Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-09 / 15. szám

152 ÉPÍTŐ­IPAR (15. sz.) a vízi erőt elektromos energiává átváltoztatni és ipari célokra kihasználni. Hogy ezt végre elértük, ez csakis gróf Batthyány Lajos lelkes ügyszeretetének és áldozatkészségé­nek köszönhető. A gróf, ha már a körülmények így alakultak, hazafias kötelességének tekintette az ügyet sikerre vezetni, azért sem fáradságot, sem költséget nem kimért. Az ő fáradozása nélkül a Rába Ikervárnál most is csak úgy folydogálna medrében, mint azelőtt, magában rejtve az 1500 lóerőt, amely most nemzeti vagyon és hasznos munkát végez. Vasvármegye értelmisége is meleg érdek­lődéssel karolta fel az ügyet. Fáradságot nem ismerő ügyszeretettel működött közre a részvénytársaság meg­alakításában Herényi Gothárd Jenő nagybirtokos, gépész­­mérnök és dr. Edelmann Sebő praemontrei főgymnasiumi igazgató.* A részvénytársaság Bánó Lászlót bízta meg az építés vezetésével. Saját szavai szerint: Nagy örömére szolgált, hogy ily nagyszabású mű építését vezethette, de nagy lelkierejébe került azt elvállalni a súlyos felelősség miatt, különösen akkor, midőn társa, Szüts Béla ekkor már más elfoglaltsága miatt (a Danubius, Schoenichen- Hartmann-féle gépgyár igazgatója lett) a művezetésben többé nem vehetett részt, aki különben őt a részletkérdé­sekben tanácsaival tovább is támogatta. Bánó László készí­tette a részletterveket, valamint a turbinaház, a vízépít­mények és hidak terveit; ő dimensionálta a gépeket, kötötte meg a szerződéseket és végezte az összes, az építés vezetésével és ellenőrzésével járó teendőket; a munkála­tokat állandóan a helyszínen megbízottja, Kató Mihály mérnök ellenőrizte. A gépészeti részek szállítását, a föld- és betonmunkát pályázat útján biztosították. A svájci pénzcsoport csak úgy volt a társaság részére megnyerhető, ha a turbinákat és az elektromos berendezést a „Cie de l’Industrie Électrique et Mécanique Génévé (Thury) gyárban és az Escher Wyss zürichi gyárban rendelték. Ennélfogva e téren a hazai ipar ki volt zárva, de a pályázat eredménye szerint is ezek a cégek voltak a legolcsóbb ajánlattevők, amelyek hírneve és eddigi létesítményei is biztosítékot nyújtottak arról, hogy elsőrendű gyártmányokat fognak szállítani. A részvénytársaság 1895-ben gróf Batthyányi Lajos elnök­lete alatt alakult meg és az igazgatóság tagjai voltak: Bélavári Burkhardt Konrád, dr. Edelmann Sebő, Gothard Jenő, Stubenvoll Ferenc, Weiner Károly, Brössler Ignác, továbbá John d'Everstag Géniből és August Kaufmann- Merkle Baselből. A társaság ügyeit gróf Batthyány Lajos elnök személyes közreműködésével dr. Edelmann Sebő és Gothard Jenő mint ügyvezető igazgatók vezették, akik mellé Polgár Bertalan üzletvezetőt és a művek megépítése után 1897-ben Bors Victor mérnököt osztották be. Dr. Edelmann Sebő és Gothard Jenő minden becsvágyuk­kal függtek a nagyszabású művön, amely Bánó László és Szű­ts Béla mérnököknek, nemkülönben a magyar műszaki tudománynak méltó büszkeségére szolgál.*) Bánó László az építés költségeit következőképpen irá­nyozta elő: 1. Földmunka 234.000 k. 2. Turbinák 97.000 k. 3. Turbinaház 140.000 k. 4. Vízműépítmények 141.000 k. 5. Három híd 10.000 k. 6. A szombathelyi centrale 120.000 k. 7. Lakások a vonalon 8000 k. 8. Elektromos berendezé­sek 570.000 k. 9. A szombathelyi villamos vasút 120.000 k. 10.