Épitő Ipar, 1912 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-30 / 26. szám

ly 12. június 30 SPITÓ IPAR (26. sz.) foglalkozást(ideértve a pénzintézetek, vállalatok stb. igazgató­sági és bizottsági tagságát is) csak a törvényhatósági köz­gyűlés, vagy a képviselőtestület engedelm­ével és csak annyiban folytathat, amennyiben az hivatali állásának tekintélyével és kötelességeivel összefér. 28. §. A városok kötelesek az e törvény által érintett szabályrendeleteiket egy éven belül megfelelően átalakítani. Ez alkalommal a mutatkozó szükséghez képest a tiszt­viselők létszámát újból meg kell állapítani és az egyes állások elnevezését az állami életben használt elnevezések­nek megfelelően meg kell változtatni. 29. §: A belügyminiszter a rendezett tanácsú városok közigazgatási eljárását, ügyvitelét és pénzkezelését ki­küldött közegei által bármikor megvizsgáltathatja. A 30. § utasítja a belügyminisztert, hogy a törvény életbelépésétől számított két éven belül a városok szerve­zetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, úgyszintén a városi rendőrségek országos rendezéséről törvényjavas­latot terjesszen elő. (Vége köv.) Darvasy Károly: Budapest­ székesfővárosi kislakásos bérházak. 1902-ben a fővárosi nagy­­lakásínség orvoslása végett a székesfőváros tanácsa nagyszabású építő programmot állapított meg. Ennek a programmnak első sorozatában minden város­részben 2—3 kislakásos bérház építését vették föl, melyek egy- és kétszobás, fürdővel ellátott lakásokat tartalmaztak. Ezek a lakások szerényebb igényű hivatalnokok, szolgák és altisztek számára készültek, akiket az egyre növekvő lakáshiány leginkább sújtott. E bérházak közül már be­mutattuk az üllői útit, meg a hungáriakörútit. Ily bérházak épültek a VIII. kerületi Alföldi­ utcában is a 16. és 18. számú szomszédos telkeken, mely épületek tervezésével a főváros Rainer Károlyt és Wälder Gyulát bízta meg. A két épület közös, szabad udvarral, cour d'honneur-rel épült, ami által az utcára néző lakások száma növekedett. Ugyancsak a kis udvarral nyílt összeköttetésben vannak a belső udvarok is, úgy hogy a levegő teljesen szabadon járja az épületet. Mindegyik házban egy-egy tágas 20oo­m kar­ szélességű főlépcső és egy-egy melléklépcső van, azonkívül van egy közös nagy lépcsőház is. Az egyes emeletsorok belső magassága 3­ ro­m, az abla­kok vállpárkány nélkül készültek. Rainer Károly a 16. számú házat — melyet a múlt számunkban mutattunk be, — vakolatkiképzéssel látta el, Wälder Gyula pedig homlokzatban és alaprajzban mai számunkban látható épületén nyerstégla-architektúrát terve­zett oly módon, hogy az összes exponált részek, sarkok, füg­gélyes ablakkávák begömbölyített sajtolt téglából készültek. Ugyancsak nyerstéglakiképzést nyert a függő folyosókon elvonuló mellvédrész és a folyosóra nyíló ajtókeretek. Az építkezés beépített köbtartalma, dacára az alacsony emeletsoroknak, köbméterenkint 17 korona 80 fillérbe került. Az épületeken ezek az iparosok dolgoztak: Kőműves munka: László Testvérek. Kőfaragó munka: ifj. Walla József. Ácsmunka: Wellisch Arnold. Bádogos munka: Csir Gusztáv. Tetőfedő munka: Rosenthal Samu. Asztalos munka: Madary Gyula. Lakatos munka: Wächter Antal. Mázoló munka: Tomi Lajos. Üveges munka: Handelsmann Arnold. Kovács munka: Schlick-féle r.-t. Vasmunka: Vasgerendákat árusító r.-t. Szerelő és gázmunka: Pogány Nándor. Villanyszerelő­ munka: Feik Ödön Burkoló munka: Melocco Péter. 253 Padozat munka: Popper Zsigmond. Szobafestő munka: Krnai Márton. Szobrász munka: Ney Simon. Takaréktűzhelyek: Munkácsy Gyula. Kályhás munka: Koch Jenő. Vászonyredőny munka: Lyons Ede. V. Városi csatornahálózat helyes méretezése. (Vége.) A víztömegek lefolyásának előadott elemezése ezekre a tanulságokra vezet. Mint az a lefolyási görbék egyszerű megtekintéséből is világos, a csatornába jutó víztömegek, mindaddig, míg a vízgyűjtő terület kiterjedése el nem éri azt a méretet, melynél a leghosszabb utat megtévő víz­részecskének több idő kell a kérdéses szelvényig való lejutáshoz, mint a kritikus zápor időtartama, teljes érté­kükkel jönnek a méretezéskor számításba. Az a távolság, melyen belül a késleltetés nem lép hatályba, a jelzett példában 1000 m, más feltételekkel ter­mészetszerűleg más és más. További következtetés, amit az előadottakból levon­hatunk, az, hogy a késleltetés okozta értékcsökkenés annál nagyobb, minél alább haladunk a főgyűjtő vonalán, ezért a 4. ábra. Az alföldi utcai kislakásos bérház földszinti alaprajza.

Next