Épitő Ipar, 1905 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1905-05-14 / 20. szám

182 EPIJO IPAR 20. sz. 1905. május 14. hivatalos lapja", mely telisded-teli van a technikus és rajztermi életből merített tárgyú frappáns rajzolatokkal, carricaturákkal s kacagtató szövegmagyarázatokkal. Maga a füzet „előéneke" megmondja, amit mi róla mondani akartunk, azt tudniillik, hogy mikor tanár és hallgató körülülik a fehér asztalt, ez a közelség váltja ki a telkekből a kölcsönös szeretet melegét; az ifjúság varázsa, a vidám­ság és humor az a mágnes, mely a lelkeket erősebben egymáshoz vonzza. Ebben a harmóniában tűnnek el a választófalak tanár és hallgató közül, s ilyenkor hullámzik bennük igazán a szellemi közösség érzete. Azért mi is örömmel üdvözöljük e pompás album megjelenését. A csapongó jókedv forrása kíván lenni a „Megfagyott Muzsikus", melyben évődve mutatnak rá egymás furcsa­ságaira, s egymás hibáit s gyöngéit szemlélve nem gúnyos vigyorgás, hanem együttérző lelkek mosolya ül ajkukon. A füzet ára 2 korona, s kapható­ a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, valamint a M. É. Sz. helyiségében. Az album szerzői Janszky Béla, Tátray Lajos, Erdős Lajos építész hallgatók. Megérdemlik amit kívánnak, hogy oly szeretettel forgassuk e lapokat, mint a minővel­ők a technikus humor virágait szedegették egy csokorba. L.r. Művészi hirdető lap. Az 1906. évi szentpétervári építész­kiállítás rendező bizottsága, mely orosz magánmérnökök­ből és építészekből alakult, nyilvános s nemzetközi pályá­zatot hirdet a kiállítás művészi plakátjára a következő feltételekkel: A pályázaton bárki résztvehet, a falragasz rajza l-«—áto­m, a feketének beszámításával négy szín­nél több nem alkalmazható, de egyszínű is lehet. A raj­zokat lepecsételt jeligés tekercsben kell beadni a kiállítás rendező irodájába (Szt.-Pétervár, Serpuchowskaja 10.). A pályázat f. é. május 29-én d. u. 4 órakor jár le, külföl­diekre a postára adás ideje számít. Pályadíj 150, 100 és 50 rubel. D. MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET. A mű- és középítési szakosztályok ülése május 8-án- Elnök Ney Béla, jegyző Hültl Dezső, jelen volt 50 tag. Az ülés megnyitásául az elnök kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg Lipthay Sándor elhunytáról. Azután Bobula János ismertette a teremben kifüggesztett terveken a Török­­bankház tervpályázatát, mely szokatlan feladatául a szűk telken kizárólag irodaház létesítésében a telek legteljesebb kihasználását és azt tűzte célul, hogy az irodahelyiségekbe az utcáról közvetetlenül lehessen bejutni, és az épület Budapest egyik sajátos »látványossága« legyen. A bíráló bizottság (­Báthory István, Bobula János és Kabdebó Gyula) a beérkezett 20 mű közül 11-et kiselejtezett, mert a jelzett főelveket nem követték; az I. díjat a Kármán és Ullman kőarchitektúrás, a két egyenlő II. díjat Hegedűs Ármin és Böhm (vas és üveg) továbbá Mezei Sándor és Sebestyén Arthur művének ítélte, megvenni ajánlta: Heidlberg Sándor, Pap és Szabolcs, Jónás Zsigmond és Szabó Gyula pálya­terveit.­­ Azután Hü­bschil Kálmán a berlini dómot ismer­tette, előrebocsátván a dóm építkezésének szinte a 17 századig visszanyúló történetét. Alig van a világon épí­tészeti mű, melyhez annyi nagy gondolat és törekvés fűződnék, mint a berlini dómhoz. A nagggyá nőtt Protes­tantismus a maga Szent­ Péter-templomát kívánta ebben megvalósítani; egyszersmind kifejezésre akarja juttatni Poroszország nagyságát is. F. é. febr. 17-én a német császár jelenlétében nagy ünnepségek között avatták föl a nagy építményt, melynek kiegészítő rész a Hohenzollern-ház kegyelet-temploma illetőleg mausoleuma. Ez utóbbiaknak árkádjait Cornelius Péter kartonjai után fogják freskókkal ékesíteni. Az eredeti kartonok a 19. század közepén készültek és a national galleriaban