Épitő Ipar, 1906 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-22 / 29. szám
270 ÉPÍTŐIPAR 29. sz. 1906. július 22. a 10. kerületé pedig 35°/oo és a szintén modern négyzetséma szerint épült Simmering, Neu-Ottakring és Meidling kerületeké 323, 32 és 31 ,3% volt ugyanabban az időben. Világos, hogy ez a nagy különbség nem írandó csakis a különböző beépítési mód rovására; a különbség oka sokkal inkább az, hogy ott a jobbmódú, emitt pedig a legszegényebb munkásosztály lakik. Mindenesetre mutatja ez a példa azonban azt, hogy aránylag kevés utcaterület magában véve még nem hátrányos a közegészségre nézve. Hátrányosan befolyásolja az utcák szélességének egyenlő méretezése a tervezett város szépségi hatását. Sematikus eljárással ki nem kerülhető, hogy az utcák nagy részében a tényleges forgalom és a választott szélesség aránytalansága a szemlélőt ne ébreszsze rögtön a célszerűtlen megoldás tudatára. Márpedig oly műszaki alkotás, mely első pillantásra sem tudja elfedni célszerűtlen voltát, szép benyomást kelteni soha sem lesz képes. Az új városrészek szép kialakításának egyik leghathatósabb eszközét adja ki kezéből a tervező, ha nem veszi segítségül az utcák különböző szélességében rejlő változatosságot. Az új városrészek túlnyomó többségének oly siralmas benyomása egyik fő okát rendszerint abban találja, hogy kifárasztóan ismétlődnek az egyenlően egyenes és egyenlően széles mellékutcáknak már egyenkint véve sem örvendetes képei. Fokozott mértékben fog érvényesülni a szélesség változatosságának aesthetikai szempontból annyira kívánatos előnyös befolyása, ha egy és ugyanazt az utcát sem határolunk egész hosszában, mindig és mindenütt az utolsó évtizedekben úgyszólván a kizárólagosságig lábrakapott párhuzamos házsorokkal, hanem ha itt is tért engedünk egy szabadabb felfogásnak, mely szerint némely utcát — egy a forgalmat természetesen nem befolyásoló mértékben — hol szélesebbre, hol szűkebbre fogunk méretezni. Az ily elrendezésnek elsősorban meg lesz az az előnye, melyet már az utcák görbületeinél volt alkalmunk felemlíteni: a házak fogadójai nem fognak eltűnni az egyenes vonal anonymitásában, a járókelők önkéntelenül szemügyre fogják őket venni, ami a tervező építőművészek ambitióját kétségkívül tetemesen kell hogy emelje. (Folyt. köv.) Dr. Forbát Imre: VEGYESEK. Kinevezések. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Masirevics György és Medanich Romuald vasúti és hajózási biztosokat főfelügyelőkké nevezte ki. Az Országos Középítészeti Tanács, amelynek elnökévé a király Hauszmann Alajos tanárt nevezte ki, két alelnöke Ney Béla és Kherndl Antal lett. A kereskedelmi miniszter kinevezte továbbá egy évre a tanács állandó bizottságának tagjaivá: a magasépítési szakosztályba Alpár Ignác, Hültl Dezső, Pecz Samu és Quittner Zsigmond építészeket, az út- és hídépítési szakosztályba Bodola Lajos, Czekelius Aurél, Zielinski Szilárd és Zsigmondy Béla mérnököket. Az ácsmesterek munkazárlata. A budapesti ácsmesterek ipartestülete f. hó 16-án kezdődő munkazárlatot rendelt el. E kivételes eljárásra az adott okot, hogy a segédek, bár közöttük és a mesterek között szerződés áll fönn, e szerződést több ízben megszegték. A mesterek egy ideig tűrték a segédek erőszakos viselkedését. Legutóbb azonban egy cégnél azért szüntették meg a munkát, mert a cég tulajdonosa nem akart egy segédet elbocsátani, aki szintén tagja a szakegyesületnek, fizetési kötelezettségének is eleget tesz, de gyűléseikre nem járt el. A segédek emiatt bojcottálták a céget. A VII-ik kerületi elüljáróság meg is indította az eljárást a szakegyesület ellen. A segédek és a mesterek között való békéltető eljárás azzal ért véget, hogy a segédeknek az illető cégnél munkába kell lépni. A szakegyesület azonban segédet nem adott. A mesterek két hétig vártak, de a