­­­ulla­­malom áthelyezése 120.000 k. 11. Tervezés és művezetés 40.000 k. Összesen 1.600.000 korona. A jövedelmezőségi számításkor világításért (5500 lámpás utána 24 k.), továbbá ipari és erőszolgáltatásért az első évek­ben 271.000 k., a későbbi években 374.000 k. évi bruttó bevételt irányzott elő. A részvénytőkét 4 millióm koroná­ban állapították meg, amely 1 millióm korona értékű részvényből, 1 millióm elsőbbségi részvényből és 2 millióm 41/10/6-os elsőbbségi kötvényből állott. A tervezet szerint a Rába 8 m esése két részben két turbinateleppel volt kihasználandó. A vízjogot is ezen az alapon nyerte a társaság. Mivel azonban célszerűbbnek mutatkozott az egész esést egy ponton kihasználni, ennél­fogva csak egy, de annál nagyobb hatásfokú turbinatelepet létesítettek. Az 1895. és 1896. évben épült a turbina-állomás három turbinával 900 lóerőre és a szombathelyi 65 km hosszú főáramkor 9000 V maximális feszültségre és 65 nmp állandó intensitásra. Építés közben a részletes számítások és szerzett tapasztalatok nyomán rájöttek, hogy­ még nagyobb munkaerőt lehet nyerni. Azért a vízműveket akként építették, hogy magasabb duzzasztással még több erő legyen nyerhető és a turbinatelepet is akként létesítették, hogy később kibővíthető legyen. A művek megnagyobbí­­tása francia és belga pénzerők támogatásával nemsokára meg is valósult. 1899-ben és 1900-ban az ikervári telepen két, egyenként 300 lóerős turbinát állítottak fel és egy második, egészen különálló 150 km hosszú áramkört létesítettek Sopron város bevonásával 10.000 V maximális feszült­ségre s 40 amp állandó intensitásra.*) Ez építkezés befejezése után 280.000 korona hiány födö­­zéséről kellett gondoskodni. A belga pénzcsoport a rész­vénytársaság összes részvénytőkéjét 3.500.000 frankért meg­vásárolta és új részvénytársaságot alakított; 5 millió­ frank névértékű részvényeket bocsátott ki, amelyek leg­nagyobb részét külföldön helyezte el. De a régi igazgató­­sági tagok megmaradtak és a társaság ügyeit, mint annak elnöke tovább is gróf Batthyány Lajos irányította. Az ikervári turbinatelepen termelt 1500 HP két áram­körben következőképpen használtatott föl: A szombathelyi főáramkörben 5 alállomáson : 1. A szombathelyi centrale a város világítására és erő­­szolgáltatásra, továbbá a közúti vasút és városi vízművek szivattyúinak hajtására. 2. Szombathelyen a Nádasdy-utcában a vasúti pálya­udvar és környékének világítására. 3. Sárvár világítására. 4. A sárvári „Ella11 műmalom hajtására, amely időköz­ben (1904-ben) megszűnt és a Chardonnet-féle műselyem­­gyár céljaira alakllt át. A gyárat most a 3-ik alállomás látja el villamos árammal. 5. Ikervárott gróf Batthyány Lajos birtokán a kastély, község és gazdasági épületek világítására, továbbá víz­vezetékre, gazdasági és háztartási célokra. A soproni fő­áramkörben: Sopron városban világításra és erőszolgáltatásra, vala­mint a közúti vasút üzemére. A két vármegyében a villamos erőt felhasználják villamos szántásra, cséplésre és az egyes uradalmakban különféle gazdasági gépek hajtására is. Az ikervári villamos művek építése abba az időbe jutott, amikor Thury R. svájci mérnök Svájcban, Olasz- és Franciaországban nagy vízi erők felhasználásával nagy­szabású elektromos műveket az ő úgynevezett „series rendszere“ alapján létesített. Az ő egyenáramú rendszerében az elektromos energiát fejlesztő generátorok, valamint az azt hasznosító motorok egyetlen áramkörben, egymásután főáramkörben vannak .) Gothard Jenőnek Szombathely mellett Herényben, családi kastélyá­ban csillagvizsgálója és astrofizikai műhelye volt. Az égitestek fény­képezése terén tett kutatásai és találmányai elismeréséül a M. T. Akadémia levelező tagjává választotta. Gothard Jenő közreműködését vette igénybe dr. Rothschild Albert a bécsi csillagvizsgálójának fel­szerelésekor, az ő találmányai az elektrotechnika terén jelentősek és azokat az ikervári művekben érvényesítette, de Svájcban is alkalmazták. A kényesebb és nehezebb szerkezeteket, műszereket herényi astrofizikai műhelyében személyes vezetésével készíttette. Amilyen jeles tudós, oly kitűnő és nemes jellemű férfiú volt a magánéletben. Az 1909-ik évben bekövetkezett korai halálát az egész vármegye fájlalja. *) Ezt a második áramkört 1907-ben leszerelték, és a két utóbb fel­állított turbinát a szombathelyi (65 amp) áramkörhöz kapcsolták, amire még visszatérünk. '' 1911. április-9

Next