Épitő Ipar, 1888 (12. évfolyam, 1/574-52/625. szám)

1888-06-24 / 26. (599.) szám

281 képződésére és a meder szabályozására, nemkülönben a levezető képesség emelésére szükséges munkákat a töl­tések építésével párhuzamosan végezték volna.« »A töltések tényleges elhelyezéséből származott hátrá­nyokat azonban nem tartom olyan nagyoknak, hogy a mostani töltéseknek hátrább helyezését okadatolnák. E tekintetben csak a szorulatoknak minél előbbi megszün­tetését tartom szükségesnek.« »Szükségesnek tartom továbbá az átmetszéseknek minél gyorsabb és teljes sikeresítését, nemkülönben a hullám­térnek kitisztítását és rendezését; első­sorban a Csongrád alatti szakaszban, másodsorban Tokaj és Csongrád között. »Végre kívánatosnak tartom, hogy az egész tokaj-titeli szakaszban a töltések mind azokkal a méretekkel (6­0 m. korona, a víz felé 1:4, a száraz felé 1:2 lejtővel, azon­kívül a száraz oldalon 5­0 m. széles és 3­5 m. magas padkával; a töltések lába 38­0 méter) építtessenek ki, melyekkel a kőrös-marosi társulat töltései vannak meg­építve. Az egész Tiszavölgy ármentesítése azonban a Tiszának szabályozásán kívül még a mellékfolyók árterü­leteinek az árvíz ellen leendő biztosítását is megkívánja.« A tanulmány harmadik része előadván a tiszaszabá­­lyozás eddigi szervezete történeti fejlődésének vázlatát kezdettől 1846-tól máig, — a szervezetnek 3 föladatot tűz ki: »Az egyik az, hogy az az összes szabályozási mun­káknak a megállapított egységes’ terv szerint leendő végre­hajtását biztosítsa és lehetetlenné tegye, hogy a társulatok által foganatba veendő munkák az egységes tervet meg­hiúsítsák , a második, hogy azok a munkák, melyek az egységes terv végrehajtása, vagy a már meglevő védő­művek fentartása érdekében szükségesek, valóban és an­nak idején végrehajtassanak; a harmadik végre, hogy árvízkor a töltéseknek kellő őrizete és védelme minden körülmények között biztosítva legyen.­ A mai szervezet az első követelménynek megfelel, sőt a másodiknak is megfelelhet, ha az állami ellenőrző közegek szaporíttat­­nak; — de a­mi az árvízvédelmet illeti, erre nézve a rendszer tökéletlen, ez — az értekező szerint a kormány kezébe teendő: »Széchenyi elvének megfelelően a kor­mány beavatkozása addig terjedjen, a­meddig azt a köz­szükség megkívánja. Ez pedig, nézetem szerint, csak azt kívánja, hogy az árvédelem tétessék a kormány kezeibe.« A tanulmányt a következő sorok fejezik be: »Értekezésem fonalán kitűnt, hogy a Tiszaszabályozás mai állapotában még semmi irányban sem tekinthető befejezett műnek. »A töltéseket kezdetben nem építették mindenütt a helyes vonalban; ezeknek egyes szakait át kell tehát helyezni. Nagy részük továbbá még nem bír azokkal a méretekkel, melyek biztosítékot nyújtanának a gátszakadásoknak is­métlődése ellen. A folyó medrében csekély méretekkel kiásott átmetszések nagy része még nincs kiképződve, még a csongrád-titeli szakaszon sem, hol pedig az ár­vizek magas szintája ezt égetően megkívánja. A hullám­­i térből mindazok az akadályok, melyek az árvíz szabad lefolyását korlátozzák, nincsenek eltávolítva. És végre a tiszaszabályozás szervezetében még mindig nem érvé­nyesült az a meggyőződés, hogy árvíz idején a töltések­nek még oly jó karban léte esetében, is, az embernek az elemekkel háborút kell viselni, a­melyben csak úgy fog győzni, ha a fegyvereket a nyugalom idején gondosan előkészíti, mindenki teendőit előre megállapítja, az ütközet idején pedig minden tényezőt egy akaratnak rendel alá. »Nézetem, a­melyet ez értekezésben indokolni igyekez­tem, az, hogy ezeket a még hátralevő munkákat végre kell hajtani, abban az irányban kell módosítani, hogy az árvédelem lehető hathatós legyen; minden újabb és célra nem vezető javaslatokat mellőzni kell. »Önként előtérbe tolul a