Épitő Ipar, 1910 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-09 / 2. szám

18 ÉPÍTŐ IPAR (2. sz.) 1910. januárius 9 szabad mész nincs, hogy a trassznak — nagyobb mér­tékben adagolva — összes kovasavát leköthesse: azért kell még kellő arányban meszet is hozzáadni, hogy a beton pórusait kitöltő elegendő mennyiségű colloidáló mészsilicat képződhessék. Mint már előbb kifejtettem, m­ár a trasszlisztnek és mésznek az építés helyén való összekeverése is körülményes, nehézkes, megbízhatatlan és költséges eljárást okoz: még inkább hatványozódnak a nehézségek, ha már három alkotórészt: portlandcementet, trasszlisztet és meszet akarunk teljes egy­­neműen összekeverni, (mint ahogy Németországban az úgynevezett „verlängerter“ meghosszabbított kötésű habar­csot előállítani szokásos), ami különben a megszokott hazai építő viszonyok és műveletek között úgy sem lenne meg­honosítható. E nehézségeket elhárítani a Magyar Vulkán­­cementgyár vállalkozott azáltal, hogy az úgynevezett „kevertcémentben" mind a három alkotó részt: portland­cémentet, trasszot és meszet a leghelyesebb arányban gyárilag intenzíven összekeverve, kész szállítható, raktá­rozható finom őrlemény alakjában bocsátja a fogyasztók rendelkezésére, melynek szilárdsága megközelíti a keve­résül felhasznált portlandcement szilárdságát. Ebben, a két cement oly helyes arányban van összekeverve, hogy alkotórészeik egymást telítik s kötőerejük összegével egy új tömörebb cementet alkotnak. Bizonyos körökben a kevert cémentnek a piacra való juttatása ellen észrevételek hangzottak el. Jóllehet már a fentebb kifejtett érvek meggyőzhették az aggályoskodó­kat ellenvetésük tarthatatlanságáról, mind­amellett folytatom a bizonyítást. Mint minden művelt állam, úgy Magyarországban is a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet a cementek egységes vizsgálatára és szállítására vonatkozó határozatának VII-ik szakasza értelmében elismerte a „kevertcémentek" létjogosult­ságát. Hivatkozhatom Németországra, mely legújabban az Eisen-portlandcémentet, mint kevertcémentet (70u/o portland­cément, 30°/o salakcément) a közszállításokra és középíté­sekre a tiszta portlandcémenttel egyenlő értékűnek minő­síti. Boldogult Tetmayer tanár, a zürichi és bécsi műegye­temmel kapcsolatos kísérleti állomások volt főnöke, a cementtechnikusok legelső rendű tekintélye már a svájci cementnormálékban kiemelte a portlandcementnek puzzo­­lánokkal való keverésének jogosultságát és jelentőségét. Ha mindez nem volna elég a kételkedők aggályainak eloszlatására, az alábbiakban felsorolom több külföldi szak­­tekintély munkálatait és véleményeit, kik csaknem mind a koppenhágai nemzetközi kongresszuson számoltak be működésük e eredményeiről. Renczeder Heinrich dr., a bécsi mechanikai laborató­rium vezetője, a „Mitteilungen des Internationalen Ver­bandes für die Materialprüfung der Technik" c. munka 11. számának XIII12. fejezetéből, többek közül két kísér­letet közlök: 1 súlyrész trasszliszt, egy súlyrész mész, 1 súlyrész portlandcement és 5 súlyrész homok keveréké­ből készült habarcs három hónap múlva 433­3 kg nyomó­szilárdsággal birt, de 1 súlyrész portlandcément és 3 súlyrész homok csak 233 kg szilárdságot eredményezett ugyanazon idő múlva, annak dacára, hogy itt csak tisz­tán portlandcément és sokkal kevesebb homok használ­tatott. Ugyancsak hivatkozom Hambloch Anton 1909. évben megjelent: „Der Trass, seine Entstehung, Gewinnung, und Bedeutung" című munkájának 27. lapjára, hol Intre titkos tanácsos, a st.