Épitő Ipar, 1888 (12. évfolyam, 1/574-52/625. szám)
1888-06-24 / 26. (599.) szám
281 képződésére és a meder szabályozására, nemkülönben a levezető képesség emelésére szükséges munkákat a töltések építésével párhuzamosan végezték volna.« »A töltések tényleges elhelyezéséből származott hátrányokat azonban nem tartom olyan nagyoknak, hogy a mostani töltéseknek hátrább helyezését okadatolnák. E tekintetben csak a szorulatoknak minél előbbi megszüntetését tartom szükségesnek.« »Szükségesnek tartom továbbá az átmetszéseknek minél gyorsabb és teljes sikeresítését, nemkülönben a hullámtérnek kitisztítását és rendezését; elsősorban a Csongrád alatti szakaszban, másodsorban Tokaj és Csongrád között. »Végre kívánatosnak tartom, hogy az egész tokaj-titeli szakaszban a töltések mind azokkal a méretekkel (60 m. korona, a víz felé 1:4, a száraz felé 1:2 lejtővel, azonkívül a száraz oldalon 50 m. széles és 35 m. magas padkával; a töltések lába 380 méter) építtessenek ki, melyekkel a kőrös-marosi társulat töltései vannak megépítve. Az egész Tiszavölgy ármentesítése azonban a Tiszának szabályozásán kívül még a mellékfolyók árterületeinek az árvíz ellen leendő biztosítását is megkívánja.« A tanulmány harmadik része előadván a tiszaszabályozás eddigi szervezete történeti fejlődésének vázlatát kezdettől 1846-tól máig, — a szervezetnek 3 föladatot tűz ki: »Az egyik az, hogy az az összes szabályozási munkáknak a megállapított egységes’ terv szerint leendő végrehajtását biztosítsa és lehetetlenné tegye, hogy a társulatok által foganatba veendő munkák az egységes tervet meghiúsítsák , a második, hogy azok a munkák, melyek az egységes terv végrehajtása, vagy a már meglevő védőművek fentartása érdekében szükségesek, valóban és annak idején végrehajtassanak; a harmadik végre, hogy árvízkor a töltéseknek kellő őrizete és védelme minden körülmények között biztosítva legyen. A mai szervezet az első követelménynek megfelel, sőt a másodiknak is megfelelhet, ha az állami ellenőrző közegek szaporíttatnak; — de ami az árvízvédelmet illeti, erre nézve a rendszer tökéletlen, ez — az értekező szerint a kormány kezébe teendő: »Széchenyi elvének megfelelően a kormány beavatkozása addig terjedjen, ameddig azt a közszükség megkívánja. Ez pedig, nézetem szerint, csak azt kívánja, hogy az árvédelem tétessék a kormány kezeibe.« A tanulmányt a következő sorok fejezik be: »Értekezésem fonalán kitűnt, hogy a Tiszaszabályozás mai állapotában még semmi irányban sem tekinthető befejezett műnek. »A töltéseket kezdetben nem építették mindenütt a helyes vonalban; ezeknek egyes szakait át kell tehát helyezni. Nagy részük továbbá még nem bír azokkal a méretekkel, melyek biztosítékot nyújtanának a gátszakadásoknak ismétlődése ellen. A folyó medrében csekély méretekkel kiásott átmetszések nagy része még nincs kiképződve, még a csongrád-titeli szakaszon sem, hol pedig az árvizek magas szintája ezt égetően megkívánja. A hullámi térből mindazok az akadályok, melyek az árvíz szabad lefolyását korlátozzák, nincsenek eltávolítva. És végre a tiszaszabályozás szervezetében még mindig nem érvényesült az a meggyőződés, hogy árvíz idején a töltéseknek még oly jó karban léte esetében, is, az embernek az elemekkel háborút kell viselni, amelyben csak úgy fog győzni, ha a fegyvereket a nyugalom idején gondosan előkészíti, mindenki teendőit előre megállapítja, az ütközet idején pedig minden tényezőt egy akaratnak rendel alá. »Nézetem, amelyet ez értekezésben indokolni igyekeztem, az, hogy ezeket a még hátralevő munkákat végre kell hajtani, abban az irányban kell módosítani, hogy az árvédelem lehető hathatós legyen; minden újabb és célra nem vezető javaslatokat mellőzni kell. »Önként előtérbe tolul a kérdés, vajon, ha