Épitő Ipar, 1887 (11. évfolyam, 1/522-52/573. szám)

1887-02-13 / 7. (528.) szám

1887. BUDAPEST. Előfizetési ár: Egész évre .... 8 írt Félévre...............4 írt Negyedévre ... 2 írt Egy szám ára 25 kr. illlllllllllllllllllllllll 7.­528. sz. — Vasárnap, február 13-án.­­ EPITO IPAR MŰSZAKI HETILAP. Miit­ályfi József, fömunkatárs. XI. ÉVFOLYAM. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiin i i 11 [ in M i m 1111 ii 111 it 11H l Szerkesztő- és kiadó­ iroda: VII. kerület, Kerepesi­ út 24. szám, III. em., 4. ajtó. Minden a lapot illető kül­demény ide intézendő. AZ építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, valamint a budapesti építőmesterek, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Kiadják: Ámon József, Benkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, Dötzer Lipót, Banda József, Feszti Adolf, Ganz és Társa, Hauszmann Alajos, Hieronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Krajcsovits Lajos, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lukse-Fábry Béla, Mechwart András, Neuschloss Emil, Neuschlosz Ödön és Marcell, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla.—A kiadótulajdonosok képviselője: Pártos Gyula. Tartalom. Meghívó. — Pályázat a vasútépítés köréből. — A budapesti közúti vaspályák (2 ábrával). — Benkó Károly válasza. — A párisi naposzlop (2 ábrával). —• Vegyesek. (Rajzmelléklet: A szegedi szinház homlokzata. — Könyvészeti. — M. Mérnök- és Épít.­­Egylet. — Fővárosi ügyek. —­ Ajánlati árlejtések. — Hirdetések. I!!!lllllll!!l!!llllll!lllllllllllllll!llilll!lll!ll!lllll!lllll!lllllllllllll!!lllllll!l!lll!l!llllll!lllll!llllllllllllllllllllllffl M EGHÍVÓ. A Magyar Mérnök- és Ép­ítész-Egy­­­et mi- és középítési szakosztályai jövő hétfőn, folyó évi február 14-én esti 6­/2 órakor az egyesület helyiségében (Csillag­­utca 12. sz.) összejövetelt tartanak. Ybl Miklós s. k. Kiss István s. k. szakoszt. elnök. szakoszt. jegyző. Felelős szerkesztő: Jpol­l• A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagy­ pályázata a vasútépítés köréből. Programm: Adassanak elő a magyarországi vicinális vasutak létesítése körül szerzett tapasztalatok, és vonassanak le belőlük azok az építési, üzleti és közgazdasági elvek, melyek a vicinális vasutak tovább­fejlesztése körül követendők volnának. Pályadíj: az egyesület nagy aranyérme és 1000 frank. A pályázat határideje 1888 évi február hó 25-ikének esti 6 órája, mely időpontig a pályamunkák idegen kézzel, olvashatól­ag írva, külön lepecsételt, s a szerző nevét tartalmazó jeligés levéllel az egylet titkárságához (Buda­pest, Csillag­ utca 12. sz.) nyújtandók be. — Elkésve ér­kező pályamunkák figyelembe nem vétetnek. A pályadíj csak absolut becsű, a kérdést leginkább kimerítő, legjobb munkának adatik ki. A díjazott mű a szerző tulajdona marad. A beérkező pályamunkák a M. Mérnök- és Építész- Egylet választmánya által választandó 5 tagú bizottság által fognak megbíráltatni. A pályázaton csak a M. Mérnök- és Építész-Egylet tagjai vehetnek részt. Ney Béla s. k., egyesül, titkár. A budapesti közúti vaspályák. (Mihály­fi Józsefnek a Magy. Mérnök- és Épít.-Egylet út-, vasút- és hídépítési szakosztálya f. hó 9-iki ülésén tartott fölolvasásából) Budapestet az első európai városok közt találjuk, a­melyek a közúti vaspálya előnyeit fölismerve, azt meg­honosítani siettek ; a mai értelemben vett közúti vasút leg­először 1863-ban épült Kopenhágában, Bécsben 1865-ben nyitották meg az első vonalat, Budapesten pedig — a pest-újpestit —­ 1866-ban, mindannyit lóerővel. Pest és Kőbánya közt épült ugyan még 1827-ben egy 3900 öl hosszú lóvasúti pálya, de üzletét csakhamar kénytelen volt megszüntetni, minek következtében rövid időn még a nyoma is elveszett. Fővárosunkban az összes közúti vaspályák az előbb »Pesti« illetőleg »Budai« — 1879 óta pedig a »Budapesti közúti vaspályatársaság« tulajdonát képezik; ez a tár­saság építette ki a pesti oldalon levő vonalakat és a Margithíd megnyíltával átvevén a budai vonalakat is, szervezte és fejlesztette mai állapotára az egész főváros tényleges forgalmi főereit felölelő hálózatot. Az egyes vonalak mondhatni kizárólag a főváros helyi forgalmát közvetítik; egy vágánypár kinyúlik ugyan­­ Kőbányára, egy másik pedig Újpestre, de ezeken sem jut be más a városba, mint a talán olcsóbb lakást kereső hi­vatalnokok vagy ügyes-bajos iparosok. Hogy az olcsó köz­lekedés másik előnye, a főváros olcsó élelmezésének elő­segítése is érvényre juthasson, ebben az irányban eddig kevés történt; a múlt év folyamán azonban már e téren is megindult a tevékenység, még­pedig ugyancsak a budapesti közúti vaspályatársaság részéről, a­mely a soroksári vi­cinális vasutat már tényleg építi is, és a cinkota­­szent­mihályi vonalnak a Kerepesi­ úton, továbbá a szent­endrei vonalnak a hasonnevű úton Óbudáról kiindulva, végre a budafok-tétényi vonalnak a fehérvári országúton való kiépítése végett terveket készített és az utolsó kivé­telével amazoknak közigazgatási bejárása is megtartatott. Ezeknek a vicinális vasutaknak helyzete azért is igen szerencsésnek mondható, mert mindenütt egyenesen csat­lakoznak a Budapest főereit elfoglaló közúti vaspálya­vonalakhoz, úgy hogy a Szentendréről, Soroksárról és Cinkotáról érkező személy- és áruforgalom minden átra­kodás nélkül közvetetlenül táplálhatja a főváros piacát. Erre nézve csak a budafoki vonal képez kivételt. Egy másik társaság is épít most az Üllői­ úton Kispest érintésével Lőrincig vicinális vasutat, melynek különben a lőrinci tégla fogja képezni legfőbb szállítmányát. Nemsokára tehát — az újpest­ palotait és kőbányáit nem számítva — öt irányból szállítják az olcsó vonatok az élelmiszereket stb. a fővárosba, és a­ki ismeri a fővá­rosnak eddigi, e tekintetben kedvezőtlen helyzetét, az min­denesetre örömmel fogja szemlélni ezeknek a vonalaknak

Next