Épitő Ipar, 1910 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-09 / 2. szám
18 ÉPÍTŐ IPAR (2. sz.) 1910. januárius 9 szabad mész nincs, hogy a trassznak — nagyobb mértékben adagolva — összes kovasavát leköthesse: azért kell még kellő arányban meszet is hozzáadni, hogy a beton pórusait kitöltő elegendő mennyiségű colloidáló mészsilicat képződhessék. Mint már előbb kifejtettem, már a trasszlisztnek és mésznek az építés helyén való összekeverése is körülményes, nehézkes, megbízhatatlan és költséges eljárást okoz: még inkább hatványozódnak a nehézségek, ha már három alkotórészt: portlandcementet, trasszlisztet és meszet akarunk teljes egyneműen összekeverni, (mint ahogy Németországban az úgynevezett „verlängerter“ meghosszabbított kötésű habarcsot előállítani szokásos), ami különben a megszokott hazai építő viszonyok és műveletek között úgy sem lenne meghonosítható. E nehézségeket elhárítani a Magyar Vulkáncementgyár vállalkozott azáltal, hogy az úgynevezett „kevertcémentben" mind a három alkotó részt: portlandcémentet, trasszot és meszet a leghelyesebb arányban gyárilag intenzíven összekeverve, kész szállítható, raktározható finom őrlemény alakjában bocsátja a fogyasztók rendelkezésére, melynek szilárdsága megközelíti a keverésül felhasznált portlandcement szilárdságát. Ebben, a két cement oly helyes arányban van összekeverve, hogy alkotórészeik egymást telítik s kötőerejük összegével egy új tömörebb cementet alkotnak. Bizonyos körökben a kevert cémentnek a piacra való juttatása ellen észrevételek hangzottak el. Jóllehet már a fentebb kifejtett érvek meggyőzhették az aggályoskodókat ellenvetésük tarthatatlanságáról, mindamellett folytatom a bizonyítást. Mint minden művelt állam, úgy Magyarországban is a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet a cementek egységes vizsgálatára és szállítására vonatkozó határozatának VII-ik szakasza értelmében elismerte a „kevertcémentek" létjogosultságát. Hivatkozhatom Németországra, mely legújabban az Eisen-portlandcémentet, mint kevertcémentet (70u/o portlandcément, 30°/o salakcément) a közszállításokra és középítésekre a tiszta portlandcémenttel egyenlő értékűnek minősíti. Boldogult Tetmayer tanár, a zürichi és bécsi műegyetemmel kapcsolatos kísérleti állomások volt főnöke, a cementtechnikusok legelső rendű tekintélye már a svájci cementnormálékban kiemelte a portlandcementnek puzzolánokkal való keverésének jogosultságát és jelentőségét. Ha mindez nem volna elég a kételkedők aggályainak eloszlatására, az alábbiakban felsorolom több külföldi szaktekintély munkálatait és véleményeit, kik csaknem mind a koppenhágai nemzetközi kongresszuson számoltak be működésük e eredményeiről. Renczeder Heinrich dr., a bécsi mechanikai laboratórium vezetője, a „Mitteilungen des Internationalen Verbandes für die Materialprüfung der Technik" c. munka 11. számának XIII12. fejezetéből, többek közül két kísérletet közlök: 1 súlyrész trasszliszt, egy súlyrész mész, 1 súlyrész portlandcement és 5 súlyrész homok keverékéből készült habarcs három hónap múlva 4333 kg nyomószilárdsággal birt, de 1 súlyrész portlandcément és 3 súlyrész homok csak 233 kg szilárdságot eredményezett ugyanazon idő múlva, annak dacára, hogy itt csak tisztán portlandcément és sokkal kevesebb homok használtatott. Ugyancsak hivatkozom Hambloch Anton 1909. évben megjelent: „Der Trass, seine Entstehung, Gewinnung, und Bedeutung" című munkájának 27. lapjára, hol Intre titkos tanácsos, a st.