Épitő Ipar, 1912 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-30 / 26. szám
ly 12. június 30 SPITÓ IPAR (26. sz.) foglalkozást(ideértve a pénzintézetek, vállalatok stb. igazgatósági és bizottsági tagságát is) csak a törvényhatósági közgyűlés, vagy a képviselőtestület engedelmével és csak annyiban folytathat, amennyiben az hivatali állásának tekintélyével és kötelességeivel összefér. 28. §. A városok kötelesek az e törvény által érintett szabályrendeleteiket egy éven belül megfelelően átalakítani. Ez alkalommal a mutatkozó szükséghez képest a tisztviselők létszámát újból meg kell állapítani és az egyes állások elnevezését az állami életben használt elnevezéseknek megfelelően meg kell változtatni. 29. §: A belügyminiszter a rendezett tanácsú városok közigazgatási eljárását, ügyvitelét és pénzkezelését kiküldött közegei által bármikor megvizsgáltathatja. A 30. § utasítja a belügyminisztert, hogy a törvény életbelépésétől számított két éven belül a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, úgyszintén a városi rendőrségek országos rendezéséről törvényjavaslatot terjesszen elő. (Vége köv.) Darvasy Károly: Budapest székesfővárosi kislakásos bérházak. 1902-ben a fővárosi nagylakásínség orvoslása végett a székesfőváros tanácsa nagyszabású építő programmot állapított meg. Ennek a programmnak első sorozatában minden városrészben 2—3 kislakásos bérház építését vették föl, melyek egy- és kétszobás, fürdővel ellátott lakásokat tartalmaztak. Ezek a lakások szerényebb igényű hivatalnokok, szolgák és altisztek számára készültek, akiket az egyre növekvő lakáshiány leginkább sújtott. E bérházak közül már bemutattuk az üllői útit, meg a hungáriakörútit. Ily bérházak épültek a VIII. kerületi Alföldi utcában is a 16. és 18. számú szomszédos telkeken, mely épületek tervezésével a főváros Rainer Károlyt és Wälder Gyulát bízta meg. A két épület közös, szabad udvarral, cour d'honneur-rel épült, ami által az utcára néző lakások száma növekedett. Ugyancsak a kis udvarral nyílt összeköttetésben vannak a belső udvarok is, úgy hogy a levegő teljesen szabadon járja az épületet. Mindegyik házban egy-egy tágas 20oom kar szélességű főlépcső és egy-egy melléklépcső van, azonkívül van egy közös nagy lépcsőház is. Az egyes emeletsorok belső magassága 3 rom, az ablakok vállpárkány nélkül készültek. Rainer Károly a 16. számú házat — melyet a múlt számunkban mutattunk be, — vakolatkiképzéssel látta el, Wälder Gyula pedig homlokzatban és alaprajzban mai számunkban látható épületén nyerstégla-architektúrát tervezett oly módon, hogy az összes exponált részek, sarkok, függélyes ablakkávák begömbölyített sajtolt téglából készültek. Ugyancsak nyerstéglakiképzést nyert a függő folyosókon elvonuló mellvédrész és a folyosóra nyíló ajtókeretek. Az építkezés beépített köbtartalma, dacára az alacsony emeletsoroknak, köbméterenkint 17 korona 80 fillérbe került. Az épületeken ezek az iparosok dolgoztak: Kőműves munka: László Testvérek. Kőfaragó munka: ifj. Walla József. Ácsmunka: Wellisch Arnold. Bádogos munka: Csir Gusztáv. Tetőfedő munka: Rosenthal Samu. Asztalos munka: Madary Gyula. Lakatos munka: Wächter Antal. Mázoló munka: Tomi Lajos. Üveges munka: Handelsmann Arnold. Kovács munka: Schlick-féle r.-t. Vasmunka: Vasgerendákat árusító r.-t. Szerelő és gázmunka: Pogány Nándor. Villanyszerelő munka: Feik Ödön Burkoló munka: Melocco Péter. 253 Padozat munka: Popper Zsigmond. Szobafestő munka: Krnai Márton. Szobrász munka: Ney Simon. Takaréktűzhelyek: Munkácsy Gyula. Kályhás munka: Koch Jenő. Vászonyredőny munka: Lyons Ede. V. Városi csatornahálózat helyes méretezése. (Vége.) A víztömegek lefolyásának előadott elemezése ezekre a tanulságokra vezet. Mint az a lefolyási görbék egyszerű megtekintéséből is világos, a csatornába jutó víztömegek, mindaddig, míg a vízgyűjtő terület kiterjedése el nem éri azt a méretet, melynél a leghosszabb utat megtévő vízrészecskének több idő kell a kérdéses szelvényig való lejutáshoz, mint a kritikus zápor időtartama, teljes értékükkel jönnek a méretezéskor számításba. Az a távolság, melyen belül a késleltetés nem lép hatályba, a jelzett példában 1000 m, más feltételekkel természetszerűleg más és más. További következtetés, amit az előadottakból levonhatunk, az, hogy a késleltetés okozta értékcsökkenés annál nagyobb, minél alább haladunk a főgyűjtő vonalán, ezért a 4. ábra. Az alföldi utcai kislakásos bérház földszinti alaprajza.