-louisi világkiállítás alkalmával a német kor­mányhoz a rheinlandwestfáli, sziléziai és csehországi völgy­zárógátak építésének méltatásából kifolyólag ezt írta: „Die Mischung von Cement und Trassmörtel (Trasskalk) zeigt noch immer zum grossen Theil die vortheilhaften, elas­tischen Eigenschaften des Trassmörtels, während die Dichtigkeit und auch Festigkeit grösser sind, als bei Anwendung reinen Cementmörtels". Hivatkozom Anna mérnök (Köln) „Die Bedeutung ratio­neller Mörtelmischungen" című közlemények 12. lapjára, ahol ez áll: „Die Mischungen von Cementtrassmörtel zeigen in den ersten 28 Tagen eine etwas geringere Festigkeit, überholen jedoch die Portlandcementmörtel 1:3 resp. 1:4 nach 28 Tagen und die Festigkeit ist nach einem Jahre noch im Steigen begriffen, während die Cementmörtelkurven fast vollständig konvergieren". Hogy amellett a trasszmészhabarcscsal kevert portland­cément tetemesen olcsóbb, mint a portlandcémenthabarcs, bizonyításra nem szorul. (jeliéri Soma. (Vége köv.) Budapest műszaki közigazgatásának újjá­szervezése. (Folytatás.) Szólnunk kell még egy másik székesfővárosi műszaki fórumról is. A székesfőváros műszaki ügyeinek elintézé­sébe ugyanis lényeges befolyása van a Fővárosi Közmun­kák Tanácsának, melyet a székesfőváros nagyobb szabású fejlesztésére annak egyesítésekor magasabb műszaki fóru­mul és a fölebbviteli hatóságként alakított meg az 1870. évi X. törvénycikk. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának feladata nagy szabályozások előkészítése, ezek végrehajtása, utak niveauja, iránya stb., végül az építőszabályzat meg­állapítása; ezenkívül mint felügyelő és felebbviteli ható­ság elé tartozik minden építési és építésrendőri ügy. Ezt a magasabb műszaki fórumot a három város egyesítése­kor azzal a különleges célzattal alapította a törvényhozás, hogy az egyesített új főváros fejlesztése biztosítva legyen és mintegy magasabb, egységes szempontok szerint terv­szerűen irányíttassék és vezettessék az új székesfőváros jövő fejlődése. Ily tekintetben nagy és szép hivatást töl­tött be a Közmunkák Tanácsa, nagggyá fejlesztette — ter­mészetesen a székesfőváros saját erejével és munkájával párhuzamosan — Budapestet, és mint a nagyobb vagy vitás műszaki ügyek felebbviteli fóruma, ma is lénye­ges szerepkört tölt be; azonban sem célszerű, sem a köz­munkatanács magasabb hivatásához, sem a székesfőváros autonóm önállóságához nem méltó, hogy mindazokkal az apróbb és részletes ügyekkel is kell foglalkoznia, melyek a törvény 17. §-ának részletezése szerint felölelik a székes­­főváros életében előforduló csaknem összes műszaki ügye­ket. Ezeket­ a kisebb fontosságú műszaki ügyeket a székes­­főváros éppen úgy elintézheti saját autonóm hatásköré­ben és nem szükséges azokat még egy külön hatóság intézkedése alá vonni, ami az ügyek elintézését kétszer olyan hosszúra nyújtja és nehezíti az eljárást. Mindemez okok szükségessé teszik, hogy a székesfőváros szerveze­tének mostani reorganizálása küszöbén emez idejüket múlt intézkedések is megfontolás tárgyává tétessenek, mely alkalommal a fővárosi pénzalap ügye is tisztázható lesz. Végezetül még szólnunk kell ama törvényes, illetőleg szabályrendeleti intézkedésekről, melyek a Tanács és a mérnöki hivatal mai egymáshoz való viszonyát szabá­lyozzák. Ezt a szervező szabályrendelet V. rész XI. feje­zete írja körül, melyet csakis a teljes függés jelszavával jellemezhetünk. A mérnöki hivatal a fővárosi törvényhatóság műszaki közege, feladata a fővárosi hatóságot szakvéleményeivel támogatni, saját kezdeményezéséből javaslatokat, terveze­teket előterjeszteni, mindennemű, a szabályrendeletben bőven részletezett nyilvántartó és fenntartó munkát végezni és ezenkívül „átalában a közgyűlés, a tanács, a polgár­­mester és az ügyosztályok vezetői által hozzá intézett uta­sításoknak, felhívásoknak és megkeresvényeknek készséggel megfelelni". A 18. § kimondja, hogy szerződésen kívüli munkákra szóló utalványt csak 25 írt értékig adhat ki a hivatal, ezt is csak tanácsi ellenjegyzéssel. Minden egyéb munka csak szerződés vagy külön tanácsi engedély alapján hajtható végre, a jóváhagyott tervektől való bárminő eltérésre csak a Tanács adhat engedélyt.

Next