boycott nem szűnt meg. Erre a mesterek elhatározták a munkakizárást. Amint értesülünk, jelenleg országos kongresszus van készülőben, amely az ácsmesterek országos szervezetét fogja előkészíteni. A munkatárlat alkalmából a mesterek felhívást bocsátottak ki az ácssegédekhez, amelyben elmondják a conflictus történetét és annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy az ácssegédek be fogják látni a mesterek álláspontjának az igazságos voltát. Végül kérik őket, hogy fontolják meg további eljárásukat, nehogy ők kénytelenek legyenek sok olyan munkást, aki akarna dolgozni, megfosztani a kenyérkeresetétől. A fölhívást, amelyet körlevél alakjában küldöttek meg a segédeknek, az összes mesterek aláírták. Az Asbestoid gyártását szemlélte meg f. hó 19-én a Magyar Építőmesterek Egyesületének számos tagja a Sátori, Frank, Völker cég VI., Hungária körút 72. sz. a. fekvő »Asbestoid“ dombormű és építő díszítmények gyárában. A cég főnökei Sátori Mór, Völker Ottó és Richard vezetése és szakszerű előadása mellett minden fázisában látták a vendégek a cég szabadalmát képező Ascestoid-faldiszítmények gyártását, fokozatos kidolgozását és festését egy új szerkezetű festékfúvó-géppel (Aerograph), valamint a cég stuccoöntvényű menyezetdiszítményeinek öntését. Különös figyelemben és osztatlan tetszésben részesültek az előbb említett Asbestoid-diszítmények ú. m.: menyezetdiszítések, menyezet- és falszegélyek (fries) és falburkolatok (Lamberie), melyek úgy művészies kidolgozásuk, éles domborzatuk, tömörségük, finom festésük, moshatóságuk és tűzállóságuk által korszakalkotó újítást alkotnak az építőipar terén. Nem kevésbbé tetszettek az ugyancsak »Ashestoid“-ből készült domború képek, valamint az iskolai szemléltető oktatás céljaira szánt, állatokat stb. ábrázoló domborművű és természethűen festett képek. Ez alkalommal bemutatta a cég egyik tagja Sátori Mór az ő külön vállalatát képező »Satorin-kőhabarcs“-nak alkalmazását, úgyis mint a terméskő-homlokzatot pótló vakolatot, úgyis mint az eddig gipszből készített homlokzati szobrász-díszítmények részére szolgáló anyagot is. A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a gyártmányokról annál inkább, mert az Ascestoid, melyet lapunk ez évi 10. számában már részletesen ismertettünk, magyar találmány, és művészi és gyakorlati értékénél fogva kívánatos, hogy minél nagyobb mértékben elterjedjen. Örömmel értesült különben a társaság, hogy a magyar találmányt már külföldön is elfogadták és alkalmazzák, és Budapesten is örvendetesen terjed. Lipcse város új nagy vízművet szándékozik építeni és ehhez legközelebb megszerzi a Wurzen mellett már kiszemelt alkalmas területet, mely körülbelül 600 ha és melyen az új vízmű kényelmesen megalkotható. A vételár 372 millióm márkára rúg. D. A közúti és kisvasútak nemzetközi egyesülete ezidei kongresszusát szeptember 17—21. napjain tartja Milanóban. Szeptember 19-én kirándulnak a Lago Maggiore tavához. A tárgyaló napok délutánjain, valamint a kongresszus utáni napokon a milánói közlekedési kiállítás és a nevezetesebb ipartelepek megtekintése van programmon, azonkívül lesznek kirándulások a Monza-kastélyhoz, a páviai kolostorhoz, Val Brembanóba, hol váltakozó áramú vasút van, végül a háromfázisú Valtellina-vasútat nézik meg. A kongresszusra jelentkezni lehet a vezértitkárnál , P. T. Serstevens mérnöknél, Bruxelles 6. Impasse du Parc. D. Értesítés. Az ácssegédek által Czipauer János és fia ácsmesterek ellen életbeléptetett bojcott következtében a helybeli ácsmesterek és iparosok az ácssegédeknek kizárását határozván el f. hó 14-re, az ipartestület elnöksége körlevélben hívta fel az építő- és kőműves-szakosztály tagjait, hogy az ácsmestereket védelmi harcukban a segédek erőszakos túlkapásai ellen támogassák s a folyamatban levő ácsmunkákat ne sürgessék.