kérdés, vajon, ha mindaz megtörténnék, a­mit javaslatba hoztam, gátszakadások többé nem fordulnának-e elő és a töltések által védett területek az elöntés ellen biztosítva lennének-e ? »E kérdésre csak ámító felelhet igennel. Ki kell­­ nyíltan mondani, hogy absolut biztonság nincs és nem is szerezhető meg. Az elérhető eredmény az, hogy a gátszakadások sokkal ritkábban fognak előfordulni s az áradások okozta károk minimumra fognak leszállíttatni. De mivel töltések építésén kívül más módunk nincs a folyó ártereinek mivelhetővé tételére és a között kell választani, hogy vagy megszerezzük töltések építésével azt a biztosságot, a­melyet jól épített, gondozott és árvíz idején védelmezett töltések nyújtani képesek, vagy tűrjük a folyónak kiöntéseit, úgy a­mint azokat a sza­bályozás előtt tűrni kellett. A választás csak az lehet, hogy építsük ki a töltéseket és szállítsuk le ez­által az árvizek kártékony hatását arra a minimumra, a­mire emberi tudomány, igyekezet és szorgalom leszállítani képes.« VEGYESEK. Budapest vízvezetéke dolgában a fővárosi közmunkák tanácsa el­fogadta a műszaki albizottság és a műszaki osztály­nak lapunk múlt számában ismertetett javaslatát, illető­leg a mesterséges szűrőket jelölte ki a vízvezeték alapjául, és utasította a műszaki bizottságot, hogy program­­mot dolgozzon ki, melynek alapján a vízmű tervei nem­zetközi pályázat útján fognak beszereztetni.­­ Mint­hogy a főváros közönsége a természetes szűrők elvét pártolja, ennélfogva a vitás kérdés eldöntése a belügy­minisztérium hatáskörébe tartozik. Sopron város mérnökévé Waelder József — ki je­lenleg a budapest-fővárosi műszaki számvevőség tagja — választatott meg. Segédmérnökül a főispán Frank Gyulát­­ nevezte ki. A vas és a műkő tűzbiztossága. Berlinben nem­régiben a Strausen-Strasse 49. sz. házban tűz ütött ki és pedig egy oly pincehelyiségben, mely igen sok könnyen gyu­ladó árút tartalmazott. Ez a helyiség egy szűk világító udvar szomszédságában volt, mely mellett egy lépcsőház áll, melynek pihenői oly nyílások mellett voltak, melyek a világító udvarra szolgáltak. A lépcsőfokok műkőből voltak és egyik végük be volt falazva, míg a világító udvar felé néző végüket egy hengerezett vastartó hordta. Az épület helyzeténél fogva a tűz alkalmával nemcsak a világító udvar, hanem a lépcsőház is keményül mű­ködött és a tűz rendkívüli arányokat öltött. A világító udvar felüli hengerezett vastartó darabokban olvadt el, sőt a világító udvar kőfalai cseppkő alakban csurogtak végig a falon. Ezzel szemben — és ez a legérdekesebb része a történteknek — a műkőből levő lépcsőfokok tel­jesen épek maradtak, úgy hogy a lépcsőház a hengerezett vastartó leszámításával teljesen sértetlen (?) és valószínű, hogy a tartó nélkül is továbbra is fennáll­hatna. Vízrajzi térképet állított össze a közmunka- és köz­lekedési minisztérium vízrajzi osztálya; a térkép az or­szágban levő vízszabályozó és ármentesítő társulatok fekvését, kiterjedését és egyéb helyi körülményeit mu­tatja és mint ilyen nemcsak a szakértő, de a laikus közönségre nézve is nagy érdekű; a térkép kiállítása igen díszes és tökéletes, azért a magyar államnyomdának becsületére válik. Előmunkálati engedélyek. A közmunka- és közlekedés­­ügyi m. kir. miniszter gróf Bethlen Márk és érdektársai­nak a Szentestől Szegváron, Mindszenten, Hódmező­vásárhelyen és Új-Földeákon át Makóig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt további egy évre meghosszabbította, —• továbbá Steinkopf Eduard és Ungár Ignác budai keserüviztelep-tulajdonosoknak a m. kir. államvasutak kelenföldi állomásából, illetve a budapest-kelenföldi vonal 3. sz. szelvényéből kiágazólag a Hunyadi László, Uj János, Viktória keserüviz-telepeken át a II. Hunyadi László és Ferenc József keserüviz-

Next