferdén áll, akkor a pörgettyű lassan felemelkedik, ami attól a csekély súrlódástól ered, melyet a pörgettyű csúcsa az alapon szenved. Ez a haladását meggyorsítja és ennek következtében a pörgettyű súlypontját kissé felemeli (3. rajz). Ugyanez magyarázza meg azt a különös jelenséget, hogy ellipszoid alakú vagy ahhoz hasonló test, például megfelelően csiszolt kő vagy tojás, melyet rövidebb függélyes tengelye körül forgásnak indítottunk, idővel magától felemelkedik és hosszabb tengelye körül kezd forogni. Nyers tojással a kísérlet nem sikerül, mert a belsejében levő folyadák súrlódást idéz elő, mely a tojás felemelkedését meggátolja. Az asztaltáncoltatás is ebbe a csoportba tartozik. Erre a célra rendesen háromlábú asztalt használnak, melynek lapja nagyobb területet foglal el, mint a lábak területe. A 4. rajz sematikusan ábrázol ilyen testet, amidőn a lábpontokon átmenő kör a padlón levő kör mentén gördül. Az ilyen asztal esetében a súrlódás nagyon csekély és a támadó erők aránylag nagy emelőkarokon működnek, mert az asztalt a tábla szélén forgatják. Az asztalra a következő erők működnek : az asztal (g) súlya, a forgás folytán fellépő (c) centrifugál erő, az asztallapra gyakorolt (W) kéznyomás és a padló (B) ellennyomása. Ha az asztal kissé ferdére dől, akkor a lapra kifejtett csekély nyomás elegendő a gördülő mozgás megindítására. A kéz felfekvő pontjának időszakos süllyedése a kísérleti személyt arra indítja, hogy az asztalra gyenge nyomást gyakoroljon, bár úgy érzi, mintha az asztal részéről történt volna behatás. Pörgettyűs hatás érvényesül a bicikli vagy az autó gyorsan forgó kerekein, ha kanyarulatban haladva tengelyeiknek irányt kell változtatniok. Minél gyorsabban forog a kerék és minél élesebb a kanyarulat, annál nagyobb a kerék tér 2 E /