Épitő Ipar, 1906 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-22 / 29. szám

270 ÉPÍTŐ­IPAR 29. sz. 1906. július 22. a 10. kerületé pedig 35°/oo és a szintén modern négyzet­séma szerint épült Simmering, Neu-Ottakring és Meidling kerületeké 32­3, 32 és 31 ,3% volt ugyanabban az időben. Világos, hogy ez a nagy különbség nem írandó csakis a különböző beépítési mód rovására; a különbség oka sokkal inkább az, hogy ott a jobbmódú, emitt pedig a legszegényebb munkásosztály lakik. Mindenesetre mutatja ez a példa azonban azt, hogy aránylag kevés utcaterület magában véve még nem hátrányos a közegészségre nézve. Hátrányosan befolyásolja az utcák szélességének egyenlő méretezése a tervezett város szépségi hatását. Sematikus eljárással ki nem kerülhető, hogy az utcák nagy részében a tényleges forgalom és a választott szélesség aránytalansága a szemlélőt ne ébreszsze rögtön a cél­szerűtlen megoldás tudatára. Már­pedig oly műszaki alkotás, mely első pillantásra sem tudja elfedni célszerűtlen voltát, szép benyomást kelteni soha sem lesz képes. Az új városrészek szép kialakításának egyik leghathatósabb eszközét adja ki kezéből a tervező, ha nem veszi segít­ségül az utcák különböző szélességében rejlő változatos­ságot. Az új városrészek túlnyomó többségének oly siral­mas benyomása egyik fő okát rendszerint abban találja, hogy kifárasztóan ismétlődnek az egyenlően egyenes és egyenlően széles mellékutcáknak már egyenkint véve sem örvendetes képei. Fokozott mértékben fog érvényesülni a szélesség változatosságának aesthetikai szempontból annyira kívánatos előnyös befolyása, ha egy és ugyanazt az utcát sem hatá­rolunk egész hosszában, mindig és mindenütt az utolsó évtizedekben úgyszólván a kizárólagosságig lábrakapott párhuzamos házsorokkal, hanem ha itt is tért enge­dünk egy szabadabb felfogásnak, mely szerint némely utcát — egy a forgalmat természetesen nem befolyásoló mértékben —­ hol szélesebbre, hol szűkebbre fogunk méretezni. Az ily elrendezésnek első­sorban meg lesz az az előnye, melyet már az utcák görbületeinél volt alkal­munk felemlíteni: a házak fogadójai nem fognak eltűnni az egyenes vonal anonymitásában, a járó­kelők önkén­telenül szemügyre fogják őket venni, ami a tervező építő­művészek ambitióját kétségkívül tetemesen kell hogy emelje. (Folyt. köv.) Dr. Forbát Imre: VEGYESEK. Kinevezések. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Masirevics György és Medanich Romuald vasúti és hajózási biztosokat főfelügyelőkké nevezte ki. Az Országos Középítészeti Tanács, amelynek elnökévé a király Hauszmann Alajos tanárt nevezte ki, két alelnöke Ney Béla és Kherndl Antal lett.­­ A kereskedelmi miniszter kinevezte továbbá egy évre a tanács állandó bizottságának tagjaivá: a magasépítési szakosztályba Alpár Ignác, Hültl Dezső, Pecz Samu és Quittner Zsigmond építészeket, az út- és hídépítési szakosztályba Bodola Lajos, Czekelius Aurél, Zielinski Szilárd és Zsigmondy Béla mérnököket. Az ácsmesterek munkazárlata. A budapesti ácsmesterek ipartestülete f. hó 16-án kezdődő munkazárlatot rendelt el. E kivételes eljárásra az adott okot, hogy a segédek, bár közöttük és a mesterek között szerződés áll fönn, e szerződést több ízben megszegték. A mesterek egy ideig tűrték a segédek erőszakos viselkedését. Legutóbb azonban egy cégnél azért szüntették meg a munkát, mert a cég tulajdonosa nem akart egy segédet elbocsátani, aki szintén tagja a szakegyesületnek, fizetési kötelezettségének is eleget tesz, de gyűléseikre nem járt el. A segédek emiatt bojcottálták a céget. A VII-ik kerületi elüljáróság meg is indította az eljárást a szakegyesület ellen. A segédek és a mesterek között való békéltető eljárás azzal ért véget, hogy a segédeknek az illető cégnél munkába kell lépni. A szakegyesület azonban segédet nem adott. A mesterek két hétig vártak, de a boycott