Épitő Ipar, 1907 (31. évfolyam, 1/1565-52/1616. szám)

1907-03-10 / 10. (1574.) szám

92 építő­ipar (i6. sz.) 1907 március 10 a független Belgium 75-ik évfordulójának dicsőítésére építették 1905-ben. Szerkezetébe 10.000 mö­tőanyagot dolgoztak bele, ámde nemcsak tömegével, hanem építő­­művészi kiképzésével is nagy hatással van a szemlélőre. Nyolc szoboralak jelképezi rajta az egyesült grófi és hercegi tartományokat; betetőzik ezt a classicus építményt Brabant és Belgium szoboralakjai egy remek quadrigában, melynek lábazatába nemzeti címer, az attikát pedig alle­gorikus szoborcsoportozatok közt az igazság, a szabadság és a szeretet alakjai díszítik. Rövid tartózkodás után az Avenue de Tervueren-t­ robogtunk tova, mely a cinquantenaire-i parktól a ter­­vuereni parkig 10 km hosszúságban és 75—80 m széles­ségben húzódik el, miközben a vadregényes soignes-i erdő egy részét is átszeli. Ez az út annyi természeti szép­séget tár föl, hogy mialatt végig robogtunk rajta, az el­ragadtatás hangjai majdnem folytonos tetszészajban olvadtak össze. A tervuereni királyi parkban jórészt azzal telt el az időnk, hogy a Congo állam költségén épített „Musée Colonial“ látnivalóiban, majd pedig a több mint 200 ha nagyságú park egyes évszázados erdőrészleteiben és festői tavaiban gyönyörködtünk. A múzeumi épületet a legutóbbi párisi kiállítást „Petit Palais“ tervezője Girault építette, még­pedig a „Petit Palais“ mintájára, de a helyi viszo­nyoknak megfelelő változtatásokkal. A 120 m hosszú és 66 m széles épület 4 sarkából egy-egy pavilion emelkedik ki, a főhomlokzat közepét pedig hatalmas kupola koronázza, mely alá 20 m átm­é­­rős, gazdag márványdíszítésű termet helyeztek el. Az épület középső részében 55 m hosszú és 32 m széles udvar terül el, gránitoszlopos csarnoktól szegélyezve, melynek falait teljesen márványnyal borították be. Az épület négy oldalában elhelyezett tágas kiállítási termek a Congo állam néprajzi és egyéb kiállításait fog­lalják magukban. Számos kisebb csoportba verődve, majd elszéledve jártuk be a hajdani Burgund és Habsburg­­uralkodó családok egykori vadaskertjét, a fényes udvari vadászatok színhelyét és e fejedelmi nyaraló és mulató hely történelmi vonatkozásai fokozták a természeti szépségek okozta hatást lelkületünkben. Csakhamar fölhangzott azonban a jelzőharang, búcsúz­nunk kellett mindezektől. Még egy pillantás a múzeum előtti térre és az ottani életnagyságú, allegorikus bronz­szobrokra, a szökőkutak környezetére: azután vissza­robogtunk Brüsszelbe, ahol a „Societé Relge des Ingenieurs et des Industriels“ tagjai és annak nagynevű elnöke, E. Solvay vártak bennünket, hogy kortársias, vendégszerető fogadtatásban részesítsék a kongresszus tagjait. Erre az alkalomra a brüsszeli mérnökegyesület otthonának, a „Hotel Ravenstein“ nevű, XV. századbeli góthikus palotának külső homlokzatát a jellemző vonalak hangsúlyozásával, színes izzólámpások füzéreivel díszítették. Az érdekes épülett­ágas udvarát és csarnokait pedig ívlámpásokkal és izzólámpás­­lampion-guirlande-okkal borították nappali fényözönbe. Nagy zenekar dallamos hanghullámai töltötték be a levegőt, megélénkült a közel 600 tagból álló vendégsereg és oly jól érezte magát ott mindenki, úgy hogy ez az ünnepélyes „receptio“ csak a késő éji órákban ért véget. Lipthay Ágost: VEGYESEK. Mai ábráinkban a szegedi Rókus városrészben, a Kossuth­ Lajos-sugárúton épülőben levő r. k. templom terveinek bemutatását folytatjuk az oldalnézettel és az alaprajzokkal; jövőre befejezzük. Tervezték Aigner Sándor és Rainer Károly. A földmívelésügyi minisztérium palotájának tervpályáza­tára beérkezett tervek fölött f. hó 9-én délben döntött a bíráló­bizottság, és a homlokzatra az I. (3000 kor.) díjat Tory Emil, a II. (2000 kor.) díjat Aigner Sándor, a III. (1500 K.) díjat Kallina Géza, az alaprajzra az I. (2500 K.) díjat Tory Emil, a II. (2000 K) díjat Korb és Diergl, a III. (1200 K) díjat Sebestyén Artúr tervének ítélte, meg­venni ajánlta az elsőre 1200 koronáért Hültl Dezső, Sándy Gyula és Blübschl Kálmán, a másodikra 800 kor.