Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-14 / 20. szám
1911. május 14 építőipar (20.sz.) átemelők és nyomó csőhálózatok építése, amelyek a jobbparti hegyes-völgyes városrészek beépítésének elkerülhetetlen közegészségügyi tartozékai. A krisztinavárosi szivattyútelep a jobbparti hegyvidék vízellátásának legfontosabb szervi része, ezt átépíteni és fölszerelni a legsürgősebb. Ha a mai gőzszivattyú-üzem megmaradna, akkor a következő teljesítmények és fölszerelések volnának szükségesek. Tehát tizenhárom gőzszivattyút kellene felállítani, amelyekből nyáron hét mindig üzemben volna. Az üzemben levő és a tartalékgépek nagy számát a szállító magasságok nagy eltérése követeli. Szükség volna továbbá öt, egyenként 250 /1 fűtőfelületű gőzkazánra. Tehát igen kiterjedt nagy telepet kellene létesíteni. A krisztinavárosi telep vidéke nyaralóterület, tehát kímélni kell a sok füsttől. A gőzszivattyú-üzem gazdaságosnak sem mondható e speciális esetben. A nagy üzemköltségek, drága szénfuvarozás, a költséges felszerelések az átépítéssel megszűnnek, illetőleg az új részekre sem terjednek ki, ha e telepet erőforrás tekintetében is sekunder teleppé változtatják, amint hogy vízellátó tekintetben is sekundér telep. Ez okok alapján elektromotorokkal, közvetetlenül kapcsolt magas nyomású centrifugális szivattyúk fogják az üzemet ellátni. A primaer állomás az újlaki vízmű telepre, a középső parkba van tervezve.*) Ez a hely, minthogy vízhez és szénhez közel van, e célra alkalmas. Gőzturbinás felszereléssel e telep a krisztinavárosi sekunder teleppel együtt nem kerül többe s üzemköltségük sem több, amennyibe a gőzüzemű krisztinavárosi telep egyedül került volna. A tervezett budakeszi úti és az óraúti átemelő telepek teljesítményei és felszerelései ezek. *) Abban az esetben, ha a székesfőváros elektromos centraléját megépül, az újlaki telep parkjába tervezett primaer-állomás kiépítése elmarad. Döntés már a közeljövőben várható. A budakeszi úti átemelő telep távolsága a létesítendő újlaki elektromos centrálétól igen tekintélyes, továbbá e telep építése rendkívül sürgős, azért e telepen motorikus üzemet rendeznek be, amelynek oeconómiája és üzemköltsége megközelíti az elektromos árammal való hajtás üzemét. Az 1000 négyzetes budakeszi úti telepen (1. ábra) a medencén kívül elhelyezést nyer a gépház, két gépész részére épülő lakóház és az egy hónapi szükségletre szolgáló nyersolajtartó; ezt a kazánlemez tartót körülfalazzák és lefedik. A telket parkszerűen be fogják fásítani. Az óraúti telep a krisztinavárosi szivattyúállomástól nincs nagy távolságra, tehát azt is az újlaki centráléban termelt áram fogja hajtani, de a sürgős üzembe helyezés kedvéért egy nyersolaj-motort állítanak föl a három szivattyú hajtására, amely a centrálé elkészülte után tartalékgépül fog szolgálni. O. K(Vége. köv.) A krisztinavárosi szivattyútelep szállít |Vízmennyiség napi 24 óra alatt mB Literekben másodpercenkint Összes emelőmagasság m Összes vízi lóerő Gépek száma Egy gép vizi lóereje Az istenhegyi úti (vári) medencébe___ ... ... 15275 177 62 145-12 146-5 A kissvábhegyi medencébe 1125 13 117 20-3 A budakeszi úti átemelőhöz 3020 35 110 51-32 117-0 A lipótmezei medencébe 2580 30 115 461 Az óraúti átemelőhöz ... 10500 121-a 181 2933 147 A felső sashegyi medencébe 8755 102 131 1782 178 Az alsó farkasvölgyi medencébe. __________ 1520 17-5 255 60 A magasút-dülői medencébe. . ... ------... — 1520 17-5 200 47 12 107 Az alsó sashegyi medencébe 8145 94 51 642 64 Hova Vízmennyiség napi 24 óránkint ms Literekben másodpercenkint Összes emelő magasság m Összes vizi lóerő Gépek száma Egy gép vizi lóereje a budakeszi úti átemelő telep szállít A Szép Juhászné melletti medencébe ... ... ... 