nem szűnt meg. Erre a mesterek elhatározták a munkakizárást. Amint értesülünk, jelenleg országos kongresszus van készülőben, amely az ácsmesterek országos szervezetét fogja előkészíteni. A munkatárlat alkalmából a mesterek felhívást bocsátottak ki az ácssegédekhez, amelyben elmondják a conflictus történetét és annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy az ácssegédek be fogják látni a mesterek álláspontjának az igazságos voltát. Végül kérik őket, hogy fontolják meg további eljárásukat, nehogy ők kénytelenek legyenek sok olyan munkást, aki akarna dolgozni, megfosztani a kenyér­­keresetétől. A fölhívást, amelyet körlevél alakjában küldöt­tek meg a segédeknek, az összes mesterek aláírták. Az Asbestoid gyártását szemlélte meg f. hó 19-én a Magyar Építőmesterek Egyesületének számos tagja a Sátori, Frank, Völker cég VI., Hungária­ körút 72. sz. a. fekvő »Asbestoid“ dombormű és építő díszítmények gyárában. A cég főnökei Sátori Mór, Völker Ottó és Richard vezetése és szakszerű előadása mellett minden fázisában látták a vendégek a cég szabadalmát képező Ascestoid-faldiszítmények gyártását, fokozatos kidolgozását és festését egy új szerkezetű festékfúvó-géppel (Aerograph), valamint a cég stuccoöntvényű menyezetdiszítményeinek öntését. Különös figyelemben és osztatlan tetszésben része­sültek az előbb említett Asbestoid-diszítmények ú. m.: menyezetdiszítések, menyezet- és falszegélyek (fries) és falburkolatok (Lamberie), melyek úgy művészies kidol­gozásuk, éles domborzatuk, tömörségük, finom festésük, moshatóságuk és tűzállóságuk által korszakalkotó újítást alkotnak az építőipar terén. Nem kevésbbé tetszettek az ugyancsak »Ashestoid“-ből készült domború képek, vala­mint az iskolai szemléltető oktatás céljaira szánt, állatokat stb. ábrázoló domborművű és természethűen festett képek. Ez alkalommal bemutatta a cég egyik tagja Sátori Mór az ő külön vállalatát képező »Satorin-kőhabarcs“-nak alkalmazását, úgyis mint a terméskő-homlokzatot pótló vakolatot, úgyis mint az eddig gipszből készített homlokzati szobrász-díszítmények részére szolgáló anyagot is. A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a gyártmányokról annál inkább, mert az Ascestoid, melyet lapunk ez évi 10. szá­mában már részletesen ismertettünk, magyar találmány, és művészi és gyakorlati értékénél fogva kívánatos, hogy minél nagyobb mértékben elterjedjen. Örömmel értesült különben a társaság, hogy a magyar találmányt már kül­földön is elfogadták és alkalmazzák, és Budapesten is örvendetesen terjed. Lipcse város új nagy vízművet szándékozik építeni és ehhez legközelebb megszerzi a Wurzen mellett már ki­szemelt alkalmas területet, mely körülbelül 600 ha és melyen az új vízmű kényelmesen megalkotható. A vételár 372 millióm márkára rúg. D. A közúti és kisvasútak nemzetközi egyesülete ezidei kongresszusát szeptember 17—21. napjain tartja Milanó­ban. Szeptember 19-én kirándulnak a Lago Maggiore tavához. A tárgyaló napok délutánjain, valamint a kon­gresszus utáni napokon a milánói közlekedési kiállítás és a nevezetesebb ipartelepek megtekintése van prog­­rammon, azonkívül lesznek kirándulások a Monza-kastély­­hoz, a páviai kolostorhoz, Val Brembanóba, hol váltakozó áramú vasút van, végül a háromfázisú Valtellina-vasútat nézik meg. A kongresszusra jelentkezni lehet a vezér­titkárnál , P. T. Serstevens mérnöknél, Bruxelles 6. Impasse du Parc. D. Értesítés. Az ácssegédek által Czipauer János és fia ácsmesterek ellen életbeléptetett bojcott következtében a helybeli ácsmesterek és iparosok az ácssegédeknek kizá­rását határozván el f. hó 14-re, az ipartestület elnöksége körlevélben hívta fel az építő- és kőműves-szakosztály tagjait, hogy az ácsmestereket védelmi harcukban a segédek erőszakos túlkapásai ellen támogassák s a folyamatban levő ácsmunkákat ne sürgessék.

Next