Épitő Ipar, 1887 (11. évfolyam, 1/522-52/573. szám)
1887-05-22 / 21. (542.) szám
1887. BUDAPEST. Előfizetési ár: Egész évre .... 8 írt Félévre...............4 írt Negyedévre ... 2 írt Egy szám ára 25 kr. iiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiMiinnmiiiiiiMiimiiimiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiMiiiiiiiiiiiiiimmimmimiiiiiUJiiiiiiiiiiiiimiiiuiiiiHi iimnmmimt // 21.—542. sz. — Vasárnap, május 22-én. iiiiimimiiiiiimiiiuiiimmiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimmiiiiimniiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimmimmiiimiiiiiiiiiiiiimiMMiiiimiiiimiimiiimii EPITO IPAR MŰSZAKI HETILAP. XI. ÉVFOLYAM. Szerkesztő- és kiadó-iroda: VII. kerület, Kerepesi út 24. szám, III. em., 4. ajtó. Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. AZ építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, valamint a budapesti építőmesterek. KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. lllllllllllllllllllll Kiadják: Amon József, Benkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, Dötzer Lipót, Fanda József, Feszti Adolf, Ganz és Társa, Hauszmann Alajos, Hieronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Krajcsovits Lajos, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lukse-Fábry Béla, Mechwart András, Neuschloss Emil, Neuschlosz Ödön és Marcell, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Weber Antal,,Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla.—A kiadótulajdonosok képviselője: Pártos Gyula. iiiMiiMiiimiiiiiiiiiiiHiiiiiMiiiiMiiiimmiMi.'iiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiimiMiiiiiniiiiiMiiiiiniiiiiiiinimii iiiiiMmiiiimiiiiiMiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiMiiiiiiiii.iiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimmiiimiiiiiiiiiiiiniii iiiiiimiiiinmimimiiiiiiiiiiiin Mllltílyfi JoZSßf, főmunkatárs. Felelős szerkesztő: lipld. .............................................................................I........i.........................;................................................................................................................................................................ Tartalom. Meghívó. — A budapesti »Tisztviselőtelep«. — A vasúti kocsik elmozduló tengelyeiről. — A párisi 300 méteres »Naposzlop« alapozása (3 ábrával.) — Vegyesek. — Könyvészet. — Fővárosi ügyek. — Pályázat. — Ajánlati árlejtések. — Hirdetések. !l!lllllll!ll!l!íllirnilll!IIII!ll!lllll!!llllllll!l!lllllllllill!lllllllllltlllll!ll!ll!lllllllllllll!ll!lllll!lllllllllllllllll!lllllllllllllllllllllllll!lllll!ll!llllll!!l!lllllllllll!ll!llli!llllllllll!lllllll!ll!llj|lilllllllllll[||lllllll!llll[| MEGHÍVÓ. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési szakosztályai jövő hétfőn, folyó évi május 23-án esti 6 órakor az egyesület helyiségében (Csillagutca 12. sz.) ülést tartanak, melynek tárgyai: 1. Az 1886/7 évi nagy pályázat bíráló bizottságának jelentése. 2. A Munkáslakásokra nézve kiírt pályázat bíráló bizottságának jelentése. 3. Folyó ügyek, indítványok. Ybl Miklós s. k. Czigler Gtyőző k. k. szakoszt. elnök. szakoszt. jegyző. A budapesti „Tisztviselő-telep“. A budapesti tisztviselők a helybeli kedvezőtlen lakásviszonyokat igen nyomasztóan érezték és sok éven keresztül tűrték is. Az állapotokon változtatandók, hosszú időkön át tanácskoztak, míg végre abban állapodtak meg, hogy bajukon csak úgy segíthetnek, ha viszonyaikhoz mérten saját otthont, saját házat építenek maguknak. Elsősorban telekről kellett gondoskodni. Fárasztó és hosszadalmas utánjárás után a tisztviselők egy csoportja abban egyezett meg, hogy a hivatalnoki házakat felépíteni legalkalmasabb területül az Oregkert mögötti fővárosi telket tekinti. És csakugyan az illetők helyesen választottak, mert bátran lehet