Épitő Ipar, 1907 (31. évfolyam, 1/1565-52/1616. szám)

1907-03-10 / 10. (1574.) szám

92 építőipar (i6. sz.) 1907 március 10 a független Belgium 75-ik évfordulójának dicsőítésére építették 1905-ben. Szerkezetébe 10.000 mötőanyagot dolgoztak bele, ámde nemcsak tömegével, hanem építőművészi kiképzésével is nagy hatással van a szemlélőre. Nyolc szoboralak jelképezi rajta az egyesült grófi és hercegi tartományokat; betetőzik ezt a classicus építményt Brabant és Belgium szoboralakjai egy remek quadrigában, melynek lábazatába nemzeti címer, az attikát pedig allegorikus szoborcsoportozatok közt az igazság, a szabadság és a szeretet alakjai díszítik. Rövid tartózkodás után az Avenue de Tervueren-t robogtunk tova, mely a cinquantenaire-i parktól a tervuereni parkig 10 km hosszúságban és 75—80 m szélességben húzódik el, miközben a vadregényes soignes-i erdő egy részét is átszeli. Ez az út annyi természeti szépséget tár föl, hogy mialatt végig robogtunk rajta, az elragadtatás hangjai majdnem folytonos tetszészajban olvadtak össze. A tervuereni királyi parkban jórészt azzal telt el az időnk, hogy a Congo állam költségén épített „Musée Colonial“ látnivalóiban, majd pedig a több mint 200 ha nagyságú park egyes évszázados erdőrészleteiben és festői tavaiban gyönyörködtünk. A múzeumi épületet a legutóbbi párisi kiállítást „Petit Palais“ tervezője Girault építette, mégpedig a „Petit Palais“ mintájára, de a helyi viszonyoknak megfelelő változtatásokkal. A 120 m hosszú és 66 m széles épület 4 sarkából egy-egy pavilion emelkedik ki, a főhomlokzat közepét pedig hatalmas kupola koronázza, mely alá 20 m átmérős, gazdag márványdíszítésű termet helyeztek el. Az épület középső részében 55 m hosszú és 32 m széles udvar terül el, gránitoszlopos csarnoktól szegélyezve, melynek falait teljesen márványnyal borították be. Az épület négy oldalában elhelyezett tágas kiállítási termek a Congo állam néprajzi és egyéb kiállításait foglalják magukban. Számos kisebb csoportba verődve, majd elszéledve jártuk be a hajdani Burgund és Habsburguralkodó családok egykori vadaskertjét, a fényes udvari vadászatok színhelyét és e fejedelmi nyaraló és mulató hely történelmi vonatkozásai fokozták a természeti szépségek okozta hatást lelkületünkben. Csakhamar fölhangzott azonban a jelzőharang, búcsúznunk kellett mindezektől. Még egy pillantás a múzeum előtti térre és az ottani életnagyságú, allegorikus bronzszobrokra, a szökőkutak környezetére: azután visszarobogtunk Brüsszelbe, ahol a „Societé Relge des Ingenieurs et des Industriels“ tagjai és annak nagynevű elnöke, E. Solvay vártak bennünket, hogy kortársias, vendégszerető fogadtatásban részesítsék a kongresszus tagjait. Erre az alkalomra a brüsszeli mérnökegyesület otthonának, a „Hotel Ravenstein“ nevű, XV. századbeli góthikus palotának külső homlokzatát a jellemző vonalak hangsúlyozásával, színes izzólámpások füzéreivel díszítették. Az érdekes épülettágas udvarát és csarnokait pedig ívlámpásokkal és izzólámpáslampion-guirlande-okkal borították nappali fényözönbe. Nagy zenekar dallamos hanghullámai töltötték be a levegőt, megélénkült a közel 600 tagból álló vendégsereg és oly jól érezte magát ott mindenki, úgy hogy ez az ünnepélyes „receptio“ csak a késő éji órákban ért véget. Lipthay Ágost: VEGYESEK. Mai ábráinkban a szegedi Rókus városrészben, a Kossuth Lajos-sugárúton épülőben levő r. k. templom terveinek bemutatását folytatjuk az oldalnézettel és az alaprajzokkal; jövőre befejezzük. Tervezték Aigner Sándor és Rainer Károly. A földmívelésügyi minisztérium palotájának tervpályázatára beérkezett tervek fölött f. hó 9-én délben döntött a bírálóbizottság, és a homlokzatra az I. (3000 kor.) díjat Tory Emil, a II. (2000 kor.) díjat Aigner Sándor, a III. (1500 K.) díjat Kallina Géza, az alaprajzra az I. (2500 K.) díjat Tory Emil, a II. (2000 K) díjat Korb és Diergl, a III. (1200 K) díjat Sebestyén Artúr tervének ítélte, megvenni ajánlta az elsőre 1200 koronáért Hültl Dezső, Sándy Gyula és Blübschl Kálmán, a másodikra 800 kor.