Épitő Ipar, 1912 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-30 / 26. szám

1912. június 30 ÉPÍTŐ IPAR ,26 sz.) közvetetlen érintkezésbe jut, időnek előtte és túlságosan megszárad. Ennek magyarázatát abban keresik, hogy az elszigetelőül alkalmazott aszfaltanyagot különböző kátrány­­termékekkel vonják be. A kátrány ugyanis, vegyi össze­tételeinél fogva, a külső lég romboló hatásának nem képes ellenállani, ami csakhamar maga után vonja úgy a kátrány, mint az azzal bevont aszfalt-isolátor aránytalanul gyors romlásának bekövetkeztét. Ily úton az egyébként oly jó tulajdonságúnak elismert aszfalt-isolátor tartóssága illustriussá válik. Ennek káros következményei költségesebb, nagyobb arányú építkezésekben valósággal kiszámíthatat­lanok. Több szakember eredménytelen vagy legalább is csekély eredményű idevágó kísérletezései után egy, az aszfalt­termékek felhasználása terén több év óta kísérletező szak­embernek, Faist M.-nek sikerült Bajorországban a krum­­bachi aszfaltlemezgyártelepen olyan aszfalt-isoláló anyagot előállítani, amely az eddig alkalmazott hasonló ilyen anyagokat isoláló kiváló képességénél fogva felülmúlja. Ez az anyag ma bitumenfile vagy bitumen-isoláló lemez néven kerül forgalomba. A bitumennel impr­egnált aszfalt-isoláló anyag tartósságá­hoz szó alig férhet. Ezt pedig ez az anyag első­sorban is savállóságának és vízhatlanságának, tehát kiváló két olyan tulajdonságának köszönheti, amelyek legkivált talaj­vizek elleni védekezések esetén, az izolálás terén az építő­iparban jelentős vívmányt jelentenek. Az ólombetéttel tökéletesbített bitumenlemezek alkotó­részeikben 56% könnyen extrahálható bitument tartalmaz­nak, az ólomnélküliekben pedig 72% a kőszénkátrány és hasonló termékektől mentes bitumen mint isoláló anyag. A két imént említett isoláló anyag bármelyikének alkalmazásáról volt is szó az idevágó kísérletezések során, a vízhatlanság mindkét anyag alkalmazásakor teljesen biz­tosítottnak volt tekinthető. E mellett a bitumenes isoláló lemezeknek megvan még az az előnyös tulajdonságuk is, hogy hatásuk bevonó kátrány anyagok alkalmazása nélkül is biztosítottnak tekinthető. Hogy a bitumenes isoláló anyag már igazolt haszna­­vehetőségéről a gyakorlat­ban mi is meggyőződhessünk, mindenesetre ajánlatos volna, ha szakembereink kísérlete­zések tárgyává tennék a külföldön már több helyütt be­váltnak elismert bitumenes elszigetelő anyagot. Az építő­iparban az izolálásnak részint tájékozatlanság­ból, részint pedig költségmegtakarítások szempontjából nem tulajdonítanak néhol elegendő fontosságot, ami aztán előbb-utóbb megbosszulja magát a tartósságra vetett hit­ben s az ily utakon keletkező anyagromlás, sőt balesetek bekövetkeztekor. Oy.­K VEGYESEK. Kitüntetések. A király Svoboda József műszaki főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott műszaki tanácsosnak, állandó nyugalomba helyezése alkalmából, sok évi és kitűnő szolgálatai elismeréséül, a harmadosztályú vaskoronarendet díjmentesen. Kölbik János főmérnök­nek ugyanezen alkalomból és mindenkor kielégítő és sikeres szolgá­latai elismeréséül a műszaki tanácsosi címet és jelleget adományozta. Kinevezés: A király Gallik István műszaki tanácsost műszaki fő­tanácsossá,­­ a földmívelésügyi miniszter a vízügyi műszaki szolgálat tiszti létszámában Luzsa Bélát kir. segédmérnökké nevezte ki. A budai zsinagóga szűkebb körű tervpályázatán az első díjat Lajta Béla, a második díjat Gonda Sándor, a harmadik díjat Löffler Sándor és Béla építészek tervének ítélte oda a bíráló bizottság. Megvásárolták Leimdörfer és Rácz, valamint Jónás Dávid és Zsigmond tervét. Iparművészeti pályázat. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete új intézeti székházának homlokzatán dekorativ festménybetétet óhajt léte­síteni, melyre nyilvános pályázatot hirdet. Pályadíjul 5­), 250 és 150 k. díjakat tűz ki s fenntartja a jogot magának, hogy a jury által ajánlott terveket 100 k.