mindaz megtörténnék, amit javaslatba hoztam, gátszakadások többé nem fordulnának-e elő és a töltések által védett területek az elöntés ellen biztosítva lennének-e ? »E kérdésre csak ámító felelhet igennel. Ki kell nyíltan mondani, hogy absolut biztonság nincs és nem is szerezhető meg. Az elérhető eredmény az, hogy a gátszakadások sokkal ritkábban fognak előfordulni s az áradások okozta károk minimumra fognak leszállíttatni. De mivel töltések építésén kívül más módunk nincs a folyó ártereinek mivelhetővé tételére és a között kell választani, hogy vagy megszerezzük töltések építésével azt a biztosságot, amelyet jól épített, gondozott és árvíz idején védelmezett töltések nyújtani képesek, vagy tűrjük a folyónak kiöntéseit, úgy amint azokat a szabályozás előtt tűrni kellett. A választás csak az lehet, hogy építsük ki a töltéseket és szállítsuk le ezáltal az árvizek kártékony hatását arra a minimumra, amire emberi tudomány, igyekezet és szorgalom leszállítani képes.« VEGYESEK. Budapest vízvezetéke dolgában a fővárosi közmunkák tanácsa elfogadta a műszaki albizottság és a műszaki osztálynak lapunk múlt számában ismertetett javaslatát, illetőleg a mesterséges szűrőket jelölte ki a vízvezeték alapjául, és utasította a műszaki bizottságot, hogy programmot dolgozzon ki, melynek alapján a vízmű tervei nemzetközi pályázat útján fognak beszereztetni. Minthogy a főváros közönsége a természetes szűrők elvét pártolja, ennélfogva a vitás kérdés eldöntése a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Sopron város mérnökévé Waelder József — ki jelenleg a budapest-fővárosi műszaki számvevőség tagja — választatott meg. Segédmérnökül a főispán Frank Gyulát nevezte ki. A vas és a műkő tűzbiztossága. Berlinben nemrégiben a Strausen-Strasse 49. sz. házban tűz ütött ki és pedig egy oly pincehelyiségben, mely igen sok könnyen gyuladó árút tartalmazott. Ez a helyiség egy szűk világító udvar szomszédságában volt, mely mellett egy lépcsőház áll, melynek pihenői oly nyílások mellett voltak, melyek a világító udvarra szolgáltak. A lépcsőfokok műkőből voltak és egyik végük be volt falazva, míg a világító udvar felé néző végüket egy hengerezett vastartó hordta. Az épület helyzeténél fogva a tűz alkalmával nemcsak a világító udvar, hanem a lépcsőház is keményül működött és a tűz rendkívüli arányokat öltött. A világító udvar felüli hengerezett vastartó darabokban olvadt el, sőt a világító udvar kőfalai cseppkő alakban csurogtak végig a falon. Ezzel szemben — és ez a legérdekesebb része a történteknek — a műkőből levő lépcsőfokok teljesen épek maradtak, úgy hogy a lépcsőház a hengerezett vastartó leszámításával teljesen sértetlen (?) és valószínű, hogy a tartó nélkül is továbbra is fennállhatna. Vízrajzi térképet állított össze a közmunka- és közlekedési minisztérium vízrajzi osztálya; a térkép az országban levő vízszabályozó és ármentesítő társulatok fekvését, kiterjedését és egyéb helyi körülményeit mutatja és mint ilyen nemcsak a szakértő, de a laikus közönségre nézve is nagy érdekű; a térkép kiállítása igen díszes és tökéletes, azért a magyar államnyomdának becsületére válik. Előmunkálati engedélyek. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter gróf Bethlen Márk és érdektársainak a Szentestől Szegváron, Mindszenten, Hódmezővásárhelyen és Új-Földeákon át Makóig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt további egy évre meghosszabbította, —• továbbá Steinkopf Eduard és Ungár Ignác budai keserüviztelep-tulajdonosoknak a m. kir. államvasutak kelenföldi állomásából, illetve a budapest-kelenföldi vonal 3. sz. szelvényéből kiágazólag a Hunyadi László, Uj János, Viktória keserüviz-telepeken át a II. Hunyadi László és Ferenc József keserüviz-