-ért Aigner Sándor, Rainer Károly és Kriegler Sándor terveit. Tervpályázatok eredménye. A besztercei pénzügyigazgatósági épület terveire beérkezett 10 terv közül az I. díjat (500 k.) Pfaindler Ottmár, a II. (300 k.) díjat Römischer Gusztáv nyerte el. Az alsólendvai ernyőgyár terveire pályázott 12 mű közül Szente Lajos nyerte az első díjat. A lévai szálló tervpályázatán Hoffmann Alfréd és Fürst Ulrik „Centralis“ terve győzött. A herkulánumi ásatások. Az olasz minisztertanács elutasította Waldstein német tanárnak azt az ajánlatát, hogy Herkulánumot nemzetközi segítséggel ássák ki s elhatározta, hogy ezt olasz pénzen, olasz vezetés alatt fogja végrehajtani. A kőművesek szakszervezete működésének felfüggesztése. A belügyminiszter a következő rendeletet intézte a székesfőváros tanácsához: A Magyarországi Építőmunkások Orsz. Szövetsége budapesti kőműves szakosztályának működését az 1875. évi 1508. évi. sz. belügyminiszteri körrendelet mellékletének IX. pontja alapján ezennel felfüggesztem és ellene lehetőleg az összes panaszosok kihallgatására kiterjedő szabályszerű vizsgálatot egyidejűleg elrendelem. A hatóságokhoz intézett panaszok alapján 1905. évi szeptember hó 15-én 84277. sz. a. kelt itteni rendelet értelmében foganatosított vizsgálat folyamán beigazoltnak látszik azonkívül még, hogy nevezett szakosztály a kötelékébe tartozó szövetségi tagoktól az alapszabályokban meg nem állapított díjakat, pártadót az „Építőmunkások" című szaklap, a „Népszava" napilap előfizetésére díjakat, valamint időnkint különféle címeken pénzösszegeket szedett, azokat, akik e befizetéseket nem teljesítették, munkába állani nem engedte, sőt rendszeres üldözés alá vette. Ezenkívül beigazoltnak látszik az is, hogy a szakosztály vidékről érkező munkásokat megbízottai által munkaszerzési szabadságában korlátozott és az általa munkazárlat alá vett építőmestereknél való munkába állásukat akadályozta. Miután ezen eljárás nemcsak az 1904. évi 125.939—903. sz. a. kormányhatóságilag láttamozott alapszabályokba ütközik, hanem a tagok egyéni szabadságát és vagyoni érdekeit támadja, a megvédő vizsgálatot elrendelni kellett. Erről jelen rendeletem azonnali végrehajtása céljából a felterjesztett iratok kapcsán s oly felhívással értesítem, hogy a vizsgálat eredményét az iratokkal együtt véleményes javaslata kíséretében hozzám mielőbb mutassa be. Budapest, 1907. évi februárius hó 27-én. — Ez ügyben az építőiparosok szövetsége a következő félhivatalos nyilatkozatot teszi közzé: Az Építőiparosok Országos Szövetségének választmánya f. hó 7-iki tanácskozásán foglalkozott a belügyminisztérium azon intézkedésével, mely a Budapesti Kőműves Szakegylet működését felfüggesztette. A gyűlés ezen intézkedést megnyugvással veszi tudomásul, mint a teljesen elmérgesedett munkásviszonyok békés megoldására vezető első kezdeményező lépést. Ezzel természetszerűleg a kormány intézkedései még kimerítve nem lehetnek, amennyiben itt nem egy pillanatnyi szükség kielégítéséről, hanem az egész ország közgazdasági viszonyaira kiható kérdésnek gyökeres rendezéséről és az egész építőipar nyugodt fejlődésének biztosításáról van szó. A gyűlésen kifejezést nyert a munkaadók azon álláspontja, hogy ők a miniszteri intézkedést nem óhajtják saját érdekeik szempontjából kihasználni, hanem tárt karokkal fogadják az összes munkába visszatérni akaró békés és szorgalmas munkáselemeket és ezeket biztosítják a jövőre nézve is jóindulatukról. A lakatosmesterek országos nagygyűlése 1. március hó 31. és április 1. napján (Húsvét vasárnapján és hétfőjén) lesz Budapesten. A tárgyalandó kérdések ezek: 1. Lakatosmesterek szervezkedése. 2. Kollektív munkaszerződések. 3. A hazai tömegcikkek pártolása és kötelező használata. 4. A kontáripar megrendszabályozása. 5. Hitelügyek, üz-