-ért megvásárolhassa. A pályázat határideje 1912 július 12. A feltételek és rajzok Hajós Alfréd és Villányi János tervező építészeknél (IV. Gerlóczy­ utca 7.) tekinthetők meg. Tervpályázat eredménye. A komáromi kerületi munkásbiztosító pénztár székházának tervpályázatán beérkezett pályaművek fölött oly­­képen intézkedett, hogy felhívja a „Caritas" (fekete körben piros háromszög) és „Titus" jeligés tervek szerzőit, hogy nyilatkozzanak arra nézve, váljon hajlandók-e terveiket 300—300 k-ért átengedni, oly fel­tétellel, hogy közöttük 900 k. külön pályadíjjal szűkebb pályázatot rendez. A budavári Mátyás-templom kör­nyékét eléktelenítő kétemeletes házat, mely az Albrecht-út és Szeder-lépc­ő sarkán ezelőtt 20 évvel épült, és amely még a pesti oldalon lévő Országház-térről nézve is eltakarja a Halászbástyát, a székesfőváros közönsége 220.000 koronáért kisajátítja és ennek felső emeleteit lebontván, egy igazi botránykövet távolít el. A Magyar Építőiparosok Országos Szövetségének tanácsa elhatározta, hogy idei vándorgyűlését Győrött szeptember második felében fog­ja megtartani. Elhatározta még, hogy a közgyűlés előző határozatai é­rtelmében a munkásbiztosító törvény sürgős reformja érdekében a kereskedelemügyi kormányhoz fordul előterjesztésével. Ezután foglalkozván a szövets­égtan­ács az Etter-féle szerencsétlenséggel kapcsolatban hozott bírói ítélettel (melyet a multszmiban közöltünk), megdöbbenéssel értesült róla, hogy ebből az esetből kifolyólag az építőmestert a bíróság a fokozatos felelősség elvénél fogva izuvén vétkesnek mondta ki. Az ilyen irányzattal szemben a szövetségtanács minden­esetre szükségesnek tartaná az állásfoglalást és védekezést. Mivel azo­n­ban a lapok rövid tudósításaiból sem az ítélet megokolása nem állt rendelkezésre, sem a bíróság intenziója megítélhető nem volt, ki­mondotta a szövetségtanács, hogy az esetet állandó figyelemmel kí­sérni, magát a részletekig az ügyben tájékoztatni kívánja, hogy annak alapján az építőmesteri kar az ese­leg téves irányban induló, jószán­dékú, de reá nézve ki­zámíthatatlan káros hatást felfogással szemben anyagi és erkölcsi érdekekt megvédje s az építőmes­teri vállalkozás lehetetlenné tételét megakadályozza. Sürgős vasúti munkák. Minthogy a M. Kir. Államvasutak személy­­forgalma 1911 ben 7'75%-kal, az áruforgalom pedig 10'7%-kal növe­kedett, emiatt a keresk. miniszter az idei költségvetési munkákon kívül még 13.104.000 koronát kért a törvényhozástól állomásbővítésekre, raktárak, rakodóhelyek építésére, végvételező és telgráfberendezésekre, nevezetes: a Budapest területén vízrehajtandó munkákra 2,150.000 k., új állomásokra, kitérőkre 500.000 k., pályaudvarok bővítésére 2,732.000 k., közbenső és kisebb állomások bővítésére 4,966.000 k., raktárak, rakodók és vágányok építésére 1,300.000 k., Fiuméban új tárházra 300.000 k., végre teherkocsikra 4,200.000 k. — Csak már a budapesti pályaudvarok végleges rendezése is sorra kerülne végre-valahára, hány milliomnyi ideiglenes munkát fognak még addig végrehajtani?! Polgári esketőszobának berendezésére hirdet eszmei pályá­zatot az Országos Magyar Iparművészeti Társulat. A szoba nagyságát, arányait, az ajtók, ablakok számát a tervező szabadon állapíthatja meg, mert a társulat nem meghatározott épület részére kívánja a szoba­­berendezé­s tervét, hanem ötleteket, megoldási módokat, amelyek későbbi konkrét feladatok alkalmával esetleg felhasználhatók legyenek. A terve­­zők tájékoztatása végett megjegyezzük, hogy átalában 5X7 m­ alap­­területű és 4 m magas szobákat használnak a polgár­i esküvők céljára. A bútorzatot, úgymint asztalt, írópolcot, székeket, padokat stb. a mes­terséges világítás és a falak, padló, menyezet megoldásának módját, az esetleg alkalmazandó képek nagyságát stb. a tervező szintén egészen szabadon állapíthatja meg. A főtörekvés az legyen, hogy a tervezett szobaberendezés nemesen egyszerű ízlésű, nyugodt harmonikus hatású, azaz rendeltetéséhez méltó legyen. A rajzokat 1:20 mértékb­en kell készíteni és pedig szükséges: a) alaprajz; b) a falak és a bútorzat orthogonális rajza; c) amennyiben a tervező a menyezetet is kiképzi, ennek a rajza; d) egy távlati kép. A pályázat feltételeinek megfelelő és művészi színvonalon álló legjobb tervek díjazására a társulat egy 600 koronás és egy 400 koronás díjat tűz ki. Emellett a két pályadíj kiadása esetén a megfele­lőket 200—200 koronáért megvásárolja. A pályázat titkos. A pálya­műveket 1. évi szeptember hó 30-ig kell beküldeni az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatóságának (Budapest, IX., Üllői­ út 33 — 37.). Új templom a fővárosban. A török hódoltság kora előtt Budán és Pesten úgyszólván valamennyi szerzetesrendnek volt temploma és rendh­áza. Volt a dominikánusoknak is fenn a budai várban, amelynek alapjait a Halász-bástya építésekor fel is ásták. A rendház nagy része mai napig is megvan még s iskolául szolgál. A templom zömök, vaskos tornya is fenn áll a pénzügyminisztérium épületével össze­olvasztva. A török uralom idejében azonban a dominikánusok úgy a budai, mint a pesti zárdájukat és templomukat elvesztették. Azóta ennek a rendnek a fővárosban nincs rendh­áza, noha már régen szeret­ek volna itt újra megtelepedni. Most kedvelt tervük megvalósul. A kassai rend- 255

Next