Épitő Ipar, 1909 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 10. szám
1909. március 7 építőipar (io. sz.) Víznyomással sajtolt téglák jobban ellenálltak a kísérleteknek mint bármely más anyag. A tűzpróba után és a víz alkalmazása előtt átalában nem volt semmi sérülés észlelhető s a téglák 70 százalékát a lángok eloltása után épeknek találták. A téglák erőssége a tűz előtt és a tűz után alig mutatott némi különbséget. Ellenben a természetes épületkövek a próbát legrosszabbul állották ki. Csaknem tökéletesen tönkrementek. Egy homokkő-kocka a tűznek való kitétele után teljesen szétmállott. Nehezebben voltak meghatározhatók a különböző betonnemek (mészkő, gránit, kova és salak) viszonylagos sérülései. A felületet mindenütt erősen megtámadta a tűz, s a vízsugár kimosta. Ami különösen a salak-betont illeti, itt a kísérletek kevésbbé voltak mértékadók, mivel a használt beton sok égetetlen szenet tartalmazott, mely a próba alkalmával tüzet fogott. Ennek következménye volt aztán, hogy a betonkő felülete később mély barázdákat mutatott. A gránitbeton aránylag még legjobbnak bizonyult. Ezeken a sérülés átlag nem hatolt mélyebbre 32 centiméternél s a vizsgálat azt mutatta, hogy még ily mélységben is a hőmérséklet viszonylag alacsony maradt. Az öntéskor az üreges betonkockákba került anyagok sértetlenül maradtak, csak olykor repedtek meg ezek az üreges betonkockák a tűz- és vízpróba után. Mindenesetre ezek a kísérletek, melyek a technikai világot oly közelről érdeklik, nem tekinthetők még véglegeseknek. Épp azért a próbákat továbbra is folytatják még s egyelőre be kell várnunk a további eredményeket, mielőtt azok értékéről gyakorlati szempontból is végleges ítéletet mondhatnánk. V. S. VEGYESEK. Kitüntetés. A király Szilágyi Lajos műszaki tanácsosnak (a fővárosi közmunkák tanácsánál) az osztálytanácsosi címet és jelleget adományozta. „A régi Budapest építőművészete." Ezt a címet viseli Petrik Albert könyve, melyet a budapesti építőmesterek-, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek ipartestülete adott ki az építőmunkavezetők könyvtárában, melynek immár ez a XVIII. füzete. Minthogy a művecske nagyon is méltó arra, hogy vele bővebben foglalkozzunk, egyelőre csak a tartalmát iktatjuk ide: az első szakasz Budapest történetét ismerteti, a második az egyházi, a harmadik a polgári építkezéseket; végre a negyedik a temetők művészetét méltatja; a szöveget 96 lapon 91 ábra díszíti. A könyvtárt — mint ismeretes — Jakabffy Ferenc ipartestületi elnök szerkeszti, akinek nem lankadó buzgósága teremtette meg a „könyvtárt" és az eredményt a kereskedelemügyi kormány is méltányolván, hogy munkálkodását sikeresebben folytathassa, a vállalatot anyagi támogatásban is részesíti. A most megjelent füzet ára 3 k, és készpénzfizetésre lapunk szerkesztősége által is megszerezhető. A szövetségek elnökei. A múlt számunkban említetteken kívül a váci szövetség elnöke Peidspeck József, alelnökei Filla Imre és Svarcz Pál, a beregszászi egyik alelnöke Bahner Lajos, a szászrégensé Walter Simon. Kőfaragók új szövetsége. Budapest-vidéki kőfaragó mesterek és kőbányatulajdonosok szövetsége címen új munkaadó szövetség alakult az építőiparosok országos szövetségének kötelékében. Az új szövetségben Budakalász, Budaújlak, Csobánka, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pomáz és Üröm községek területén dolgozó kőfaragók és kőbányatulajdonosok egyesültek közös érdekeik előmozdítására. A szövetség elnökévé az alakuló összülés Müller Ernőt, alelnökévé Král Gyulát, pénztárosává Müller Rezsőt, ellenőrévé Lendvay Rezsőt, végrehajtó ksz. tagjaivá Brunner Ferencet és Fábián-Szlávik Andrást választotta. A szövetség belépett az építőiparosok országos szövetségébe és elhatározta, hogy felállítja a munkaközvetítőt úgy a kőfaragó, mint a kőfejtő munkások számára. A munkaközvetítést a budapesti építőmesterek közvetítője fogja lebonyolítani. Az állami iparfejlesztés az 1908. évben. Az állami iparfejlesztés az 1908. évben uralkodott kedvezőtlen viszonyok között sem szünetelt. Az erre vonatkozó fontosabb adatok ezek: Állami támogatással létesült 21 új gyár az országban, melyek összesen 24.600.000 korona befektetett tőkét képviselnek és 3300 munkást foglalkoztatnak. 