1550 18 115 27-62 27-6 az óraúti átemelő telep szállít Az alsósvábhegyi meden-2300 27 63 23 A felsősvábhegyi medencébe ... ..._____ 3180 37 151 74-s 2 garnitúra a 1 gép és 3 Az istenhegyi toronymedencébe _______ 2540 30 178 712 szivattyú VEGYESEK. Kinevezések. A földmívelésügyi miniszter a vízügyi műszaki tiszti személyzet létszámába Gerdenits László, Vas Mátyás, Simon Jenő, Popovits István, Küry Géza, Kenedi Imre, Gábriel Rudolf, Mészáros Zoltán, Baranyay Miklós, Kocsisovszky Lajos és Steiger József napidíjas mérnököket fizetéstelen kir. segédmérnökökké, a kereskedelemügyi miniszter Vági Emil Bosznia-Hercegovinában a cs. és kir. katonai posta- és távírdánál alkalmazott m. kir. posta- és távirdafelügyelőt kinevezte posta- és távirdafőfelügyelővé, Kozák János építőmestert a kőműves, kőfaragó és ácsmesteri képzettség megvizsgálására Kassán szervezett bizottság tagjává nevezte ki. Hieronymi és a főváros. A székesfőváros törvényhatóságának f. hó 10-iki ülésén Fülepp Kálmán főpolgármester a nagy technikus halottról így emlékezett meg: „Országszerte mély sajnálkozást és őszinte részvétet keltett Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternek e hó 4-én bekövetkezett gyászos elhunyta. Halálával hazánk egy kiválóan jeles fiát, egy kimagasló, nagyszabású államférfiát vesztette el, aki fényes tehetségeit, nagy tudását és bámulatos munkabírását hosszú életének folyása alatt majdnem kizárólag a közügyek szolgálatának szentelte és akinek érdemekben gazdag közéleti munkásságát méltán a legnagyobb elismerés és megbecsülés kísérte. De nekünk különös okunk van arra, hogy elhunytát fájlaljuk és emlékét kegyelettel megőrizzük, mert hiszen városunk szülötte, városunk polgára volt, itt élt, itt dolgozott közöttünk, mint törvényhatósági bizottságunknak több cikluson át tagja, tevékeny részt vett ügyeink intézésében és mint miniszter is, mindig jóindulattal viseltetett a főváros iránt és támogatta annak haladását, fejlődését. Hálás köszönettel tartozunk neki a főváros polgársága érdekében tett több fontos és mélyreható intézkedéséért, amelyek közül különösen a modern kerületi közigazgatást megalapozó kerületi elüljárósági törvény megalkotásával, a fővárosi vízművek és az új csatornázás létesítésére irányult erélyes intézkedéseivel és az 1893. évi kolerajárvány gyors elfojtásával szerzett magának maradandó érdemeket. A főváros hálás kegyelete jeléül a polgármester úr díszsírhelyet ajánlott fel hamvainak elhelyezésére a kerepesi úti köztemetőben és ravatalára a főváros nevében koszorút helyezett. Indítványozom, hogy Hieronymi Károly halálával az országot és a fővárost ért súlyos veszteség felett érzett fájdalmat a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg és úgy a m. kir. kormánynak, valamint az elhunyt családjának részvétét fejezze ki." — A közgyűlésltalános helyesléssel fogadta a főpolgármester előterjesztését. Tervpályázatok eredménye. Budapest közönsége által a Népkönyvtár terveire hirdetett pályázatra 17 pályamű érkezett be : 1. Lajta Béla, 2. Orbán és Hickisch, 3. Nagránd Szilárd és Duda Nándor, 4. Pártos Gyula, 5. Sterk, Sebestyén és Hegedűs, 6. Sárkány István, 7. Menyhárt és Rerrich, 8. Wachtel Elemér, 9. Meller Dezső, 10. Schoditsch és Eberling, 11. ifj. Klimkó Mihály, 12. Porgesz József és Wannenmacher Fábián, 13. Tornallyay Zoltán, 14. Gaal Bertalan, 15. Bauer Henrik, 16. Tschenke Hermann, 17. Szende Andortól. A Budapest-Erzsébetvárosi Bank r.-t. pályázatot hirdetett bérpalota terveinek beszerzésére. 19 pályamű érkezett be, a bíráló bizottság az I. dijat (2500 k.) Lajta Béla „Erzsébetváros", a II. dijat (1000 k.) Kriegler Sándor „Április", a III. dijat (750 k.) Reich József „Ida" jeligés tervének ítélte. Megvásárolták azonkívül 500 k. díjon Böhm Henrik és Hegedűs Ármin „Vas II." jeligés tervét. A tervek május 15-től 8 napig közszemlére lesznek kitéve a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet helyiségében. A Brassó város beépítési tervpályázatán a már 213