-louisi világkiállítás alkalmával a német kormányhoz a rheinlandwestfáli, sziléziai és csehországi völgyzárógátak építésének méltatásából kifolyólag ezt írta: „Die Mischung von Cement und Trassmörtel (Trasskalk) zeigt noch immer zum grossen Theil die vortheilhaften, elastischen Eigenschaften des Trassmörtels, während die Dichtigkeit und auch Festigkeit grösser sind, als bei Anwendung reinen Cementmörtels". Hivatkozom Anna mérnök (Köln) „Die Bedeutung rationeller Mörtelmischungen" című közlemények 12. lapjára, ahol ez áll: „Die Mischungen von Cementtrassmörtel zeigen in den ersten 28 Tagen eine etwas geringere Festigkeit, überholen jedoch die Portlandcementmörtel 1:3 resp. 1:4 nach 28 Tagen und die Festigkeit ist nach einem Jahre noch im Steigen begriffen, während die Cementmörtelkurven fast vollständig konvergieren". Hogy amellett a trasszmészhabarcscsal kevert portlandcément tetemesen olcsóbb, mint a portlandcémenthabarcs, bizonyításra nem szorul. (jeliéri Soma. (Vége köv.) Budapest műszaki közigazgatásának újjászervezése. (Folytatás.) Szólnunk kell még egy másik székesfővárosi műszaki fórumról is. A székesfőváros műszaki ügyeinek elintézésébe ugyanis lényeges befolyása van a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, melyet a székesfőváros nagyobb szabású fejlesztésére annak egyesítésekor magasabb műszaki fórumul és a fölebbviteli hatóságként alakított meg az 1870. évi X. törvénycikk. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának feladata nagy szabályozások előkészítése, ezek végrehajtása, utak niveauja, iránya stb., végül az építőszabályzat megállapítása; ezenkívül mint felügyelő és felebbviteli hatóság elé tartozik minden építési és építésrendőri ügy. Ezt a magasabb műszaki fórumot a három város egyesítésekor azzal a különleges célzattal alapította a törvényhozás, hogy az egyesített új főváros fejlesztése biztosítva legyen és mintegy magasabb, egységes szempontok szerint tervszerűen irányíttassék és vezettessék az új székesfőváros jövő fejlődése. Ily tekintetben nagy és szép hivatást töltött be a Közmunkák Tanácsa, nagggyá fejlesztette — természetesen a székesfőváros saját erejével és munkájával párhuzamosan — Budapestet, és mint a nagyobb vagy vitás műszaki ügyek felebbviteli fóruma, ma is lényeges szerepkört tölt be; azonban sem célszerű, sem a közmunkatanács magasabb hivatásához, sem a székesfőváros autonóm önállóságához nem méltó, hogy mindazokkal az apróbb és részletes ügyekkel is kell foglalkoznia, melyek a törvény 17. §-ának részletezése szerint felölelik a székesfőváros életében előforduló csaknem összes műszaki ügyeket. Ezeket a kisebb fontosságú műszaki ügyeket a székesfőváros éppen úgy elintézheti saját autonóm hatáskörében és nem szükséges azokat még egy külön hatóság intézkedése alá vonni, ami az ügyek elintézését kétszer olyan hosszúra nyújtja és nehezíti az eljárást. Mindemez okok szükségessé teszik, hogy a székesfőváros szervezetének mostani reorganizálása küszöbén emez idejüket múlt intézkedések is megfontolás tárgyává tétessenek, mely alkalommal a fővárosi pénzalap ügye is tisztázható lesz. Végezetül még szólnunk kell ama törvényes, illetőleg szabályrendeleti intézkedésekről, melyek a Tanács és a mérnöki hivatal mai egymáshoz való viszonyát szabályozzák. Ezt a szervező szabályrendelet V. rész XI. fejezete írja körül, melyet csakis a teljes függés jelszavával jellemezhetünk. A mérnöki hivatal a fővárosi törvényhatóság műszaki közege, feladata a fővárosi hatóságot szakvéleményeivel támogatni, saját kezdeményezéséből javaslatokat, tervezeteket előterjeszteni, mindennemű, a szabályrendeletben bőven részletezett nyilvántartó és fenntartó munkát végezni és ezenkívül „átalában a közgyűlés, a tanács, a polgármester és az ügyosztályok vezetői által hozzá intézett utasításoknak, felhívásoknak és megkeresvényeknek készséggel megfelelni". A 18. § kimondja, hogy szerződésen kívüli munkákra szóló utalványt csak 25 írt értékig adhat ki a hivatal, ezt is csak tanácsi ellenjegyzéssel. Minden egyéb munka csak szerződés vagy külön tanácsi engedély alapján hajtható végre, a jóváhagyott tervektől való bárminő eltérésre csak a Tanács adhat engedélyt.