25 telepre állami támogatást engedélyeztek a telep nagyobbítása céljából, ami új munkaalkalom 2300 munkás részére. Állami támogatásban részesült 81 ipartelep, 21 ipartelep biztosítékot nyert a támogatásra nézve, több vállalatnak pedig már meglevő állami támogatását meghosszabbították. Gépsegélyben részesült 74 ipartelep, melyek öszszesen 2600 munkás és 250 inas foglalkoztatására kötelezték magukat. Kisiparosok támogatására kiutalt a kereskedelmi kormány 1.811.406 koronát. Ebből 277.300 korona szövetkezetekre és szövetkezeti jellegű egyesülésekre esett. Kisiparosok részére adott a kormány 868.700 korona értékű gépsegélyt 162.000 korona értékben 23 szövetkezetnek is. Inasok oktatására fordítottak 101.200 koronát, iparosok továbbképző tanfolyamaira pedig 94.000 koronát. Háziipari célokra adott a kormány 153 000 koronát, ösztöndíjakra pedig 153.100 koronát. Az iparoktatási intézetek és a velük összefüggésben levő különböző tanfolyamok 1908 folyamán körülbelül 2 millió koronába kerültek, melyhez járul azonban még építkezésekre külön körülbelül fél millióm korona költség is. Olaszország legszebb kútja. Ezzel a névvel tisztelték meg Fra Giovanni Angelo Montorsolinak, Michelangelo tanítványának egyik remekét, mely a messinai dóm nyugati homlokzata előtti téren állt és amely a december 28-iki nagy földrengésnek jórészt áldozatul esett. Művészileg alig lehet befejezettebbet képzelni, mint a Fontana del Duomot, amiként az olaszok nevezték, a firenzei mesternek a művét. Montorsoli, Michelangelo legjelesebb tanítványainak egyike, létesítette e fehér márványból faragott remekművet, mely allegóriás alakokkal és gazdag ornamentikával ékeskedett. Négy márványlépcsőn emelkedő talapzata maszkokkal és fekete márványból való heverő tengeri lóalakokkal volt élénkítve; e felett emelkedik a tizenkétszögletű medence. Négy oldalán nyugszik a négy hatalmas, Michelangelo nagyságára emlékeztető folyamistenség: a Nílus, Ebro, Tiberis és a messinai Camaro. A négy fülkébe delfinek okádták a vizet. A külső részen mythologiai jelenetek voltak ábrázolva: a föld és a tenger, Polyphem és Atis, Akteon és Narkissos, Regasus, Európa elrablása, Phriksos. A medencéből négy triton merült fel, ezek vizet köpő maszkokkal ékesített, kagylóalakú csészét tartottak. Ebben négy bájos nimfa állt, a harmadik medencét (la razza) emelvén a magasba. E felett négy delfinen lovagló gyermekalak (puttó) egy földgömböt tartott, melyen Messinának a mythologia szerint volt alapítója állott, kutyájával együtt, kezében Messina címerpajzsát tartva. E remekművön Montorsoli négy esztendeig dolgozott, 1547—1551; a földrengés a művészet örök kárára néhány perc alatt tetemesen megrongálta. A kút felső része teljesen elpusztult, alsó része is erősen megsérülve maradt meg helyén. Cs. K. A jövő lakóháza. Említettük már, hogy Edison egy kétemeletes családházat egy nap alatt akar felépíteni betonból, csekély 4000 korona összegért. Az öntöttvasból készült és belül szegecselt, üres váz-alkotórészeket az építkezés színhelyére szállítják, ahol csavarok és gerendák segélyével összeillesztik és fölállítják azokat. A vasváz üregeit ekkor egy rész cementből és három rész homokból és kőtörmelékből álló masszával hydraulikus gépek segélyével megtömik. A lépcsők, kályhák, fürdőkádak, konyhaasztalok stb. mind ily módon formába öntés útján készülnek úgy, hogy az egész ház és minden alkotórésze mintha egy darabból volna kifaragva. Körülbelül nyolc nap múlva a váz szétbontható s másik nyolc nap múlva, mely idő alatt a massza kőkeménynyé lesz, a ház lakható. A költség még 4000 koronára sem rúgna, hogyha maga a vasváz 125.000 koronába nem kerülne. Betont eddig kizárólag gyárak, munkásházak, hidak stb. építésekor alkalmaztak, mert azt hitték, hogy ezzel az anyaggal építészeti hatást elérni nem lehet s az ebből készült ház nedves és hűvös. Most azonban egy amerikai bebizonyította, hogy mindez balhiedelem csupán. (Hogy ez csakugyan téves vélemény volt, azt már rég tudják a szakértők. Az E. I. szerk.) Fred Pabst sörgyáros nemrég egyik tengerparti farmjában nemcsak a gyárépületet és ennek melléképületeit készíttette betonból, hanem pompás háromemeletes palotáját és a tisztviselők lakóházait is. Az építész már a külső csin és ízlés kifejtésével arra törekedett, hogy mások is kedvet kapjanak ilyen házak építésére. Mindjárt a tenger színe fölött negyven láb magasra nyúló főépület megragadó építészeti műremek s kényelem tekintetében is kiváló alkotás. Különösen érdekes a 200 láb hosszú és 75 láb széles fedett lovaglóiskola, melynek hatalmas tetőzete tartó oszlopok nélkül borul a falakra. Valamennyi cementasbestzsindelylyel van fedve. Az épületek díszítésére nyers cementből készült ornamentumokat használtak. Különösen három megbecsülhetetlen jó tulajdonsága van a betonból készült épületnek: teljesen tűz- és vízmentes s ami nem csekély előnye: féregmentes is. Azonkívül roppant tartós, 91