állítani, hogy ez a terület a csoportos házak felépítésére a főváros egész területén a legcélszerűbb , mert a fekvése igen magas, szabad légjárat szeli át, közel van a fővároshoz, száraz egészséges homoktalaja és jó kútvize van. Mindezen jó tulajdonságoknál fogva, melyeket aligha lehetett volna így csoportosítva a főváros közelében egyebütt feltalálni, elhatározták magukat a tisztviselők, hogy az Oregkert mögötti fővárosi területet fogják a hatóságtól kérni. A főváros áthatva attól a nemes érzülettől, hogy a tisztviselők lakásviszonyaik érdekében segédkezet kell nyújtania, azokat a telkeket, melyeknek ára négyzetölenként 10 és 20 frt között variál, négyzetösét 50 krajcár kedvezményi áron a tisztviselők egyesületének átadni elhatározta. Biztosítva lévén így a házépítés területe, hozzá lógtak a tervezéshez és a végrehajtásnak evvel járó módozataihoz. A tervezés ugyan könnyű volt, mert felhívás folytán számos mintaterv készült, mindez azonban a főnehézségen, a pénzbeszerzésen hajótörést szenvedett. Az egyesület fáradhatatlan szívós és bámulatraméltó tevékenységet fejtett ki ez irányban, és amint a tények mutatják, nem eredménytelenül. Első ízben bejárták a hazai pénzintézeteket, hogy az építkezésre a szükséges tőkét megszerezzék , de eredmény nélkül. Ekkor a külföldi pénzintézeteket keresték fel Bécsben, Párisban, Németországban és Svájcban, szintén eredmény nélkül. Végre felszólították az építő vállalkozókat, hogy saját számlájukra állítsák elő a tisztviselői házakat; ezek közül némelyik hajlandónak is mutatkozott az üzletet megkötni, de csak úgy, ha a vállalat a tényleges kiadásokon kívül körülbelül 20% hasznot biztosít, magától értetvén, hogy a befejezés után a házak ára kifizetendő lett volna. Ez a haszonbiztosítás az építkezést igen megdrágította volna, — de ezt nem tekintve, ily módon az építkezés már azért sem volt lehetséges, mert a hivatalnokok — nem tőkepénzesek. Mikor így két évi eredmény nélküli fáradozás után mármár az egész dolog mint lehetetlen abban hagyandó volt, egyesek Bobula Jánoshoz fordultak, ki már azelőtt is készített néhány vázlatot. Néhány heti tanakodás után Bobula késznek nyilatkozott a feladatot megoldani és feltételeit következőkben összegezte: 1. Nehogy az építtetők annak legyenek kitéve, hogy ingatlanaik egészben másoké legyenek, az építési összeg 30%-át az építtető lefizette. — 2. Az egységárak előre megállapíttattak minden munkanemre vonatkozólag. — 3. Az építtetők beleegyezésüket adták arra nézve, hogy a vállalat a kész ingatlanokra kölcsönt vehet fel, minek folytán: 4. a vállalat viszont kötelezte magát, hogy az épületeket esetleges bankkölcsön nélkül is felépítteti és a biztosítást is betábláztatja. Ezek alapján nemcsak a telektulajdonosok voltak hajlandók szerződéseket kötni, de egy pénzintézet, nevezetesen a magyar kereskedelmi bank késznek is nyilatkozott arra, hogy a kész objektumokra az ingatlanok értékének egész 45%-áig hajlandó törlesztési kölcsönt adni 6/4%-ra; ezt az üzletet az érdekelt tisztviselők meg is kötötték. Bobula János építész ekkor az építkezés pénzügyi részének ellátása végett Grasner József építő vállalkozóval lépett szövetségbe, míg a szellemi és műszaki vezetést maga vitte. Ez a hivatalnoki telep keletkezésének rövid vázlata, s ma már a telepen 80 kész, kisebb-nagyobb ház áll fenn, melyekbe a tulajdonosok — fővárosi, állami, magán hivatalnokok, írók, curiai bírák, lapszerkesztők, tanárok — már be is költöztek. A telep el van látva csatornahálózattal és vízvezetékkel , a légszeszt most vezetik be és az utakon ez idén még az útburkolási munkák, fák ültetése, és ami a legfőbb az Orczy-úton a vasút lefektetése is biztosítva van. A telkek nagysága 180—400 négyzetöl között váltakozik. A főváros — mint már említettük — egy négyzetölet 50 kr. kedvezményi áron engedett át; a csatornak