vannak elhelyezve. A dóm maga nagy alkotása a kötött conservativ renaissence stylusnak; tervezőiről a két Raschdorffról nem a legnagyobb lelkese­déssel emlékezik meg, bár törekvéseiket méltányolja. (Az elő­adással később részletesebben foglalkozunk) Az előadást szá­mos szépen sikerült vetített kép kísérte. Végül a tatai járás­bíróságnak építészi díjazás dolgában kelt átiratára véleményt adni Kabdebó Gyulát, Sándy Gyulát és Schoditsch Lajost kérték föl a szakosztályok. HIVATALOS. AZ ÉPÍTŐMESTERI KÉPZETTSÉG MEGVIZSGÁ­LÁSÁRA SZERVEZETT BIZOTTSÁG Rácz Manó-nek, az 1905. évi május hó 5-én és Weisz Ferenc-nek, az 1905. évi május hó 9-én letett szakvizsgálat alapján, a képesítő bizonyítványt kiadta. MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE. Az építőmesterek szakosztályának ülése május 11-én. Elnök Graf Lajos, jegyző Zigler Géza. Az ülés főtárgyát a budapesti építésügyi szabályzat revisiója, illetőleg Sziklai Zsigmondnak e tárgyú felolvasása képezte. (E lap más helyén egész terjedelmében közli.) E fölolvasás értelmében a szakosztály elhatározta, hogy felirattal fordul a keres­kedelemügyi és a belügyi miniszterhez, kérvén, hogy a hozzá már fölterjesztett javaslatokat ne hagyják jóvá,­­ hanem előbb küldjék meg a szakegyesületeknek, hogy véleményüket előadhassák. Végül Kunfalvi Nándor szóvá tette, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter az építőmesteri képesítő vizsgálatot ismét elengedte; erre vonatkozó indítványát a jövő ülésen fogja előterjeszteni. BUDAPESTI ÉPÍTŐ-, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETE. Az ipartestület elöljárósága április hó 26-án Jakabffy Ferenc elnöklete alatt ülést tartott, amelyen felolvastatott a kőműves-szakosztály április hó 20-án tartott ülésének egyhangúlag hozott határozata, melynek értelmében a kőmű­ves segédek túlkapásainak és folytonosan meg-megújuló bojkottjainak megszüntetését elérendő, a mesterek strike­­ját mondja ki, tudomásul vétetett. Az elnök jelenti, hogy a kőfaragó mesterek április hó 14-én ülést tartottak, amelyen szakosztályi elnökül Andreetti Anzelmet, helyettesül Kauser Istvánt választották. Tekintettel arra, hogy az alapszabályok szakosztályi elnököt nem ismernek, és hogy a szakosztályok működése kifelé csakis az elöljáróság útján, az elnökség közvetítésével történhetik, és tekintettel az eddigi 19 éves szokásra, hogy a szak­osztályok elnökei mindig csak az ipartestület elnöke, illetőleg alelnökei voltak, a bejelentést tudomásul nem veszi és a felett napirendre tér. A IV. ker. elöljáróság 8862 905. számú határozata folytán, amely a kőműves strike megszüntetésére a békéltetési eljárás megindítását célozza, a mesterek részéről Jakabffy Ferenc, dr. Erős Sándor, Kau­er Gyula, Pucher István, Sziklai Zsigmond és Biró Gyula urak küldetnek ki. Az elnök előterjeszti, hogy Szterényi József miniszteri tanácsos úr hozzá levélben fordult, hogy a kőműves strike megszüntetése céljából április hó 27-én a kereskedelem­ügyi minisztériumban 6 taggal együtt megjelenni szíves­kedjék, ahová a munkások részéről is már 6 tagot meg­hívott Ennek tudomásul vétele mellett kiküldetnek: Dr. Erős Sándor, Kauser Gyula, Majorossy Géza, Pucher István, Sziklai Zsigmond és Biró Gyula urak. Az építőmesterek megvizsgálására Budapesten szervezett bizottságnak átirata, amelylyel az eddigi kiadott képesítések jegyzékét küldi, tudomásul vétetett azzal, hogy az ipar­­testületi jegyző időről-időre a jegyzéket kiegészítse és nyilvántartsa. Klein H. János volt ipartestületi pénztáros a betegsegélyző­­pénztár által ellene folytatott kártérítési perben felmerült 1031 kor. 06 fillér perköltségeinek megtérítését kéri. A költség az ügyvédi költségszámla átvizsgálása után, az elöljáróságnak 1898. évi április hó 21-én hozott határozata folytán kifizetésre utalványoztatott.

Next