-ért Aigner Sándor, Rainer Károly és Kriegler Sándor terveit. Tervpályázatok eredménye. A besztercei pénzügyigaz­gatósági épület terveire beérkezett 10 terv közül az I. díjat (500 k.) Pfaindler Ottmár, a II. (300 k.) díjat Römischer Gusztáv nyerte el. Az alsólendvai ernyőgyár terveire pályázott 12 mű közül Szente Lajos nyerte az első díjat. A lévai szálló tervpályázatán Hoffmann Alfréd és Fürst Ulrik „Centralis“ terve győzött. A herkulánumi ásatások. Az olasz minisztertanács el­utasította Waldstein német tanárnak azt az ajánlatát, hogy Herkulánumot nemzetközi segítséggel ássák ki s elhatározta, hogy ezt olasz pénzen, olasz vezetés alatt fogja végre­hajtani. A kőművesek szakszervezete működésének felfüggesz­tése. A belügyminiszter a következő rendeletet intézte a székesfőváros tanácsához: A Magyarországi Építőmun­kások Orsz. Szövetsége budapesti kőműves szakosztályá­nak működését az 1875. évi 1508. évi. sz. belügyminisz­teri körrendelet mellékletének IX. pontja alapján ezennel felfüggesztem és ellene lehetőleg az összes panaszosok kihallgatására kiterjedő szabályszerű vizsgálatot egyidejű­leg elrendelem. A hatóságokhoz intézett panaszok alapján 1905. évi szeptember hó 15-én 84277. sz. a. kelt itteni rendelet értelmében foganatosított vizsgálat folyamán be­­igazoltnak látszik azonkívül még, hogy nevezett szakosz­tály a kötelékébe tartozó szövetségi tagoktól az alapsza­bályokban meg nem állapított díjakat, pártadót az „Építő­­munkások" című szaklap, a „Népszava" napilap előfizetésére díjakat, valamint időnkint különféle címeken pénzössze­geket szedett, azokat, akik e befizetéseket nem teljesítet­ték, munkába állani nem engedte, sőt rendszeres üldözés alá vette. Ezenkívül beigazoltnak látszik az is, hogy a szakosztály vidékről érkező munkásokat megbízottai által munkaszerzési szabadságában korlátozott és az általa munkazárlat alá vett építőmestereknél való munkába állá­sukat akadályozta. Miután ezen eljárás nemcsak az 1904. évi 125.939—903. sz. a. kormányhatóságilag láttamozott alapszabályokba ütközik, hanem a tagok egyéni szabadságát és vagyoni érdekeit támadja, a megvédő vizsgálatot elrendelni kellett. Erről jelen rendeletem azonnali végrehajtása cél­jából a felterjesztett iratok kapcsán s oly felhívással érte­sítem, hogy a vizsgálat eredményét az iratokkal együtt véleményes javaslata kíséretében hozzám mielőbb mutassa be. Budapest, 1907. évi februárius hó 27-én. — Ez ügyben az építőiparosok szövetsége a következő félhivatalos nyi­latkozatot teszi közzé: Az Építőiparosok Országos Szö­vetségének választmánya f. hó 7-iki tanácskozásán fog­lalkozott a belügyminisztérium azon intézkedésével, mely a Budapesti Kőműves­ Szakegylet működését felfüggesz­tette. A gyűlés ezen intézkedést megnyugvással veszi tudomásul, mint a teljesen elmérgesedett munkásviszo­nyok békés megoldására vezető első kezdeményező lépést. Ezzel természetszerűleg a kormány intézkedései még kime­rítve nem lehetnek, amennyiben itt nem egy pillanatnyi szükség kielégítéséről, hanem az egész ország közgazda­­sági viszonyaira kiható kérdésnek gyökeres rendezéséről és az egész építőipar nyugodt fejlődésének biztosításáról van szó. A gyűlésen kifejezést nyert a munkaadók azon álláspontja, hogy ők a miniszteri intézkedést nem óhajt­ják saját érdekeik szempontjából kihasználni, hanem tárt karokkal fogadják az összes munkába visszatérni akaró békés és szorgalmas munkáselemeket és ezeket biztosítják a jövőre nézve is jóindulatukról. A lakatosmesterek országos nagygyűlése 1. március hó 31. és április 1. napján (Húsvét vasárnapján és hétfőjén) lesz Budapesten. A tárgyalandó kérdések ezek: 1. Lakatos­mesterek szervezkedése. 2. Kollektív munkaszerződések. 3. A hazai tömegcikkek pártolása és kötelező használata. 4. A kontáripar megrendszabályozása. 5. Hitelügyek, üz-

Next